Hídlap, 2005. január-március (3. évfolyam, 1-62. szám)

2005-01-19 / 12. szám

RÉGIÓ 2005. január 19., szerda • HÍDLAP 5 Láthatatlan mezőgazdasági támogatáspolitika A zöldségtermesztők nem érzékelik a pozitív változásokat Súlyos helyzetben vannak a szlovákiai zöldségtermelők. A gazdák a po­litika és a politikusok hozzáállását kifogásolják, pontosabban azt, hogy nem támogatják a hazai termékek fogyasztását, illetve felvásárlását. A kérdéssel kapcsolatban megkeres­tük Czajlik Katalint, Simon Zsolt föld­művelésügyi miniszter szóvivőjét, aki elmondta: a vádak teljesen alaptalanok.- Ezek a vélemények felületesek és nélkülözik az alapvető ismereteket. Nekünk uniós csatlakozásunk óta az Európai Unió Közös Agrárpolitikáját kell érvényesítenünk, nem támogatha­tunk tetszésünk szerint egy-egy ága­zatot. Természetesen érzékeljük a ne­hézségeket. Simon Zsolt miniszter a múlt hét folyamán találkozott a zöld­ségtermelők képviselőivel. Itt szeret­ném hangsúlyozni, hogy az elmúlt időszakban, elsősorban a tavalyi év fo­lyamán, több, a zöldségtermelés szem­pontjából alapvető fontosságú ered­ményt értünk el. Először is, sikerült kieszközölnünk, hogy az öntözővízért ne kelljen fizetni, ami a zöldségterme­lők számára jelentős anyagi megtaka­rítást jelent. Másrészt, a minisztérium döntése alapján EU-s csatlakozásun­kat követően a termelők az ún. Egy­szerűsített Területalapú Támogatási Rendszer szerint kapják a támogatást. Az unió régi tagállamaiban egy bo­nyolult támogatási rendszer működik, ahol az egyes termények után külön­böző magasságú közvetlen kifizetés jár. Mi többek közt azért is választot­tuk az egyszerűsített támogatási for­mát, amelyben a megművelt terület nagysága után jár a pénz, mert így a zöldségtermelők is kaphatnak közvet­len kifizetéseket. A termények után ugyanis semmilyen juttatás nem járt volna nekik. Ezenkívül a zöldségter­melők az ún. piacszabályozási cso­magból is igényelhetnek támogatást. E források azonban egyéni termelők­nek nem, csupán ún. termelői szerve­zeteknek állnak rendelkezésre, ezért alapvető fontosságú, hogy a zöldsége­sek mihamarabb megalakítsák ezeket a szervezeteket. Az unió egyébként magát a szervezet megalakulását is tá­mogatja. A zöldségágazat hatéko­nyabb működését szolgálja a földmű­velésügyi Minisztérium mellett létre­hozott terménybizottság, amelybe a termelők is delegálhatnak tagokat. E testület megalakításának célja, hogy rugalmasan tudjunk reagálni a felme­rülő nehézségekre, ismerve a termelők gondjait és megoldási javaslatait - tá­jékoztatta lapunkat Czajlik Katalin. A termelők viszont azt kifogásol­ják, hogy nem tudják eladni terméke­iket, mert a felvásárlók, áruházláncok inkább külföldi termékeket vásárol­nak fel, és a hazai politika nem áll ki a hazai termékek felvásárlása mellett. Czajlik Katalin ezzel kapcsolatban ki­jelentette: az EU egyik alappillére az egységes piac, így a felvásárlóknak, áruházláncoknak senki sem szabhatja meg, hogy csak hazai terméket vásá­roljanak fel. A Földművelésügyi Mi­nisztérium viszont elindított egy olyan programot, amely a hazai mi­nőségi mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eladását hivatott ellen­őrizni. A minisztérium mellett felállí­tottak egy szakmai bizottságot, amelynek tagjai a Földművelésügyi és az Egészségügyi Minisztérium, va­lamint az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal alkal­mazottai. A bizottság a termékeket el­bírálja, és ha alkalmasnak ítéli, nem­zeti minőségi védjeggyel látja el. Ez a lakosok számára egy biztos pontot je­lent, hogy jó minőségű, ráadásul ha­zai élelmiszert kapnak kézhez. Czajlik Katalintól megtudtuk, hogy a mai napon újabb tizenöt ilyen termék kapja meg a védjegyet, így összesen már csaknem harminc ga­rantáltan jó minőségű hazai élelmi­szer van a piacon. A minisztérium intervenciós ügynökségén keresztül emellett marketing-kampányt indí­tottak a múlt év decemberében, amely folyamán a lakosság a médián és az országszerte kihelyezett óriás­posztereken keresztül tudomást sze­rezhet