Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-11-20 / 230. szám

3 MAGYARORSZÁG 2004. november 20., szombat • HÍDLAP • Eladták a Nemzeti Tankönyvkiadót A Láng Kiadó és Holding Rt. ve­heti meg a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 70 százalék mínusz egy szava­zat részvénycsomagját - közötte honlapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. A részvénycsomag értékesítésére kiírt nyílt, kétfordulós pályázat nyertese, a Láng Kiadó és Holding Rt. 3,210 milliárd forintot ajánlott a 70 százalék mínusz egy szavazat részvénycsomagért, áll a közle­ményben. A Nemzeti Tankönyvki­adó privatizációs pályázatán 13 aján­lattevő indult, közülük a szakmai szempontoknak való megfelelés és az előzetes árajánlatok értékelése alapján 5 ajánlattevő került a máso­dik fordulóba meghívásra. A kormány 2003 novemberében határozatban döntött a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 75 százalék mí­nusz egy szavazatnyi állami tulaj­donban lévő részvénycsomagjának eladásáról. A kormányhatározat a tranzakció lebonyolításával kapcsola­tosan előírta, hogy a részvénycso­magból 5 százaléknyi részvény - a privatizációs törvény előírásai sze­rint - a társaság munkavállalói szá­mára kerüljön felajánlásra. Pókorni Zoltán szerint elgondol­kodtató és felháborító az az eljárás, ahogyan a Nemzeti Tankönyvkiadót Pokorni Zoltán átjátszották Gyurcsány Ferenc üzleti partnerének, Erdős Ákosnak, a Láng Rt. vezetőjének. A Fidesz alelnöke pénteki buda­pesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy a meghatározó nemzeti straté­giai vállalat úgy került a miniszter- elnök üzleti partneréhez 3,2 milli­árd forintért, hogy az általuk ismert legmagasabb vételi ajánlat 4,2 milli­árd forint volt. Pokorni Zoltán elmondta: az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának és a Gazda­sági Versenyhivatal álláspontjának is­meretében határoznak majd arról, hogy milyen további lépéseket tesznek. • (mtv.hu) Az egészségügyben az államnak kell a főszerepet játszani Minél egészségesebb egy ország, annál gazdagabb, és minél gazda­gabb, annál egészségesebb lehet - így lehet összefoglalni annak a ta­nácskozásnak a lényegét, amelyen orvosok, közgazdászok, szociológu­sok és szinte minden párt egész­ségpolitikusai is részt vettek. Orosz Éva, az Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet szak­értője elmondta: minden fejlett or­szág számára nagyon fontos cél, hogy' jó minőségű és mindenki szá­mára hozzáférhető egészségügyi el­látást biztosítson, mindamellett az egészségügyi kiadásokat hozzá tudja igazítani a gazdasági feltételekhez. Orosz Éva elmondása szerint az Európai Unió tíz évvel ezelőtt a nemzeti termék 8,2 százalékát költöt­te az egészségügyre, most pedig 8,5 százalékát, Amerikában 13-ról 14,9 százalékra ugrott ez az arány, ami azt jelenti, hogy a közvélekedéssel ellen­tétben, a magánfinanszírozáson ala­puló egészségügy kevésbé képes hoz­záigazítani a kiadásokat a GDP ala­kulásához. Magyarország előtt az a feladat áll, hogy lassan, de biztosan felzárkózzon az európai átlagos szintre. Ettől még nagyon messze va­gyunk. Jelenleg az egy főre jutó egészségügyi összkiadás 45 százalé­kát teszi ki az európai átlagnak. A '90-es években nem indult el egy fel­zárkózás, azt látjuk, hogy a felzárkó­zó országok, mint Írország vagy Por­tugália éves átlagban 5-7 százalékkal növelték az egészségügyi kiadást, ez bizony nagyon nehéz feladat a ma­gyar kormányzat számára, ha nem is ekkora, de az európai átlagnál gyor­sabb növekedést biztosítani. A szakértő hangsúlyozta: a közhie­delemmel ellentétben, az Európai Unióban Magyarországon az egyik legmagasabb a magánkiadások ará­nya, körülbelül nálunk 30 százalék, míg az európai átlag 25, és az Unió­ban csak Görögországban magasabb. Nem európai megoldás, ha a magán­kiadások arányát tovább növeljük. • (MR) Szakemberek szerint hétfőn csökkenhet a jegybanki alapkamat Biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa hétfői ülé­sén a jelenleg 10,5%-on álló jegy­banki alapkamat csökkentéséről dönt - vélik az elemzők. Az elemzők úgy látják, a Monetáris Tanács döntése elsősorban az aktuá­lis forintárfolyamtól függ majd. Bár csütörtökön jelentősen gyengült a fo­rint, szerintük ez csak átmeneti, és hosszú távon érdemes továbbra is erős árfolyammal számolni. Márpe­dig ez okot ad a kamatvágásra: „Véleményem szerint a