Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-12 / 30. szám

• HÍDLAP • 2005. február 12., szombat magazin Dobogó-kő és Dobogókő Az idén is késett, de végül mégis megérkezett az igazi tél, kemény faggyal és tekintélyes mennyiségű hóval. Bár a fehér takarót a városokban többé-kevésbé eltakarították, a hegyekben jókora mennyiségben áll a téli sportok szerelmeseinek rendelkezésére. Múlt heti dobogókői sétánk során erről magunk is meggyőződhettünk. Térségünkben kevés az olyan ma­gaslat, amely hosszú ideig képes megtartani a havat, és még kevesebb azoknak a helyeknek a száma, ahol a téli sportok művelésére alkalmas te­repet találhatunk. Az Esztergomtól 15 km-re lévő Dobogókő (Dobogó­kő) talán az egyetlen, mely nagyobb tömegek fogadására is alkalmas. Karbantartott sí- és szánkópályáival kezdők és haladók egyaránt felkeres­hetik, sőt az is jól érezheti itt magát, aki csak a havas táj szépségében sze­retne gyönyörködni, igaz, ilyenkor jó, ha a turistaösvények valamelyi­kén picit eltávolodunk a tömegtől. A Dorogi- és Esztergomi-medence településein szinte nincs olyan em­ber, aki ne járt volna már Dobogó­kőn, ám minden bizonnyal kevesen vannak tisztában a terület földrajzá­nak alapjaival, elnevezéseinek erede­tével. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy rövid földrajzi áttekintést nyújtsunk a HÍDLAP olvasóinak. Egy kis geológia A miocén időszaki (12-15 millió éve) vulkanizmus során kialakult óriási kiterjedésű tűzhányót a föld- történeti közelmúltban megjelenő Duna vonala osztotta ketté, a mai Börzsönyre és Visegrádi-hegység­re. Maga a vulkán napjainkra jelen­tősen lepusztult, és mivel évmilliók­kal ezelőtt abbahagyta tevékenysé­gét, nagyrészt el is vesztette jelleg­zetes kúp formáját (néhol azért ez még jól rekonstruálható). A Viseg­rádi-hegység, mely a Duna jobb partján található, szorosan össze­fekszik a magasabb és jóval kiter­jedtebb Pilissel (ezért a turistatér­képek is együtt említik) ám kőzete­inek különbözősége révén attól szerkezetileg merőben különbözik (a Pilis jól karsztosodó mészkőből és dolomitból, a Visegrádi-hegység andezitből épül fel). A Visegrádi-hegység vulkanikus hegyvonulatai közül legmagasabbra Dobogó-kő emelkedik. Néveredetét sokan azzal hozzák összefüggésbe, hogy a hegység - ha emberi lépték­kel mérve nem is észlelhetően, de - napjainkban is folyamatosan emelke­dik, mozgásban van („dobog”). Budapesthez és a műemlékekben, történelmi emlékhelyekben, tájképi szépségekben gazdag Dunakanyar­hoz, valamint a pilisi medencék váro­saihoz (Esztergom, Dorog, Pilisvö- rösvár, Szentendre) való közelsége miatt méltán lett az egyik leglátogatot­tabb hegyi kirándulóközpontunk. A Pilist és a Visegrádi-hegységet elválasztó Két-Bükkfa-nyergen ke­resztül létrehozott autóút, no meg a turistaházak, üdülők, kényelmes szál­lók kiépítése-lehetővé tették, hogy va­lamennyi évszakban jól megközelít­hető legyen, s így kedvelt célpont a természetkedvelő turisták, vagy akár az alkalmi kirándulók körében. A magyar középhegységi turistaskodás bölcsője 1891-ben alakult meg a magyar tu­rista