Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-07 / 199. szám

5 t RÉGIÓ 2004. október 7., csütörtök • HÍDLAP • A vadászles után szabadon alkotott szóösszetétel jelentése kettős: egy­részt, amikor a halász lesi a halat, másrészt amikor a halászt lesik. E kettőség egyidejűsége figyelhető meg a mellékelt fotón, amely való­színűleg e különlegessége ellenére sem kerül majd be a magyar foto­gráfia remekművei közé. A cél azonban nem is ez volt, hanem a szabadidő eltöltésének egy igazán aktív, ellazító, ugyanakkor érdekes eltöltésének bemutatása. Mint aho­gyan az már manapság jellemző, ez a pihenés - nevezzük meg: sport - sem olcsó mulatság. A horgász­sportszergyártó cégek a kihalászást elkerülni vágyó dunai potykák szak- szervezetének nyomására (amely különösen ilyentájt, a telet és ezzel a karácsonyt is előrejelző hűvösebb őszi időben erősödik meg) komoly összegeket fizettetnek ki a pecázni vágyóval. A felszerelés beszerzése azonban csak egy, nem is túl nagy lépés a horgászás megkezdése felé, az igazi élmény (engedély-beszer­zés) ugyanis - szinte - megfizethe­tetlen. Ha azonban ez is megvan, máris kezdődhet a hal-les. Én - szerény anyagi helyzetem miatt - inkább maradok a horgász lesnél... Horgász - lesen ! Bővült a régió kiemelt rendezvényeinek száma Folytatás az 1. oldalról Manek János, az Oktatás és Ifjúság- politikai Bizottság elnöke beszélt a kis­iskolák helyzetéről. Elmondta: a bi­zottság el kívánja látni ezek érdekkép­viseletét, hogy az életképes kisiskolák­nak ne szűnjön meg az autonómiája, ne kerüljön sor összevonásra és integ­rációra. Ezen kívül beszélt a bizottság által szervezett diákcsere programok­ról, nyári táboroztatásról. A közgyű­léshez hivatalosan is megérkezett Fe­kete Zoltán nyilatkozata, amelyben le­mond a Kulturális és Sportbizottság elnöki tisztségéről és a tagságról is, egészségügyi állapotára hivatkozva. E nyilatkozatot a jelen lévő településve­zetők tudomásul vették. A közgyűlés döntött a könyvkiadási programról és az egyházlátogatási jegyzőkönyvek magyar nyelven történő megjelenteté­séről is. „Három folyó régiója” cím­mel ötkötetes sorozatot kíván megje­lentetni a régió, amelyben négy év alatt gazdagon illusztrálva olyan köny­vek látnának napvilágot, amelyek be­mutatják térségünk földrajz- és termé­szetrajzát, gazdaságát és társadalmát, régészetét és történelmét, néprajzát és kultúráját, valamint turisztikai látni­valóit. A munkába a helyi szakértők mellett a Magyar Tudományos Aka­démia szakemberit is bevonják. Az ar­culatterv elkészült, a kiadás támogatá­sára pályázatot írnak, amelynek forrá­saként az Európai Uniós Phare-CBC magyar-szlovák mikroprojektjét kí­vánják megcélozni. A kiadás tervezett költsége 10 millió forint egy évre. A közgyűlés döntött arról is, hogy 2005- ben megjelenteti „Katolikus egyházlá­togatási jegyzőkönyvek Esztergom vármegyében” címmel az egyházláto­gatási jegyzőkönyvek magyar nyelvű fordítását. A jegyzőkönyvek - me­lyekben az összes Esztergom várme­gyei település szerepel - értesítnek a katolikus templomok állapotáról, az is­kolamesterről, a lakosok számáról. A projektet, amelynek költsége várható­an 3,3 millió forint (500.000 korona) a települések lélekszámarányosan finan­szírozzák. A két könyvkiadási projekt­re vonatkozó határozatot a közgyűlés azzal a módosítással, hogy a munkába a Kulturális Bizottságot is vonják be az Idegenforgalmi mellé, egyhangúlag elfogadta, csakúgy, mint az Eurorégiós menetrend és telefon­könyv elkészítését. Ocskay Gyula ezek után ismertette a települések megjelent polgármestereinek a gazda­sági portál funkcióit és elérhetőségeit. Az Idegenforgalmi Bizottság és a Kul­turális és Sport Bizottság szeptember 15-én tartott együttes ülésén döntött arról, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja több tábor és fesztivál felvételét a régió saját rendezvényei közé. Az eredeti javaslatban a következő