Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-03-05 / 45. szám
4 HÍDLAP • 2005. március 5., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Szítják a tüzet a gazdák ellen Egyre keményebb vádakkal illetik a demonstrálókat Folytatás az 1. oldalról A gazdadelegált kifejezetten sértőnek nevezi és elutasítja azt az MSZP-s körökből származó vádat, ami szerint az utakon álló gazdák napi 4.000 forintért demonstrálnak. „Felháborító, hogy ilyen kijelentések elhangzanak, ezek nagymértékben lassíthatják a tárgyalások menetét. Az ilyen és ehhez hasonló vádaskodásoknak köszönhetően voltunk kénytelenek kitolni a pénteki tárgyalások megkezdését.” Balogh Zoltán tegnap késő délután lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy véleménye szerint kevés a remény arra, hogy még a héten befejeződjenek a tárgyalások. Ugyanígy vélekedett tegnap Jakab István is. Németh Imre agrárminiszter ennél bizakodóbb volt, a lapzártánk után véget ért tárgyalások előtt azt nyilatkozta, jó esélyt lát a megegyezésre. Amennyiben a feleknek tegnap mégsem sikerült megegyezniük, valószínűleg a hétvégén is folytatják a megbeszéléseket. A tárgyalásokkal és a körülöttük zajló hercehurcával párhuzamosan tovább folytatódtak az ország útjain a tüntetések. A demonstrálok a hideg és a hó ellenére szinte valamennyi megyében több helyen félpályás útlezárásokat tartottak, több helyen lassítva a határforgalmat is (lásd keretes írásunkat). Balogh Zoltán lapunknak elmondta: Mindaddig folytatják, sőt, a helyzettől függően fokozzák a tüntetéseket, amíg nem sikerül megegyezésre jutniuk az agrártárca képviselőivel. A Magyar Rádiónak nyilatkozó Jakab István hasonló állásponton van, mint mondta: „Semmi más nem hozott ide bennünket, mint a megoldás keresése, egyértelmű, hogy addig maradunk, amíg meg nem tudjuk oldani, de mindent megteszünk azért, hogy a megoldás megszülessen.” • BUKOVICS Gazdademonstrációk a határátkelőhelyek közelében Magyar-szlovák határ A Sátoraljújhely közúti határátkelőhelyre vezető 37. számú főúton 08.00 - 16.00 óra között negyven munkagép részvételével A Balassagyarmati határátkelőhelyre vezető 22-es számú főúton 10.00 órától 16 munkagép részvételével. A Komárom közúti határátkelőhelyre vezető 13. számú főúton 09.00 - 17.00 óra között 30 - 40 munkagép részvételével. A Vámosszabadi közúti határátkelőhelyre vezető 14. számú főúton 09.00 - 16.00 óra között 30 munkagép részvételével. A Rajka közúti határátkelőhelyre vezető 150. számú főúton 09.00- 16.00 óra között 40. munkagép részvételével. Magyar-osztrák határ Hegyeshalom közút-ll-es határátkelőhelyre vezető 1. számú főúton 09.00 - 16.00 óra között 30 munkagép részvételével. Rábafüzes közút határátkelőhelyre vezető 8. számú főúton 08.00- 16.00 óra között 20-40 munkagép részvételével. A határőrség tájékoztatása szerint a fentieken kívül a magyar-osztrák és a magyar-szlovén határ több kisebb átkelőhelyénél várhatóak demonstrációk. Kovács Iván, a határőrség szóvivője arról tájékoztatta lapunkat, hogy az útlezárások eddig nem befolyásolták a határátkelő- helyek forgalmát. A fenti helyszíneken egész hétvégén számítani lehet a félpályás útlezárásra. Szlovákia a külföldi tőke paradicsoma Kedvezményekkel, támogatásokkal csalogatják a befektetőket Folytatás az 1. oldalról Ráadásul állami támogatás is igényelhető ingatlan vásárlásához, vállalatalapításhoz és az infrastruktúra kiépítéséhez is. Fzzel kapcsolatban Ondrej Zember lapunknak elmondta: ezek a kedvezmények, illetve támogatások nem automatikusak. Az invesztíciós stimulátorokra vonatkozó szabályok, illetve azok nagysága még