ezen termékek forgalomba hozásáról. Ezzel egy társadalmi pár­beszédet szeretnének elindítani. A miniszter szóvivője szerint a véd- jeggyel ellátott termékek ára nem magasabb a többinél, bár az árak meghatározása az értékesítő feladata. • CzM Nem enged a Szlovák Posta Sztrájkhangulat a Volánnál Hatszázalékos béremelés vagy 400forintos vonaljegy-ár a tét O R O S Z K A Oroszkán a posta feladatkörét megnyirbálják, a jövőben csak mint feladóhely fog működni. A lakosok és a polgármester kifogásolta az intézkedéseket, és érveket is felso­rakoztatott az intézkedések ellen, a posta viszont nem hajlandó meg­változtatni elhatározását. Lapunk megkereste a Szlovák Posta kommunikációs részlegének vezetőjét, Béla Lisákovát, aki kérdésünkre el­mondta: jelen pillanatban az oroszkai postahivatal teljes kapacitással műkö­dik. A fejlesztési tervek megvalósításá­val, ami a terjesztés optimalizációjával függ össze, viszont tervezik a posta jö­vőbeni működésének megváltoztatását. Ennek - szerinte - semmilyen negatív hatása nem lesz a szolgáltatásokra. A polgármester, Nagy Lajos azzal érvel, hogy a község ipari jellege megkövetelné a posta jelenlegi for­mában való fenntartását, ennek értel­mében felajánlották, hogy a helyisé­get felújítás céljából eladják a Szlovák Postának. Béla Lisáková ezzel kapcso­latban elmondta: az oroszkai posta épületének rossz állagára való tekin­tettel a nyitrai Regionális Postai Köz­pont (RPK) nem mutat érdeklődést annak megvásárlására és felújítására. A község ipari fejlődését a nyitrai RPK is pozitívan értékelné, mivel ez a postai forgalom növekedését is ma­gával vonná. Jelenleg viszont kényte­lenek voltak a kismértékű megterhe­lés miatt egyes hivatalok esetében lé­péseket tenni. A csatai posta épülete a Szlovák Posta tulajdonában van, amelynek megfelelő felszereltsége és helyiségei vannak, ezért választották inkább az ottani hivatal teljes körű működésének fenntartását. Béla Lisáková szerint a posta karak­terének megváltozása a lakosok számá­ra semmilyen következményekkel nem jár. A szolgáltatások összhangban lesz­nek a „Postai szolgáltatások univerzális minőségi követelményeivel”. Elmond­ta továbbá: többé-kevésbé meglepetten tapasztalták a polgármester és a lakosok ellenállását, mivel egy magántárgyalá­son a nyitrai RPK-nál a polgármestert felvilágosították az intézkedésekről, és a hivatal további működtetéséről. • CzM Folytatás az 1. oldalról A KKSZ a buszsofőrök dolgozói érdekvédő képviselete, a másik a munkáltatók érdekeit hivatott kép­viselni, és a mostanihoz hasonló helyzetekben megvédeni. Megkerestük a Vértes Volán szak- szervezeti igazgatóját, Varga Istvánt, aki elmondta, bár még az értelmiségi minimálbérekhez képest is jelentősen több pénzt keresnek a sofőrök, de töb­bet is dolgoznak érte. „Kevesen van­nak, egy emberre két-három járat jut, nem kapnak szabadságot. Nem be­szélve a hatalmas elméleti anyagról, amit a különféle kedvezmények, iga­zolványok felismerése-megtanulása jelent. Ami nem megy mindenkinek.” Varga tisztában van vele, hogy min­denki számára komoly problémát je­lent a munkabeszüntetés. Mint mond­ta, a helyi járatok vonaljegyeit 400 fo­rintra kéne emelni, hogy a társaság tartani tudja a követeléseket. A munkáltatók érdekeit képviselő KKVSZ szerint az ország huszon­négy Volán társaságának jövőjét még a hatszázalékos béremelés is nagyban veszélyezteti, hiszen ez csak szervezet-átalakítások, különfé­le költségtakarékossági intézkedések és nagyszámú létszámleépítések árán gazdálkodható ki. A feleknek lapzártánkig nem sike­rült megegyezniük, s ha továbbra sem találnak közös nevezőt, csak egy biztos: hétfő délelőtt nem járnak a buszok. • Szalay Álmos Mobilon jeleznek egymásnak a betörők BÖRZSÖNY A Börzsöny nyugodt környezete ideális hely a nyaralni vágyó váro­si ember számára. Egyre többen kisebb-nagyobb nyaralókat vásá­rolnak a hegyvidéki és Duna men­ti településeken. Sok nyaralóban csak a nyári hónapokban laknak. A téli hónapokban üresen álló épületek előszeretettel válnak