Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-02-10 / 28. szám

4 • HÍDLAP • 2005. február 10., csütörtök RÉGIÓ Hétvégi program a Fidelitassal Dorog. Pénteken este 6 órakor tartja következő borestjét a Dorogi Fidel itas csoport. A est vendége Szeremley Huba borász lesz. A bor­estnek a dorogi Zrínyi Ilona Általá­nos Iskola ebédlője ad otthont. Szombaton este 8 órai kezdettel szü­letésnapi bulit is tartanak. A fennál­lásának második évfordulójának megünneplését a dorogi József Atti­la Művelődési Házban tartja. A két teremben zajló bulira karaokeval és csocsóasztalokkal várják a szórakoz­ni vágyókat. A szervezők minden ré­gi és leendő tagot szeretettel várnak. Határon átnyúló diákviadal A Richter Gedeon Rt. és a KAPPA Rt. papírgyár 2005-ben ha­todik alkalommal hirdeti meg Kör­nyezet és természetvédelmi verse­nyét. A kétfordulós versenyre isko­lánként legfeljebb hat tanuló je­lentkezhet a 7. és 8. osztályosok kö­zül. Az első fordulóra március 22- én délután 3 és 4 óra között kerül sor Dorogon a József Attila Műve­lődési Házban, Esztergomban a vá­rosháza Dísztermében valamint Párkányban a Városháza Díszter­mében. A döntőbe jutott verseny­zők meglátogatják majd a SUZU­KI autógyár szerelőcsarnokát, és tájékoztatást kapnak a gyár környe­zetvédelmi tevékenységéről. Fogadónap Dorog. Fogadónapot tart a dorogi Polgármesteri Hivatalban Tittmann János polgármester csütörtökön 8 és 12 óra között. Tallósi Károly jegyzőt és Baranyai Lőrinc alpol­gármestert pénteken 8 és 12 óra kö­zött lehet felkeresni szintén a Pol­gármesteri Hivatalban. • szsz Vonzó intézményeket! Leányvár. Február 15-én este fél hét órai kezdettel ülést tart a község képviselő-testületének Oktatási és Kulturális Bizottsága. A Művelődési Ház tanácstermében az Általános Iskola és a Napköziotthonos Óvoda vonzóbbá tételével kapcsolatban gyűlnek össze az intézmények veze­tői és a bizottság tagjai. • GK Akkreditált képzések Érsekújvár. Március közepéig le­het jelentkezni az Érsekújvári Regi­onális Művelődési Központ (ÉRMK) által meghirdetett három­fokú számítástechnikai és az angol, német, francia nvelvi tanfolyamra, amelyet a központ március végén fog beindítani. Az akkreditált kép­zésről bővebb információt az ÉRMK címén, (SNP 32, Nővé Zámky 940 62), vagy a 035-64 20 265-ös számon lehet. • -ez­Rendkívüli csatorna ügy Leányvár. Február 14-én, hétfőn délután öt órától rendkívüli testületi ülést tart a község önkormányzatá­nak képviselő-testülete. A helyszínül szolgáló Vaskapu-puszta Forest- Papír Kft. telephelyén egyetlen na­pirendi pontot, az iparterület csator­názását tárgyalják. • GK Lezárult a kárpótlás Szlovákiában Januártól a pozsonyi kormányra száll a nevesítetlen földtulajdon A vissza nem igényelt földek az államra száltak. Aki kimaradt, lemaradt Folytatás az 1. oldalról Stevlík szerint a több száz kér­vény november és december végén, tehát az utolsó pillanatban érkezett hivatalukba. Tavaly december 31-én ugyanis lezárult a nevesítetlen föl­dek ügye, ezután már nincs mód ar­ra, hogy az érintettek visszaigényel­jék jogos tulajdonukat, amelyek ja­nuár elsejétől automatikusan az ál­lamra szálltak át. A magyar állampolgárok ügyében viszont más a helyzet. Nekik nincs módjuk kárpótlásra az elkobzott föl­dek miatt, az illetékesek csakis örökö­södési úton juthatnak hozzá jogos tu­lajdonukhoz. A komáromi kataszteri hivataltól megtudtuk, hogy abban az esetben, ha a telekkönyvben vezetve van a tulajdonos neve (és ha nem volt kisajátítva az állam által az adott föld­terület), akkor az átkerült a földek megújított nyilvántartásába. Az érin­tetteknek az adott kataszteri hivatal­hoz kell fordulniuk, ahol kikérhetik a telekkönyvi kivonatot, s ezzel kezdetét veheti az ügy elbírálása. A helyzet azért is bonyolult, mert 1964-től már nem vezették a