nincs biztosan meghatározva. Az ügynökség sajtószóvivője szerint azonban annyi bizonyos, hogy a nagyobb befektetések esetében az állami támogatásokra nagy eséllyel pályázhat az a befektető, aki olyan térségben kíván letelepedni, ahol az országos munkanélküliség mutatójánál nagyobb arányú a munkanélküliség. A vállalkozó igényelhet állami támogatást az új munkahelyek létesítésére, a munkások átképzésére, betanítására, valamint nagyobb beruházás esetén több évre a nyereségadót is elengedik. • CzM LAP(SZ)ÉL Gulya István Kölcsönzőségi alapon Az van, hogy szabad a piac, bárhogy facsarja lelkünket a bánat. Tehát, ha a nagyáruházak — szó szerint — kilóra megveszik a kiadók és terjesztők DVD- it, VHS-eit, és áron - a videokölcsönzősök szerint: övön - alul árulják, az ellen hatni nagyon nem lehet, legföljebb ágálni. Érthetően, teszem hozzá. Erre mondja a mondás: visszafelé nézni a filmet, mint ahogy visszacsévélni az idő kerekét, nem lehet, hogy a szél és az iránya elleni szükség viszonyát ne is említsük ehelyütt. Ismerőseim túlnyomó többsége kezében amúgy is csak elvétve láttam jogtiszta DVD-ket csillogni, a házi tuninggal, a kopíro- zással és a világháló térítésmentes letöltős oldalaival konkurálni halmozottan kemény feladat, erre még a szupermarketi dömping sem képes. A nagy hazai forgalmazók érdeke, hogy minél több hordozót passzoljanak el, részükről kissé álságos, amikor panaszkodnak a nagyáruházi „filléres” i filmekre. Hiszen a tőlük tonnaszám elhordott DVD-k vélhetően szépen hoznak a konyhára, míg a kicsi kölcsönzők drágábban vesznek, de nagyságrendekkel kevesebbet. A forgalmazók szeme előtt az lebeghet, hogy milyen üdvözítő volna, ha a bevásárlóhodályok szintén a magasabb árat fizetnék meg, de be kell lássák, valamiért valamit. Ez egy olyan érdekes történet, aminek a vesztese igazából nem a fogyasztó, mint szokott lenni rendesen, hanem a kiskereskedő, a tékás. A forgalmuk a töredékére esett vissza, és nem látszik számukra a fény az alagút- ban, csak az, hogy egyre lejjebb, egyre sötétebb mélységekbe kanyarog az út, amelynek a végén a „zárva” feliratú tábla virít. Szabad a piac, előbb a hagyományos moziknak fellegzett be, a fővárosban és a vidéken egyaránt, most - sajnos - a sarki tékáson van a sor, mert nagyon úgy tűnik, a folyamat megállíthatatlan. Lehetséges, hogy egymás érdekeit tiszteletben tartva az érintett feleknek - gyártók-kiadók, forgalmazók, tékások, nagyáruházak - közös asztalhoz ké- I ne ülni, hogy kölcsönösségi alapon tegyenek valamit az ügyben. Csak hát előre fázok én ettől, mint a Hetedik érzék vacogó kisfiúja, aki halottakat lát, hogy hasztalan. Miközben a félszemű kalózkazetta-másolók arcunkba fújják a pipafüstöt, és jókat röhögnek. Rajtunk. Az MKP támogatja Szigeti jelölését A munkanélküliség visszaszorítása a legfontosabb Folytatás az 1. oldalról Nem mindegy ugyanis, hogy az MKP milyen erőt fog képviselni a megyei önkormányzatban, ahol lényegbevágó döntések születnek az egyes régióknak juttatott pénzek elosztásáról. Az MKP vezetőségének felkérését - hogy 2006-ban a párt színeiben szálljon ringbe a polgár- mesteri szék elnyeréséért - megtiszteltetésnek tartja és megköszönte a tagság bizalmát. Térségünk szempontjából szerinte a legfontosabb intézkedés az új munkahelyteremtés és ezzel kapcsolatban a munkanélküliségi ráta leszorítása lenne. Szigeti a konkrét terveivel kapcsolatban lapunk megkeresésére egyelőre szűkszavúan nyilatkozott, mint elmondta, a választásokig még több, mint egy év van, idő előtt pedig nem szeretné „ellőni munícióját”. A város jelenlegi polgármestere, Ján Oravec lapunk