Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-22 / 36. szám

RÉGIÓ 5 2005. február 22., kedd • HÍDLAP • Sztrájkhangulat az egyetemeken Megfizethetetlen lesz az ingyenes oktatás Szlovákiában Szokott-e bálás boltban vásárolni? Várady Kornél (közgazdász hallgató) Folytatás az l. oldalról Az. egyetemek pozitív előrelépésnek tekintik a tandíjak bevezetését, ám ne­kik is vannak fenntartásaik. László Bé­la, a nyitrai Konstantin Egyetem Kö­zép-európai Tanulmányok Karának dékánja például azt kifogásolja, hogy a kormány már szinte minden olyan po­zitívumot kihagyott a tandíjrendszer­ből, ami az intézmények fejlődését elősegítette volna. Ez azért is ellent­mondásos, mert az eredeti cél a fej­lesztések biztosítása lett volna. A legtöbb diák azt kifogásolja, hogy a tandíj bevezetése után csak a tehető­sebbek kiváltsága lesz a felsőfokú kép­zés. Szigeti László szerint viszont en­nek pont az ellenkezője igaz. Az új ösz­töndíj- és diákhitel-rendszernek kö­szönhetően olyanok számára is lehető­vé válik a továbbtanulás, akik szüleik rossz szociális helyzete miatt ezt ko­rábban nem engedhették volna meg maguknak. A rendszer inkább a közép­réteget fogja hátrányosan érinteni, ők ugyanis nem biztos, hogy ösztöndíjhoz juthatnak, ha a szülők keresete túllépi a megengedett átlagot. Az ösztöndíj felső határa a tervezet szerint 6870 ko­rona lenne évente. Szigeti elmondása szerint az ösztöndíj jelenleg nem ha­László Béla dékán ladja meg a 2500 koronát, és csak a hallgatók 11 százaléka jogosult rá. Ezenkívül a hallgató a jelenlegi diákhi­tel mellett (amiből most csak a tanulás költségei fedezhetők) egy újabb típusú hitelt is felvehet az egyéb költségekre. Ezt a hitelt a tanulmányok befejezése után kell törleszteni, de csak akkor, ha az illető jövedelme meghaladja a mini­málbér összegét. Egyes esetekben (pél­dául a közszférában, az oktatásügyben elhelyezkedők számára) a törlesztést az állam magára vállalhatja. Felmerül a kérdés, hogy az a diák, aki hitel felvételére szorul, mikor tud Nyártól már Párkányban is fizetünk a parkolásért Folytatás az 1. oldalról Magyar Bertalan alpolgármester ar­ról is informálta lapunkat, hogy az új kivitelezővel még folynak a tárgyalá­sok, döntés csütörtökre várható. Az alpolgármester szerint az eredetileg júniusra tervezett átadási határidő csak akkor tartható, ha nagyon feszí­tett tempóban dolgoznak a sétálóutca kivitelezésén. Mint ismert, a sétálóut­ca kivitelezésével megbízott cég de­cember elején hagyta félbe a munká­latokat, arra hivatkozva, hogy nem tudja vállalni a szerződésben foglalta­kat. Mivel már mintegy két hónapja állnak a munkagépek, durván hat­vannapos csúszással számolni kell. Az is bizonyosnak látszik, hogy négymillió koronába kerül a parkoló­órák felállítása és öt év alatt térül meg a beruházás. „A parkolásból származó pénz hozzánk fog befolyni, ebből először a hitelt fizetjük vissza, ugyanis banki kölcsönből finanszírozzuk a beruhá­zást” - mondta el Nagy Imre igazga­tó. „A későbbi hasznot a város visz- szaforgatja, az utak és a közterület karbantartásához használjuk majd”. • ÖRKÉNYI Az Emberibb Parkolásért Mozga­lom a napokban Budapesten alá­írásgyűjtésbe kezdett a parkolási szabályok enyhítése miatt. A tár­saság négy kérdésben szeretné elérni, hogy népszavazást írjanak ki a fővárosban. Szándékuk sze­rint kitiltanák a profitorientált vállalatokat a parkoltatásból, maximalizálnák az egyórai vára­kozási díjat, ami mindenkor egy BKV vonaljegy árának lenne megfelelő. Csökkentenék a fizető parkolási zónák területét és ki­terjesztenék a lakossági ingye­nes parkolási engedély jogosult- sági körét a cég- és lízingautót használókra egyaránt. majd a tanulmányai elvégzése után a hiteltörlesztés mellett talpra állni? Szigeti László ezzel kapcsolatban megjegyezte: egyetemi diplomával a kézben nagyobb esély van arra, hogy a diákok magasabb kereseti lehetőség­gel rendelkező munkahelyet találja­nak. A diákok azonban ezt nem így látják. Császár Andrea (Lekér) egye­temi hallgató szerint gyenge érvek tá­masztják alá a rendszer bevezetését. Szükségesnek tartaná, hogy az egye­temek bevételhez