Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-18 / 34. szám
4 HÍDLAP • 2005. február 18., péntek RÉGIÓ Csak papíron érvényesül az esélyegyenlőség Öt évvel elhalasztották a közintézmények akadálymentesítését Folytatás az 1. oldalról Fontos, hogy el tudják mondani, hogy többszöri kérésük ellenére sem tették akadálymentessé mondjuk az orvosi rendelőt, önkormányzati ügyfélszolgálatot vagy más köz- intézményt. Komárom-Esztergom megyében elkészült az akadály- mentesítésre váró közintézmények listája. A Mozgáskorlátozottak Komárom Esztergom Megyei Egyesülete egyelőre nem indít peres eljárást egyik közintézménnyel szemben sem. A mozgáskorlátozottak szövetsége szerint fontossági sorrendben első helyen a munkaügyi központok és a különböző továbbképző intézmények állnak. Azonban az akadálymentesítés nem csak a mozgáskorlátozottakat érinti. Esélyegyenlőséget kell adni a látás és hallássérülteknek is. Komárom- Esztergom megyében példaértékű a Megyei Munkaügyi Központban megvalósított kommunikációs akadálymentesítés. A tatabányai Munkaügyi Központban működő Humán Szolgálat Rehabilitációs Információs Centrumában a fizikai akadálymentesítés mellett a kommunikációs akadálymentesítés is megtörtént. Solymosné Sipos Margit, az Információs Centrum vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a kerekesszékkel közlekedő súlyos mozgássérült munkavállalók mellett információs szolgáltatást tudnak nyújtani a hallássérültek, gyengé- nlátók, és tanulásban akadályozottak számára is. Nemcsak Tatabányán, hanem szinte minden kirendeltségükön a humán szolgálat keretében valamennyi fogyatékkal élő állástkereső számára rendelkezésre állnak a különböző információs segédeszközök. Természetesen a súlyos mozgáskorlátozottakat is tudják fogadni a megyei kirendeltségeken és az önálló munkát kereső számára az ügyfélszolgálaton rendelkezésre áll egy internetes kapcsolattal ellátott számítógép. A fogyatékkal élők között a mozgáskorlátozottak, tanulásban akadályozottak és a nagyothallók viszonylag könnyen jutnak munkához a különböző megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégeknél. A gyengénlátók és vakok elhelyezkedése azonban nehezebb. - mondta Solymosné Sipos Margit. A dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium akadálymentesítése megtörtént. Az esztergom-kertvárosi OKTÁV Továbbképző Központban működő nappali tagozatos Üzleti Szakközépiskola viszonylag kis ráfordítással akadálymentesíthető és erre sort is kerítenek még az idén - mondta Balogh Péter igazgató. Esztergomban a Montágh Általános és Speciális Szakiskola segíti a tanulásban akadályozottak munkahelyi elhelyezkedését a megfelelő szakképzéssel. A MEOSZ elnöke fontossági sorrendben második helyre az egészségügyi alap- és szakellátást biztosító intézményeket helyezte. Esztergomban és Dorogon is megtörtént az egészségügyi alapellátást és szakellátást nyújtó intézmények akadálymentesítése. • MUZSLAI A munkaügyi központok általában akadálymentesen tudják fogadni a megváltozott munkaképességű embereket, azonban a kormány gördített akadályt az egészségkárosodott emberek munkavállalása elé. Január elsején lépett életbe az a minisztériumi rendelet, amelynek értelmében a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók csak a 2003-as létszám után kérhetnek támogatást, vagyis kénytelenek lemondani a tavalyi létszámnövekedés utáni támogatásról. Míg tavaty mintegy 64 milliárd forintot fordítottak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására, idén az erre előirányzott összeg közel 50 milliárd, miközben a támogatás alapját a mindenkori minimálbér helyett 53 ezer forintra csökkentették. Ennek következtében egyes vélemények szerint akár öt-tíz ezer fogyatékos dolgozó is elveszítheti munkáját. Esztergomban is megszűnt egy megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztató cég