Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-12-11 / 244. szám
REGIO • HÍDLAP • 2004. december 11., szombat MAI TÉMA Közös összefogással szépül és fejlődik Nagysáp Európai Uniós követelményeknek felel meg az új játszótér Az 1580 főt számláló Nagysápon az elmúlt két évben szemléletbeli változások mentek végbe, hiszen komoly feladatokat, célokat tűzött ki a település maga elé, amelyek nagy részét már meg is valósították. Balogh Miklóst, Nagysáp polgármesterét ezekről kérdezte a Hídlap.- Az elmúlt év tavaszán öt és fél milliós beruházással készült el a volt Köztársaság úton lévő autóbuszmegálló, az autóbusz forduló és a hozzá tartozó hatszáz méteres útszakasz. A falut átszelő Szilas-patak medre is nagyon rossz állapotban volt. A benne lévő iszap eltávolításán sokat dolgoztak a falubeliek - mondta el a polgármester. Mivel a 200 négyzetméternyi óvodaudvart az ÁNTSZ több esetben is balesetveszélyesnek minősítette, így azon is sürgősen változtatni kellett. Pályázat segítségével közel egymillió forintot fordítottak rá, így most egv esztétikusán kialakított udvartér várja a látogatókat. Nagysápon az iskolai sportpálya évek óta nem funkcionált. Szintén két pályázat segítségével, egy bitumenes pálya került kialakításra, erre közel 5 millió forintot költöttek. Tavaly megkezdték a hivatal épületének tatarozását és parkosítását is. A kultúrház tatarozására négymillió forintot fordítottak, amelyből az épületet hőszigetelő vakolattal, új nyílászárókkal, ajtókkal és ablakokkal látták el. — A kultúrházat és az iskolát körülvevő 150 méter hosszú kerítést a falu közös összefogással, társadalmi munkában végezte el - tette hozzá a polgármester. Elmondása szerint közel 10 millió forint értékben korszerűsítették a közvilágítást és egy pályázaton a játszótér építésére hárommillió forintot nyertek, amelynek az összköltsége 4 millió 100 ezer forint volt. Nagysápon idén folytatták az utak rendbetételét is, a Táncsics Mihály út aszfaltozására kétmillió forintót fordítottak. Az óvoda külsejét a teljes tatarozásnak köszönheti, ezenkívül elvégezték a villamoshálózat felújítását is, és korszerű világítótesteket helyeztek el a településen. A ravatalozó épülete leromlott állapotban volt, ezért erre is pályáztak, és 1 millió 800 ezer forintot nyertek, valamint külső segítségként másfél millió forintot kaptak különböző cégektől. A felújított ravatalozót októberben adták át.-Nyertünk 1,4 millió forintot az úgynevezett környezetvédelmi program kidolgozására is, ez egy önrész nélküli pályázat, ami reményeink szerint hamarosan elkészül tette hozzá a polgármester. • Kovács Ági Karácsonyi segítség a rászorulóknak A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi Csoportja karácsony közeledtével adománygyűjtést szervez idősek, szegények és rászoruló családok részére - olvasható a segélyszervezet által kiadott felhívásban. Jelenlegi formájában második alkalommal folytat gyűjtést a Máltai Szeretetszolgálat Esztergomban. A szervezet élén álló Tóth László elmondta, hogy tavaly kezdte el a szolgálat a célorientált gyűjtést, amelyben a beérkezett adományokat nem egyszerűen szétosztják, hanem konkrét programok keretében használják fel. Idén főként a hajléktalanok, a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok és idősek, valamint az igen rossz anyagi körülmények között élő családok juthatnak hozzá az adományokhoz. Tóth László szerint néhány éve véget ért már az a nyolcvankilencben kezdődött gyakorlat, hogy bárki elment a Máltai Szeretetszolgálat irodájába, az ajándékkal távozott onnan. Ezzel szemben most a szolgálat munkatársai kutatják föl a rászorulókat, és juttatják el nekik a szeretetcsomagokat a karácsony előtti időszakban. Ezeket a szeretetcsomagokat tartós élelmiszerekből állítják össze a szolgálat emberei, ezért főként ilyen jellegű adományokat várnak. Ha valaki pénzzel támogatja őket, akkor azt vagy ilyen termékek beszerzésére, vagy működési költségekre fordítja a szolgálat. Többnyire magánszemélyek szoktak felajánlásokat tenni, de mint Tóth László elmondta, tavaly is előfordult, hogy vállalkozók, cégek nagy mennyiségben adományoztak gyümölcsöt, száraztésztát. Esztergomban az idén három helyszínre lehet eljuttatni az adományokat: a Máltai Játszótérre, a Gondviselés Házába és a belvárosi plébániára. • DS Helytörténeti vetélkedő Dorogon Helytörténeti vetélkedőt tartottak Dorogon a Német Kisebbségi Önkormányzat szervezésében, az Eötvös József Általános Iskolában. A versenyen a helyi Zrínyi Ilona Általános Iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola, az Eötvös József Általános Iskola és a Zsigmondy Vilmos Gimnázium tanulói mérték össze tudásukat. Az iskolák 6-6 fős csapatokkal képviseltették magukat. A versenyzők a dorogi németség múltjáról való tudásukról tehettek tanúbizonyságot. A rendelkezésükre álló egy óra alatt harminckét kérdésre kellet helyesen válaszolniuk írásban. A válaszok értékelése jelenleg is zajlik. Az ünnepélyes eredményhirdetésre hétfőn, a „Luca napján, karácsony felé,, című zenés, műsoros est keretében kerül sor a József Attila Művelődési Házban. A díjazott csapatok iskolái pénzjutalomban részesülnek: az első helyezett 30.000 forintot, a második helyezett 20.000 forintot, a harmadik 10.000 forintot, a negyedik 5000 forintot tudhat magáénak. • SZSZANDRA Körzeti Megbízotti Iroda Lábatlanon A volt főkapitányság helyén Lábatlanon Körzeti Megbízotti Irodát működtetnek december elsejétől. A körzeti megbízotti tisztséget Kovács András rendőr törzsőrmester látja el. Eddig Lábatlan város lakói mindennemű problémáikkal a nyergesújfalui rendőrséghez fordulhattak, ezt decembertől már helyben is megtehetik. Az iroda létesítésének ötlete a lakossági igények alapján merült fel. Amióta Lábatlan város lett, azóta a közbiztonsági helyzet főleg megkívánja az „önálló” intézkedési szervet. Ami tulajdonképpen nem is önálló, mert közigazgatásilag Nyergesújfaluhoz tartoznak. -Ez a kezdeményezés nem újkeletű a város életében. Régebben is működött már ilyen iroda, de a költségvetési megszorítások miatt ezt megszüntették. Most ez újból megvalósulhat. Az ügyfélfogadás Lábatlanon a Piszkei ltp. fsz. 5 szám alatt van minden második szerdán 16.00 és 18.00 óra között. • SZSZANDRA Uj adó Leányfalun A talajterhelési díj fizetését szabályozó rendeletet hozott Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete legutóbbi ülésén. A rendelet célja, hogy „elősegítse a környezetbe történő anyagvagy energia kibocsátás csökkentését, a környezet és a természet megóvása érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést”. A rendelet hatálya a település területén a szennyvízelhelyezést alkalmazókra terjed ki, akik díjfizetési kötelezettségükről évente (a tárgyévet követő év március 31.-ig) kötelesek bevallást tenni az önkormányzati adóhatóság részére. A szennyvízkibocsátó adatszolgáltatásra köteles február 28-ig a vízfogyasztásról (korrigálva a locsolási kedvezménnyel, vagy a mért locsolási célú vízfelhasználás mennyiségével, továbbá az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgón vízmennyiséggel). Az önkormányzati adóhatóság a kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét és a fizetés módját külön jogszabályban meghatározott rend szerint határozatban állapítja meg. Különös méltánylást érdemlő esetben a kibocsátó kérelmére a talaj- terhelési díj megfizetésére 50 százalékos díjkedvezmény állapítható meg, ha a háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150 százalékát. Különös méltánylást érdemlő esetek: fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, munkanélküliség, tartós jövedelemromlás, elemi kár, egyéb rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartást veszélyeztető körülmény. 2004. évi fizetési kötelezettségéről a kibocsátónak 2005. január 31-ig kell bevallást tenniük. • K. Cs. Már vásárolják a petárdákat A vitézek Mikulás-sapkára cserélték a sisakot A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Mikulás-csapatával meglátogatta az esztergomi beteg gyerekeket. Az ünnepek előtt pár héttel hatfős kis csapat (Fényes Krisztina, Sallai Ilona, Szabó Zsuzsanna, Száf Renáta, Tornán Andrea, Zsila Orsolya) megpróbálta a kórházban fekvő gyerekeknek legalább egy délutánját boldoggá tenni. A látogatók a kórtermekben eltöltött rövid idő ellenére is hatalmas vidámságot okoztak kicsiknek és nagyoknak egyaránt. - Nagyon jó új arcokat látni! - mondta egy 16 éves benn fekvő lány beszélgetés közben. A kicsi gyerekeknek mesével és bábjátékkal készültek, a nagyobb lányokkal, mivel csupán csak két-három évvel voltak fiatalabbak látogatóiknál, kellemesen elbeszélgettek. A látogatás előtti napon a főiskolások borzasztóan izgultak, hogy. hogyan fogadják majd a gyerekek műsorukat, mivel nem szerettek volna csalódást okozni. • Sz. Zs. Noha a magyar törvények csak néhány napra engedélyezik a petárdák használatát, Párkányban már érződik az ünnepre való készülődés a kereskedőknél is. Szitás Attila, a Panda-Pyro üzlet tulajdonosa elmondta: karácsony idején mintegy 50-60 százalékkal megnő a forgalom, mert ilyenkor érkeznek Párkányba a magyarországi vásárlók, akik rögtönzött házi tűzijátékkal köszöntik a téli ünnepeket. A tulajdonos elmondása szerint a vásárlók többnyire görögtüzet, rakétákat és rakéta-szetteket vesznek, és az árak között is nagy a szóródás. A kisebb petárdák 30-100 koronába, a közepes méretűek és erejűek 100-300 koronába, a nagy petárdák pedig 300-700 koronába kerülnek.- Amennyiben a vásárlók betartják az előírt biztonsági szabályokat, akkor gyakorlatilag nem történhet baleset, de nagyon sokan felelőtlenül bánnak a petárdákkal, és ebben az időszakban több balesetről szólnak a hírek. • Povazsai Ari Van-e jövője a kistelepüléseknek? Ágnes (tanuló, Bajna) Úgy érzem, hogy van jövője, mert nincs elvándorlás. • — Az emberek többsége talán azt gondolja, hogy a fiatalok inkább a nagyvárosokba költöznek, de manapság nálunk nem így van. Mindenki próbál nyugodt környezetben élni, és közeli nagyobb városokban munkát vállalni. Brigi (főiskolai hallgató, Pilismarót) Nem mindegy, hogy az a bizonyos település hol fekszik. Ha turisztikai célpont lehet, például Pilismarót esetében, amely a Dunakanyar egyik gyönyörű része, akkor meg tud élni az odalátogatókból. Bálint (gépész, Esztergom) Azért nem tudok jó választ adni, mert én mindig is nagyobb településeken laktam, legalább harmincezres városokban. Szerintem egy kistelepülés akkor életképes hosszú távon, ha lehetőség van a megélhetésre a környéken. Ha a közelében van nagyobb város vagy iparterület, akkor az emberek megmaradhatnak a lakóhelyükön. Gábor (vállalkozó, Tát) Nyomasztó a jövőkép. Nehéz helyzetben vannak azok a gyerekek, akik városra mennek tanulni. A falusi gyerekeket manapság a hátrányos helyzetűek közé sorolják. Ez megalázó, de benne van az igazság, hogy falun és főként tanyán nehéz hozzájutni a létfontosságú dolgokhoz is. Ezért hagyják el a szülőhelyüket a fiatalok. A múlt ápolása a jövőt alapozza Folytatás az 1 oldalról Nágel Dezső polgármester elmondása szerint a község önkormányzata egy falumúzeum létrehozását tervezi, három részleggel. Első a táj ház, amely a falu hagyományait kell, hogy őrizze, a használati eszközökkel, szerszámokkal, népviselettel, korabeli bútorokkal. Ezek állandó kiállított anyagként szerepelnének, de mindamellett időszakos kiállításokat is terveznek, például a szőlő feldolgozásáról és a földművelés fejlődéséről. A régi községháza épületében kortárs művészetek galériája működne a nemzetközi képzőművészeti alkotótábor munkáit összegyűjtve. Melléjük társulna a régészeti múzeum, mivel a Pozsonyi Régészeti Múzeum, illetve a Szlovák Tudományos Akadémia nyitrai részlegének ígérete alapján, a község területén végzett kutatások leleteinek egy részét, esetleg az értékesebb tárgyak másolatát, a község rendelkezésére bocsátják. Nágel Dezső polgármester szerint, 2005 nyarán készen áll majd a Szent Mihájy-templom az őt körülvevő kálváriával az idelátogatók fogadására, és a tájház hagyományokat ápoló programjai is a vendégek kellemes szórakozását biztosítják majd. • Melecsky Beáta
