Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-08 / 200. szám
MAGYARORSZAG 2004. október 8., péntek • HÍDLAP 3 Figyelmeztető sztrájk az ország hét kórházában Tegnap 8 órakor kezdődött el és délután négy óráig tartott az egészségügyi dolgozók figyelmeztető' munkabeszüntetése az ország hét egészségügyi intézményében. A sztrájkban a Szegedi Új Klinika, a Kisteleki Rendelőintézet, a Miskolci Megyei Klinika, valamint a dunaújvárosi, a székesfehérvári, a szentesi és a veszprémi kórház vett részt. Pécsett egyetlen papír hiányzott ahhoz, hogy megtartsák a sztrájkot. Elfelejtették ugyanis aláírni a sürgős esetek ellátásáról szóló nyilatkozatot. A főváros egészségügyi intézményeiben nem sztrájkoltak a dolgozók, de az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) elnöke azt mondta, hogy Budapesten is készülődnek a sztrájkra. Cser Agnes szólt arról is, hogy korrektek a kórházak vezetői, de egyes intézményekben kártérítési perekkel fenyegették meg az egészségügyi dolgozókat. Ezt az információt az EDDSZ sztrájkbizottságának tagja is megerősítette. Jenei Pálma elmondta: egy fővárosi kórházban az alkalmazottakat azzal fenyegették meg, hogy a lakásuk és a házuk is rámehet a perre. A sztrájkbizottsági tag hozzátette: az ország több pontjából érkezett hozzá ilyen panasz. A számítások szerint országszerte mintegy 800 dolgozó vett részt a sztrájkban. A Szegedi Tudomány- egyetem több klinikáján 300-an, a szentesi kórházban csaknem 70-en csatlakoztak a sztrájkhoz. A szegedi I. számú Szakorvosi Rendelőben 60- 70 dolgozó nem vette fel a munkát. A kisteleki rendelőintézetben mind az 50 dolgozó, a mórahalmi rendelőintézetben 10 orvos sztrájkol. A veszprémi kórház dolgozói közül a múlt pénteki csatlakozási időpontig 307-en jelentkeztek a sztrájkra. Az országos sztrájk oka ugyanaz, mint a júliusi figyelmeztető sztrájké volt: a pénzhiány. Az EDDSZ azt követeli, hogy az állam pumpáljon 1500 milliárd forintot az ágazatba, jövőre legyen ismét 50 százalékos béremelés, január 1-jéig visszamenően fizessék ki az ígért 6 százalékos béremelést, javítsák a munkavégzés tárgyi feltételeit és szabályozzák a túlmunkát. A szakszervezet októberre még három hasonló sztrájkot hirdetett, ha nem tud megyegyezni a kormánnyal. Rácz Jenő egészségügyi miniszter ezért a jövő hétre összehívta az egészségügyi érdekegyeztető tanácsot. • (mtv.hu) Visszahívnák Herényit A Lakitelek munkacsoport bizalmatlansági indítványt nyújtott be a frakcióvezető ellen Bizalmatlansági indítványt nyújtottak be Herényi Károly frakcióvezető ellen a Lakitelek munkacsoport tagjai - nyilatkozta Csampa Zsolt MDF-es képviselő. A tagok azért akarják visszahívni posztjáról Herényi Károlyt, mert szerintük a frakció- vezető több alkalommal szembehelyezkedett a képviselőcsoport többségének javaslataival, eljárásában megsértette a házszabályt, valamint „többször megsértette a demokratikus alapelvekre épülő csoportvezetési és döntéshozatali szabályokat”. Az aláírók - Balogh László, Ekés József, Csampa Zsolt, Fülöp István, Lezsák Sándor, Pichler Imre és Püski András - kérik, hogy az október 11 -i vagy a legközelebbi frakcióülésen yegyék napirendre indítványukat. Csampa Zsolt hangsúlyozta: ez az MDF-kép- viselőcsoport belső ügye, és bízik abban, hogy hétfőn, a frakcióülésen megvitatják a beadványt. Herényi Károlyt szeptember 3-án visszahívták tisztségéből a Lakitelek munkacsoport akkor még a frakció Herényi Károly többségét jelentő tagjai