jussanak, hiszen mindenképpen javítani kellene azok felszereltségén. Azt viszont nem tart­ja jó ötletnek, hogy ezt a diákok pénz­tárcájából valósítsák meg. Császár Andrea szerint sok diák­társa arra kényszerül az ingyenes képzés mellett is, hogy dolgozzon. „Martin Frone miniszter korábban arra hivatkozott, hogy a nyári szün­idő alatt a diákok bőven meg tudják keresni a tandíj összegét. Szeretném én látni azt a munkahelyet, ahol két hónap alatt megkereshető diákmun­kával harmincezer korona, amikor az átlagkereset az állandó alkalmazot­taknál is csak 10 ezer korona körül mozog! ” - füstölgőit a diák. Martin Francnak a mostani a negye­dik törvényjavaslata a tandíjak beveze­tésével kapcsolatban. Utoljára ezzel a területtel a tárca és a parlament tavaly júniusban foglalkozott, és akkor sem kapta meg a szükséges támogatást a törvényjavaslat. Ezért kellett hat hóna­pot várnia a miniszternek, hogy ismét a kormány elé terjeszthesse az ügyet. • Czigler Mónika Megoldásra vár a magán-főiskolák finanszírozásának kérdése is. Eszerint állami dotációban kellene részesülnie ezeknek az intézményeknek is ugyanúgy, mint az államiaknak. Ezzel azonban a legtöbb egyetem nem ért egyet. Tavaly az állami intézményekben több mint 107 ezer nappali és több mint 50 ezer esti tagozatos diák, a magánfőiskolákon pedig mint­egy 850 nappali és 2650 esti tagozatos diák tanult. László Béla, a nyitrai egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja ezzel kapcsolat­ban lapunknak elmondta: ha a magániskolák elérik az állami felsőoktatá­si képzés szintjét, akkor biztosan jogosultak tesznek az állami dotációkra. Sorsüldözött buszjáratok Márciustól busz nélkül maradhat két felvidéki település Folytatás az 1. ildalról Most viszont úgy tűnik, mégis sike­rült kompromisszumot kötnie a város­nak és a megye képviselőjének, és ta­lálnak tartalékokat a költségvetésben. Az érsekújvári SAD párkányi ki- rendeltségének vezetője, Csepregi Zoltán lapunknak elmondta, hogy korábban a megye által javasolt ter­vezetet kidolgozták. Eszerint az Ebedről Párkányba tartó autóbuszok helyközi járatokként közlekedtek vol­na, a személyenkénti jegyárak 11 ko­ronának feleltek volna meg. A párká­nyi vasútállomástól viszont már mint helyi járat folytatta volna útját, ki­lenc koronás menetjeggyel.- A megye által javasolt tervezet kidolgozása után a napokban olyan visszajelezés érkezett, hogy ez a kon­cepció nem elfogadható, mert a tör­vény csak helyi és helyközi járatokat ismer, a kettő kombinációját pedig nem - mondta Csepregi. Ezért most ismét patthelyzet ala­kult ki a közlekedésben, az új menet­rendek kinyomtatását le kellett állíta­ni. Most olyan lehetőségeket keresnek, amelyek jogilag is kivitelezhetőek. Az SAD képviselője reméli, hogy sikerül időben rendezni az ügyet, hogy a komplikációkból az utasok lehetőleg minél kevesebbet érzékeljenek. • CzM Gyakran vásárolok használtruha boltban. Ennek legfőbb előnye számomra, hogy ol­csó. Mivel nem dolgo­zom, az otthonról ka­pott pénzből és az ösztöndíjból élek. Engem nem ér­dekel, hogy nem sikk használt ru­hát venni, a legjobb ruháimhoz ilyen módon jutottam. Falus Irma (nyugdíjas) Általában nem ma­gamnak szoktam vásá­rolni, hanem az uno­káimnak. Nagyon ol­csón lehet jó minősé­gű holmikhoz jutni. Nem is látszik rajtuk, hogy használta már valaki őket. Rendszeresen végigjárom a város bálás boltjait, mindig találok vala­melyikben olyat, ami tetszik. (dajka) Régebben, amikor még suliba jártam, többet vásároltam használt ruhát. Akko­riban nem volt sok pénzem, ez vitt rá, hogy second hand- ekben nézzek magamnak ruhát. Manapság is nézegetem ezeket a butikokat, de már csak ritkán talá­lok jó árut. Egy időben még följár­tam Budapestre, ott volt egy ked­venc bálás boltom, de két gyerek és a munka mellett mostanában nemigen van időm erre. Tóth Veronika (szakács) Födi Mária Ha ruhát veszek, ak­kor azt több évre ve­szem. Ilyenkor nem érdekel az ára, csakis a minősége. Ezért nem szoktam használt ru­hát vásárolni. Nem bí­zom bennük, mert hallottam már olyat, hogy nem lehetett rajta hibát látni, mégis pár hét alatt viseltes lett. Szerintem az