Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)
2005-02-10 / 28. szám
RÉGIÓ 5 2005. február 10., csütörtök • HÍDLAP • Külföldre menekülnek a magyar cégek A felvidéki gabonavírus nem válogat Már félezer vállalkozás került csődbe térségünkben A fertőzött, elsárgult kalászok vonzzák a rovarkártevőket Egyre több cég számolja fel magyarországi bázisait és települ át a környező, még unión kívüli államokba. A külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények miatt az elsődleges célországgá Románia vált, de egyre kedveltebb Horvátország és a távol-kelet is. Romániában közelít az ötezerhez azoknak a vállaltoknak a száma, melyekben magyar érdekeltség van. Számos kedvezményt kínáló román kormány olyan fogásokkal, mint a vámmentesség az importból származó technológiai berendezésekre vagy a beruházás esetére 20 százalékos adócsökkentés csalogatóan hat a mar gyár vállalatokra. Nem csak a célország gazdaságpolitikája az ok a cégek távozására. Közrejátszott piaci pozíciónk elvesztésében, hogy a szigorú európai uniós előírások miatt (a szabad versenyt korlátozó) adókedvezménnyel többé már nem támogathatók a befektetők. Magyarországon a multinacionális vállalatok kivétel nélkül részesülnek ebben a tőkevonzó kegyben, így ma kettős prés érvényesül a gazdaságpolitikának ebben a szegmensében. Egy Komárom-Esztergom megyében 1989 és 2005 között 6189 vállalkozást szűntettek meg. Jelenleg a to 344 működő vállalat mellett 504 áll felszámolás alatt, ebből 292 kft. és 154 betéti társaság. Ezek a számok az országos átlagnál magasabbak - tájékoztatott Erdős Károly. A Napi Gazdaság adatai szerint január 31-ig a következő cégek kerültek csődbe a térségben: Berger-Lépcső Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - Tata, HBN Hajdúsági Baromfihús Nagykereskedelmi Kft. - Tatabánya, Kom-Fess Építőanyag-kereskedelmi és Szolgáltató Bt. - Komárom, Netovább Eszpresszó Bt. - Szob, Pánczél és Társa Beauty Center Szolgáltató Kft. - Nagymaros. A Tokodi Üveggyár tavaly csődölt be város vagy meri vállalni a szembehe- lyezkedést az EU versenybizottságával, vagy megkocáztatja, hogy a beruházási engedmények megvonásával felgyorsul a multik kivonulása. Ez mellett a térség munkahelyeinek számát meghatározza azt is, hogy hány cég megy tönkre. A magyar kis- és középvállalatok versenyhátrányban vannak a nyugat-európai cégekkel szemben. Ezek, mivel nem tudják felvenni a versenyt, nem tudnak a kedvezőbb feltételeket kínáló szomszédos országokba települni, kénytelenek csődöt jelenteni. Magyarország vezet a csődeljárások és a felszámolások terén Európában. Az 1989-ben kialakított, azóta négyszer módosított és többször átdolgozott csődtörvény Erdős Károly, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke szerint ellentmondásos és áttekinthetetlen. A jelenlegi rendelkezés egyáltalán nem védi a hitelezőket, nem helyezi előtérbe azt a szándékot, hogy a felszámolás alatt álló cégekből a lehető legtöbbet mentsenek meg. A kialakult gyakorlat szerint inkább átmentik a vagyont egy másik cégbe, így a hitelezők hoppon maradnak. A cégek megszűnése növeli a munkanélküliséget, ez egy nagyobb vállalat esetében súlyos következményekkel jár a térségek életében. Magyar- országon száz vállalatra' 4,3 felszámolás jut, szemben az európai 0,8-al. • MUNKATÁRSUNKTÓL Folytatás az 1. oldalról Már tavasszal számos jel mutatja a vírus jelenlétét a gabonaféléknél. Az árpa levelei megsárgulnak, foltossá, szélei pedig tépetté válnak. A búza, a rozs és a tritikale (a búza és a rozs keresztezéséből származó gabonaféle) esetében inkább a levelek pirosodása és csavarodása jellemző. A kukoricánál az alsó levelek szintén bepirosodnak, a szár pedig gyöngébb lesz. A pozsonyi vírusszakértő szerint a betegség terjesztője egy bizonyos fajta növényi tetű, amely nem csak az említett gabonafélékre, hanem például a rizsre és többféle fűfajtára is átviheti a fertőzést. A vírus terjedését több tényező is elősegítheti, így például a száraz, meleg ősz, mérsékelt fagyok nélküli tél, vagy az olvadás és fagy ás sokszoros váltakozása, illetve a táp- anyaghiány. A vírus mechanikai úton nem terjed. Korai elterjedése viszont a termés akár 95 százalékos, késői fázisában