és Font Sándort választották meg frakcióvezetőnek. A döntést a párt választmánya nem hagyta jóvá, bizalmáról biztosította Herényi Károlyt, ugyanakkor elmarasztalta a Lakitelek munkacsoport tevékenységét. A frakcióvezető döntésének megfelelően ezt követően kizárták a képviselőcsoportból Balsai Istvánt, Font Sándort, Kelemen Andrást, Horváth Balázst és Szászfalvi Lászlót, akik mindannyian tagjai voltak a munkacsoportnak. • (mtv.hu) Továbbra sincs meg a kellő támogatottsága Kovács Lászlónak Nincs meg a kellő támogatottsága Kovács Lászlónak az Európai Parlament Ipari és Energetikai Bizottságában ahhoz, hogy a testület támogassa kinevezését. Kovács Lászlót egy hete hallgatták meg, és a háromórás ülés után több képviselő bírálta a biztosjelölt felkészültségét. Kedden egy internetes brüsszeli hírügynökség úgy értesült, hogy a bizottság esetleg újabb találkozót javasol Kovács Lászlóval. Az Ipari és Energetikai Bizottság frakciókoordinátorai szerdán is a késő esti órákig konzultáltak arról, sor kerüljön-e az újabb találkozóra, de döntés nem született. A Elír TV tudósítója európai parlamenti forrásokból úgy értesült, hogy a néppárti és a zöld frakció Kovács László jelöltsége ellen van, míg a szocialisták támogatják azt. A mérleg nyelve a liberális frakció lehet, amely korábban inkább ellene volt Kovács Lászlónak, de az utóbbi egyeztetéseken már hajlott a biztosjelölt támogatására. Mivel az Európai Parlament október végén együtt, egyszerre szavaz az összes biztosról, azaz a teljes Barroso-bizottságról, - vagyis egy- egy biztost leszavazni nem lehet, csak informális úton lehet elérni a visszahívását - elképzelhető, hogy politikai alku menti meg a magyar biztosjelöltet. Támogatásáért cserébe olyan másik biztosjelölt vagy biztosjelöltek támogatását kérhetik a Kovács László mellett álló frakciók, akiket ők támogatnak, és a Kovácsot ellenzők nem. • (hirtv.hu) Mégis privatizálják a Postát A Fidesz azt kéri a kormánytól, hogy hozza nyilvánosságra, milyen ütemezéssel kívánja eladni a következő két évben a még meglévő állami vagyont az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. - jelentette ki Rogán Antal, a szövetség frakcióvezető-helyettese csütörtökön, az ÁPV Rt. székház előtt tartott sajtótájékoztatóján. Rogán elmondása szerint, az APV Rt. két évre szóló üzleti terve jelenleg még tikosítva van, de „ha népszavazási kezdeményezés van a privatizáció leállítására, akkor jogos, ha azt várjuk el, hogy a kormány hozza nyilvánosságra az ÁPV Rt. üzleti tervét. Az embereknek jogukban áll tudni arról, hogy mit akar eladni az állam.” - tette hozzá. A képviselő az üzleti tervből any- nyit azért nyilvánosságra hozott hogy, az ÁPV Rt. 2005-ben privatizálni akarja a Magyar Villamos Művek Rt.-t, a Magyar Posta Rt.-t, 24 Volán-társaságot, a Budapest Airport Rt.-t és a Szerencsejáték Rt.-t. Rogán elmondta, hogy amit az ÁPV Rt. a Magyar Fejlesztési Banktól átvett társasági részesedésekből kiderül, az ÁPV Rt. szintén 2005-re tervezi a Zsolnay Porcelángyár, a Hollóházi Porcelángyár, a Hungexpo és a Balatoni Hajózási Rt privatizációját. Ez lényegében ellentmond Gyurcsány Ferenc azon kijelentésével, miszerint a kormányfő nem látott olyan előterjesztést, amely például a Magyar Posta Rt. privatizációjára tenne javaslatot. Rogán rámutatott, az elmúlt két évben a kormány közel 3 000 milliárd forinttal megnövelte az adósságállományt, ugyanakkor 430 milliárd forint értékű, privatizációs bevételhez