Monetáris Tanács 50 bázisponttal fogja csökken­teni az alapkamatot hétfőn. Nem ki­zárt azonban az ennél nagyobb, akár 100 bázispontos zuhanás sem. Minden attól függ, milyen árfolyamon lesz a forint hétfőn az euróval szemben. Ha nem haladja meg a 247 forintot, jelen­tős csökkentés várható. Az év végére 9,5-10 százalékra, 2005 elejére pedig a nemzetközi valutapiac változásától függően akár 8 és fél százalékra is csökkenhet az alapkamat” - véli egy lengyel elemző, Jacek Wisniewski. Michael Hart angol elemző vi­szont az államháztartási folyamatok miatt fél százaléknál nagyobb ka­matvágást nem tart valószínűnek: „A pénzügyi mérleg hiánya a GDP 9,5 százalékát teszi ki, és az infláció is magasabb a kitűzött célnál. Az alapkamat csökkentése tehát csakis annak köszönhető, hogy a forint az elmúlt időszakban többször közelí­tette meg az árfolyamsáv szélét. Mi­vel az árfolyamingadozás mértéke meglehetősen kiszámíthatatlan, az év végére nincs konkrét számada­tom, de jelentős alapkamat-csökke­néssel - a magas infláció és a pénz­ügyi deficit miatt - nem számolok.” • (hirtv.hu) Orbán: az igen becsületbeli ügy, Kuncze szerint cinikus az ellenzék A népszavazás bizalmi próbaté­tel, arról is szól, bíznak-e a politi­kusok a népben, az emberek a po­litikusokban és a pártok egymás­ban - mondta Orbán Viktor volt mi­niszterelnök pénteken. A Fidesz elnöke szerint komoly lelkierőpróba előtt áll ország, most eldől, hogy egy bizalmatlanságra berendezkedett nép képes-e túllépni a saját árnyékán és bizalmi alapon egy közös, nagyon fontos, összetar­tozást kifejező ügyben mégis egy közös igent mondani. A volt miniszterelnök hangsúlyoz­ta: a magyar jogrendszer megkövete­li a pártoktól az együttműködést eredményes népszavazás esetén, mert az kétharmados törvény meg­alkotására kötelez, így egyik párt sincs abban a helyzetben, hogy saját elgondolását ráerőltesse a másikra. Egv korábbi nyilatkozata kapcsán azt mondta: saját maga számára becsületbeli ügy az igennel való sza­vazás, ám mindenkinek saját meg­fontolása alapján, pártszempontok­tól függetlenül kell döntenie. „Több méltóságot, több önállóságot, több lelkiséget kellene csempésznünk eb­be a kérdésbe” - tette hozzá. Kuncze Gábor szerint cinikus az ellenzék magatartása a határon túli magyarok kettős állampolgárságá­ról szóló népszavazással kapcsolat­ban. A megszólaló SZDSZ-elnök szerint a Fidesz vonatkozó állás­pontja az, hogy „szavazzatok igen­nel az állampolgárságra, és egyéb­ként tárgyaljunk arról, hogy nem adjuk meg azt”. A Fidesz javaslatai­nak lényege, „hogy vagyunk mi, akik itt élünk az állam területén, a politikai nemzet tagjai, (...) és aztán vannak ők, akik itt akarnak valamit, hát akkor adjunk nekik valamit, mondjuk európai útlevelet (...), és egyébként pedig ne adjunk nekik semmi mást” - mondta Kuncze Gá­bor. A politikus úgy vélte, a magyar állampolgárság csak egy útlevelet jelent, ráadásul kétséges, hogy ezen irat kiadása illeszkedik-e az EU- szabályozáshoz - mint ahogy az is, a határon túli magyarság kielégíthe­tő-e ezzel az intézkedéssel. Az SZDSZ őszintén vállalja vé­leményét ebben a kérdésben, és azt is világossá tesszük, hogy nincs „csináljunk egy kicsit-elmélet, ha­nem vagy-vagy: ha igent mondunk, annak összes következményével mondunk igent” - fogalmazott Kuncze Gábor. • mtv.hu Gyurcsány Ferenc számít Nagy-Britannia tapasztalataira Először Irakról esett szó Tony Blair brit kormányfő és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök londoni tár­gyalásain. A két politikus háromne­gyedórás megbeszélésén tárgyalt a munkaerő-áramlásról, a magyar paprikáról és az adókoncepcióról is. Gyurcsány Ferenc tájékoztatta Tony Blairt a parlament döntéséről, mely szerint a magyar kontingens hazajön Irakból, de hozzátette, a kormány dol­gozik a terven, hogy a NATO által fel­ügyelt iraki kiképzésben egy század magyar katona is részt vegyen. Szóba kerültek európai uniós kér­dések is, így például az, hogy milyen módon lehet a legsikeresebb a közös Európa finanszírozása, és hogyan tudná hazánk elérni, hogy a 2007­2013-as ciklusban a GDP négy száza­léka mértékében kapjon a közösség­től fejlesztési hozzájárulást. Magyarország számít Nagy-Britan­nia tapasztalataira - tért rá Gyurcsány Ferenc az úgynevezett apróbb kérdé­sekre. Hogyan alakuljon a szabad munkaerő-áramlás, hiszen Anglia eb­ben a tekintetben közismerten nyitott, több magyar dolgozik odakint, mint angol idehaza. Akármilyen érdekes, beszéltek a magyar paprikáról is, hogy már a közös európai határon legyen szigorú minőségellenőrzés. Gyurcsány Ferenc és felesége a Magyar Magic című egyéves ren­dezvénysorozat záróünnepségére érkezett Londonba a brit kormány­fő meghívására. • (mtv.hu) Sikeres volt az erdőgazdasági közmunkaprogram Sikeres volt az az erdőgazdasá­gi közmunkaprogram, amely a nyáron kezdődött és október vé­géig tartott - állapították meg szakemberek Lillafüreden, amikor értékelték a munkát. Mintegy 1100 család, 200 munka­hely, 53 kilométer sétaút és több ezer hektárnvi erdő ápolása. Lényeges adatai ezek annak a közmunkaprog­ramnak, amelyben hazánk nyolc er­dőgazdasága vett részt, és amelynek tapasztalatait Lillafüreden értékelték a programban résztvevők és az arra lehetőséget adók. Németh Imre földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter értékelésében elmondta: a program lehetőséget te­remtett azon emberek számára, akik tartósan kiszorultak a munkaerőpiacról. Ez úgy gondolom, számukra mentá­lisan is nagyon fontos, ugyanakkor egy méltányos jövedelemhez is hozzá tud­nak jutni a program révén, hiszen az idei esztendőben a résztvevő szerveze­tek, a két minisztérium, az ÁPV Rt. a Közmunka Tanács több, mint 700 mil­lió forintot fordít erre a programra, és ezek az emberek a magyar erdők álla­Németh Imre potának javításában, a turistautak tisz­tításában rendkívül hasznos munkát végeznek, de természetesen az erdő­tervben meghatározott, egyébként gazdasági munkákba is be tudnak kap­csolódni. A program kedvező tapaszta­latokkal zárul az idei esztendőben, a jö­vő évben ezt folytatni kívánjuk, még­pedig megemelt összeggel, több, mint egy milliárd forintot kívánunk erre fordítani - tette hozzá Németh Imre. • (MR) Az Országgyűlés nem perelhető Az Országgyűlés nem perelhető, mert nem önálló jogi személy, dön­tött nem jogerősen a Fővárosi Bíró­ság annak kapcsán, hogy az MDF- ből elsőként kizárt öt képviselő pert indított Herényi Károly, az Ország- gyűlés, illetve az Országgyűlés Hiva­tala ellen. A per folytatódik, Herényi és az Országgyűlés Hivatala ellen. • (index.hu) Perlik az államot Több ezer rendőr, tűzoltó és ha­tárőr is pert indíthat elmaradt tá­volléti díja kifizetéséért. Több, mint tízmilliárd forintot kell fizet­nie az államnak, ha a bíróság helyt ad követeléseiknek.Tolna megyé­ben az elmúlt hetekben több száz rendőr nyújtott be szolgálati pa­naszt. Egy 2002-es legfelsőbb bíró­sági határozat szerint több évre vis­szamenőleg kamatostul követelhető a ki nem fizetett távolléti díj. • (hirtv.hu) Aggályos a privatizációs népszavazás? Egy magánszemély az Alkot­mánybíróság véleményét kéri a Fidelitas által kezdeményezett, a privatizáció általános leállításáról szóló népszavazás kapcsán. Kollmann Gergely úgy véli, hogy az általános magánosítás leállítása sérti a kárpótlásijegy-tulajdonosok érde­keit. Az Alkotmánybíróságnak soron kívül kell döntenie arról, hogy a pri­vatizációs stopról szóló kérdés alkot­mánysértő-e. Kolláth György alkot­mányjogász szerint Kollmann érve­lése nem teljesen megalapozott, ám arra mindenképpen alkalmas, hogy késleltesse a voksolást. • (Napi Gazdaság) A kínaiak ellen tüntet a jobbik A kínai dömpingáru és a kínaiak túlzott bevándorlása ellen tart de­monstrációt a hét végén a fővárosban a Jobbik Magyarországért Mozgalom - derült ki a szervezet közleményéből. A vasárnapi megmozdulás célja a közlemény szerint, hogy a magyar termelők, kereskedők és áruk védel­mében felszólaljanak, és tüntessenek „a kínai, silány minőségű dömping­termékekkel szemben”, illetve kérjék a magyarországi bevándorlás szigo­rítását. A tüntetéshez csatlakozott a Kárpát Országos Vállalkozói Szö­vetség (Kovász), a MAGOR Mozga­tom és több hazai vállalkozó. • (bartal) Tovább bővül az Audi központja Újabb 8 millió eurós, vagyis 2 milliárd forintos befektetéssel bő­vült Győrben az Audi motorfejlesz­tő központja. A dunántúli városban a német cég stratégiai motorgyártási terveihez igazodik a munka. Ezt a lépést az Audi vezetői logikusnak nevezték, hiszen a Vokswagen cso­port által készített autók 30 százalé­kába győri motorok kerülnek. Az Audi, amely eddig több, mint 1 milliárd 800 millió eurót ruházott be Győrben, egyben az ország leg­nagyobb exportőre. • (mtv.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents