Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-26 / 40. szám
• HÍDLAP • 2005. február 26., szombat RÉGIÓ www.istergranum.hu Keveset közeledtek az álláspontok Folytatás az 1. oldalról Balogh Zoltán lapunknak megerősítette Oberácz Ferenc, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) főtitkárának kijelentését, miszerint ma délelőttre újabb nagygyűlést hirdettek meg a budapesti Kossuth térre, ezzel párhuzamosan pedig újabb erő- és munkagépek érkeznek a fővárosba. A Magosz területfoglalási engedélyét meghosz- szabbította a rendőrség március 13-ig. A tegnapi nap folyamán Németh Imre agrárminiszter felkérte a tüntetők képviselőit, hogy gyűjtsék össze a demonstráló gazdák adatait, hogy a tárca kideríthesse: melyik termelő miért nem kapta meg a neki járó területalapú támogatást. A gazdák szóvivői egyelőre nem tettek eleget a felkérésnek, mint mondták, először egyeztetniük kell a termelőkkel ez ügyben. Szolidaritását fejezte ki a tüntetőkkel a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A szervezet közleményében felszólította a miniszterelnököt, illetve a pénzügyminisztert, tegyen indítványt a költségvetés azonnali módosítására az agrártámogatások kifizetése érdekében, valamint kezdeményezzék az uniós pénzek felhasználásának a megfelelő agrárfórumokkal való egyeztetett ellenőrzését. Az előzetes tervek szerint a tárgyaló felek tegnap lapzártánk után ismertették a nyilvánossággal a megbeszélések eredményét. Nem sokkal azt megelőzően a tárgyalásokon részt vevő egyik gazdamegbízott, Balogh Zoltán úgy tájékoztatta lapunkat, hogy nagy valószínűséggel érdemi megállapodás nem születik, erre a következő tárgyalásokig várni kell. A mielőbbi megegyezés érdekében mindkét fél kifejezte készségét arra, hogy a hét végén is folytassák a megbeszéléseket. • BUKOVICS Tegnap este újabb munkagépek érkeztek a fővárosba. A tervek szerint este nyolc órakor vonult be a mintegy 250 mezőgazdasági jármű a Felvonulási térre. A gazdák képviselői azt is bejelentették, hogy a Zala megyei gazdák félpályás útlezárásra készülnek március i-jétó'l Rédicsnél, és addig kívánnak demonstrálni, amíg megegyezés nem születik. Információink szerint Komárom-Esztergom megyéből nem csatlakoznak újabb járművek a demonstrációhoz, de a visszajelzések alapján sok gazda vesz részt a mai demonstráción. Félpályás útlezárásokat egyelőre nem terveznek e megye gazdái. LAP(SZ)ÉL ElKeSEredettek Tagnap délután Dunaújvárosban egy amolyan edzőmeccs jellegű összecsapásra készültek a Kulcsár Anitát gyászoló Dunaferr-játékosok. Az ellenfél azonban nem érkezett meg, igaz, ezt már korábban is tudták. Az Esztergomi KSE ugyanis gyakorlatilag megszűnt létezni, az egyre magasabban szárnyaló magyar kézilabda élvonalából törölték a nevet. Az eddigi eredményeket semmissé nyilvánították, a meccseket kihúzták a versenynaptárból, ennyi volt. Hogy miért és miképp fajultak idáig a dolgok, hosszú történet. Sajtóban és füstös kiskocsmákban is elhangzottak erről vélemények, és egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy az előbbiek voltak szalonképesebbek. És akkor még nem beszéltünk azokról a kijelentésekről, amelyek elhangzottak ugyan, de nyilvánosságot nem kaptak. Nem is érdemes most ezekkel foglalkozni, ugye halottról vagy jót, vagy semmit. De halehet, akkor inkább jót. Mert sok olyan dolog is megszűnt az NBl-es kézilabdával, amit nem lesz könnyű pótolni. Pedig ez kell, hogy legyen a feladata valamennyi érintettnek. És persze azt, hogy a történteket mindenki kellő tartással és önvizsgálattal dolgozza fel. Mert többeknek van miért kutakodnia, hogy hol és mikor hibázott, hiszen nem egyetlen rossz döntés vezetett idáig, hanem elhibázott döntések sorozata. És ne feledkezzünk meg azokról, akik a legkevésbé sem felelősek, mégis a leginkább érintettek az ügyben: a végsőkig kitartó játékosok és a hozzájuk hű szurkolók. Ok azok, akiket nem valószínű, hogy kárpótolni lehet a történtekért. Utóbbiak üde szín- I foltjai voltak a drukkerek között elharapódzó agresszivitás sűrűjében, so- I ha, egyetlen