pedig 15-25 százalékos veszteségét is okozhatja. Amennyiben a vizsgálatok pozitív eredményt mutatnak ki, a fertőzött növényt, valamint a közvetlen környezetében lévőket teljesen ki kell irtani. A betegség hordozói ellen a leghatásosabban csak kémiai anyagokkal lehet védekezni. Biztosítani kell a növényeknek a megfelelő összetételű tápanyagot, a trágyázást és a vízellátást is. Emellett ajánlatos toleránsabb gabonaféléket vetni, a keményszemű búza például kevéssé ellenálló a vírussal szemben. Ezen kívül ajánlatos az őszi ültetvényeket minél később vetni, a tavasziakat viszont minél korábban a földbe juttatni. Viera Vajcíková mindenképpen ajánlatosnak tartja, hogy a tavasz beköszöntővel, azaz február végén, március elején a pozsonyi ÚKSÜP diagnosztikai osztályán kérjék a gabona minőségvizsgálatát. Baka Attila kisölvedi magánvállalkozó lapunknak elmondta, hogy az ő környékükön tudomása szerint még nem ütötte fel a fejét a vírus. Időnként maga is elvégezteti a gabona vizsgálatát, de általában az a jellemző, hogy inkább a szövetkezetek, illetve a nagyobb területen gazdálkodók igénylik az ellenőrzést. Az ő esetében még egyetlen alkalommal sem találtak a mintában vírust, ez meggyőződése szerint annak köszönhető, hogy későn veti a gabonát. • Czigler Mónika Az idén elmaradhat a zöldár A nagy mennyiségű lehullott hó tartogathat még meglepetést Folytatás az 1. oldalról- Amit jelenleg tudni lehet, hogy az átlagoshoz képest egy kicsivel több hó van a medencében - foglalta össze tapasztalatait az igazgató. Vagyis kizárni nem lehet a tavaszi ár veszélyét, de azt sem lehet biztosan állítani, hogy lesz árvíz. A további három hét, egy hónap eseményeitől erősen függ a zöldár kialakulásának veszélye. Az árvíz szempontjából lényeges, hogy mennyi hó hullik majd február végéig, március elejéig, valamint, hogy az enyhülés mennyire hirtelen jön és kíséri-e jelentős esőzés. Önmagában a jelenlegi, átlag feletti nagyságú hókészlet tehát még egyáltalán nem jelent árvízveszélyt, de kizárni sem lehet. A Komárom-Esztergom megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság esztergomi kirendeltségének vezetője, Kenesi László szintén ismeri az előrejelzéseket, és állítja: az idén nincs akkora árvízveszély, mint 2002-ben volt. • GAl-Szalay A három évvel ezelőtti árvízben súlyosan megsérült Tát polgármestere, Szenes Lajos elmondta: tanultak a 2002-es katasztrófából. Mint mondta, májusra-júniusra készül el az a gát, amely a tokod-táti öböl vizét „helyes mederbe” terelheti. Jelenleg a vízjogi engedély megszerzésénél tartanak, de amíg nem fejeződnek be a munkálatok, nem érezhetik magunkat biztonságban. Elégedett-e a levegő minőségével Esztergomban? Viczián Anna (tanuló) Engem nem érdekel a levegőszennyezettség, mert nem érzem azt, hogy egészségkárosító lenne. Annál jobban szeretem az itteni atmoszférát, az emberek kedvességét. A párom is itt lakik a környéken, minden ideköt. Valószínű, ha boldogtalan lennék, akkor észrevenném a környezetem problémáit is. Váradi Mátyás (vállalkozó) Jómagam Százhalombattáról származom, ami egy igen szmogos iparváros. Öt éve lakom Esztergomban, az itteni szennyezést észre sem veszem. A levegőminőség relatív dolog. Lehet, hogy egy olyan ember, aki mindig is itt élt, észleli, ha az évek során romlik, de jómagam, aki a rosszabbhoz szokott, jónak találom az itteni levegőt. Jenei Margit (nyugdíjas) Nem volt mindig ilyen rossz a levegő. Az utak porosak, szemetesek, az emberek rohannak, Esztergom szűk kis utcáiban (még a főutca is keskeny) könnyen megreked a füst. Sajnos az utóbbi években megnőtt a forgalom, ami miatt a kipufogógáz egyre elviselhetetlenebb. Ehhez hozzájön a párkányi és dorogi gyárak füstje is, ami széljárástól függően kerül el hozzánk. Felföldi Gitka (informatikus) Amióta az újságban olvastam, hogy rendkívül szennyezett az esztergomi levegő, azóta vagyok elégedetlen. Mi már megszoktuk, | hogy ilyen a levegő, de azt olvastam, hogy a porkoncentráció a normál ér- | ték ötszöröse. Nem magamat féltem, de nemrég született meg a kislányom, és nem szeretném, ha már gyerekként asztmás, allergiás és más betegségekre hajlamos lenne. Drágább, de jobb a magyar internetszolgáltatás Szlovákiában gazdag a kínálat, de még kevesen válogatnak minisztérium 49 százalékos részeseAz internethasználat továbbra is gyermekcipőben jár régiónkban. A számítógép hiánya azonban csak az egyik oka ennek, mert az internetszolgáltatás még mindig megfizethetetlen kiadást jelent sokak számára. A magyarországi sajtóban megjelent hírek szerint a szlovákiai internetcégek a magyarországi árakhoz képest nevetségesen alacsony összegért kínálják a* szolgáltatást. A vállalatok nem valamilyen akció keretén belül tartják alacsonyan áraikat, hanem tartósan garantálják a sokszor adatforgalomtól független, nyomott árú szolgáltatást. A felhasználókért indított konkurenciaharcban a vezeték nélküli internettechnológia elterjedése jelentett mérföldkövet. Az eddig szinte monopolhelyzetben lévő Slovak Telecom vezetékes világhálószolgáltatásánál lényegesebb olcsóbb technika arra ösztönözte a szlovák gazdasági tárcát, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen a távközlési vállalattal arról: csökkentse - nagyjából a felére - az árait. A kormány ugyan elvileg nem szólhatna bele a társaság üzletpolitikájába, de a közlekedési dése a Slovak Telecomban sokat nyomhat a latban. A telefonszolgáltató egyelőre nem nyilatkozott az ügyben, bár lapinformációk szerint nem zárkózik el a tárgyalások folytatásától. Erre azért is szükség lenne, mivel az általa kínált 256 kbits gyorsaságú, korlátlan adatforgalmú szolgáltatást valamivel több, mint 900 koronáért (5700 forintért) kínálja, ami közel a duplája például a közel megegyező paraméterű mikrohullá- mos internetelérhetőségnek. Párkányban olcsóbb, Esztergomban jobb Párkányban jelenleg több szolgáltató közül választhat az internetezni vágyó. A fentebb említett mikrohullámú rendszert üzemeltető Slovanet a 256 kbits sebességű, korlátlan adat- forgalmú szolgáltatását 550 korona + áfa (3500 forint) áron kínálja. A rendszer kiépítése azonban egyéb költségeket is tartalmaz: a megfelelő antenna telepítése 1500 koronától kezdődően akár 7000-8000 koronába is kerülhet (9500 - 50000 forint). Ezért cserébe a fogyasztó folyamatosan egyenletes teljesítményű internetelérhetőséget kap. Az egyik legújabb szolgáltatás az elsősorban a lakótelepi lakásokba bevezetett, kábelen keresztüli internetezés. A korlátlan adatforgalom itt is garantált, a szolgáltatás azonban jelentősen lassabb: mindössze 64 kbits-ot tesz lehetővé nettó 500 koronás (3200 forontos) áron. A legújabb, és egyben a legolcsóbb internetezés jár a legkevesebb megkötéssel: vezeték nélküli, meglepően gyors, és egyben olcsó is. Az Orange új szolgáltatása a mobilszolgáltató által lefedett területeken bárhol használható, a szükséges modem most akár egy koronáért is beszerezhető akcióban. Havi nettó 599 koronáért (3800 forint) az előfizető délután öt és reggel nyolc óra között (a hétvégéken és ünnepnapokon egész nap) korlátlan adatforgalmat bonyolíthat le, egyéb időszakokban külön kell fizetnie: 1 MB-ért 35 koronát. További 200 koronás kedvezmény jár azoknak, akik már legalább fél éve előfizetői az Orange-nek. Ok havi 399 koronáért (2500 forintért) jutnak a szolgáltatáshoz. Azoknak, akik egész nap használni szeretnék az internetet, valamivel mélyebben kell a pénztárcájukba nyúlni: az új előfizetők havi nettó 799 koronáért (5000 forintért), a régebbi kuncsaftok 599 koronáért (3800 forintért) korlátlanul használhatják az állítólag a GPRS- nél ötszörié gyorsabb rendszert. Esztergomban a párkányi áraknál drágábban lehet a világhálóra csatlakozni. Az Invitel nagyjából 7000 forinttól, az Axelero 8000-től kínál korlátlan hozzáférést, míg a Matáv különböző akciókkal próbál vevőket csábítani, ám a valós költségek gyakorlatilag megegyeznek a fenti kettővel. Az első ránézésre legolcsóbb internetet az Esztergom- kertvárosi Juropnet kínálja, havi 6000- ért korlátozás nélkül netezhetünk, igaz, két évig szerződés köt a szolgáltatóhoz. Ha ennél kevesebb ideig szeretnénk elkötelezni magunkat, illetve nagyobb sebességre vágyunk, akkor mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk. Összességében elmondható, hogy a szlovákiai árak olcsóbbnak tűnnek, igaz, a magyar szolgáltatók gyorsabb, jobb minőségű összeköttetést kínálnak - drágábban. • BUKOVICS