telekkönyvi kivonato­kat, csak tulajdonlapokat adtak ki. Ezért az egész ügy kimenetelét befo­lyásolja, hogy az adott időponttól vál­tozott-e az érintett föld tulajdonosa. Lapunk az ügyben felkereste Szabó Olgát, a Szövetség a Közös Célokért Jogsegélyszolgálat vezetőjét, aki el­mondta: amennyiben a közjegyző kéri ki a telekkönyvi kivonatokat és a tulaj­donlapokat a parcellák azonosítására, az ügykezelés illetékmentes. Ám ha az örökös teszi ezt, akkor illetékköteles. A bírósági beadvány mellékletei­nek szlovák nyelvűnek kell lenniük, illetve szlovákra kell azokat hivatalos (törvényszéki) tolmáccsal fordíttatni. A bírósági, illetve igazgatási illeték nagyságát törvény szabja meg, akár­csak a tolmács és a közjegyző javadal­mazását. Az igazgatási illeték az esetek többségében állandó. (Egy tulajdonla­pért 250 koronát kérnek, jogügylet le­bonyolítására, például adásvételi szer­ződéshez, csak olyan tulajdonlap hasz­nálható fel, amelyet 250 koronás ok­mánybélyeg ellenében állítanak ki. Ha azért kérik a tulajdonlapot, hogy meg­bizonyosodjanak arról, hogy rajta van- e minden, ami szükséges, akkor elég a 100 koronás okmánybélyeg is.) A töb­bi fizetnivaló nagysága jobbára az öröklendő vagyon értékétől függ. A hagyatéki, póthagyatéki eljárás az ügy bonyolultságától függően kö­vetelhet több, illetve kevesebb időt. A közjegyzőnek lehetősége van arra, hogy külföldi állampolgár esetében figyelembe vegye az ottani előíráso­kat. Ezért tanácsos felvenni a kapcso­latot az illetékes járási bírósággal, il­letve közjegyzővel. • Czigler Ismét veszélyben a termelők Folytatás az 1. oldalról Probléma, hogy ezt tapasztalva a versenytársak már nem maguk koc­káztatnak, hanem a beszállítókat kényszerítik az alacsony áron törté­nő eladásra, azok pedig tönkremen­nek, ha nem képesek ellenállni, mert kijátszhatók, és képtelenek a költsé­geiket érvényesíteni. Az unióban ez tagállami hatáskör­be tartozó kérdés és országról or­szágra más és más a szabályozása. Vámos György, az Országos Keres­kedelmi Szövetség főtitkára megfo­galmazta, hogy maga a tiltás nem elégséges, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy megvédi a kereskedő­ket. A GVH azonban nem vizsgáló­dik, a termelők jelenthetik fel a vét­kes kereskedőt, és büntetése a kész­let összárkülönbözetének a duplája lehet. Hazánkban is megindult a hipermarketláncok koncentrálódása - nyilatkozta lapunknak Torjákné Amberger Teréz, a GVH vezető fő­tanácsosa. így kisebb mértékű köz­tük a verseny - tette hozzá. Az érté­kesítési piacon kis számuk miatt nincs erőfölényben egyik sem. A beszállítókkal szemben azonban egyre inkább erőfölényes módon vi­selkednek - mondta. Erőteljesebb nyomást gyakorol­nak a termelőkre, hogy ők adják el termékeiket költség alatti áron. Mint ahogy ez látszik a profitok megoszlását elemző felmérésekből: a kereskedőké egyre emelkedik, míg a termelőké folyamatosan csökken - fogalmazott a főtanácsos. Hozzátet­te, hogy a GVH javaslata az, hogy a tilalom helyett tájékoztatási kötele­zettséget vezessenek be, azaz, ha va­lamelyik üzlet beszerzési ár alatti árat alkalmaz, tegye közzé, hogy a saját kockázatára adja a terméket ilyen olcsón. A Főtanácsos asszony megfogal­mazta továbbá, hogy a beszállítók úgy védekezhetnének a legjobban, ha létrehoznák saját termelői szövetsé­güket, s a kereskedelmi láncoknak ezekkel kellene tárgyalniuk. • DRUCZA Szlovákiában az öröklést a Polgári Törvénykönyv 460-487 paragrafusa szabályozza. Örökölni lehet végrendelet, illetve törvény alapján. A tör­vény szerinti örökösök a következő csoportokba sorolhatók: Az első csoportban az örökhagyó gyermekei és házastársa tartozik. Mindegyik egyforma részt örököl. A második csoportba tartozók közül örököl az örökhagyó házastársa, az örökhagyó szülei és mindazok, akik az örökhagyóval halála előtt