egy esztergomi mérkőzés nem került reflektorfénybe a szurkolók rendbontása miatt. Ellentétben a csapat játékával, a bajnoki ötödik helyével, az osztrák Hypo elpáholásával, ami nem csak hazai, de nemzetközi szinten is fantasztikus fegyvertény volt, és persze a csütörtöki bejelentéssel. Az országos sajtórszinte kivétel nélkül foglalkozott vele, a legtöbb helyen kommentárként hozzáfűzve: sajnálatos eset. Hogy őszinte legyek, innen Esztergomból nézve is nagyon nehéz ehhez szinte bármit is hozzáfűzni, talán a sajnálatos helyett az elkeserítő jelző a helytállóbb. Ez I azonban nem oszt, nem szoroz a történteken. Bukovics Krisztián Veszélyeztetett munkavállalók A szlovák cégek kevesebbet költenek munkavédelemre Folytatás az 1. oldalról Szlovákiában a munkavédelmi előírások az utóbbi időben jelentősen nem szigorodtak, mivel már az előző években komoly figyelmet szenteltek a biztonsági előírások betartására - tudtuk meg a Szlovák Munkavédelmi Felügyelőség munkatársától, Anna Brestenskától. Az uniós csatlakozás tehát különösebb újdonságot nem hozott a törvényalkotás terén, ám az ellenőrzések szaporodtak. A szlovák törvények szerint a munkáltató feladata a biztonság megteremtése az egész munkafolyamat során. Ez nem csak az alkalmazottakra vonatkozik, hanem mindazokra, akik az adott üzemben tartózkodnak a munkaadó tudtával. A felügyelőség dolgozója szerint a legtöbb kihágás a munkások hiányos iskolázottsága és a kötelező orvosi vizsgálatok hiánya terén mutatkozik. Nem ritka eset az sem, hogy a munkaadó és munkavállaló között nincs rendezve a munkaviszony. A felügyelőség feladatkörébe tartozik például az iskolák ellenőrzése is. Brestenská szerint itt leginkább olyan problémákkal találkoznak, hogy a technikai felszereltség nem felel meg az előírásoknak.- Tisztában vagyunk azzal, hogy az iskoláknak kevés anyagi lehetőségük van arra, hogy az előírásoknak megfelelő felszereltséget biztosítsák - mondta Brestenská. Az ellenőrzéseket a felügyelőség rendszeresen végzi. Ezek általában a kerületi felügyelőségtől kapott kérdéses ügyek tisztázására irányulnak, de végeznek vizsgálatokat szúrópróbaszerűen is. A problémás eseteket a felügyelőség címén lehet jelezni. Hégli Elemér, Komárom-Esztergom megyei munkavédelmi szakember a Hídlap kérdésére elmondta, például Esztergomban húsz-huszonöt cég telephely-engedélyezési eljárásában vettek részt a többi szakhatóság mellett, és mindegyik vállalat sikerrel járt. Mint mondta, azon cégekkel nem is foglalkoznak, akik „hazardíroznak”; ahol ott vannak, ott mindent betartanak. Mert amennyiben nem, a munkavédelmi szakhatóság nem járul az üzembe helyezéshez. Megtudtuk, a vállalatok a műszaki fejlesztés mellett sokat áldoznak a munkavédelemre - például munka- védelmi eszközök beszerzésére -, de az nyilvánvaló üzleti titoknak minősül, hogy az adott vállalat pontosan mennyit költ. Hégli elégedettségének adott hangot, miszerint a régió cégei rugalmasak a munkavédelem területén, komolyan veszik azt, és messzemenőkig betartják a munka- védelmi intézkedési tervet. Praxisában talán ha egyetlen cég akadt, amitől kénytelen voltak elköszönni. Az uniós csatlakozással egyébként számtalan változást hajtottak végre az 1993. évi, többször módosított munkavédelmi törvényen, a szabályoknak alkalmazkodniuk kellett az európai normákhoz. • CzM/ G. I. Kultúra ösvény a Dunakanyarban A Duna bal partjának nyolc települését bemutató útvonal nyílt meg a napokban, amely a váci székhelyű Göncöl Szövetség munkájának eredményeként valósult meg. A projekt vezetője Pantali Bence elmondta: a Dunakanyar-út célja a kulturális turizmus népszerűsítése. A Dunakanyar-út egy kulturális út, amely jelenleg nyolc, a Duna bal partján fekvő településsel foglalkozik. Verőcén, Kismaroson, Nagymaroson, Zebegényen, Szobon, Mária- nosztrán, Kóspallagon és Szokolyán át vezető úton információs táblákat helyeztek el (eddig még csak öt helységben), amelyen településtörténetről, az épített és természeti környezetről értesülhetnek a túrázók.