Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-12-07 / 240. szám

3 MAGYARORSZÁG 2004. december 7., kedd • HÍDLAP • Eredménytelen a népszavazás Eredménytelen lett a népszavazás mindkét kérdésben, így nem lesz kö­telező érvényű az Országgyűlésnek. A kórházprivatizációról feltett kér­désre a választók 23,5 százaléka mon­dott igent, vagyis kevesebben a szük­séges 25 százaléknál. A kettős állam- polgárságról szóló kérdésben sincs eredmény, hiszen a választók 51,3 százaléka mondott igent, 48,7 száza­léka pedig nemet, vagyis körülbelül az összes szavazó mintegy 18 százalé­ka szavazott egyformán. Az Országos Választási Bizottság elnöke szerint az Országgyűlés most eldöntheti, Hogy napirendre veszi-e a népszavazásra feltett kérdések tárgy­körét. Ficzere Lajos elmondta: amennyiben a Tisztelt Ház úgy ítéli meg, hogy indokolt foglalkozni a kér­désekkel, akkor megfelelő törvénye­ket alkothat róluk. Kötelezettsége azonban nincs az Országgyűlésnek a népszavazás eredményének ismere­tében - közölte Ficzere Lajos az Or­szágos Választási Bizottság elnöke. , • (MR) Orbán: újra kell gondolni a jövő évi büdzsét A Fidesz elnöke szerint újra kell gondolni a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot. Orbán Viktor er­ről hétfőn a pártja parlamenti kép­viselőcsoportjának ülését követő sajtótájékoztatón beszélt. A hét végi, a kettős állampolgár­ságról és a kórházprivatizációról szóló referendum tapasztalatai az ellenzéki politikus véleménye sze­rint azt igazolják, hogy az emberek körében „hatalmas a létbizonyta­lanság”, és minden közéleti kérdést „a létbizonytalanság szemüvegén keresztül” néznek. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a kórházprivatizációval kapcsolatos döntés Budapesten „eredményes volt és sikeres is”. Szerinte a budapestiek­től a fővárosi önkormányzat szinte kötelező erejű kérdést kapott arra, hogy ne adja el a fővárosi kórházakat. A Fidesz elnöke a létbizonytalan­ság okát látja abban, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos dön­tés nagyon szoros volt. Szerinte, ha nem sikerül a létbizonytalanságot csökkenteni, akkor az akadályozza a nemzeti összefogást. Mint fogalma­zott, a nemzeti összefogás politikájá­nak a kulcskérdése a létbizonytalan­ság csökkentése. „Az összefogás felé vezető út ebben az irányban találha­tó” -^hangsúlyozta. A népszavazás egészét értékelve megismételte, hogy a referendu­mon az igenek voltak többségben a nemekkel szemben. Hangsúlyozta azt is, hogy a népszavazási eredmé­nyeket nem pártkérdésként ítéli meg. A referendumot kezdeménye­zőknek Orbán Viktor azt ajánlotta, hogy a 38 százalékos részvételt ne tartsák kudarcnak. • (mtv.hu) Igent mondtak a fővárosi díjemelésekre A testület egyetértett hat közüze­mi díj és a BKV-tarifák jövő évi emeléséről szóló javaslat közgyű­lés elé terjesztésével. Bőhm András (SZDSZ) frakcióve­zető azt mondta, hogy a kabinet ülé­sén, amelyen már az új helyettesítési rendnek megfelelően Szolnoki And­rea ült a főpolgármester mellett, az infláció körüli 5,7 százalékos vízdíj­emelést támogatták. A közmű cégek javaslatát összegző hivatali apparátus 14,8 százalékos csatornahasználati, 8,6 százalékos szennyvízszippantási, 6,9 százalékos kéményseprési, 11,1 százalékos temetkezési és 91 vagy 12 százalékos szemétdíj-emelési tervet nyújtott be. A BKV tízalternatívás legutóbbi javaslata közül 2 kerül a közgyűlés elé. Az egyik szerint janu­ártól 10, a másik szerint 15 százalék­kal, júliustól pedig további 5 száza^ lékkai drágulna mindkét esetben a tömegközlekedés díja. A városvezetés a 15 plusz 5 százalé­kos alternatívát támogatja. A díjeme­lésekről az ez évi utolsó, december 16-i ülésén a délelőtti órákban dönt a közgyűlés. A kabinet álláspontja sze­rint ugyanis a közgyűléseit minden lényegesebb kérdést délelőttre időzí­tenek. így például a kerületek és a fő­város közötti forrásmegosztási vita rendezéséről szólót is. • (hvg) Robbanóanyag és holttestek a Szabadság híd tövében Egy száztonnás uszály és egy csendőrmonitor roncsai fekszenek a Dunában a Szabadság híd pesti hídfőjénél. A búvárok szerint az 1945-ben elsüllyesztett hajókon mintegy 700 tonna robbanóanyag, illetve egy tucat holttest nyugszik. A hatóságok a rendszerváltás óta tudnak a roncsokról. A Szabadság híd tövében egy, a második világháborúban elsüllyesz­tett német lőszerszállító uszályt és egy magyar csendőrmonitort rejt a hullámsír. A hatóságok mindezt 15 éve tudják, a kiemelés mégsem fon­tos senkinek. Pedig a holttesteken kívül csaknem 700 tonna lőszer fek­szik a mélyben, amely, ha berobban­na, lehet, hogy a Kálvin térig min­dent letarolna a pesti belvárosból. Lánczy Ferenc, búvármester: „Oxigénpalack nagyságú lövedéke­ket láttam. Arról nem is beszélve, hogy az uszály mellől - amikor ez a felfedezés történt - egy vízibombá­nak a gyújtószerkezetét hoztam fel. A vízibomba ugyanis szétesett, ami­kor felemeltem.” Az uszály kiemelésének költsége mintegy százmillió forintra rúgna. A szakemberek szerint megérné a ráfor­dítás, hiszen rögtön a roncsok fölött van a budapesti nemzetközi hajókikötő. „Egy biztos: ezt a problémát nem lehet örökké halogatni, ez a problé­ma ott lesz. A Dunának a szennye­zettsége, és a Dunának a hordalék­képző képessége ezt tovább fokozza. Ez előbb-utóbb olyan problémát fog jelenteni, amit egyik pillanatról a másikra meg kell oldani” - vélekedik Forintos Gyula, expedíciós vezető. A Duna magyarországi szakaszán több, mint 130 hajóroncs nyugszik még, amiből legalább 40-nél külön­böző bombák is előfordulhatnak. • (hirtv.hu) Csalódottak a határon túliak Markó Béla, a Romániai Magyarok Demokrata Szövetsége elnöke nyilván­való kudarcnak tartja a népszavazást, hiszen az RMDSZ egyértelműen az igen mellett állt a kettős állampolgárság kérdésében. Tőkés László királyhágó- melléki református püspök úgy fogal­mazott: amíg Magyarország népe a zse­bében kotorászik, addig a szíve meg­üresedik a határon túli magyarok iránt. Duray Miklós, a Szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke szerint olyan lélektani folyamat indulhat el, amely megronthatja a kapcsolatot a magyarországi magyarsággal. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokra­ta Párt elnöke fontosnak nevezte, hogy az igenek győzelmet arattak, és szerin­te a vajdasági magyarság nem hibáztat­ja a magyarországi szavazókat, akiknek romlik az anyagi helyzetük. • MR * • Magyar politikusok Gyurcsány: Az ország új nemzetpolitikát kíván A miniszterelnök szerint a népszavazás elbukott, a kezdeménye­zők kudarcot vallottak, a választók a felelős hazafiságot válasz­tották. Gyurcsány Ferenc azt mondta: az ország új nemzetpoliti­kát kíván, több felelősséggel és több lehetőséggel. I Orbán Viktor: a demokrácia és az igen győzött ! A Fidesz elnöke szerint egyértelműen a demokrácia és az igen győzött a népszavazáson. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a refe­rendum eredménytelensége ellenére a kormánynak figyelembe Hl kell vennie azt az erkölcsi hozzáállást, hogy a polgárok igent mondtak. A kettős állampolgárság kapcsán a Fidesz a Magyar Állandó Értekezlet mielőbbi összehívását kezdeményezi. Dávid Ibolya: Érzékeny időszak kezdődik Az MDF elnöke szerint azonnal és higgadtan neki kell látni a kettős állampolgárság megadásának megoldásához. Dávid Ibo­lya a népszavazási adatok közzététele után azt mondta: nem a határon túliak, hanem a politika iránti bizalmatlanságot je­lenti ez a voksolás. Kuncze: Az eredmény az ország végzetes kettéosztottságát is jelentheti Az SZDSZ elnöke szerint az emberek nem fogadták el, hogy rosszul megfogalmazott kérdésekre kell válaszolniuk a követ­kezmények ismerete nélkül. A pártelnök hozzátette: az ered­mény az ország végzetes kettéosztottságát is jelentheti. Alapdíjat akarnak bevezetni az állami vízműveknél A kisfogyasztók és az üdülőtu­lajdonosok járnának rosszabbul. Januártól mintegy 8 százalékkal drágulna a víz- és csatornadíj az ország lakosságának mintegy egy­negyedét ellátó szolgáltatóknál. A tervek szerint januártól új díj­szabással kell szembesülnie mintegy 800 ezer háztarásnak a víz- és csator­naszolgáltatásban. A Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztériumnál elkészült annak a rendeletnek a ter­vezete, amely úgynevezett kétténye- zős vízdíjat vezetne be az állami víz­műveknél, vagyis a lakosoknak nem­csak az elfogyasztott víz mennyisége alapján kellene fizetniük a vízért és a csatornahasználatért, hanem havonta egy néhány száz forintos alapdíjat is ki kellene egyenlíteniük. Mint Némethy Tamás osztályvezető el­mondta, ezzel együtt átlagosan mint­egy 8 százalékkal drágulnának az ál­lami vízművek szolgáltatásai. A mintegy 2,5 millió embert ellátó szolgáltatók öt területen működnek: a Duna Menti Regionális Vízmű vá­ci központtal, a Dunántúli Regioná­lis Vízmű döntően a Balaton és a Ve- lencei-tó környékén, az Észak-du­nántúli Vízmű tatabányai központ­tal, az Észak-magyarországi Regio­nális Vízművek kazincbarcikai és a Tisza-menti Vízművek szolnoki bá­zissal. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ország háromnegyedét már alap­vetően önkormányzati tulajdonban lévő vízszolgáltatók látják el, ame­lyek közül többen már évek óta alap­díjat is beszednek. • (mtv.hu) Váratlan fordulat a móri bankrablás tárgyalásán Egy új tanú miatt újra megnyi­totta a bizonyítási eljárást a móri ügyben a Fővárosi Bíróság. A bíró egy, a gyilkos fegyverre vonatko­zó bejelentés nyomán soron kívü­li tanúkihallgatást, helyszínelést és felismertetési eljárást rendelt el a hétfői tárgyaláson. A tervezettel ellentétben nem a vádbeszéd móri mészárlással kap­csolatos részével folytatódott hétfőn Kaiser Ede és társai pere a Fővárosi Bíróságon. A bíró ugyanis bejelen­tette, hogy egy december elején ér­kezett bejelentés alapján megtalál­hatják a móri bankrablás során hasz­nált fegyvereket. A korábban már lezárt bizonyítási ^eljárást így a ki­egészítő nyomozás miatt ismét meg­nyitják. A bírói határozatban de­cember 13-ig szabtak határidőt a fegyverek felkutatására, elnapolva addig az ügy tárgyalását. A fegyverek hollétéről bejelentést tevő tanú védettséget élvez az eljárás során, így arról nem lehet bővebbet tudni, miképp jutott a bíróság tudo­mására az információ. A bíró soron kívüli tanúkihallgatást, helyszínelést és felismertetési eljárást rendelt el. A szükséges iratokat ezután az ügyész­ségnek adják át, a vádhatóság a bíró­ság utasítására megbízza a rendőrsé­get a lehetséges helyszínek átkutatá­sával, a lőfegyverek megtalálásával és a vádlottakkal való felismertetésével. A perben eredetileg december 17-én hirdettek volna ítéletet, hogy az új körülmények ezt befolyásolhatják-e, még nem tudni, a fegyverek szakér­tői vizsgálata miatt mindenestre vár­ható az eljárás elhúzódása. • (index.hu) Csonka kerekasztal A kormány továbbra sem vesz részt az egészségügyi kerekasztal munkájában - nyilatkozta Vojnik Mária. Az egészségügyi tárca poli­tikai államtitkára elmondta: a meg­felelő tárgyalási fórum az egészség- ügyi fejlesztési tanács, hiszen a kerekasztal munkájából mostanra három szervezet is kilépett, köztük a Kórházszövetség. • (MR) Viszik az ápolónőket Már az iskolában megkörnyékezi a legjobb, külföldi munkavállalásra haj­landó magyar ápolókat a budapesti irodával rendelkező római ALI mun­kaközvetítő. A társaság ösztöndíjat és ingyenes nyelvtanfolyamot kínál a végzősöknek, a végzetteknek pedig 300-350 ezer forintos kezdő fizetést, 3500 eurós egyszeri támogatást, szál­lást és ügyintézést ajánl. Olaszország­ban 60 ezer nővéri állás betöltetlen. Az ALI egyelőre tucatnyi magyar ápolóval kötött szerződést, de később a program felfutására számítanak. A ter­vek szerint több új tagországra és más szakmákra is kiterjesztik a toborzást. • (vg.hu) Roma Oktatási Alap Budapesten lesz a nemzetközi Roma Oktatási Alap regionális központja. A magyar főváros 8 je­lentkező közül kapta meg az intéz­mény működtetési jogát. A köz­pont feladata, hogy 2005 és 2015 között a romák társadalmi beillesz­kedését segítse Kelet-Európábán. A tervek szerint a budapesti központ várhatóan 42 millió dollárt, azaz csaknem 8 milliárd forintot oszthat ki pályázatokon keresztül a térség államainak vissza nem térítendő roma képzési támogatásokra. • (MR) Az uniós gabona fele magyar A tagországok közül a magyar árutulajdonosok ajánlották fel a leg­több gabonát, az összes mennyiség felét az uniós intervencióra. A nagy érdeklődés oka a rekordtermés és az, hogy a búza és a kukorica hazai ára jóval alatta marad az intervenciós árnak. Gondot jelent ugyanakkor a raktárhiány, szabad intervenciós tá­rolótér pedig kevés akad. A Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyelőre 500 ezer tonna ga­bona elhelyezését tudja megoldani. A feszültségek enyhítése érdekében decembertől enyhítette a raktárbér­leti szerződések feltételeit az FVM. Egy forintért száz hektárt? A vasutas sportegyesületek 1 fo­rintért átvennék a MÁV-tól az álta­luk használt sportlétesítményeket. Év végéig mintegy 150 ingatlanát ár­verezné el a súlyos pénzügyi nehéz­ségekkel küzdő MÁV Rt. Az idei esztendőt 48 milliárd forint veszte­séggel záró vasúttársaság irodaépü­leteket, üzemi területeket ad el, re­ményei szerint 1,5-2 milliárd forin­tért. Ezzel párhuzamosan elkészül­tek a tervek a könyv szerinti értéken 4,2 milliárd, a piac szerint 15-16 mil­liárd forintot érő, a vasutas-sport- egyesületek által használt sportin­gatlanok hasznosítására is, amelyről kedden tárgyal a MÁV igazgatósága. • (mtv.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents