Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-13 / 225. szám
HÍDLAP • 2004. november 13., szombat India/magazin Hazataláló irodalom A Tudás Könyvtára sorozatban kiadott kislexikon szerkesztői (Erdélyi Erzsébet, Nobel Iván) tíz éve kivihetetlennek látszó feladat megoldására szövetkeztek, miszerint álszent elfogódottságtól mentesen mutassák be az úgynevezett rövid huszadik század, a Trianon utáni nyolc évtized határon túli magyar alkotóit és irodalmát. A célkitűzés jegyében és a bekövetkezett történelmi változások adta lehetőséggel élve, az ország határain kívül született és/vagy ma is ott élő irodalmárokat bemutató könyvsorozat indításába kezdtek. Az eddig megjelent kötetekben száz, határon túl élő vagy időközben áttelepült költővel és íróval készítettek beszélgetést, életutat, munkásságot bemutató összeállítást. A sorozat első, Én otthon vagyok költő... című kötetében tizennyolc vers, illetve novella jelent meg. A következő két - De azért itthon is maradni... és Határokon járok örökké... - gyűjteményben a összeválogatott szépirodalmi alkotásokat a szerkesztői koncepción némiképp módosítva, tizenöt-tizenöt neves költővel és íróval készített, a személyes léthelyzetet, a műhelygondokat és a művek keletkezési körülményeit feltáró interjú kíséretében adták közre. A korábban megjelent Induljunk tehát: otthonról haza című összeállításban tizenkét határon túli, illetve onnan elszármazó esszéírót faggattak a nyelv és az irodalom időszerű kérdéseiről. A sort a Várnak a kapuk, illetve a Hazajöttünk hát... hazajöttünk? címmel, tizenöt, illetve tizenkét határon túli alkotóval vagy alkotóról folytatott beszélgetés és irodalmi összeállítás követte. Utóbbi érdekessége Bodor Ádám előszava, amelyben megfogalmazza a könyvsorozat mottóját. „Amikor közel nyolc évtizede - szólt az előszó tényszerű és sajnos cáfolhatatla- nul pontos helyzetértékelése - egy történelmi döntés az ország határait a nemzet természetes lakóterületén belül vonta meg, szétroppantva szellemi infrastruktúráját, elszakítva egymástól egy hagyományos intézményrendszer objektumait, nemcsak az eltávolodó régiók váltak messzi provinciákká, de nyomban vidékiessé vált a maradék ország közgondolkodása is...” A megjelent kötetekhez függelékként eddig is minden esetben kislexikon társult. Adódott az ötlet egy olyan adattár elkészítésére, amely a határon túli területekről származó és magukat magyarnak valló alkotókról és műveikről átfogó jelleggel nyújt eligazítást. A szerkesztők fontos feladatuknak tekintik a legutóbbi években feltűnt nemzedékek bemutatását is. Ennek megfelelően szólnak a nyolcvanas-kilencvenes években a szlovákiai magyar költészet megújítására vállalkozó Iródia Mozgalom tagjairól (Hizsnyai Zoltán, Hodossy Gyula és Juhász R. József) tevékenységéről. A szépírókhoz hasonlóan pontos és a leghasznosabb információkra szorítkozó eligazítást adnak az elmúlt évtizedek és napjaink legendás szerkesztőiről, tanulmány- és esszéíróiról, valamint irodalomtörténészeiről és elméleti szakembereiről. így szól a már eltávozottak közül Fábry Zoltánról, Gaál Gáborról, Szabó Zoltánról és Szemlér Ferencről, a ma is tevékenykedő Püski Sándorról, vagy az elméleti téren is kiemelkedőt alkotó Cs. Gyímesi Éváról. A kislexikon nemcsak személyekről vagy művekről tájékoztat. Számba veszi az emigránslét ön- szerveződései fontos terepeit, különféle művészeti, kulturális és társadalmi csoportosulásait, részletesen szól a (poszt)modern irodalom hazai megszületésében, illetve