juttatta a költségvetést. „Mindezen bevételek és kölcsönök hatása nem látszik a polgárok életszínvonalán.” - tette hozzá Rogán. Ha az ÁPV Rt. 2005-ös üzleti terve megvalósul, akkor az állami erdőgazdaságokon és a Magyar Állam Vasutakon kívül, lényegében nem marad nemzeti vagyon. • Epress József Bárándy Péter egy másmilyen Magyarországot szeretne látni Az igazságügyi reform folytatására korábban megígért pénzt mégsem kapta volna meg a tárca, mert a pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy változtat. Bárándy Péter ezért nem folytatja a munkáját miniszterként a Gyurcsány- kormányban. Most ismét ügyvéd lesz, és úgy véli, jót tenne a politikának és a politikusoknak, és persze, a közéletnek is, ha hivatásgyakorlók elmennének közszolgának egy időre, majd visszatérnének az eredeti pályájukhoz.- Nem lemondtam, hanem azt mondtam, hogy nem vállalom az új kormányban a miniszterséget. Ez azért hangulatában más, mert nem kiválik egy kormányból az ember, hanem egy kormánynak a megbízatása megszűnt, és azt mondtam, hogy a következő kormányban nem vállalom az igazságügy-miniszteri posztot, mert nincsenek meg a működés feltételei. Ha a pénzt megkapom, akkor ez azt jelezte volna, hogy az igazságügyi reformot fontosabbnak tartják az új kormányban. De az igazságügyi reform megfelelő folytatására úgy tűnik, hogy a kormányzat nem szánt megfelelő pénzt - mondta a volt miniszter. Bárándy Péter hozzátette: „ez egy értékítélet hordozója, és az is, hogy a pénzügyminiszter beleártja magát abba, hogy szerinte helyes, vagy nem helyes egy igazságügy-minisztériumi elképzelés, és ha szerinte nem helyes, akkor arra nem helyes pénzt biztosítani. Ehhez képest, ha ezek a jelenségek nincsenek, akkor természetesen megvannak a folytatás feltételei, és akkor föl sem merül az, hogy az ember egy négy évre vállalt munkát ne a negyedik év elteltével fejezzen be” A korábbi miniszter utalt arra hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel jó a viszonya, és amikor ő miniszterként bekerült a kormányba, akkor nagyon örült, mert egy jó képességű, politikát szerető embert kapott vele a kormány.- Én nagyon szeretném azt a Magyarországot látni, ahol hivatást gyakorlók egy ideig elmennek közszolgának, majd visszamennek a hivatásukat gyakorolni. Ha ez az oda- visszaáramlás kialakulna, valószínűleg a közéletnek nem tenne rosszat fogalmazott Bárándy Péter. • (MR) A szabaddemokraták Demszky maradásában érdekeltek A Fővárosi Közigazgatási Hivatal új vezetője szerint sem fér össze Demszky Gábor két tisztsége Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint pártjának az az érdeke, hogy Demszky Gábor főpolgármester maradjon. A politikus erről a Magyar Televízió egyik tegnapi műsorában beszélt, azt követően, hogy a Fővárosi Közigazgatási Hivatal új vezetője előző nap úgy foglalt állást: a főpolgármesteri tevékenység nem egyeztethető össze az európai parlamenti képviselői megbízatással. „Nekünk az az érdekünk, hogy Demszky Gábor sikeres főpolgármesterként folytassa munkáját” - mondta Horn Gábor a koalíciós koordinációért felelős politikai államtitkár. Az SZDSZ ügyvivője szerint az európai parlamenti képviselők jogállásáról szóló törvény megalkotásakor a parlamenti szándék az volt, hogy á jogszabály tegye lehetővé: a polgár- mesterek lehessenek EP-képviselők. Közölte: elismeri, hogy a jogszabályok ebben az esetben nem egyértelműek, hiszen két egymásnak ellentmondó törvény szabályozza a