Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-12-07 / 240. szám
4 HÍDLAP • 2004. december 7., kedd RÉGIÓ INTERJÚ „Az általunk nyújtott biztonságra szüksége van a városnak” Beszélgetés Frantisek Simonnal, Párkány város rendőrfőnökével A párkányi városi rendőrség 1991-ben alakult. Mivel az előző városi rendőrfőnök Lévára költözött, 2004 júliusában egy sikeres pályázat után Frantisek Simon került Párkány városi rendőrségének élére. — Mi tartozik egy rendőrfőnök hatáskörébe?- Párkány városának egész területe hozzánk tartozik, annak felügyelete. — Első lépésként mit tett, mikor a rendőrfőnöki székbe került?- Igyekeztem felmérni a helyzetet, hogyan áll a városi rendőrség ügye. Bár a helyi viszonyokat elég jól ismertem, hiszen pályám elején néhány évig az állami rendőrségnél szolgáltam, majd a határrendészeti felügyelettel foglalkoztam. A városi rendőrség a város területére eső problémákkal foglalkozik: elsősorban a parkolási renddel, a kóborkutyákkal és az illegális szemétlerakatokkal. — Van különbség az állami és a városi rendőrség között?- Az állami rendőrség nagyobb hatáskörrel rendelkezik. A valamikori Párkányi járás, most Párkányi körzet településeit felügyeli. A létszámcsökkentés után előállt az a fura helyzet, hogy rendőreink Párkány városában szinte alig tartózkodnak, ezért a városi felügyelet nagy része ránk hárul. Mi egyébként elsősorban a kihágásokkal foglalkozunk. — Mekkora létszámmal dolgozik a városi rendőrség?- A helyettesemen és rajtam kívül tizenegy rendőrrel dolgozunk. Egy szolgálati autóval és tizenöt kerékbi- liccsel rendelkezünk, és minden nap UJ iái >— MAI > UJ Ll_ JÓ M oc UJ M V) < • járőrszolgálatot teljesítünk. Erre egyébként szükség is van, mert a szabálytalan parkolások állandó ellenőrzést igényelnek.- Nincs konkurenciaharc a városi- és az állami rendőrség között?- Együtműködés van úgy a rendőrök, mint a vezetők között. Segítünk nekik rendet tartani a városban. Az állami rendőrség felaldata szolgálatot teljesíteni a régióban is, ha pedig kint vannak, a város rendjére nekünk kell ügyelnünk.- Ebben a rendben érzékelnek-e változást, mióta felépült a Mária Valéria híd Párkány és Esztergom között?- Pozitív és negatív hatásai is vannak. A híd megnyitása óta fellendült a turistaforgalom, ami természetesen hasznot hoz a városnak, de azóta több lett a városi rendőrség feladata is. Vannak, akik kifejezetten bűnözési szándékkal lépik át a határt, ahol most már nincs korlátozás. Nem lehet bárkit rögtön kiutasítani, ha például lopáson érjük, csak, ha veszélyezteti a közbiztonságot. Ezzel kissé megkötik a kezünket, és véleményem szerint még hiányos ez a törvény, amelyet mindenképpen szigorítani keli.- Van arra lehetőség, hogy a turista-, szezonban megerősítsék a szolgálatot?- Sajnos erre nincs emberünk. A nagyobb rendezvényeken így is gyakran túlóráznak a beosztottjaim.- Kinek tartozik elszámolással a párkányi városi rendőrség?- Ez városi fenntartású szervezet. A polgármesteri hivatal épületében vannak az irodáink, és a fizetésünket is a várostól kapjuk Az általunk nyújtott biztonságra szüksége van a városnak, hiszen akkora itt a turistaforgalom, hogy májustól szeptemberig szinte megduplázódik a lakosságszám, ami igenis nagy felügyeletet igényel. Az állami rendőrség magában nem tudná ellátni ezt a feladatot. Ha bármi történik a város területén belül, mi látjuk el a helyszín biztosítását, amíg megérkezik az állami rendőrség. Elszámolási kötelezettséggel a város polgármesterének és a képviselő-testületnek tartozunk. A testületi üléseken felmerülő kérdésekre egyértelműen felelnem kell. Ezek a kérdések leggyakrabban az illegális sze- métlerakatokra illetve a kóborkutyák helyzetére vonatkoznak, de mindkettő elég nehéz és bonyolult kérdés. Ha járőrözünk természetesen senki nem szemetel, annál szemfülesebbek, akik megsértik a törvényt, de talán mégis sikerült ezt a problémát némileg visszaszorítanunk az elmúlt hónapokban. A kóbor kutyák kérdésének megoldása viszont még várat magára. A városban ugyanis nem található telephely a számukra. A legközelebbi kutyamenhely Érsekújvárban található, de oda is maximum öt kutyát szállíthatnánk.- Nem gondolkodtak még azon, hogy ebben a kérdésben esetleg Esztergommal felvegyék a kapcsolatot?- Az együttműködésre természetesen gondolunk, és szeretnénk is kapcsolatot teremteni az ottani rendőrséggel és közterület-felügyelettel. A kutyaproblémát ez azonban nem oldaná meg, mert pillanatnyilag, ha állatokat akarunk átvinni a határon, ahhoz szükséges számukra útlevél, tehát egyáltalán nem nyernénk ezzel a megoldással. Viszont Esztergomban már hatékonyan működik a parkolási rendszer, amelyet mi is szeretnénk januártól megvalósítani Párkányban, ehhez pedig nagy segítség lenne a határon túliak tapasztalata.- Jelent önnek kihívást ennek a három területnek az ellátása az után, hogy a határrendészetet irányította éveken át?- Természetesen ott egészen más problematikával dolgoztunk. Volt, hogy éjszakákon át kihallgatásokat vezettem. Gyakran találkoztunk embercsempészettel, tehát mondhatnám azt is, hogy nehezebb feladataink voltak. A városi rendőrség problémáira talán könnyebben találhatók megoldások, de egyáltalán nem bánom, hogy kissé nyugod- tabb lett az életem. Természetesen irodai munkám is van, de ezzel könnyen megbirkózom. Itt is tartunk terepszemléket, de nagyon ritka az éjszakai szolgálat. • Bartal Tímea Elégedett-e Párkány közbiztonságával? Piroska (nyugdíjas) Jó minden, bár a rendőrség járőrözhetne sűrűbben is. Néhány kilométerre innen van egy szemétlerakat, de hiába, mert a fiatalok trehány- sága miatt mégis van szemét az utcákon. Erről a városi elöljáróságok nem tehernek, a szemetes hetente többször is jön. Jolika (nyugdíjas) Minden rendben van, elégedett vagyok. Sajnos vannak kóbor kutyák, de ezzel nem tudunk mit csinálni. Mi is befogadtunk egyet. Éjszakánként a fiatalok unatkoznak, randalíroznak, de igazából nem félek kijárni a városba, bár nem is nagyon szoktam. Gizi (munkanélküli) Sajnos sok a szemét a városban a fiatalság miatt, akik hétvégén fölborogatják a kukákat. Hétfőn végig kell menni az utcákon, és látható, mit hagytak maguk után. Nemrég láttam, amint három fiatal leszakítja a Stop-táblát. Hívtam a rendőröket, de mire kiértek, azok már árkon-bokron túl jártak. Juli (munkanélküli) Nem jó a közbiztonság, tíz után félünk kimenni az utcára. Azóta nem biztonságos párkányinak lenni, amióta az új híd megvan. Nem mondom, hogy a másik oldalról jönnek át a gyerekek, vagy, hogy a turisták járnak ide bulizni, de ilyen rossz a helyzet. Koncentrációval és kitartó figyelemmel Nemzetközi szorobánverseny Muzslán Múlt héten rendezték Muzslán a VII. Felvidéki Szorobán Találkozót, amelyen magyarországi és szlovákiai iskolák csapatai négy kategóriában bizonyíthatták hozzáértésüket a szorobán elnevezésű, japán eredetű számolóeszköz használatában. A szorobán legszembetűnőbb haszna a szóbeli számolás terén mutatkozik meg, az eszközön való számolás koncentrált és kitartó figyelmet igényel. A szakemberek szerint a szorobán még a gyengébb képességű tanulók számára is biztosítja a siker élményét, használatával a diákok biztosan, gyorsan és pontosan számolnak. A szorobán nemcsak sablont ad a műleletek végzéséhez, hanem lehetőséget is a változatos számolási technikák elsajátításához. Segítségével a számok helyi értéki bontása, a számkör bővítése, a számok nagyság szerinti összehasonlítása, az alapműveletek lényegének tisztázása könnyen megoldható. A szorobán szerkezetéből adódóan új szempontok jelennek meg a számképző, számalkotó kombinatorikus jellegű feladatokban. Az abakusz-családba tartozó eszközt (a „japán abakuszt”) a régióban is több iskola használja - sikerrel. A verseny szervezője, a muzslai Enrődy János Magyar Tanítási Nyelvű Általános Iskola munkatársa elmondta, hogy a VII. Felvidéki Szorobán Találkozón Vác, Pomáz, Érsekvadkert, Muzsla és Párkány „delegált” résztvevőket. A muzslai kultúrházban lebonyolított rendezvényen a gyerekeknek egy órájuk volt arra, hogy az eszköz segítségével megoldják a különböző számítási műveleteket. A verseny kategóriánkénti eredménye: I. kategória: 1. Bagota Anita, Barti Nikoletta, Németh Bernadett (Muzsla), 2. Szegner Dominika (Vác), 3. Szabó Alexandra (Vác), II. kategória: 1. Lakatos Linda (Muzsla), Janicek Nikoletta (Muzsla), 3 Valusz Martin (Érsekvadkert), III. kategória: 1. Balga Lavion (Érsekvadkert), 2. Repiczki Dóra (Érsekvadkert), 3. Ghálik Gergő (Érsekvadkert), IV kategória: 1. Szilva Katalin (Párkány), 2. Halasi Gábor (Párkány), 3 Babindai Áron (Párkány). • Bk Istenes versekkel a győzelemért Z A L A B A Családias légkörben zajlott a za- labai kultúrházban megtartott Bars Református Egyházmegye szavalóversenye. Az idén második alkalommal megtartott megmérettetésnek 26 résztvevője volt. Négy kategóriában hangzottak el az istenes versek, amelyek közül azonban nem mindegyik volt vallásos tematikájú. Ezt a héttagú, pedagógusokból és lelkészekből álló zsűri - amelynek elnöke a lováról érkezett Újvári László nyugalmazott tanár volt - kifogásolta is. A legtöbb helyezést az érsekkétyi alapiskola diákjai vihették haza. A szűri szerint ez nem véleden, hiszen a tanulókkal két pedagógus is foglalkozott. Az első kategóriában Zsiga Tibor (Léva), Baka Borbála (Kéty) és Oszlik Kinga (Kéty) között oszlottak meg a helyezések. Különdíjat kapott Zubnár Kitti Nagyölvedről, aki az egyetlen óvodáskorú versenyző volt. Második kategóriában Kovács Ádám (Kéty), Bohák Anita (Kéty), Fazekas Angelika (Nagyölved) vitt haza helyezést. A harmadik kategória első három helyezettje Vincze István (Kéty), Csókás Miriam (Kéty) és Bohák Réka (Kéty) volt. A negyedik kategóriában Nagy Tímea (Léva) és Juhász Ágota (Léva) kapott helyezést. Prózamondásban Kassai Renáta (Garamsalló) és Géczi Mónika (Kisölved) jeleskedett. A versenyzők a megmérettetést követően meglátogatták Csontos Vilmos emlékszobáját. A zsűri egyik tagja, Sándor Károly pedagógus szerint nem véletlen, hogy épp itt, a költő lakhelyén tartják meg a már hagyományosnak számító versenyt, mint ahogy az sem, hogy a rendezvény színhelyéül a helyi kultúrházat választották, amelynek a termében alakult meg az első olvasókör mintegy száz esztendeje. A vers- és prózamondó verseny zsűri tagja volt Zalaba polgármestere, Michlian Etelka is, aki megelégedetten konstatálta, hogy a rendezvény sikeresen zárult, bár idén sokkal kevesebb résztvevője volt, mint tavaly. Ennek okát Michlian Etelka a karácsony előtti zsúfolt programban látja. Ezért a jövőben meglehet, hogy egy korábbi, alkalmasabb időpontot keresnek. • CzM Megérkezett a Mikulás a sípályára Mivel az időjárás nem kedveskedik a téli sportokat kedvelőknek, hó nélküli csikorgó hideg fogadta a dorogi sípályára kilátogatókat. A sok gyermek arca csillogott az izgalomtól, ahogy várták, hogy pályára léphessenek. A kétnapos Mikulás-ünnepséget a Sítechnika Kft. rendezte. Fódi János síoktató, aki a pálya üzemeltetéséért felelős, elmondta, hogy öt évvel ezelőtt indították útjára ezt az eseményt, amikor is megnyitotta kapuit a műanyag sípálya. Azóta minden évben megtartják a gyermekek és a felnőttek számára egyaránt oly kedves rendezvényt. Reggel 10 órakor iskolák közötti ügyességi vetélkedővel kezdték meg a napot. Az Eötvös József Általános Iskola, a Zrínyi Hona Általános Iskola és a Petőfi Sándor Általános Iskola szállt ringbe a győzelemért. Legjobbnak bizonyult az Eötvös iskola, a második és harmadik helyen pedig holtverseny alakult ki. Egy kis ebédszünet után azoknak a gyermekeknek a formációs síbemutatója következett, akik a sípálya jelenlegi tanulói. Mindeközben megérkezett a Mikulás - természetesen sítalpakon -, és zsákjából különféle meglepetéseket ajándékozott a színvonalas bemutató résztvevőinek. A nézők megtekinthették az idősebb korosztály előadását is, akik bonyolult ugrásokkal és lesiklásokkal lepték meg az •egybegyűlteket. Minthogy most ünnepelték megnyitásuknak ötödik évfordulóját, a szervezők hatalmas születésnapi tortával kedveskedtek. Vasárnap már folyt tovább az oktatás, de a sífelszerelések vásárlására mindkét napon lehetőség nyílt. A rendezők bíznak abban, hogy a Mikulás ezentúl is minden évben kilátogat a sípályára és a már hagyománnyá vált ajándékozással egy 1 lekötött izgalmas program folytatódhat. • Erős Kinga