szervezet, s a 699 méter magas Dobogó-kőt jelölték ki arra, hogy megépüljön rajta az első menedék­ház, ami 1898 nyarán el is készült. Dr. Eötvös Lórándról, a kiváló fizi­kusról és - talán kevesen tudják - szintén kiváló természetjáróról kapta a nevét. Nem sokkal később, a szá­zadforduló után sorra jelentek meg az újabb épületek, és már ezekben az években közel 240 kilométer hosszú jelzett turistaút-hálózatot alakítottak DOBOGÓKŐ %. téaiiórúá •l®p*etában lévő Mtnieiéaí csap 699,748 méter a Betti iengar fatett tábta előtt tévő héromanőgetéei pont, mérnöki tó adatai fötdraizí «élee»ég«< 47*4$ Vf' ♦ totóra] rí hoasmága. 18® 54’ 1<T 'obogokótol légvonalban frottkő: 189,2 km V | M ^ Nagy - Miftc. 212,9 km Ctöványoa, 25,7 km 2 187,5 km títraísifta nn ki a környékén. Rövidesen meteoro­lógiai állomást is létesítettek itt. Hazánk egyik forgalmas téli sport- központja is itt jött létre, az 1920-as években, ahová azóta is sokan jönnek síelni, szánkózni, újabban a kor di­vatja szerint hódeszkázni (snow­board) a jó fekvése és megközelíthe­tősége, valamint kedvező éghajlati adottságai miatt, mert a viszonylag magas csapadék és az alacsony, ki­egyenlített hőmérséklete ideális hómegtartó hellyé teszik. 1926-ban Dobogó-kő szép kilátást biztosító ormán, kőpiramisba foglalva állították fel Téry Ödönnek, a magyar turistaság úttörőjének a bronzreliefjét. Mára Dobogó-kő és környéke je­lentősen beépült, de még így is tág lehetőséget nyújt az erre kiránduló, a nagy tömegeket elkerülni vágyó, a természet csendjébe visszahúzódni akaró ember számára (télen elég csak néhány száz méterre eltávolod­ni a zsúfolt sípályáktól, és máris egyedül vagyunk). Erdei utakon, ösvényeken Dobogó-kő platójának legmagasabb részén kialakított kilátóteraszról jó időben akár a Magas-Tátra távoli és halványan csillogó vonulatait is láthat­juk, míg előtérben a Duna szorosára tekinthetünk, és az azt közrefogó, me­redeken leszakadó andezit hegyekre. Maga a Dobogó-kő szirtje is észak felé meredek peremmel törik meg, és egymás közelében sorakoznak a különleges látványosságot jelentő Thirring-sziklák és a Szerkövek. Alig egy-két órás sétával számos rendkívül látványos, nevezetes pon­tot érhetünk el, mint a Rám-szaka- dékot, a Prédikálószéket, a Vadálló- köveket, esetleg Árpád-házi királya­ink egykori nyaralóhelyét, Dömöst és a már pilisi oldalon lévő Klastrompusztát. Bármelyik irányt kiválasztva képesek lehetünk a vi­szonylag kis alapterületű közép- hegységen akár egyetlen nap alatt át­haladni, érintve legszebb részeit. Dobogókő környékét sűrűn hálóz­zák be a jól kiépített erdei sétautak, tu­ristaösvények, ahol mindenki képessé­geinek és igényeinek megfelelő útvo­nalat választhat. Az utak mentén gyak­ran találunk forrásokat, pihenőhelye­ket, ugyanakkor számos botanikai ér­dekességben gyönyörködhetünk. A síparadicsom Télen elsősorban a fehér sportok szerelmesei keresik fel Dobogókőt, vagy azok, akik az időjárási nehézsé­gekkel, útviszonyokkal mit sem tö­rődve a hóban is szívesen gyalogtú­ráznak, kirándulnak, esetleg kerékpá­roznak, egy-egy kellemes