a betörések célpontjaivá, és okoz­nak tulajdonosuknak kellemetlen meglepetést tavasszal. Verőcén a mintegy 1000 állandó la­kóház mellett közel 1800 üdülő- vagy nyaralóépület van. Nagy többségük­ben, a hidegebb hónapokban a fűtés meglétének hiánya miatt nem lakik senki, így ki vannak téve a betörések­nek. Időszakosan megjelennek ezen a településen is a betörőbandák. Beth­len Farkas, Verőce polgármestere el­mondta, hogy bár Verőcén a polgár­őrség és a rendőrség is folyamatosan járőrözik, a téli hónapokban mégis sok házat törnek fel a rablók. Általá­ban az értékesebb tárgyakat, holmikat keresik, de előfordul, hogy szinte tel­jesen kipakolják az épületet. Mindent visznek, ami mozdítható. Hiába a rendőrség és a polgárőrség figyelme, a betörők kihasználják a kor vívmánya­it. A csoportokba verődött betörők őr­szolgálattal dolgoznak, Néhányan fi­gyelik a polgárőrök és a rendőrök éj­szakai mozgását, és ha a lebukás ve­szélye fenyeget, mobiltelefonon érte­sítik az éppen fosztogató társaikat. A betörésekre gyakran csak napok múl­tán, esetenként csak tavasszal derül fény, amikor a tulajdonosok első ízben keresik fel nyaralójukat. A nyaralók tulajdonosainak azt ta­nácsolja a polgármester, hogy amennyiben lehetőségük van, sűrűb­ben járjanak ki a telkekre, ezzel is csökkentve annak a látszatát, hogy ritkán látogatott épületről van szó. Nem érdemes értékesebb lakberen­dezési eszközöket sem az épületben hagyni, mert azok csábító célpontjai lehetnek a betöréseknek. • ÁK Szívesen dolgozna-e Magyarországon ? Gábor (üzletkötő, Zselíz) Nekem van munkám, én helyben gondolkodom, de a sógorom kénytelen minden nap ingázni. Budapestre jár dolgozni, egy nemzetközi amerikai telefontársaságnál kapott állást. A munkanélküliség volt az el­indítója a munkahely változtatás­nak, dolgozott ő Csehországban is, de a későbbiekben a karrierjének építése érdekében döntött így. Dóri (vállalkozó, Bajta) Sajnos elég magas a munka- nélküliség a Felvidéken, és ha el is tud helyezkedni va­laki, az alacsony bérből megélni aligha lehet. Ne­kem szerencsém van, mert édes­apám sikeres családi vállalkozásában dolgozom, de az ismerőseim között többen is Magyarországra járnak át, hogy el tudják tartani a családjukat. Anna (tánccsoport vezető, Kéménd) Örülök, hogy Kéméndről ilyen sokan át tudnak járni Magyarországra, hálás is vagyok az ottani munkál­tatóknak, hogy lehetőséget biztosítanak számunkra a nehéz helyzetben. A megoldás az lenne, ha Párkányban létesülne egy ko­moly ipari park. Bízom benne, hogy ez megvalósul, és nem lenne probléma a munkanélküliség. Zsolt (eladó, Párkány) Nehéz kérdés, mert jelen­leg Szlovákiában nincse­nek lehetőségek. A ma­gyarországi cégek, intéz­mények jelentenek segítsé­get, de ez sem problémamentes. Az állandó ingázáson túl gondot okoz az uniós egészségbiztosítás, és amennyire tudom, az adózással sincs minden teljesen rendben. Újjáalakult a Polgárőr Társulás Ülésezett az Esztergom-Dorog- Nyergesújfalui Kistérség Polgárőr Társulása. A Dorogon megtartott ülésen 12 polgárőr egyesület vett részt. Az ülés keretében megválasz­tották a háromtagú vezetőséget, és lefektették működési céljaikat. A meghívott vendégek között volt Tittmann János, Dorog város pol­gármestere, Kosztinás Jenő, a Me­gyei Polgárőr Szövetség elnöke és Dorog város rendőrfőkapitánya. Mörrenmorcogi Micó színre lép Piliscsaba. A Palánta Általános Is­kola fennállásának történetében ne­gyedszer, a Pázmány Péter Egyetem Stephaneum épületének dísztermében első alkalommal rendez ünnepséget a Magyar Kultúra Napja alkalmából. Az eseményre - amely pénteken délután fél hatkor kezdődik - leginkább egy tál sütemény a belépő. A műsort az iskola tanulói, pedagógusai és a gyerekek szülei adják. Az ötödik osztályosok például Kormos István Mörren­morcogi Micó című meséjét mutatják be, de hallható lesz még - többek kö­zött -Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz cí­mű verse, valamint Kölcsey Ferenc Husztjának megzenésített változata is. • NIL

Next

/
Thumbnails
Contents