kérdésére, hogy komoly ellenfélnek tartja e Szigeti Lászlót, röviden csak annyit válaszolt: tudomásul vette a jelölést. A közgyűlés folyamán a továbbiakban Himmler György, az MKP frakcióvezetője az önkormányzat munkájáról és feladatairól tartott kimerítő beszámolót. Többek között szóba került a Vadas és a város kapcsolata. Egyesek az a véleménye, hogy a Vadasnak több pénzt kellene visszacsorgatni a város kasszájába. Az MKP- frakció nézete szerint a Vadasban megtermelt hasznot néhány évig még vissza kell forgatni a fürdő fejlesztésébe. A Vadas ugyanis a város egyik meghatározó húzóereje - Párkánynak mindenképpen az idegenforgalom fejlesztésére kell támaszkodnia. Fekete László, a Nyitra megyei ön- kormányzat munkájáról tartott beszámolót. A képviselő-testület az utóbbi időben kéthetenként ülésezik, mert a megyefőnök rendre megvétózza a testület határozatait. Emellett számos esetben megszakítják a testületi üléseket. A térség megyei képviselőknek tavaly néhányszor sikerült átültetni, hogy állami pénzeket osszanak le a térségben tevékenykedő intézményeknek. Példaként a Poliklinika röntgenvásárlását és a párkányi szakintézetnek juttatott pénzösszeget említette. Idén a párkányi gimnázium nagy valószínűséggel tíz mllió korona megyei támogatásra számíthat az iskola tetőtérének beépítésére, és hozzávetőleg nyolc millió koronával számolnak a Garamkövesd térségében tervezett árvízvédelmi célokra. A vitában legtöbben a sétálóutcával kapcsolatban tették fel kérdéseiket és mondták el véleményüket. A Főutca átépítésének, a munkálatok időpontjának kezdete egyelőre még bizonytalan, e téren továbbra is patthelyzet van. A taggyűlés határozata alapján megalakul a helyi alapszervezet ifjúsági tagozata is. • (zc), -ezPatthelyzet a filmpiacon Kalóz DVD-k megsemmisítése. Töretlen lendület a feketepiacon Újabban visszavetette a filmforgalmat, hogy sokan az ingyenes internetes letöltést választják beszerzési forrásnak, amellett, hogy tovább él és virul az otthoni másolások szokása is, hiába próbálkoznak a kiadók mindenféle védelmi rendszerrel. Jól tudjuk, feltörhetetlen rendszer nem létezik... Amennyiben a „hivatalos” beszerzési csatornákat választjuk, manapság már érdemesebb megvenni a filmeket a nagyáruházakban, semmint kikölcsönözni, hiszen olykor már közel a legmagasabb bérleti árhoz - kb. hatszáz forint - a bevásárlókocsiba pakolhatjuk azokat. A tékák régebbi keletű és sajnos a versenyben alulmaradt próbálkozása, hogy korábban a piacra került filmeket töredékáron lehet hazavinni, vagy az olcsó „zónakölcsönzések” bevezetése, aminek során például három órára, a manapság használatos leghosszabb játékfilm időre lehet kölcsönözni. A hiper- és szupermarketekkel azonban nehéz konkurálni: azok több forgalmazóval is együtt működnek, amelyeknek a „kifutott” DVD filmjeihez így ezer forint alatt is hozzá lehet jutni. Két nagy magyarországi forgalmazó, bár számukra jelentős profitot hoz az egyre növekvő értékesítése, ellenzi a túlságosan olcsón árusított filmeket. Pedig a tékák szerint az olcsóbb gyártásra kellene törekedni, ezzel ugyanis vissza lehetne szorítani a kalóz másolatok terjedését. Sendula Péter, egy esztergomi videotéka korábbi társtulajdonosa lapunknak elmondta, hogy az utóbbi néhány esztendőben ők is megérezték a keresletcsökkenést. A nyitásuk első évéhez képest a harmadik évre mintegy a felére csökkent a forgalom. Nem utolsó sorban ezért is döntöttünk úgy a társammal, hogy „visszadjuk az ipart” - mondta az ex-tékás. Sendula keserűen tette hozzá: szerinte nem létezik megoldás a kialakult filmpiaci helyzetre. • Gál-Gulya