hétvégét, délutánt szerezve maguknak. Ez nem véletlen, hiszen a korábban említett városokból és a környékbeli falvak­ból kocsival alig fél óra, de gyalog is 2-3 óra alatt elérhetjük a hegység belső, központi részeit. Bizony sokszor ők járnak jól, mert amíg télen a hegyek közötti szélesebb völgyekben, például a pilisi meden­cékben a sűrű, magas páratartalmú hideg, nehéz levegő megül és rátelep­szik emberre, élőlényre - szinte úgy érezzük, hogy az egész világra -, addig fenn a hegyekben egészséges, tiszta levegő, ragyogó napsütés fogadja a lá­togatót a hőmérsékleti inverzió miatt. (A melegebb levegő ugyanis köny- nyebb, fölfelé száll, és nem tudja ki­mozdítani helyéről a nehéz, hideg le­vegőt, tehát elsiklik fölötte.) Sokan veszik az első síleckéket a dobogókői lesiklópályán, hogy aztán a távolabbi magashegyek - Tátra, Al­pok - lejtőin próbálják ki tudásukat. Sajnos az emberek nagy része télen bezárkózik a jó meleg szobába, és ta­vaszig csak akkor dugják ki orrukat, ha muszáj elmenniük otthonról, pél­dául a bevásárlás vagy a munkahely miatt. Pedig talán ebben az évszakban lenne a legfontosabb, hogy sokat le­gyünk a szabadban, hiszen nem elég a vitaminpirulákat és gyógynövény-ki­vonatokat fogyasztani, hanem a friss, jó levegőre, a Nap éltető energiájára és az egészséges mozgásra is szüksé­günk van. Persze megfelelően kell öl­tözködni, különösen a jó cipőt érde­mes megválasztani, ami nem ázik át, és jól tartja a meleget. Ha erre tekin­tettel vagyunk, akkor a változékony ősz és a tél is lehet vonzó, sok örömet, kikapcsolódást nyújtó évszak. Dobogó-kő vagy Dobogókő? írásunk végén némi magyarázattal szeretnénk szolgálni arról, hogy mi­ért szerepel Dobogókő hol így egy­ben, hol pedig kötőjeles formában ír­va e cikkben. Ez nem elírás, csupán a földrajzi nevek helyesírási szabályait követtük. Kötőjellel - Dobogó-kő alakban - akkor írjuk, amikor a hegy­ről, vagyis a Visegrádi-hegység leg­magasabb kiemelkedéséről van szó, egybe pedig abban az esetben, ami­kor magáról az üdülőtelepről, Dobo­gókő településről, amit a dobogó-kői hegy platóján építettek ki. Sajnos a kilátóban lévő ismertető táblán sze­replő elnevezés helyesbítésre szorul. • Varga László - Lieber Tamás Fotók: Lieber Tamás FELHÍVÁS Az Ister-Granum Eurorégió napilapja, A HÍDLAP a Felvidékről és Magyarországról HÍRT ADÓ, GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ ÚJSÁG­ÍRÓK, TUDÓSÍTÓK JELENTKEZÉSÉT VÁRJA! A RÉGIÓ TELEPÜLÉSEINEK ÉLETÉRŐL SZÓLÓ INFORMÁCIÓIKAT, HÍREIKET, RENDEZVÉNYEKRE VALÓ MEGHÍVÁSAIKAT KÖZVETLEN MÓDON IS VÁRJUK A HÍDLAP SZERKESZTŐSÉGÉBE: postacím: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. e-mail cím: hidlap@axelero.hu tel/fax: 00-36-33-500-750 HÍDLAP - ITTHON VAGYUNK! MEGRENDELŐSZELVÉNY Név: Kézbesítési cím: Megrendelem 2005 .............................í-től a H ÍDLAP0T.........................példányban 3 hónapra (3 2O0.-Ft 490,- Skk) fél évre (6 400-Ft 980,- Skk) egy évre (12 900-Ft 1 840,- Skk) aláírás: A kitöltött szelvényt a következő címre kérjük beküldeni: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents