Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-16 / 32. szám
HÍDLAP • 2005. február 16., szerda RÉGIÓ Magyarok napimádata Zebegény. A Dunakanyar Magyarság Népiskola ez év elejétől ismeret- terjesztő programsorozatot tart a zebegényi általános iskolában. Az előadások kéthetente követik egymást, s mindenki számára nyitottak. A legközelebbi alkalom február 18-a, amikor Molnár V Józsefet Hallgathatják az érdeklődők, aki a magyarság ősi naptiszteletéről beszél majd. A tervek szerint márciusban dr. Fehér István, a Földművelődésügyi Minisztérium helyettes államtitkára tart előadást, Tapasztalatok az EU- ban címmel. Élet a fonóban Csata. Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte a csatai Rozmaring Éneklő csoport szombaton. A zenés, táncos rendezvény keretén belül a berőcsényi Népi Műkedvelő csoport is fellépett. A másfél órás műsor a hajdani fonóházak életét jelenítette meg, felidézve a szokással kapcsolatos népi motívumokat, dalokat, táncokat, mondókákat, mindezt szellemes történetekkel gazdagítva. Villamosítják a borpincéket Kürt. Jelenleg az előkészítés fázisában tart a Szőlőhegy villamosítása, amelyhez a Villamosművek 9 millió koronával, a Hegyközség pedig 1,7 milliós önrésszel járul hozzá, amelyet várhatóan elosztanak majd a felhasználók között. A beruházás a tervek szerint még az idén befejeződik. Borverseny Ebed. Borversenyt szerveznek vasárnap délután 14.00 órai kezdettel az ebedi kultúrházban. Nagy Tibor, Ebed polgármestere lapunknak elmondta, hogy idén már hatodik alkalommal szervezik meg a versenyt, amelyre minden évben 50 helyi bor mérettetik meg. Hétfőtől demonstrálnak a magyar gazdák Folytatás az 1. oldalról A megmozduláshoz csatlakozott a Magyar Sertéstartók Szövetsége is. Sákán Antal, a szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy ilyen szegény évük még nem volt soha a termelőknek, 150- 200 milliárd forinttal tartozik nekik az állam, és mára általános agrárválságról lehet beszélni. A sertés felvásárlási ára 260-290 forint között ingadozik, az önköltségi ár pedig 270 forint. Hetente mintegy 80 ezer sertést vágnak le hazánkban, s ennek a negyede külföldről jön be. A legnagyobb baj, hogy nincs pénz az uniós követelményeknek megfelelő beruházások megvalósítására. Ha nem változik a helyzet, akkor csődhullám várható, az elmúlt időszakban a szövetség három gazdasága is csődöt jelentett. Sákán Antal azt is közölte, hogy ha nem sikerül megállapodniuk a kormánnyal, akkor nem riadnak vissza a polgári engedetlenség eszközeitől. Ötleteket vehetnek például a francia vagy a lengyel parasztoktól, akik már többször is megakadályozták a külföldi, többek között magyar termékek bevitelét országukba. A legnagyobb megmozdulásra február 22-én kerül sor, amikor a Kossuth téri nagygyűlésen legalább tízezer emberre számítanak, tudtuk meg Bagi Bélától, a Magosz alelnökétől, a demonstrációs bizottság vezetőjétől. Itt petíciót nyújtanak át a miniszterelnöknek, ha nem kapnak elfogadható megoldást gondjaikra, akkor a tüntetést folytatják. A demonstrációra egyelőre február 28-ig van engedélyük, de ha kell, akkor meghosszabbítják. Mivel a gazdák hosszabb ideig lesznek távol otthonuktól, családoknál, fűthető csarnokokban, külvárosi iskolák tornatermeiben kapnak szállást. Gondoskodtak már melegedő sátrakról és az ellátásukról, és azt szeretnék elérni, hogy a fővárosiak szimpatizáljanak velük. Bagi Béla úgy fogalmazott, hogy követeléseik nyomán egy tavalyihoz hasonló agrárbékével már nem elégszenek meg, hiszen az akkori ígéreteket sem tartotta be a kormány, ezért most ezeket is számon kérik. A tüntetők követeléseinek nagy részével a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (Mosz) is egyet ért, mert a helyzet elviselhetetlen, közölte Filipsz László a szervezet titkára. A kormány legnagyobb hibája, hogy felelőtlenül megígérte - december 30-ig kifizetik a területalapú támogatásokat. A szövetség tárgyalást kezdeményezett a minisztériummal, de ha nem sikerül Félvállról vették a próbaérettségit A most közzétett jelentések szerint a diákok 22-23 százaléka az elégségeshez szükséges