leg­alább egy évig közös háztartásban éltek. A második csoportba tartozó örökösök egyforma hányadot örökölnek, a házastárs azonban legalább az örökség felét örökli. A harmadik csoportba a* örökhagyó testvérei tartoznak, akik egyfor­ma hányadot örökölnek! valamint azok, akik az örökhagyó halála előtt legalább egy évig közös háztartásban éltek vele, és akik ebből az okból gondoskodtak a közös háztartásról, vagy eltartásukkal rá voltak utalva az örökhagyóra. Ha semmilyen örökös nem örököl a harmadik csoportban, a negye­dik csoportban egyforma hányadban örökölnek az örökhagyó déd- szülei, ha közülük senki sem örököl, akkor egyforma hányadban örökölnek az ő gyerekeik. Az örökhagyó végrendeletet írhat saját kezűleg, vagy hagyhat más írásos formában tanúk jelenlétében vagy közjegyzői jegyzőkönyv formájában. Minden végrendeleten fel kell tüntetni a keltezés pontos dátumát, mert kü­lönben az érvénytelen. Több örökhagyó közös végrendelete nem érvényes.---------" T*‘ Id őzített szemétbomba a dobozos sör? Vége az olcsó importnak: a termékdíjban bíznak a hazai gyártók A régi kereskedelmi árak vissza­rendeződését és a magyar sörök iránti kereslet újbóli növekedését várják a sörgyártók a környezetvé­delmi termékdíjak bevezetésétől. Lassanként csatát nyernek a ma­gyarországi sörgyártók az olcsó né­met és szlovák, illetve a gyenge mi­nőségű, tisztázatlan származási hely­ről származó dobozos sörök importő­rei ellen. Bár a hazai üzemek kényte­lenek voltak komolyabb veszteséget elkönyvelni az elmúlt évben a 100 fo­rint alatt kínált termékek dömping­ára miatt, az itthon készülő, maga­sabb árú sörök ára nem igen válto­zott. A gyártók szerint veszteség nél­kül a jelenleginél lejjebb már nem csökkenthető a sör kereskedelmi ára, ezért valamennyiük számára megvál­tást jelenthet a módosított környe­zetvédelmi törvény. Ennek értelmé­ben januártól megváltozott az italok csomagolására vonatkozó termékdíj­számítás módja. Míg korábban a ter­mékdíjfizetés attól függött, hogy az adott vállalatok milyen arányban ál­lítottak elő egy utas (eldobható), il­letve két utas (visszaváltható) csoma­golást, addig mostantól a göngyöleg mennyisége, darabszáma alapján ösztönzik a termelő üzemeket. A zömmel visszaváltható palacko­kat felhasználó hazai sörgyártók ál­dásként tekintenek az új termékdíjra. A jogszabálytól egyértelműen az esélyegyenlőség javulását várják, azt remélve: mindazok a vállalkozások, amelyek minimális költséggel, gyen­ge minőségű és kizárólag alumínium dobozos terméket importálnak (vagy gyártatnak) olcsón, a termékdíj beve­zetése miatt egykettőre visszavonulót fújnak. Ma még nagyon sok olyan cég is működik az országban, amely egy­általán nem használ visszaváltható palackokat, egy új csomagológépsor vásárlása pedig milliárdokra rúghat. A nagyobb hipermarket-hálózatok élesen tiltakoznak a jogszabályterve­zet ellen, hangoztatván, hogy a sö­röknél a szigorítás bevezetése legke­vesebb 11 százalékos drágulást ered­ményezhet. A környezetvédők nagy csoportja szintén elégedetlen az el­képzeléssel, és újabb burkolt adónak tekinti a tervezett termékdíj-beveze­tést. Az Európai Unióban egyéb­ként 1996-tól általános célként írták elő a tagállamok kormányainak a hulladékok keletkezésének megelő­zését, a létrejövő hulladékok újrafel­dolgozását. Az Európai Bizottság ál­tal megfogalmazott elvárás szerint a hulladékok újrahasznosítási arányá­nak el kell érnie az 50-60 százalékot. Magyarországon évente 800 ezer tonna csomagolási hulladék képző­dik, és a visszaváltási lehetőségek megszűnésével jelentősen nőtt a nagy térfogatú, merev falú, erősen környezetszennyező (üveg, alumíni­um és műanyag) palackok, flakonok aránya a szemétben. • Munkatársunktól Dobozos sörök egy esztergomi kisboltban. Gyűlik a szemét halomba

Next

/
Thumbnails
Contents