- Nemcsak a turistáknak szól a tábla, hanem a helyi és környékbeli embereknek is, mondta lapunknak Pantali Bence. Hozzátette: a szövetség célja, hogy a kulturális turizmust, a későbbiekben pedig az ökoturizmust népszerűsítsék. A táblákon kívül már tavaly elkészült egy kiadvány is a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának segítségével, amely a nyolc település nevezetességeit, látnivalóit fűzi útvonallá. A táblák elkészítéséhez azonban csak nemrég szereztek pénzt. A múlt héten helyezték ki az információs táblákat, és ekkor volt a Dunakanyar-út protokolláris megnyitója is.- A Dunakanyar-utat még bővíteni szeretnénk, hiszen számunkra a Dunakanyar a jobb parton Esztergomtól- Szentendréig, a bal parton pedig Pár- kánytól-Vác felé terjed. Célunk eléréséhez pályázaton próbálunk pénzt szerezni - mondta Pantali Bence. • Örkényi / Épülhet a sétálóutca Magyar Bertalan, Párkány alpolgármestere tájékoztatta lapunkat a sétálóutca építésének állásáról. Korábban megírtuk, hogy az új vállalkozóval csütörtökön ülnek tárgyalóasztalhoz. Két nappal ezelőtt arról egyeztettek a sétáló utcát tovább kivitelező új vállalkozóval, hogy milyen minőségű és értékű felszereléseket telepít az utcába. Szerződéskötésre azonban még nem került sor, a befejezés dátuma így lehet, hogy nem tartható.- Lehet, hogy csúszik majd a sétálóutca befejezése - hangsúlyozta Magyar Bertalan. Most csak arra várnak, hogy a pénzügyi helyzet tisztázódjon. Amint ez megtörténik, megkötik a szerződést és folytatódhat a sétálóutca építése. • Gál Tartósított konzerv-bajok / Újabb bezárások várhatóak a tartósító iparban Folytatás az 1. oldalról Azóta több csapás is érte az ágazatot, 2000-ben a forint árfolyamának változásai, a gyengülést követő túlzott emelkedés okozott súlyos gondokat. Magyarországon ma az ágazat legnagyobb gyártóinak az egykori állami vállalatok számítanak, amelyeknek jelentős része (több, mint 50 százalékuk) külföldi tőkére támaszkodik. A mezőgazdasághoz hasonlóan azonban túl sok az apró, nem tőkeerős közép- és mikrovállalkozás — mondta Galambos József. Nem segített a konzervgyártókon az uniós csatlakozás sem, a termelők sokkal kevesebb központi támogatáshoz jutnak azóta. Szakértők már korábban is felhívták a figyelmet arra, hogy a korábbi tagországok merőben másfajta támogatási rendszerre támaszkodnak, mint a tavaly májusban csatlakozottak. Galambos úgy véli, hogy az uniós tagsággal járó, földalapú mezőgazda- sági támogatáspolitika leküzdhetetlen hátránnyal jár, ami közvetve érinti a feldolgozóipart is. A szakember szerint félő, hogy a közeljövőben elveszti eddigi vezető szerepét Európában a kukoricafeldogozás (főleg fagyasztás) és zöldborsókonzerv- gyártás területén is a magyar tartósítóipar. A tavalyi évben nagyjából 10 százalékos csökkenést regisztráltak ezen a téren, ami idén tovább növekedhet. A profit növekedésére csak a biztos háttérrel rendelkező vállalatok számíthatnak. A magyar piac jelentős hányadát lefedő Globus Rt. tavaly például nem csak idehaza, de külföldön is növelni tudta jelenlétét a konzerv- piacon. A tavaly októberben a kínai Haitong Food Group-pal kötött szerződésnek köszönhetően idén mintegy 2-3 millió eurós plusz bevételt vár a Globus csak a kínai piacon. Ezzel párhuzamosan a cég Japánban is terjeszkedik, termékeit nemrég beregisztráltatták a nagy-britanniai Tescokban, sőt 2004 novemberében 49,9 százalékos tulajdonrészt szerzett az osztrák Vital Food GmbH-ban, és ezzel a cég legnagyobb tulajdonosa lett. A szakértők úgy vélik, a gyenge tőkéjű kis- és középvállalkozások megfelelő támogatás nélkül képtelenek lesznek felvenni a versenyt a nagv cégekkel, és az idei esztendőre újabb felszámolásokra számítanak a magyar hús- és konzerviparban. A Napi Gazdaság írása szerint ez a zömmel magyar érdekeltségű, eladósodott cégeket érinti, amelyek a nagy multinacionális kiskereskedelmi láncokhoz képest kisvállalkozásnak számítanak, nincsenek alkupozícióban velük szemben. Jövedelmük csak annyi maradt, hogy éppen működni tudnak, de márkát vagy terméket fejleszteni, vagy tőkét felhalmozni nem. • VF, BK