tábo­rok szerepeltek: ipolyszalkai kéz­művestábor, garamkövesdi hagyo­mányőrző és kézművestábor, karvai kézműves tábor, esztergomi néptánc- és népzenei tábor, valamint a Nyergesújfalun rendezett Szent Do- nát napi Szőlő- és Borünnep. A köz­gyűlésen résztvevő egyes polgármes­terek javasolták, hogy további három rendezvényt vegyenek fel a régió ki­emelt rendezvényei közé. A módosí­tott javaslatot - amelyben már szere­pelt az Ister-Granum vándor borver­seny, az egyházzenei napok és a sző- gyéni Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor is - a közgyűlés elfogad­ta. Az ülésen felszólalt Knapp János Pál, Esztergom város alpolgármestere, aki támogatást kért a régió napilapjá­nak eredményes működéséhez. Végül Mészáros Béla, a szlovák oldalon mű­ködő Jövő 2000 Alapítvány projektje­it, jövőbeli terveit ismertette. Elmond­ta, hogy a három nyelven most megje­lent Civil katalógus is az egyik nyertes és megvalósult projektjük része. A közgyűlés zárásaként a településveze­tők egy perces néma csenddel emlé­keztek meg az Aradi vértanukról. • GK Botrány az esztergomi piacon Az iparűzési engedélyek útvesztői Felháborodott kiabálással, vere­kedéssel kezdődött a szerdai nagy­piac Esztergomban. A heti kétszeri nagypiaci napra érkező vásározó iparcikk-kereskedők felháborodás­sal fogadták, hogy a napi hely­használati díj a legutóbbi önkor­mányzati döntés alapján mintegy háromszorosára emelkedett. Az őstermelők, élelmiszer és vi­rágkereskedők havi, illetve napi helyhasználati díja nem változott, a népművész, népi iparművész egy- százötven forint napi díjat fizet négyzetméterenként. Kizárólag a pi­acon alkalmanként árusító ruházati, elektromos és egyéb iparcikk keres­kedők napi helyhasználati díja négy­zetméterenkénti négyszáz forintról egyezernégyszáz forintra emelke­dett. Az egyik órákat és kazettákat árusító kereskedő elkeseredetten mondta, hogy a helypénz beszedése­kor értesült arról, hogy a korábbi há­romezer forint helyett tizenkettő­ezer forintot kellett fizetni.- Ha erről hamarább tudok, lehet, hogy meggondolom érdemes-e Bu­dapestről eljönnöm ide. Másutt keve­sebbet kell fizetni a vásározóknak, például Zsámbékon nyolcszáz forin­tot -mondja. Néhányan nem akarták kifizetni az emelt helypénzt, őket a közterület felügyelők nem engedték kipakolni. A leghangosabb Kovács Géza fehérnemű árus volt, akit a po­litikai életben a MIÉP vezetőjeként is ismernek. Kovács Géza vezetésével mintegy harmincán a Városházára mentek, hogy a polgármesterrel be­széljenek. Tekintettel arra, hogy a vá­ros vezetői éppen a Királyi Vár lovag­termében rendezett Ister-Granum Eurorégió közgyűlésén tartózkodtak, a biztonsági őr megpróbálta elkülde­ni a vásározókat, akik botrányos mó­don, ordibálva és szitkozódva meg­próbáltak behatolni a polgármesteri irodába. Akkor hallgattak el, amikor megtudták, a portás kihívta a rendőr­séget. Ekkor Kovács Géza szorgalma­zására a várba indultak, ahová azon­ban nem tudtak bejutni, mert tekin­tettel a zártkörű tanácskozásra a vár vasrácsos kapuját lezárták. A piacon árusító élelmiszer és virág- kereskedők nem foglalkoztak a tüntető kereskedőkkel, azonban volt, aki el­mondta azon félelmét, hogy, ha a heti nagypiacra érkező árusok elmaradnak, esetleg az ő helypénzüket emeli fel az önkormányzat a kiesés miatt. • MÁ Folytatás az 1. oldalról Ebből értelemszerűen következik, hogy ilyen esetben a természetes személy és a vállalkozó között ál­landó vagy korlátozott időre kötött munkaviszony jön létre.- Milyen kiadásokkal jár egy iparűzési engedély megszerzése, illetve más vonatko­zásban milyen illetékeket számláz a hivatal?- Az iparengedély kiadása 1000, a koncessziósé 2000 korona. Az ipar­űzéssel foglalkozók lajstromába tör­ténő betekintésért 50, e-regiszteri kivonatért 100 koronát számlázunk. Az eredeti iparengedély másolata 300, ennek megszüntetése 150, az iparűzés felszámolása 200, az ipari engedélyben az eszközölt változta­tások 100 koronába kerülnek.- A iparosokat ért macera (adózás, il­letékek, ellenőrzések stb.) ellenére évről- évre nő az iparűzéshez kiváltott engedé­lyek száma. Az emberek milyen főbb te­rületeken vállalkoznak, és mi váltja ki a vállalkozások iránti fokozott érdeklődést?-A Statisztikai Hivatal kimutatása szerint míg 2002-ben Szlovákiában hoz­závetőleg 247 ezer kisiparost tartottak nyilván, 2003-ban már 306 ezren vállal­koztak. Ez több mint 12 százalékos év­közi növekedést jelent. Legtöbben a ke­reskedelemben és iparban - ezen belül az építőiparban próbálnak szerencsét, de sokan foglalkoznak ingatlanok bér­bevételével, bérbeadásával is. A szakszervezeti vezetők úgy vélik, hogy a munkaadók részéről nagy nyo­más nehezedik a munkavállalókra. Arra kényszerítik őket, hogy szüntes­sék meg a munkaviszonyt és külső munkatársként, valójában bedolgozó­ként, esetleg beszállítóként végezzék ugyanazt a munkát, amelyet addig rendes munkaviszonyban végeztek. Ennek legfőbb oka állítólag a módosí­tott törvényből eredő munkaadó kö­telessége, amely szerint alkalmazottja betegsége esetén az első tíz kiesett munkanapért járulékot köteles fizetni. Míg a cégek ily módon rugalma­sabb és olcsóbb munkaerőre tesz­nek szert, a vállalkozóvá lett egyko­ri alkalmazott kedvezőtlenebb hely­zetbe kerül. Nem kis kockázatot vál­lal, hisz megtörténhet, hogy partne­re nem tartja be a szállítási határ­időket, vagy időben nem téríti meg a számlákat. Emellett az előző mun­kaviszonyhoz képest járulékot kell fizetnie a biztosítónak, könyvelést kell vezetnie, és vállalkozóként évente már nem jár neki a több he­tes szabadság sem. • (zc) Nánán is emlékeztek Közel tíz éve minden évben a Cse- madok szervezésében emlékeznek meg az aradi vértanúkról a Párkány melletti Nánán. Idén az esti szentmi­se után gyertyagyújtásra került sor a magyar hősök emlékére állított em­lékkeresztnél. Ünnepi beszédet mon­dott Matuska Zsuzsanna polgármes­ter, a helyi Csemadok alapszervezet elnöke. A megemlékezés keretén be­lül elhangzott egy vers az aradi ti­zenhárom emlékére, majd a jelenlé­vők elénekelték a Himnuszt. • -RT­Október 6-i rendezvények Piliscsabán Tegnap este mutatták be a Ma­gyar História című rockoperát a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem Stephaneum épületében. A rockopera előadói a Gútai Rockszínház társulata, a Bakony néptáncegyüttes és a Syncron zene­kar voltak. Az előadás a magyar tör­ténelem fontos eseményeit dolgozza fel, mintegy időutazást nyújtva a nézőnek. A történet a honfoglalással kezdődik és 1956-tal végződik. Az előadást megelőzően a piliscsabaiak a temetőkeresztnél emlékeztek októ­ber 6. áldozataira. • SEM Rókák veszettség elleni immunizálása Csömör Sándor, Esztergom város jegyzője tájékoztatja a lakosságot, hogy Komárom-Esztergom megye területén 2004. október 7-12. közöt­ti időszakban végzik a rókák ve­szettség elleni immunizálását. A vakcinákat a megye területére légi úton juttatják ki. A vakcina ember­re, állatra egyaránt ártalmatlan, ve­szélyt nem jelent, a szürkésbarna csalétkekbe rejtett vakcinát tartal­mazó fóliakapszulához ennek elle­nére nem szabad hozzányúlni! Ebzárlat a városban A Komárom-Esztergom Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerel­lenőrző Állomás kerületi főállator­vosa 2004. október 7-től 2004. októ­ber 26-ig ebzárlatot rendelt el. Az ebzárlat alatt az ebeket meg­kötve vagy zárva kell tartani, és csak pórázon szabad közterületre vinni. A jelzett időszak alatt tilos a legeltetés! Lakástűz Pilisvörösváron Pilisvörösváron a Bányakápolna utcai négylakásos társasház egyik lakásának szobájában ágyban do­hányzás miatt csaptak fel a lángok. A tüzet a pilisvörösvári önkéntesek és a fővá.rosi tűzoltók fékezték meg. A lakás középkorú tulajdonosnője enyhe füstmérgezést szenvedett, az anyagi kár jelentős. • SEM

Next

/
Thumbnails
Contents