Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-12 / 30. szám

RÉGIÓ 2005. február 12., szombat • HÍDLAP « 5 Gyermekbetegségek a privát praxisokban Németországban megtalálták a gyógyírt az egészségügy magánosítására Vonzó-e Esztergom a turistáknak? I Szekér Béla (tanuló) Folytatás az 1. oldalról A Solingenben élő Szutrelly Péter kollégáival együtt már tizenöt éve népszerűsíti Magyarországon, szak­mai előadásain a privát praxis értéke­it. Ezalatt a magyar egészségügyben, ha csendben is, de sor került magánosításra, azonban a privatizá­ció kiterjesztése a körorvosi intéz­mény mellett immár elkerülhetetlen a szakellátásra és részben a kórházak­ra is - mondja Szutrelly doktor. Eh­hez elsőként az átlátható, tiszta poli­tikai és jogi háttérre volna szükség, mert csak rendezett jogi viszonyok között válhat általánosan elfogadottá a változás kiindulópontjául szolgáló szellemi szabad foglalkozás intézmé­nye az egészségügyben. A német ta­pasztalatok azt mutatják, egyedül ez a rugalmas, autonóm, hitelképes fog­lalkoztatási mód jelentheti a privát praxis alapját. Az Európai Unió leg­erősebb gazdaságával rendelkező or­szágában egyébként már valamennyi családorvos-praxis régóta magánkéz­ben van, sőt jó ideje a szakellátási há­lózatok is így működnek. A kórházak ötödé szintén privátnak számít, csu­pán mintegy 70 százalékuk tartozik önkormányzati felügyelet alá, és mindössze az intézmények fennma­radó 10 százaléka klasszikus állami, tartományi vagy egyetemi tulajdon. Számunkra a legfontosabb a német magánosításban, hogy ott a szellemi szabadfoglalkozású orvosok kizáró­lag saját szakértelmüket, szakmai ta­pasztalatukat használhatják fel a pri­vatizáció során. Az így létrehozott, önfenntartó „szellemi vállalkozások” szabadon szerződhetnek, hiszen az orvosok saját tudásukkal vállalkoz­nak (és juttatják fizetéshez alkalma­zottaikat), a tőke pedig másodlagos. Ebből következően tilos a „láncüz­let”, a munkák továbbadása más, ol­csóbb alvállalkozóknak, és a korábbi tulajdonos az egészségügyi ingatla­nok és a gyógyító berendezések tu­lajdonjogát sem engedi át senkinek. Szerencsére a magyarországi egészségügy számos területen felis­merte a német minta hatékonyságát. Közéjük tartozik például a fővárosi Hercegprímás utcai szakrendelő, amelyet szakorvosok összefogásával, közös vállalkozásával hoztak létre, és hasonló úton indult el egy keszthelyi orvoscsoport is. A magyarországi kórházak ezzel szemben legfeljebb részben privatizálhatok - és erre fi­gyelmeztetnek a németországi pél­dák. A jól szervezetten működő ma­gánpraxisok, szakorvosi intézmények mellett ugyanis ott csupán egy-egy kórházi egységet adtak magánkézbe, ahol a járóbeteg-ellátást és csak kis részben a fekvőbeteg-ellátást mű­ködtethetik az orvosok alkotta kht-k. Esztergomban csaknem befejező­dött az orvosi alapellátás magánosítása, így egy-két orvostól eltekintve, a többség már saját privát praxisában dolgozik - ismertette a helyzetet lapunk érdeklődésére Os- vai László tüdőgyógyász, az önkor­mányzat egészségügyi bizottságának elnöke. A szakrendelések privatizáci­ója azonban még el sem kezdődött, a jelek szerint még Szlovákiában is jobb a helyzet: a szomszéd országban ugyanis már léteznek magánkézben működő szakorvosi praxisok. Nálunk a különálló szakrendelők privát pra­xissá alakítása sem kezdődhetett meg, mivel ezek szigorúan kórházhoz kapcsolódó egészségügyi gyógyító szolgáltatást végeznek. Bár Dorogon mégis csak létezik egy ilyen szakren­delő, amelyet egy önkormányzati tu­lajdonban lévő kht. tart fenn. Idővel talán a tüdőgondozót is lehetne magánosítani, de a probléma itt is ugyanaz, mint a családorvosoknál volt: nem oldható meg az átlátható finanszírozás. Nem számítható ki előre, hogy mennyi bevétel várható, mennyi lesz az infláció, s így az sem, hogy miként lehet majd visszafizetni a praxis beindításához felvett hitelt. • -Ú. -S. - DRUCZA Feszültséget okozott az akkumulátor-hiány Még most sem késő pótolni a hiányzó téli autó-felszerelést Természetesen vonzó azok ji számára, akik nem ismerik p -■ j és a prospektusokban csak' K a Bazilikát, a Dunát, a Vá­* rat egy-két múzeumot mutatnak meg, és leírják nagyszerű történelmét. Ami viszont a város mindennapi életét jellemzi, az elég kijózanító. Az emberek nem kap­hatók semmire, passzívak, a házak, az utak elhanyagoltak, szemetesek. Takács István (nyugdíjas) Annyi értéke van, hogy ide­csalja a legmesszebbi tájak­ról is az embereket. Ezekről néha az esztergomiak sem nagyon tudnak, vagy már megszokták, hogy milyen gyönyörű városban élnek. A Bazilika, a Vár, a Keresztény-, Duna- és Balassa Mú­zeum, a Kincstár és még sorolhat­nám. Ha elkészül az élményfürdő, az még egy okkal több lesz, hogy idejöjjenek és maradjanak a turisták. Szemenkál Bernadett (gyógymasszőr) Ha a Bazilika nem lenne itt, akkor talán senki nem láto­gatná a várost. Még a Ke­resztény Múzeum és a Kincstár, a Vár nyújtanak látványosságot, de sokkal több a ne­gatív látnivaló. Egyre több műemlék jellegű ház megy tönkre, a belváros szívében lévő lepusztult hotelt kell első helyen említenem, ami szerin­tem a legtöbb turista emlékezetében megmaradhat. Serman Laura (könyvkötő) Az elmúlt napokban megnöveke­dett a környékbeli autószaküzletek forgalma: a legnagyobb kereslet az akkumulátorok iránt mutatkozott, amelyekből ideiglenesen hiány is volt Esztergomban. Az elmúlt napokban reggelente több autós nem tudta elindítani au­tóját, mert az akkumulátorok leme­rültek a közel mínusz 20 fokos hideg­ben. Esztergomban, az autósboltok­ban az elmúlt héten napokon keresz­tül csak átmenetileg volt kapható az akkumulátor, mert a pórul járt gép­jármű-tulajdonosok hamar elkapkod­ták az üzletekből az akksikat. A Rothmayer Autósbolt tulajdonosa el­mondta: legtöbben a jégkaparót, jég- oldót, ablakmosót és a fagyállót kere­sik, de fogyott az ablaktörlőgumi is. Az autógumi kereskedők szerint Ttéső ősszel volt a legnagyobb roham a téli gumikért, most már csak azok jönnek, akik vagy tanultak saját hibá­jukból, vagy külföldre mennek, és a határon kötelezően kérhetik tőlük a téli abroncsot. Hiány most már nincs a gumikból, mert a fogyó kész­leteket folyamatosan pótolják. A téli abroncsok Magyarországon még mindig csak az autók kis hánya­dára kerülnek fel: az éves gumiab­roncs-értékesítésből mindössze 43 százalék a téli gumi aránya, ez Cseh­országban 51, Ausztriában 58 száza­lék. Nálunk téli gumit rendeltetéssze­rűen az autósok 36 százaléka használ, míg Németországban a vezetők 60, Ausztriában pedig 94 százaléka cseré­li le ősszel autója gumiabroncsát. A biztonságos közlekedés érdeké­ben rendszeresen ellenőrizzük