Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-20 / 230. szám
4 HÍDLAP • 2004. november 20., szombat RÉGIÓ INTERJÚ Hegyek között, völgyek között Esztergom-Párkány-Szalka. Eszembe jut, ahogy a Szent István napokon a szálkái tüzes menyecskék egy vita hevében megköpködték egymást Magyarország-magyarföld-Ma- gyarország. Csak az útjelző táblák mások, csak az érzékeim húzódtak kicsit összébb a Trianon-harapta területen áthaladva. Nagybörzsöny. Kanyarog az út, kiverte kezemből a kiflimet. Jobbra lenézve csepp tengerként megbújó horgásztavat látok. A novemberi időszámítás ellenére sok itt a zöld, a fenyő. Alpesi környezet, sűrű, harapnivalón friss levegő. A szerencsés elhelyezkedés mellett sok régi emléket őriz a falu. Vízimalom, a XIII. századból épségben megmaradt Szt. István templom, Bányásztemplom. Aranyat és ezüstöt rejtenek a környékbeli hegyek, a kibányászott kőzetet kisvasúttal juttatták el az ötvenes évekig a nagyobb közúti rakodókhoz. Ma kőtömbök helyett turisták utaznak a meglévő vasúti szakaszon. Kempf Gyula, Nagybörzsöny polgár- mestere tárta elém az erdei kisvasút történetét és jelenlegi problémáit.-Mióta üzemel mai formájában a kisvasút?- Amíg még a bányák üzemeltek itt, a Börzsönyben több, mint 200 kilométeres vasútvonal-hálózat kötötte össze a falvakat, a pályák Bernecebarátiban, Kemencén, Kismaroson és itt Nagy- börzsönyben futottak össze. A nagybörzsönyi hálózat 1908-ban épült, s az Ipolyság-Párkány vasútvonal Ipoly- pásztó állomására csatlakozott. Trianon után - az Ipoly szigorú határfolyóvá lépett elő - megszűnt, mondhatni elsorvadt ez a szakasz, mert megszűnt az összeköttetés a nagyvasútiak A börzsönyi erdők akkori birtokosa, az esztergomi érsekség az 1912-ben átadott Szob-Csákhegy útvonalat meghosszabbítva 1924-re megépítette a Márianosztra-Nagy irtás-Nagy börzsöny szakaszt, majd az ötevenes években elkészült a Nagy-Hideg-hegy lábáig, Kisirtástól-Vadászkútig tartó szárnyvonal. A bányák bezárása után ezt a vonalat szedték fel először, majd a Márianosztra-Nagvirtás fővonalrészt is 1975-ben. Ebben persze szerepe volt a motorizációnak, a vasút helyett akkor egyre inkább előtérbe került a közúti teherszállítás. 2002-től a nagybörzsönyi önkormányzat üzemelteti.- Mennyire rentábilis ez a vállalkozás?- Semennyire, de ez az országban működő huszonegynéhány kisvasújának majd mindegyikéről elmondható. Ugyanezért akarta bezáratni a vasutat az előző tulajdonos, az Ipoly Erdőgazdaság. Veszteségre hivatkozva felmerült, hogy lakat alá teszik, ezért 1996-ban összetoboroztunk egy vasutat szerető, illetve volt vasutas csapatot. Civil kezdeményezésre Nagybörzsöny, Márianosztra és Szob önkormányzatai közalapítványt hoztak létre a kisvasút turisztikai célú helyreállítására. 2002. szeptember 7-én a Nagybörzsöny- Nagyirtás szakaszon újraindult a forgalom, a hazánkban egyetlen fennmaradt csúcsfordítót pedig sikerült műemléki védettség alá helyeznünk.- Mennyibe kerül egy jegy?- Ötszáz forint oda és ötszáz vissza a nyolc kilométeres szakaszon. Talán sok? Szerintem ennyit megér a több, mint háromnegyed órás gyönyörű tájakon való zötyögés. Pláne, ha azt vesszük, hogy a végállomáson ötszázhúsz forint egy korsó jobb fajta sör. A jegybevétel nem fedezi a karbantartás és az üzemeltetés költségeit, ehhez a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumtól tavaly 8 millió forintot nyertünk el pályázat útján az üzemi kiadások pótlására. 2003-ban tizenötezer utasunk volt, ez 6 milliós bevételt hozott, a fennmaradó pénzt a pálya karbantartására és például a bérek fizetésére költöttünk.- Számíthatnak további állami támogatásra?- A tendencia szerint egyre kevesebbre és egyre nehezebben. 2003-ban kaptunk egy számvevőszéki vizsgálatot, miszerint önkormányzat vasutat ilyen formában nem üzemeltethet. Mi ismét összedugtuk a fejünket, és a vasút létéért önkormányzati közhasznú társaságot hoztunk létre. Igaz, hogy az állam egy forintért „ránk testálta” a tulajdonosi jogot, mégsem csak a három kis önkormányzatnak - Szob, Márianosztra, Nagybörzsöny — kellene küzdenie a vasútért. A Turizmus Rt.-nek és az államnak is érdeke, hogy a vonzó nemzeti park értékeit európai szintűre emelje. A történet folytatása, hogy 2004-ben már csak 3 millió forintot kaptunk a minisztériumtól.- Mi lesz a kisvasút sorsa?-A Nagybörzsöny-Nagyirtás szakaszra a jelenlegi formában 2007 júliusáig adott engedélyt a Közlekedési Felügyelet. Addig át kell építeni a vonalat „C” típusú felépítményre, ami vastagabb sínt jelent. Most adtunk be egy pályázatot a turisztikai vonzerő fejlesztésére. A Szob-Nagybörzsöny szakasz teljes helyreállításához 1 milliárd 800 milliós összegre lenne szükség, de szerencsétlenségünkre itt a közép-magyarországi régióban ilyen célokra maximum 600 millió forint fordítható. Tehát ezt nem tudjuk megvalósítani, viszont 30 millió forintot nyertünk PEA pályázattal, hogy a 600 milliós pályázatot elkészítsük. Ha a középső, hiányzó szakasz nem is épülhet meg egyenlőre, a Szob-Márianosztra és a Nagybörzsöny-Nagyirtás közötti vonalat szeretnénk felújítani.- Most már téli álmot alszik mozdony és kocsi...- November első hétvégéjén állt le a forgalom. Addig péntek délutántól hétvégenként hozta-vitte a természetbe vágyókat. Sokszor előfordul, hogy hét közben különjáratokat indítunk, van rá igény. A végállomáson az erdő rejtekében van egy ifjúsági tábor. 80-90 gyerek táborozhat itt egyszerre, ilyenkor szűk a két kocsi és a két mozdony, dudorodik az oldala a gyerekektől. Csak lesz egyszer, aki megszánja a kisvasutat! Most a szakasz két vége üzemel, a 600 miiló forintból a Szob-Márianosztra szakasz is újjáépülhet. Jó lenne, ha a hiányzó középső vonalat (Márianosztra- Nagyirtás) is valaki felkarolná. • Lőrincz Zsuzsa Ült-e már kisvasúton? Ferenc (nyugdíjas) Lillafüreden utaztam kisvasúton a legutóbb, ami azért elég régen volt, húsz éve. Egyedül" voltam, a munkahelyemen kaptam beutalót a szanatóriumba. Két hetet töltöttem ott. A kisvasút jó dolog, az unokáimnak is ajánlom, bár a felnőttek is élvezik. Ágnes (fogtechnikus asszisztens) A Kékestetőn utaztam először kisvasúton, azu- ■-£P tán pedig, még mindig « gyerekként, a nagybör- li»,<811M| zsönyi kisvasúra mentünk az osztállyal. Nyolcadikos voltam, a részletek feledésbe merültek, de arra emlékszem, hogy hatalmas élmény volt. A legszebb az volt, hogy egy erdőt szelt keresztül a vonat, csodálatos táj tárult az ember elé. Betty (tanuló) 0 Három éve voltam a szüleimmel és a barátnőmmel Budapesten, ahol elmen-' tünk a régi úttörővasútra. ________ Édesanyám sokat mesélt ar ról,-hogy gyermekként milyen sokszor ültek föl erre a vonatra, és mennyire tetszett nekik. Vicces volt, hogy még mindig kisdobos- és úttörőruhában jöttek a gyerekek és váltották a jegyeket. Mintha 50 évet mentünk volna vissza az időben. Juli (tanuló) Tíz éve voltam Szilvásváradon egy iskolakirándulás keretében. Lehetett lovagolni, kézműves foglalkozásokat tartottak. Nekem a kisvasút tetszett a legjobban. Nálunk Mogyorósbányán, ahol néhány osztályba csak heten jártak, az egész iskola befért a kisvasút kocsijába. A király város jövőjéről tárgyalt a testület A város jövőjéről, az újszülöttek támogatásáról, a Bazilika díszvilágításáról, a benyújtandó pályázatokról és a közalkalmazottak jutalmazásáról döntött Esztergom Város Önkormányzati képviselö-testülete a csütörtökön megtartott ülésen - derül ki a lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményből. A testület ellenszavazat nélkül jóváhagyta a Szent Miklós az Esztergomi Gyermekekért Alap létrehozásáról benyújtott javaslatot, és a képviselők döntöttek az alap működésének és a támogatás feltételeinek kérdéseiről. A döntés értelmében az alapba minden születendő esztergomi gyermek után félmillió forintot fizet ki Esztergom önkormányzata, amelyet a felnövekvő fiatalok huszonegy éves koráig évente ötvenezer forinttal egészítenek ki. A képviselők döntöttek arról, hogy a Váréhoz hasonló díszkivilágítást kapjon az esztergomi Főszékesegyház. A testület úgy döntött, hogy több városi műemlékhez hasonlóan magára vállalja az üzemeltetés költségeit. Több pályázaton is indul az önkormányzat, mert a testület reményei szerint többletforrásokhoz juthat a város. A képviselők javaslata szerint 25 millió forintot különítenek el önrészként a jövő évi költségvetésben az Esztergomon átvezető - és a jövőben megépülő - közlekedési folyosó nyomvonalának megtervezéséhez. Esztergom kíván elindulni a tűzoltóságok technikai eszköztárának bővítésére kiírt pályázaton. A cél az, hogy egy nyolcvanmillió forint értékű, erdőtűzoltásra alkalmas gépjárművel, illetve hatmillió forint értékben tűzoltó-berendezésekkel és műszaki mentési szakfelszereléssel bővüljön az önkormányzati tűzoltóság eszközállománya. Harmincmillió forintot szavaztak meg a képviselők az esztergomi lakótelepi tömbök azbesztmentesítéséhez szükséges pályázatokhoz.. A város hulladékkezelését szolgáló beruházásához szintén tervezi pályá- ; zati forrás bevonását Esztergom. Ehhez a programhoz a város 30 millió forint önrészt elkülönített. Tizenötmillió forinttal jutalmazza az önkormányzat a városban dolgozó közalkalmazottakat. A város ezzel is elismeri a tudományos, oktatási, kulturális, egészség- ügyi, szociális, sport- és hittudományi intézmények szakembereinek munkáját. A jutalomban nemcsak az önkormányzat fenntartásában működő intézmények, hanem valamennyi | Esztergomban működő intézmény munkatársai részesülnek. Külön elismerésben részesülnek az | egészséges ivóvíz biztosításában közreműködő pedagógusok, óvónők, j akik részt vettek az augusztusi vízfogyasztási tilalom idején a vízellátás biztosításában - áll az önkormányzat által kiadott sajtóközleményben. A Magyar Mentálhigiénés Szövetség felhívása A Magyar Mentálhigiénés Szövet- ség egy évtizede a lelki kultúra fejlesztése, a nemzet mentálhigiénés állapotának jobbítása érdekében alakult. A lelki egészség ügyével hivatásszerűen foglalkozó szakemberek szakmai - tudományos álláspontja, egyben erkölcsi meggyőződése is, hogy nemzeti közösségünk lelki egészsége (illetve szellemi felemelkedése és anyagi jóléte) nagy' részben a biztos egyéni és kollektív önazonosságon, a történelmi gyökerek erősségén és a kiterjesztett összetartozás érzésének átélésén múlik. Mindezekhez szervesen hozzátartozik a kellő önértékelés, a valós önismeret, a bizalom, az együttműködési és szolidaritási készség. E szakmai megfontolásból eredően felhívjuk a Magyar Mentálhigiénés Szövetség tagjait, továbbá rajtuk keresztül a segítő hivatású szakembereket: orvosokat, pszichológusokat, nővéreket, pedagógusokat, gyógypedagógusokat, szociális munkásokat, lelkészeket, illetve a magyarság jövője iránt felelősséget érző minden polgártársunkat, hogy a december 5-i népszavazáson vegyenek részt és az állampolgársággal kapcsolatos kérdésre szavazzanak „igen”-nel! Ezzel is segítsék elő a magyarság lelki egészségének és egységének helyreállítását! Környezet- és természetvédelmi verseny Párkányban Tegnap ötödik alkalommal került megrendezésre a sok diákot megmozgató környezet- és természet- védelmi verseny. A döntőt idén Párkányban tartották meg. A verseny minden évben három fordulóbál áll, egy totó kitöltésével kerülnek az iskolások a középdöntőbe. Az ide bekerült versenyzők pályamunkát készítenek, és a kiértékelés után a legjobbak kerülnek a döntőbe. Minden évben más városban kerül sor a döntőre, az idei évben Párkány volt a házigazda. A fináléba 28 dorogi, esztergomi és párkányi diák került. A zsűriben kapott helyet Pilecki Marcell, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovisztika Intézetének adjunktusa, Ján Oravec, Párkány város polgármestere és Anton Vacko, a párkányi Kappa személyügyi igazgatója. A verseny a döntőben is háromfordulós volt. A 13 éves diákok egy mérőállomásról szóló totó kitöltésével kezdték a munkát, majd a környezet- védelemmel kapcsolatos fogalmakból vizsgáztak. Az utolsó feladat egy strázsa-hegyi kirándulással volt kapcsolatos, a döntőbe jutottaknak fel kellett ismerniük a különböző képeket. A feladatok elvégzése után alakult ki az összpontszám és a helyezések. Az első tíz helyezett tárgy jutalomban részesült.- Ezen versenyen mindenki nyert, akár az ajándékot, akár a tudást vesz- szük alapul - nyilatkozott a versenynyel kapcsolatban Ottrok Györgyné szervező. A versenyzők megtanultak pályamunkát írni, szakirodalmat használni és önállóan dolgpzni. A pedagógusok véleménye, hogy az ilyen versenyeken még többet meg lehet tanítani a gyerekekkel, mert az iskolai órákon erre nincs lehetőség. A két cég önként vállalt feladata az oktatás, az ember és környezetvédelmi nevelésbe való bekapcsolódás. Számunkra azért fontos ez a verseny, mert a jövő munkatársai itt ülnek a padban, és, ha egy környezettudatos magatartá- sú gyerekből hasonló gondolkodású felnőtt lesz, azzal mindenki csak nyer - mondta a szervező. • Nagy BaiAzs