követelményeket sem tudta teljesíteni a tavaly májusi próbaérettségin. Az esztergomi középiskolák pedagógusai a kapott eredményt nem tartották irányadónak. Strobl László, az esztergomi Szent István gimnázium igazgatója lapunknak elmondta: felesleges a diákok nyújtotta teljesítménnyel foglalkozni, ez egy technikai eljárás volt. A diákok annak tudatában, hogy ez csak egy főpróba, nem ösztönözték eléggé magukat, LAP(SZ)EL Onagy Zoltán Angolul Angol — csak angolul, franciául, németül etc. beszélő - vendégeim voltak tegnap. Kedves, különleges, szimpatikus párocska. Ketten beszéltek vagy nyolc nyelvet (a fickó angol volt, a nő finn), de a magyart nem. Pedig ha igen, akkor kiderül: nem csak kedves, különleges, szimpatikus, de kiválóan okos emberek is. Az eset megrendített. Nem csak azzal, hogy a párocska férfitagja megpróbálkozott a magyarral, szórakozásból, de mint mondta, a ragozásba beletört a bicska, és hát ezek a különleges magánhangzók is, mondja. Megértem. Rossz a híre a magyar nyelvnek. Lehet benne valami. Azzal rendített meg, hogy meg se tudtam nyekkenni angolul. Nem jutott eszembe egy szó se a bebiflázott többszázból, a nyelvem pedig sehogyan nem akart úgy kunkorodni, ahogyan az angolhoz szükséges. Nyolc éve tanulok ugyanis angolul. Amióta számítógépem van, és felismertem a borzasztó tényt: a számítógép üzemi nyelve angol. Ha nem kezdem el, mondtam nyolc éve, minden felmerülő feladat előtt hívnom kell egy angolul tudó ismerőst. Aki vagy elzavar, vagy nem. Nem tanártól tanulok, hanem kitartóan, könyvből és kazettáról. Néha, amikor egyedül, hangosan nyomom a kiejtési gyakorlatokat együtt a magnóval. Duett. Jól nézhet ki. A vendégeim között azonban még konyhaszinten is kommunikációképtelen voltam, ráadásul nem értettem, miről beszélnek. Körvonalaiban sem. Na ez rendített meg. Egészen a tegnapi napig azt hittem, nyugodtan utazhatok Angliába, bárhová angol nyelvterületre. Gondoltam, megnézem, mi a helyzet. Tizenöt év elég volt-e a nyelvtanárok pótlására. Hát nem. Egyik táblázat szerint (Euridyce) a magyar általános- és középiskolások európai összehasonlításban a legkevesebb idegen nyelvet tanulják. Ez nem jelenthet mást, minthogy nincsenek nyelvtanárok megfelelő számban. Most már csak az a kérdés, mit csinált az elit, mit az oktatáspolitika az elmúlt tizenöt évben. És ha így van, márpedig a statisztika miért hazudna, akkor talán nem az EU, hanem Etelköz felé kellet volna kanyarodnunk. A pusztában lazán el lehetnénk a török-finnugor nyelvünkkel. Versmondók viadala Bátorkeszin szervezték meg a Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Verseny körzeti fordulóját. A szavalok I. kategóriájának győztese Kiss Réka, a II. kategória győztese Édes Éva, míg a III. kategória győztese Varga Katalin, mindhárman a Marcel- házi Alapiskola tanulói. A prózamondók I. kategóriájának győztese Czibor Norbert, a II. kategória győztese Tóth András és a III. kategória győztese Gál Katalin, szintén a Marcelházi Alapiskola tanulói. A negyedik kategória győztese Dömény Krisztina, a Kami Összevont Kertészeti és Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulója lett. megállapodniuk, a tüntetőkkel tartanak. Külön demonstrációt már nem tudnak szervezni, viszont felhívják tagjaikat, hogy csatlakozzanak a többi érdekképviselet megmozdulásaihoz. Komárom-Esztergom megyében is vannak olyan mezőgazdasági vállalkozások, gazdák, akiknél problémát okozhat a területalapú támogatás visszatartása - mondta el Hegedűs László, a táti termelőszövetkezet volt elnöke. Ám szerinte muszáj lenne kiszűrni a támogatással kapcsolatos visszaéléseket is. Mint elmondta, ez az aránylag egyszerűen igényelhető támogatási forma sokáig kimaradt nagy ellenőrzések sorából, így nem ritka az olyan földterület itt a megyében sem, amelyre akár tízszer is igényeltek támogatást. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az unió is elvárja az átláthatóságot és tisztaságot, ezért ha jogosulatlan kifizetés történik, azért a későbbiekben akár büntetést is kiszabhatnak. • Pethes-Váczy ezért az eredmények százalékos kimutatása nem lehet irányadó. Ezt a nézetet osztja Sipos János közoktatási helyettes államtitkár is, aki szerint az új eljárás célja nem az eredményesség volt, hanem az, hogy a tanulók és tanárok ismerkedjenek az új típusú követelményekkel. Pokorni Zoltán ugyanakkor úgy véli, az oktatási tárcának korrigálnia kell a javítási útmutatókat. Sérelmezte, hogy a próbaérettségiről készült jelentés nem került fel a tárca honlapjára és a középiskolákat sem tájékoztatták az eredményről. • KG Akadálymentesített községháza Megtörtént az átalakított hivatal műszaki átvétele KESZTÖLC Az Európai Unió előírásainak megfelelően alakították át a település Polgármesteri Hivatalának épületét, így megtörtént az akadálymentesítés is. A beruházás összértéke meghaladta a huszonkét millió forintot. Kesztölc önkormányzatának képviselő testületé a ma délutáni ülésen fogadja el a 2005-ös költségvetési rendeletet. Az összeállt költségvetés alapján Klányi Sándor polgármester elmondta: lesz pénz - igaz kevesebb, mint tavaly - fejlesztésre.- Közel tizenkilenc milliót tudunk fordítani útépítésre, javításra, pince- támfalveszély elhárítására - mondta a polgármester. Hozzátette: a fejlesztést sajnos már csak a tartalékuk terhére tudják megoldani. Ezen kívül foglalkoznak még a bérleti díjak felülvizsgálatával. Ez elsősorban a Művelődési Ház és Klub helypénzeire vonatkozik, amelyekben kis mértékű emelkedés várható. Ma foglalkozik még a testület az oktatási és nevelési intézmények alapító okiratának módosításával is. Klányi Sándor beszámolt arról is, hogy múlt héten csütörtökön megtörtént a felújított és átalakított Polgármesteri Hivatal épületének műszaki átvétele.- A műszaki iroda, az ellenőr és az építtető iroda is megfelelőnek minősítette az épületet - mondta a polgár- mester. így az uniós előírásnak megfelelően mozgáskorlátozottak számára is kiválóan megközelíthető a hivatal. Számukra a hátsó bejáratot tették akadálymentessé. A beruházás 2003-ban kezdődött és több ütemben valósult meg. Összköltsége huszonkét millió forint volt, amelyből csaknem hatmilliót nyert az önkormányzat pályázaton, a fennmaradó tetemes összeg a község költségvetését terhelte. Gál Kata Angoltudásból elmaradunk az uniós átlagtól A nyelvtanárok szerint erősen torzít az Eurydice felmérése Magyarországon törvény írja elő', hogy az általános iskolások felső tagozaton és a középiskolások legalább egy idegen nyelvet tanuljanak. Ez a legtöbb helyen az angol és a német, elvétve francia és olasz. Ennek ellenére egy nemzetközi felmérés szerint hazánkban csupán az általános iskolásoknak 26 százaléka tanul angolul, ami magasan alulmarad az uniós átlaggal szemben. Az Európai Bizottság által létrehozott Eurydice oktatási információs hálózat most tette közzé az első jelentését a nyelvoktatás európai helyzetéről. Ebben szerepel a fent említett szomorú adat. Erős Attila, az esztergomi Mária Valéria Nyelviskola tulajdonosa elmondta: elképzelhető, hogy a felmérést készítők az elsajátított nyelvtudást értékelték, nem pedig az oktatott létszámot vagy óraszámot, hiszen minden általános és középiskolában kell tanulni legalább egy - helyenként két - idegen nyelvet. A közzétett tanulmány szerint a középiskolások körében átlagosan egy tanuló 1,2 idegen nyelvet tud. Erős Attila szerint ezeket az adatokat nem kell olyan komolyan venni, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen jelentkeznek nyelvvizsgára. A nyelviskolákban minden bizonnyal nem végeztek felmérést, pedig abból kiderülne, hogy a kisebb, nem osztály méretű csoportokban hatékonyabb a nyelvtanulás. Az emelt szintű érettségi egyébként sok diákot elrémisztett az iskolai vizsgától. Ezek a vizsgák a nyelviskola tulajdonosa szerint nehezebbek, mint a középfokú állami nyelvvizsga. A kutatás alapján egyébként Norvégiában minden általános iskolás tanul angolul. Ausztriában ez az arány 97 százalék, Svédországban 79 százalék. Az egy tanulóra jutó nyelvek száma Dániában és Svédországban 2,1, Észtországban 2,3, Belgiumban 2,6, Finnországban 2,8, Luxemburgban 3,3. A tanulmány szerint egész Európában az angol a leggyakrabban tanított idegen nyelv. • ÁK