az ablakmosó működését. Mivel idővel az alkoholtartalom elpárologhat a fúvókák előtti csőrészből, naponta tanácsos 10 másodperces próbát tartani. Ugyancsak vizsgáltassuk meg a fagválló hűtővíz minőségét, ha kell, töltessünk utána a benzin­kútnál. Elindulás előtt fagyos idő­szakban tegyünk próbát a fűtőrend­szerrel, nézzük meg, működik-e a hátsó (egyes korszerűbb autóknál az első) ablakfűtés és a tükörfűtés. Ajánlatos a lámpákat is ellenőrizni, mert télen hamarabb sötétedik, s ha a kocsi elakad, a segítséghíváshoz is szükség van fényre. Ha havas vidékre utazunk, kislapát, seprű és jégkaparó mindig legyen ná­lunk, és nem árt, ha tartalék fagyálló ablakmosó is van a csomagtartónkban. • MUNKATÁRSUNKTÓL Örök probléma, hogy nem maradnak itt. Ami szép és értékes itt látható, azt vé­gignézik egy nap alatt, de utána nincs miért maradni­uk. Sajnos nincs is hol megszállni­uk. Nem az a gond itt, hogy vonzó- e a város, mert ez egyértelmű, de egy-két éttermen kívül nincs hová menniük, nincs egy normális, igé­nyes kávézó, hotel. A legjobb az lenne, ha itt szállnának meg, és in­nen mennének át Párkányba, Lévá­ra vagy Szentendrére, Visegrádra, a kesztölci borvidékre látogatóba. Sokba kerülhet a kártyás fizetés Drágább lehet a plasztiklapos vásárlás, mint a készpénzes Folytatás az 1. oldalról A Tesco Global Áruházak Rt. biz­tosan nem fogja áthárítani ezt a költséget a vásárlóra - tudtuk meg a cég sajtóképviselőjétől. Ugyanígy gondolkodik a Match áruházlánc ve­zetősége is. Miután a kisebb boltok többségében még nincs lehetőség kártyás fizetésre, ők nem a plusz- költségektől tartanak, hanem az esetleges technikai problémáktól. A nagy forgalmat bonyolító áruházak pénztárosai általában örülnek a kár­tyás fizetésnek, mert ezzel a hibale­hetőségük minimálisra csökken. A boltok vezetői úgy vélik, hogy a készpénzkezelési költségek csök­kenthetők, az üzlet biztonságosabb és a kevesebb készpénzzel betérő vá­sárló is többet tud költeni. A kártya- használati jutalékot elhanyagolható költségként veszik számon. Az emberek most kezdenek hozzá­szokni a kártyás fizetéshez, de még csak a vásárlásoknak mindössze 15 százaléka bonyolódik bankkártyával, inkább a drága készpénzfelvételre használjuk a plasztikot. Egy átlagos kártyát havonta két-három alkalom­mal használnak, és ilyenkor 20 ezer forint körüli összeget vesznek fel az automatákból. • ÁK Külföldön számos helyen fizethe­tünk kártyával. Az EuroCard és Visa kártyákat az egész világon elfogadják. Fizetéskor az üzletek általában nem számolnak fel kü­lön költséget (kivéve Anglia és Hollandia egyes idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtó helyein), a készpénzfelvétel díjai pedig az ottani bankok díjszabásától függ. Ennek költségét devizaárfolya­mon átszámítva vonják le tőlünk. A párkányi áruházak közül a jed- nota és a Billa is elfogadja a bankkártyát, kártyahasználati díj nélkül. Ugyanígy fizethetünk a benzinkutaknál is. Ellenben a Lidi párkányi üzletében és a kisbol­tokban nincs lehetőség bankkár­tyás fizetésre. í g$gg Másolás, nyomtatás A/0 méretig STABIL Stabil Építő, Tervező És Kereskedelmi Kft. Tervezőprogramok formátumainak fogadása Nyomtatás elektronikus adathordozókról Másolás A/0 méretig Képminőséget javító funkció Dokumentálás (igény szerint)

Next

/
Thumbnails
Contents