kérdést. „Tulajdonképpen Demszkynek kell most döntést hoznia” - mondta. Forgács Imre, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője szerdán közleményben tudatta: álláspontja szerint a főpolgármesteri tevékenység nem egyeztethető össze az európai parlamenti képviselői megbízatással. Demszky Gábor nem kívánta kommentálni Forgács Imre álláspontját. Korábban vita alakult ki a fővárosi ellenzék és az SZDSZ között arról, hogy Demszky Gábor EP-képviselői mandátuma mellett megőrizheti-e főpolgármesteri tisztségét. A vita lényege: az önkormányzati törvény nem teszi lehetővé, hogy a polgármestereknek - beleértve a főpolgármestert - néhány meghatározott kivételtől eltekintve más munka- viszonyuk is legyen. Ezzel szemben az EP-képviselők jogállásáról szóló törvény nem zárja ki ennek a lehetőségét. A kérdés megítélésében a jogászok álláspontja sem egységes. • (mtv.hu) Gyurcsány: lesznek nyertesek és lesznek vesztesek Bátrabb, az igazságtalansággal szemben fellépő kormányzást ígért Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hangsúlyozta: a társadalompolitikai átrendeződésnek lesznek nyertesei és vesztesei, a gazdagoknak pedig több felelősséget kell vállalniuk. A kormány családtámogatási programjáról elmondta, hogy idén 300 milliárdot osztanak szét, többet mint eddig bármikor. Gyurcsány Ferenc kijelentette: sem a Magyar Postát, sem a Szerencsejáték Rt-t nem kívánják eladni. Vannak olyan vagyonelemek, melyek privatizálásából fejlesztési programokhoz tudnak nemzeti hozzájárulást fizetni, melyet az unió háromszoros összeggel támogat - tette hozzá. Orbán: a kormányprogramban csak a privatizáció biztos Orbán Viktor szerint, ha veszteségesen működtetnek egy állami tulajdonban lévő céget, miközben az ágazatban a többi, magántulajdonban lévő társaság nyereséges, akkor az súlyos kritika a kormányra nézve. A Fidesz elnöke a privatizációról szólva felvetette, hogy ha más államnak megéri megvenni a magyar állami tulajdont, akkor a magyar államnak is megérné megtartani. A pártelnök úgy véli: a kormányprogramban csak az a biztos, hogy privatizálni akarják a máig állami tulajdonban maradt társaságokat is, és ez szerinte nem folytatható a szavazók megkérdezése nélkül. Blair és Nastase is jön Balatonöszödre A világ 13 állam- és kormányfője vesz részt várhatóan azon a csúcstalálkozón, amelyet jövő csütörtökön és pénteken tartanak Balatonöszödön. A Haladó Kormányzás elnevezésű konferencián mások mellett Tony Blair brit miniszterelnök, Gerhard Schröder német kancellár és Adrian Nastase román kormányfő is jelen lesz - hangzott el a programot ismertető rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón. László Boglár kormányszóvivő elmondta: a baloldali vezető politikusok találkozója elsősorban problémafelvető, és nem azokat megoldó eszmecserét jelent. Őrizetben Tasnádi Őrizetbe vették és gyanúsítottként kihallgatták Tasnádi Pétert a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai. A börtönből nemrég szabadult vállalkozót azzal gyanúsítják, hogy egy hónappal ezelőtt ő adott megrendelést egy terepjáró felgyújtására, mely sajtóinformációk szerint egy volt rendőrtiszté. Az autót szeptember elsején hajnalban egy budapesti, XIII. kerületi szálloda parkolójában gyújtotta fel Molotov-koktéllal két elkövető, akiket már ismer a rendőrség. Tasnádi Péter ellen felbujtóként, közveszély okozás gyanúja miatt eljárást indított a rendőrség, és kezdeményezte előzetes letartóztatását. • (MR)
