Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-12-24 / 253. szám
Megmaradás, jelemelkedes a beregszászi magyar főiskola Esztergom elsőként jelezte, hogy támogatja a beregszászi magyar főiskola épületének felújítását, amikor 2002- ben az intézmény alapítóitól - hasonlóan tnás magyar települési önkormányzathoz és megyei közgyűléshez erre fölkérést kapott. Múlt szombaton Koditek Pál, a kulturális és Kolumbán György, a pénzügyi bizottság elnöke, valamint Petrovics János tanácsnok vettek részt az időközben II. Rákóczi Ferenc névét fölvett intézmény Esztergom termének, és az elkészült második emeletének avatási ünnepségén. Beszédének végén, a kárpátaljai főiskola zászlajának feliratára utalva Esztergom és Bereg közötti meglepő párhuzamra hívta föl a figyelmet Koditek Pál. A zászló Rákóczi jelmondatát idézi a XVIII. század elejéről „Pro Patria” feliratával -a teljes szöveg „Cum Deo Pro Patria Et Libertate”, „Istennel a hazáért és a szabadságért”-, míg a tizenkettedik század legvégén, III. Béla és Jób érsek idején emelt Porta Speciosa felirata „önkéntes szeretet Istennek, és a haza felszabadulását” kéri olvasójától. A következő beszédben Beleznay László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke annak az örömének adott hangot, hogy láthatja, a megye korábban adott támogatását jól és jó cél érdekében használta föl a főiskola. Dr. Czinege Imre, a győri Széchenyi István Egyetem rektora - hasonlóan Esztergom képviselőjéhez - már a jövő évi támogatásokról beszélt. Mint elmondta, az egyetemi alapítványból egymillió forintos támogatást adnak az elkészült épületrész berendezésére. A bejelentést követően a rektor átadta a főiskola vezetőinek a győri egyetem emlékplakettjét, az elvégzett munka elismeréseként. Beszédét Széchenyi életművének példájával zárta dr. Czinege Imre: ne egy gondolatot, üzenetet keressünk az államférfi tevékeny életében, hanem elméletek kidolgozása helyett a tettekben megvalósuló, cselekvő hazafisága legyen az út, amelyet követünk. - A beregszászi főiskola szilárd bástyája nemzeti kultúránknak, az ünnepség pedig csattanós válasz a december ötödiké kérdésére, a válasz pedig az, hogy a határon inneni és túli magyarság elválaszthatatlanul összetartozik - mondta Nagy Ferenc, a Nyíregyházi Megyei Levéltár vezetője. Erőt és kitartást a megtartásért és felújításért évtizede folyó harchoz - zárta szavait a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyét képviselő levéltár-vezető. Az ünnepi szónokok közül utoljára Kovács Sándor, karcagi önkormányzati képviselő mondta el beszédét, tolmácsolva a város minden jóérzésű polgárának üdvözletét. Olyan szigetnek nevezte az intézményt, amely megtartja azt a hitet, hogy jó magyarnak lenni, jó ezért küzdeni. Azt kívánom az intézmény tanácsának - mondta a képviselő - hogy tülekedjenek a támogató önkormányzatok. A még felújítás előtt álló alsó szinteken biztosan lesz egy-egy újabb Karcag terem, tette hozzá Kovács Sándor. A beszédeket követően a történelmi egyházak képviselői megáldották az elkészült épületrészt. Az ünnepség végén Orosz Ildikó, Brenzovics László és Soós Kálmán rektor adták át a főiskola emléklapjait azoknak, akik támogatták a felújítást és részt vettek a munkában. Ezt követően a megjelentek végigjárták a felújított épületrészt, majd állófogadáson látta őket vendégül a kárpátaljai magyar főiskola vezetése. A beregszászi Kárpátaljai Magyar tanárképző Főiskola támogatásáról A beregszászi Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola és az ahhoz kapcsolódó Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány létrehozását 1993- ban kezdeményezte a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Kárpátaljai Református Egyház, valamint a Beregszászi Városi Tanács. 1994-ben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola kihelyezett speciális képzése keretében indult meg a beregszászi magyar nyelvű felsőoktatás tanítói, óvodapedagógiai, angol-történelem és angolföldrajz szakon. Az intézmény 1996- ban kapta meg az ukrán Oktatási Minisztériumtól az önálló oktatásra feljogosító működési engedélyt, ezzel az egyetlen, valamely szomszéd államban hivatalosan elismert magyar felsőoktatási intézmény lett. A fennállás néhány esztendeje alatt olyan képzési hellyé, központtá nőtte ki magát, mely a kor és a helyi magyar közösség egyre szélesebb rétegeinek igényét elégíti ki, s ahol a továbbtanulni vágyó magyar fiatalok a pedagógiai szakirány mellett a kertészmérnöki, a