Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-20 / 230. szám
2004. november 20., szombat • HIDLAP IS hídlapmagazin Szent András-nap és vásár „Isten fia minden ember üdvösségéért jött el” November 30-a Szent András apostol ünnepe. Szent János elbeszélése szerint András egyike annak a két tanítványnak, akik először követték Jézust. András kezdetben Keresztelő János tanítványai közé tartozott, de amikor meggyőződött róla, hogy Jézusban megtalálták a Messiást, hozzá csatlakozott, sőt, elvitte Jézushoz a testvérét, Simon Pétert is. Márk evangéliuma szerint Jézus maga hívta meg Simonnal és Zébedeus fiaival, Jakabbal és Jánossal együtt a Galileai-tó partján. András jelen volt, amikor Péternek, Jakabnak és Jánosnak az utolsó időkről beszélt Jézus az Olajfák hegyén, és Fülöppel ő vitte a pogányo- kat Jézushoz az utolsó napokban. Az apostolok szétválása után András Kisázsia tartományban, a Feketetengertől délre, fekvő vidéken, Thrákiában és Görögországban hirdette az evangéliumot. Biztosnak látszik a hagyománynak az az adata, miszerint 60-ban az achaiai Petra városában keresztre feszítették. Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták, ezért nevezik ezt a formát András-keresztnek. Ereklyéit a 4. századtól Konstantinápolyban őrizték, 1208-ban erőszakkal vitték át Amalfiba. II. Pius pápasága idején, 1462-ben a fejet Rómába vitték, majd 1964-ben, a keleti és nyugati Egyház kiengesztelődésének jeleként a pápa átadta az ereklyét a konstantinápolyi pátriárkának, és Petrába, vértanúsága helyére került vissza. Rómában a 6. század óta ünnepük. Az András-legenda András életéről az András cselekedetei című apokrif könyvből tudhatjuk meg a legtöbbet: elbeszéli, hogy milyen viszontagságok közepette vitte Krisztus örömhírét András apostol Örményország napégette pusztaságain, Kurdisztán szakadé- kos hegyein át a Fekete-tenger partjáig. Feltűnik a szkíták földjén is, és hirdeti az evangéliumot a nomád pásztorok és vadászok sátraiban. Végigjárja Thrákiát és Görögországot, míg végül Achaiában Aegeas pro- konzul elé állították. A helytartó megkérdezte tőle: „Te vagy az az András, aki lerontod a bálványok templomát, és az embereket abba a babonás szektába csábítod, amelynek kiirtására a római császárok parancsot adtak?" András így válaszolt: „A római császárok még nem ismerték föl, hogy Isten Fia minden ember üdvösségéért jött el", és meggyőző tanúságot tett Jézus mellett. András egy nagy beszédben föltárta a kereszt által történt megváltást. A helytartó egyre türelmetlenebbül hallgatta. Végezetül börtönbe küldte, hogy András rájöjjön: teljesen értelmetlen dolog önként vállalni a kereszthalált és kitenni magát a legszörnyűbb kínoknak. Amikor a leg- válogatottabb kínzások sem törték meg Andrást, a helytartó parancsot adott, hogy feszítsék keresztre. Amikor András megpillantotta a számára készített keresztet, hangosan fölkiáltott: „Udvözlégy, szeretett kereszt! Te szépséget és ragyogást nyertél az Úr tagjaitól. Mert mielőtt az Ür fölszállt volna reád, a föld rémülete voltál, most azonban rajtad keresztül az én Uramhoz megyek!" Miután megfeszítették, két napig függött a fán, s a legenda szerint ő maga tartotta vissza az embereket attól, hogy levegyék. A harmadik napon értek véget a kínjai. Halála pillanatában csodálatos fény ragyogta körül, és Krisztus hűséges vértanúja látta, hogy dicsőségében jön el érte az Úr. Szent András-napi vásár Az András-napi vásároknak - különösen a Felvidéken - évszázados hagyománya van. Zselíz, ahol idén november 19-20-án tartják a vásárt, talán más településeknél is komolyabban veszi e november végi ünnepet. Nagy Géza, Zselíz polgár- mestere elmondta: a háború idején megszakadt ugyan a vásársorozat, de a 60-as évektől igyekeztek újjáéleszteni a hagyományt. Zselíz immáron kilenc éve minden évben újra otthont ad a környék kézműveseinek, kereskedőinek, hogy a település apraja-nagyja kedvére vásárolhasson, szórakozhasson, emléket állítva a vásár névadójának, Szent András apostolnak. • SEM Tudnivalók a nevesítetlen földekről Nem először van szú azokról az úgynevezett nevesítetlen szlovákiai földterületekről, amelyeket akár magyar állampolgárok is igényelhetnek. Mint azonban egy szerdai budapesti lakossági fórumon is kiderült, nagyon sok még a nyitott kérdés. Az biztos, hogy alapvetően azokat a területeket lehet visszakérni, amelyeknek a tulajdonosait annak idején nem telepítették át, de itt is lehet kivétel. Bárkinek, aki próbálkozik, többszörös szűrőn kell átesnie, több hivatali lépcsővel kell próbálkoznia ahhoz, hogy egyáltalán eljusson a hagyatéki, illetve bírósági eljáráshoz, ami egyébként pénzbe is kerül. Viszont a nem hivatalos, tájékoztató jellegű adatok szerint 170 ezer olyan földterületről van szó, amelynek adatai megtalálhatók már az interneten is.- Hogyha valaki úgy tudja, Ixigy valamelyikfelmenőjének van, illetve volt földje a Felvidéken, hogyan kell elindulnia, mit kell megnéznie, hova kell elmennie?- Ami a legbiztosabb, az a kataszteri hivatal telekkönyvi nyilvántartása, illetve a tulajdonlapokkal foglalkozó szakosztálya - mondta Szabó Olga felvidéki ügyvéd. Természetesen segítséget nyújthatnak még az interneten fönnlevő különböző honlapok, amelyek közül a www.ujszo.com cím jut eszembe. Hogyha találnak ott olyan nevet, ami esetleg a családdal összefüggésbe hozható, akkor föltétlenül utána kell menni az ügynek. Sajnos a felújított földnyilvántartás nem valósulhatott meg minden községben anyagi okoknál fogva, holott már több, mint tíz éve folyik. Ezért csak a katasztereknek megközelítőleg az egynegyede van rajta az interneten. Tehát, ha valamelyik községet nem találják, például Gutát, akkor nagy valószínűséggel ott még nem volt meg a fölújított földnyilvántartás, és hiába keresnék a nevesítetlen földek vélt tulajdonosait.- Mi a teendő?- Az, hogy ha megtalálják a földet, ez már nagyon nagy eredmény, ugyanis először át kell nézni szerintem a telekkönyvi kivonatot, hogy valóban mi vagyunk-e a leszármazottjai annak, akié az a földterület. A másik dolog pedig az, hogy ha van lefektetve tulajdonlap, akkor ki kell kérni a tulajdonlapot és a tulajdonlap alapján el kell indítani a hagyatéki eljárást. A hagyatéki eljárást nálunk az illetékes járási bíróságra adott beadvánnyal lehet kérvényezni, és számos mellékletet kell csatolni. Az egyik része a mellékleteknek vonatkozik az illető jogosultságára, tehát, hogy valóban ő-e a leszármazottja az örökhagyónak, és a másik része pedig vonatkozik magára a megöröklendő földterületre, tehát telekkönyvi kivonatot tanácsos bebiztosítani és természetesen, ha van lefektetve, akkor tulajdonlapot is.- Milyen buktatói vannak annak a folyamatnak, hogy megtalálják a földdarabot és beadják a megfelelő papírokat a bíróságra, hagyatéki eljárásra?- Több buktatója is van egy hagyatéki eljárásnak, illetve a földügyek rendezésének, ugyanis megtörténhet az, hogy nincs az elkobzás rajta a tulajdonlapon, és az illető arra gondol, hogy esetleg megörökölheti. A hagyatéki eljárás során a közjegyző kikéri a levéltárból, illetve a kerületi hivatalból az igazolást arról, hogy az illető örökhagyó ki volt-e telepítve, rajta van-e a kitelepítettek listáján. Amennyiben rajta van, magát a hagyatéki eljárást megállíthatja, és az esetek többségében meg is állítja. Gyakorlatilag nem arról szól jelenleg a szlovák törvényhozás, hogy minél több földet adjanak vissza a jogos vagy vélt tulajdonosának. Hiszen ha ez így lenne, akkor az 503/2003-as törvény, ami a földtulajdon visszaadásáról szól, és ez év végéig igényelhetik vissza kizárólag szlovák állampolgárok a tőlük elkobzott földeket, illetve az egyéb jogcímen az állam, illetve jogi személyek tulajdonában levő földeket, hanem mindenféle állampolgárságra való tekintet nélkül tették volna ezt lehetővé nemcsak a magyaroknak, nemcsak a kitelepített és elüldözött németeknek, hanem időben a sokkal korábban üldözött zsidók számára is.- Meg lehet-e támadni egy konfiskálá- si határozatot bármilyen úton-módon? Állítólag van olyan elkobzási törvény, amely hivatalos levélben való értesítést követel meg, hogy egy konftskálási határozat megtámadhasson bárki is.- Úgy mondanám, hogy elvileg igen, de csak elvileg. Ugyanis na- gyon-nagyon kicsi az esélye annak, hogy esetleg a szlovák bíróságokon közel 60 év után eredményes lehessen egy ilyen eljárás. Viszont mindenképpen lenne erkölcsi hozadéka egy ilyen veszett pernek is, mert valószínűleg elkerülhetne, hogyha végig tudná járni az összes instanciát az emberjogi bíróságra, és lehet, hogy ott már más szempontból ítélnék meg, mint a szlovák bíróságok. Talán érdekesebb eset lenne az, amikor nem eljárási hiba miatt, hanem azért támadnak meg egy elkobzási végzést, mert halott embertől koboztak el vagyont. Ez már sokkal érdekesebb és jogilag jobban megvédhető eset, mint az, amikor csak valami formai hiba miatt, tehát kikézbesítési hiányosság miatt, amit 60 év után már nagyon nehéz bizonyítani.- Mi mennyibe kerül eljárási szinten Szlovákiában? Drága-e egy hagyatéki eljárás? ' - Minden viszonylagos. Én ezt úgy mondanám, hogy a megöröklendő vagyon nagyságától függ. Tehát annak a bizonyos százalékát kell befizetni bizonyos illetékként. Sehol sem dolgoznak az állami szervek ingyen. A hagyaték értékét nem a jelenlegi piaci árból számítják ki, hanem az elhalálozás időpontjában érvényes úgynevezett tarifák szerint. Hogyha régen halálozott el valamelyik hozzátartozónk, mondjuk '68-ban, és most jutottunk el odáig, hogy elindítunk utána egy hagyatéki eljárást, akkor egy négyzetméter földet 40 fillérével fognak nekünk felbecsülni nagy valószínűséggel, ha szántóföldről van szó, holott a mostani ára lehet akár 10-12 korona is, ez a föld minőségétől függ. • Mályi-Kovács Kriszta (MR) \