és harminc ember elveszítette állását. A létszámstop miatt kérdéses, hogy sikerül-e munkát találniuk. „A kormány azzal a lépésével, hogy az egy alkalmazott után kifizetett támogatás mértékét csökkenti, illetve azzal, hogy az érintett cégek számára a 2003. év decemberének létszámadatait veszi figyelembe a 2005- ös támogatási összegek tervezésekor, közel 20 ezer nehéz helyzetben lévő, ám dolgozni, boldogulni akaró embert tesz az utcára” - emelt szót a fogyatékkal élők érdekében Tállai András fideszes képviselő a legutób- ° bi parlamenti ülésen. Egyenlőtlen iskolatámogatás A Magyar Koalíció Pártjának párkányi frakciója megtámadta az ön- kormányzat azon tervezetét, amely indokolatlanul nagyobb összeggel támogatta volna a szlovák alapiskolát, mint az annál közel száz diákkal magasabb létszámú magyar nyelvű alapiskolát. Az iskolák fenntartása már második éve a települések hatáskörébe tartozik. Ennek alapján a Párkányi Városi Hivatal kidolgozta a 2005. évre tervezett forráselosztást. Eszerint a szlovák általános iskola napközi otthona 1,297 millió koronából, az Ady Endre magyar tannyelvű iskola 1,213 millió koronából gazdálkodhatott volna. A városi képviselő-testület MKP frakciója a hét elején összehívott testületi ülésen méltánytalannak tartotta a hivatal tervezetét, mert a szlovák iskola esetében aránytalanul nagyobb pénzösz- szeggel számolt. Indokként felhozták, hogy míg a szlovák iskola napközi otthonát mindössze 188 diák látogatja hat pedagógus felügyelete alatt, addig a magyar napközi otthonban 283 diákkal hét pedagógus foglalkozik. A szembetűnő aránytalan támogatás miatt az MKP frakció elfogadhatatlannak minősítette a tervezetet. A frakció felvetésére Párkány polgármestere, Jan Oravec azzal érvelt, hogy az Ady Endre magyar tannyelvű iskola napközi otthona annyi támogatást kapott, amennyit igényelt. Az említett tények fényében az MKP frakciója a 2005. 02. 15-én megtartott városi képviselő-testületi ülésen kezdeményezte a tervezet átértékelését, amelyet a képviselők zöme jóváhagyott. E döntés értelmében a legközelebbi képviselő-testületi ülésig a városi hivatal átértékeli a szlovák és a magyar iskolák mellett működő napközi otthonok finanszírozására készített források elosztását. • (zc) LAP(SZ)ÉL Bukovics Krisztián Örök gazdakörök Zajlik az év. Mondhatnánk, minden a szokásos rendben alakul, áremelések, ügynöklisták közzététele, ország- és évértékelés jobbról, s balról is. Demonstrációk, sztrájkok, szintén a megszokott menetrendben: buszosok, BKV-sok, és most a gazdák. A kormány a javunkat akarja, mi nem adjuk! - állt tegnap a Kossuth téren tüntető mezőgazdasági termelők egyik transzparensén. Na ja. Nem is kell adniuk, fűzhetjük hozzá, elveszik. Pontosabban visszatartják, mint az adó visszafizetéseket. Valaki ebből is jól jár, csak nem a közművesítés nélküli (ne feledjük, 2005-öt írunk, tíz évvel ezelőtti sci-fi írók mostanra levegőben úszó, vízzel hajtott kombájnokat jósoltak) alföldi tanyákon röfögő csüngőhasúak. Más lakik jól ebből, bár a has akár stimmelhet is, a mangalicát meg nem illik papírra vetni. Maradjunk tehát a gazdáknál, akik szépen vetnek, aratnak, ilyentájt pedig esnek-kelnek, a meglepetéstől. Ami ugye a fentiekben vázolt menetrendszerű mivolta miatt nem is annyira meglepetés, de mégis mindig fennakadunk rajta. Hiszékeny fajta a magyar, ha ebből jóllakna, nem lenne gond. De nem lakik jól. Sem a disznó, sem a tehén, ezért értelemszerűen a gazda, az asz- szony és a gyerek sem. És mivel az éhség nem túl kellemes, a gyerek egy idő után el kezd bőgni. Mert az a dolga. Az asszony szintén pityeregni kezd, mi mást tehetne. A gazda meg nézi-nézi a családot, majd kérges kezét ökölbe szorítva az asztalra csap, mint István gazda Fekete István Tüskevárában, a cukrászdában. Azután kimegy, kapát, kaszát, kombájnt ragad, és megindul Pest-Budára számonkérni. Petíciót nyújt be. Nem tudom, megfigyelték-e már, hogy nincs - vág)' legalábbis ritka, mint a holló - az a magyar miniszter, aki személyesen merné átvenni a petíciókat a felzarándokolt tiltakozóktól. Holott, ha már támogatás nincs, akkor legalább illene személyesen köszönteni őket, egy Adjon Isten! - tán nem rontana a helyzeten. A gazda tehát átadja egy sosem látott valakinek a petíciót, és vár. Áll az utakon, a téren, a hidegben, időnként pedig - Uram bocsáss! - odakanyarít egy- egy cifra, kacskaringósat a Parlament elé, amelynek ablakai mögött nyakkendővel elszorított fejekben cikáznak a gondolatok: vajon mivel szúrható ki a szeme az istenadta népnek, amelyet a fővárosba evett a fene. Meg a szükség. ott a nek szánt pénz Az idei évre 300 civil szervezet igényelt támogatást a Nyitrai Kerületi Önkormányzattól. Az igényelt összeg meghaladja a 12 millió koronát, miközben a civilek támogatására csak ennek a negyedét, hárommillió koronát különítettek el. Nyitra megye képviselőtestülete a napokban összesen 214 millió koronát hagyott jóvá a kultúra támogatására. Ebből a kulturális osztály az idei évre hárommillió koronát különített el a civil szervezetek számára. Az összeg azonban kevésnek bizonyult, hiszen az előző pályázati körhöz viszonyítva majdnem a duplájára nőtt a civil szervezetek által kért támogatás. Korábban „csak” 115 szervezet kért támogatást, most azonban - december 31-ig - 290 értékelhető pályázat érkezett be, ebből 246 a kultúra, 44 a sport területéről. A szervezetek között most négymillió koronát oszthatnak szét, mivel a tavalyi évről még egymillió korona felmaradt. Korábban lapunk úgy informálódott, hogy pályázni idén is lehet, mára azonban változott a helyzet: a 2005-re elkülönített hárommillió koronát már most szétosztották, ezért az újabb pályázókat egyszerűen nincs miből támogatni. A költségvetésben a megye először különített el külön alapot a kulturális intézmények (múzeumok, könyvtárak, művelődési központok) számára. Az összesen négymillió koronás ösz- szeget az adott intézmények pályázat útján meríthetik ki. Pénzt küldhetünk a fotelből Olcsóbb és kényelmesebb otthonról batikolni Az internet folyamatos térhódítása rányomja bélyegét a bankok és ügyfeleik világára is. Bankszámlával a magyar felnőtteknek alig több mint fele rendelkezik, és az ezzel kapcsolatos banki ügyintézés ma már jól elhatárolhatóan kettéválik. Vannak, akik számláikkal kapcsolatos ügyleteiket hagyományosan a kirendeltségeken intézik, a megadott nyitvatartási időben. Az internet terjedésével viszont az ügyfelek egyre nagyobb része igényel elektronikus szolgáltatásokat. Nemcsak a kis?, közép-, és nagy vállalkozások, hanem egyre gyakrabban magánszemélyek is. Ma már az emberek túlnyomó többségének fizetését különböző bankszámlákra utalják, ezért nem mindegy, hogy mennyibe kerül a számlanyitás, számlavezetés, vagy épp a pénzfelvétel és az átutalás. Az Index internetes hírportál a különböző lakossági folyószámlákat hasonlította össze, elsősorban azokat a csomagokat, amelyeknél elektronikus ügyintézésre is lehetőség van. Lapunk az Esztergomban fellelhető pénzintézetek tükrében közöl hasonló összeállítást. • DRUCZA Bank Rendszeres átutalási megbízás Számlavezetés díja Készpénzfelvét pénztárban Készpénzfelvétel saját ATM-ben Citibank 50 Ft 300 Ft 0,35% min. 500 Ft 350 Ft CIB Bank ingyenes 99 vagy 499 Ft 0,2% min. 400 Ft max 4500 Ft too Ft Erste Bank 99 Ft 100 Ft+0,5%, 40 Ft+0,3% max. soooFt K&H Bank bankon kívülre: 50 Ft 390 Ft 0,3% + 200Ft max. soooFt 0,2% + soFt max. SoooFt OTP Bank ingyenes 1 200 Ft 0,45% min. 200 Ft 0.35% + 35Ft Raiffeisen Bank ingyenes 550 Ft 0,2% min. 150 Ft max. 5000 Ft 50 Ft Takarékszövetkezet Bankon kívülre: o.15%+6o Ft 95 Ft o,15%+6o Ft max. 4000 Ft 0.2% + 25 Ft Az Esztergom környékén elérhető bankok egyes szolgáltatásának díjai • CzM