számítástechnikai és a közgazdasági, menedzseri szakok közül választhatnak. A főiskola 2003-as létszáma már 720 fő. Jelenleg bérelt helyiségekben, épületekben működik a főiskola, amelynek Beregszász közgyűlése 2001-ben ajándékozta a főtéri volt Törvényszék épületét. Az 1908-1909-ben Jablonszky Ferenc ter: vei alapján épült Törvényszék 1944 után szovjet laktanyának, majd hadiipari műszergyárnak adott otthont. Az S100 négyzetméteres épület felújításához körülbelül hatszázmillió forintra van szükség, ennek pályázatok és támogatások útján történő elnyerésével több szakaszban, az elkészült részek fokozatos birtokbavételével költözhetne be a főiskola. Mivel az ukrán államtól nem kap támogatást és pályázati lehetőségei is korlátozottak, a főiskola vezetői avval a kéréssel fordultak a magyarországi települések önkormányzataihoz, hogy egy-egy terem négyzetméterenként körülbelül 27,500,- forintos felújításához járuljanak hozzá. Az önkormányzatok által kiválasztott terem annak a településnek a nevét viseli majd, ahonnan a rendbetételéhez szükséges adomány érkezett. Esztergom Város Önkormányzata a Törvényszék legnagyobb helyisége, a Díszterem felújításához járult hozzá négy és fél millió forinttal, így fejezve ki, hogy mind az épületet, annak történelmi jellegét és leendő funkcióját, mind a benne otthonra találó főiskolát fontosnak tartja a határon túli magyar nemzetiség érdekei és a határon átnyúló együttműködés szempontjából. A támogatást két ütemben folyósította önkormányzatunk a közhasznú Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványnak, a teljes összeg kifizetésére 2004. nyarán került sor. A támogatási szerződést 2003. november 27-én, csütörtökön három órakor ünnepélyes keretek között Meggyes Tamás, Esztergom polgár- mestere, valamint Soós Kálmán, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola rektora és Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány elnöke írta alá, dr. Gaál Endre, az Esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, és Kiss-Rigó László, a Hittudományi Főiskola főigazgatói jelenlétében az esztergomi Megyeháza dísztermében. A felújított teremben december 22-én, szerdán megtartották az első gólyabált. • SE Feledhetetlen - a Párkányi-Galéria ünnepi kiállítása A Párkányi Galéria is kitett magáért az idén. Előadások, kiállítások várták a nagyérdeműt, és nem is akármilyenek. A mozgalmas évadot a párkányi képzőművészek kiállítása zárta. Első pillantásra nehezen eldönthető, „honnan jönnek” ezek a művek. A tizenkilencedik század rokokós-ba- rokkos klasszicizáló élménye valami nagyon huszonegyedik századival vegyül. A völgyben egy hajdú zenekar muzsikál, - mégis valami nem stimmel. Tudatosan! Valami belekerült a képbe, - észrevétlenül, - amitől maivá válik a kép. A fáraóról készült portré, és a Velázquez klasszikus zenélő fiújának feledhetetlen portréja már egyértelművé teszi Horhan Jozef koncepcióját: a múltat ikonba önti, és példaként teszi elénk. Az elénk tartott tükörben saját nyugtalanságunk vibrál felénk - ez volt a „valami nem stimmelő” titka. Nothart Alena Vasarely nyomdokain jár, még sincs hozzá semmi köze. Ha lehet ilyen pejoratív értelmű kijelentést egyáltalán tenni, - ő a legjobb mind közül. Képei előtt hosszú perceket időzik a közönség, s válaszokat keres az előtte feltett kérdésre. Mindezt remekül keretezi a kiállított szobrok hangulata. Valószínűleg éppen ez volt az oka annak, milyen kellemes és szellemes volt a megnyitó hangulata. Kántor János esztergomi festőművész a megnyitóbeszéd után a kiállító alkotókkal kapcsolatban elmondta, - „Képzőművészek kapcsolatáról szólt ez a mostani kiállítás. Egy olyan kapcsolatról, amelyet a Párkányi Képzőművészeti kör jelent. Spirituálisán és szakmailag is összekapcsolja a most kiállító szorgalmas művészeket. Abban is hasonlítanak egymáshoz, hogy mindany- nyiuk életét megváltoztatta a képzőművészet. Éppen ezáltal emelkedtek ki az amatőr művészek közül, és léptek át a félprofizmus-profizmus mezejére.” Kántor János elmondta, hogy különösen Nothart Alena emelkedik ki a többi alkotó közül. Mint mondta, míg a többiek nagyon helyesen igyekeznek magukat távol tartani mindenféle koráramlattól és izmustól, így vélve igazán egyedivé, addig Alena már bátran mer közeledni más stílus- irányzatokhoz anélkül, hogy önmaga elveszne a formanyelvekben. Alena művei a népművészetből erednek, és figyelemreméltó eredetiséggel váltanak a geometriai művészetbe. • SUNDY