ennivalón és a ruhán nem szabad spórolni. Nem minden bio, amit annak mondanak! S Uj irányzat a mezőgazdaságban a környezettudatos termelésmód Támogatott civilek Egyre több szervezet pályázik sikeresen Civil szervezetek társadalmi be­ágyazódása a Közép-dunántúli ré­gióban címmel rendeznek ma dél­előtt konferenciát Esztergomban, a Vármegyeháza dísztermében. A térség civil szervezeteinek véle­ménye szerint, az utóbbi években javult a civil szervezetek támoga­tottsága. A délelőtt tíz órakor kezdődő programon megszólal többek között Bereznai Csaba, az NCA Közép- Dunántúli Regionális Kollégiumá­nak elnöke, valamint Vincze Erika a Forrásközpont vezetője is, aki Ellá­tási szerződések a civilekkel témá­ban tart előadást. Jenes Gyula a Nyergesújfalun működő SZÖSZ Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy véli, a jelenlegi kormányzat tá­mogathatná jobban a civil szerveze­teket, de arról is beszámolt, hogy az elmúlt évben sikeresen szerepeltek egy pályázaton.- Magunk írtuk a pályázatot, meg­kérdeztük, hogyan kell. Szerintem aki akar, pénzhez tud jutni - mondta Jenes Gyula. Naszák István a lábatlani Gerecse Táj védő Egyesület elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt évben javult a civil szervezetek támogatottsága. En­nek oka, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogram beindította a civil szer­vezetek támogatását célzó program­ját, aminek következtében van esély arra, hogy a civil szervezetek pénzt nyerjenek éves működésükhöz. Az egyesület elnöke kiemelte Lá­batlan városának kimagasló segítsé­gét is. A lábatlani civil szervezeteket a város önkormányzata a környező te­lepülésekhez, sőt városokhoz képest is kimagaslóan támogatja, így ők sze­rencsés helyzetben vannak. A további lehetőségekről, a gazdasági és civil szervezetek kapcsolatáról, valamint az Ister-Granum Regionális Civil Parlamentről a mai előadásokon hall­hatnak részletesebben az érdeklődők. • Gál A mezőgazdaság potenciális szennyezője világunknak, így bár ha nagyon lassan is, de fokozato­san teret nyer magának a környe­zettudatos gazdálkodás és a bio­termékek bővülő választéka. Az uniós csatlakozás óta, az utólagos ellenőrzés bevezetése miatt azon­ban mind nagyobb mennyiségben lepik el a boltok polcait a hamis biotermékek. Miután az intenzív mezőgazdasági termelés miatt korábban meglehető­sen nagy mennyiségű, egészségre káros növényvédőszer-maradvány került az élelmiszerekbe, Nyugat- Európában már jó tíz évvel ezelőtt megindult a biogazdálkodás térnye­rése. Magyarországon az utóbbi né­hány évben szintén felismerték, hogy a tömegtermeléssel előállított termékek piaca szűkülőben van, így egyre nagyobb a kereslet a környe­zetvédelmi szempontokat figyelem­be vevő alternatív termesztési mód­szerek iránt. Nem véletlen tehát, hogy a fejlett gazdasággal rendelke­ző országok egyre nagyobb súlyt kí­vánnak helyezni az agrártámogatá­sok felhasználásánál a környezetkí­mélő gazdálkodásra. A Komárom-Esztergom Megyei Falugazdász hivatalban Kerek Kata- lintól-megtudtuk, hogy az ökológiai vagy biogazdálkodás nem önkénye­sen meghatározott termelési mód­szer. A termelés és termékek feldol­gozása nemzetközileg egységes kö­vetelményrendszer szerint történik, és ezt ellenőrzik is. Az ökológiai gaz­dálkodás átállási időszakkal kezdő­dik - ez a szántóföldi növényeknél kettő, ültetvények esetén három év. Ezalatt biotermékként még nem ad­ható el az áru, de a címkén már fel lehet tüntetni, hogy biogazdálkodás­ra való áttérési idő alatt termett. A termelési előírásokat ezekben az években is be kell tartani. Az uniós csatlakozás előtt a bioter­mékeket még a forgalomba kerülés előtt ellenőrizni kellett. Május óta azonban csak a boltok polcain megje­lenő termékeket ellenőrzik, így egyre gyakrabban fordul elő, hogy bioter­méknek nem minősíthető áruk kerül­nek a pultokra. Sajnos előfordulnak olyan üzlettulajdonosok, akik a na­gyobb haszonszerzés reményében tüntetik fel a „hagyományos” termé­keken a bio származást, mert így lé­nyegesen drágábban tudják értékesí­teni. A vásárlók pedig úgysem kérik a termék papírjait. • ÁK

Next

/
Thumbnails
Contents