az irányzati sokféleség megőrzésében a monolit szemléletű irodalomfelfogás időszakában elévülhetetlen érdemeket szerzett folyóiratokról. Jelentőségükhöz méltó helyet kapnak olyan fontos, korszerű szemléletet hordozó orgánumok, mint az Arkánum, a Szivárvány, a pozsonyi irodalmi és művészeti folyóirat és könyvkiadó, a Kalligram, a Magyar Műhely és az Űj Symposion. A több mint hatszáz címszóban az életrajzi adatok ismertetése és a művek felsorolása mellett, a legkiemelkedőbb munkákról rövid jellemzés is található. A lexikon terjedelme alig kétszáz, kis formátumú oldal, valódi kézikönyv tehát. Erdélyi Erzsébet és Nobel Iván célja a határokon túl élő magyarság szellemi kultúrája iránti érdeklődés felkeltése, a művek befogadásához kötelezően szükséges ismeretanyag csoportosítása és hozzáférhetővé tétele. Vállalkozásuk hozzájárul ahhoz, hogy a határon túl élő, onnan elszármazott alkotók az elhallgatás és kirekesztés időszaka után végre elfoglalhassák az őket régóta megillető helyet az egyetemes magyar művészetben. Budapest, FIESTA és SAXUM Kft. A határon túli magyar irodalom kislexikona • Bús nAndrás A népszavazás nem lehet pártpolitikai kérdés A Magyar Állandó Értekezlet fogalmazzon meg végrehajtható feladatokat és kérje is számon teljesítésüket - mondta Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke, az értekezlet előtti napokban. Szerinte szükséges lenne az is, hogy működjön az a rendszer, amely a szülőföldjükön tartja meg a határon túli magyarokat. Duray Miklóssal - aki úgy véli, hogy helytelen népszavazást tartani, de ha már van; legyen érvényes, és igenlő — Haják Szabó Mária készített interjút a Magyar Rádióban.- A Magyar Állandó Értekezlet egyik életre hívója pártja támogatását is élvezve szeretné elérni, hogy a MÁÉRT intézményesüljön, több legyen az anyaországi és határon túli szervezetek, pártok eszmecseréjénél. — Másfél éve nem ülésezett a MAÉRT és majdnem két éven keresztül nem üléseztek a szakmai bizottságok sem, illetve volt egy-egy formális ülésük, de teljesen lényegtelennek tekinthetők. Nagyon sok olyan probléma felgyülemlett, amelyről beszélni kellene. Van egészen időszerű, a december 5-én sorra kerülő népszavazás a magyarországi állampolgárság, illetve a magyarországi honosítás kedvezményes körülményeiről, de arról is kellene beszélnünk, hogy a MÁÉRT ne csak politikai nyilatkozatokra fecsérelje az erejét, idejét, hanem végrehajtható feladatokat fogalmazzon meg és ezeknek a számonkérését is lehetővé tegyük. Nagyon fontos kérdés a szülőföldön megtartó támogatások, tervezetek kidolgozása, illetve az ezekkel kapcsolatos végrehajtási keretek meghatározása. Rendkívül fontosak azok a támogatási mechanizmusok, amelyek a státusztörvényből fakadnak, illetve magának a státusztörvénynek a működtetése, mert akadozik különböző adminisztratív és financiális okok miatt. Rengeteg olyan probléma van, amit meg kellene beszélni, s félek, hogy nem lesz rá idő.- Lát-e arra esélyt, hogy az új magyar kormánnyal egy újfajta együttműködés alakuljon ki?- Erre egyelőre nem lehet választ adni. Hogy a restaurált magyarországi MSZP-SZDSZ kormány menynyiben fog eltérni a nemzetpolitikájában a korábbitól, tehát a Medgyessy Péter vezette kormánytól, az még a jövő titka. Tény az, hogy az MSZP elnöke meghirdette az új nemzetpolitika alappilléreit, de ez szerintem egyelőre értelmezhetetlen, mert nem tudom, mit lehet érteni azon, hogy békés nemzetegyesítés.-Milyen erőt képviselnek a határon túli magyar szervezetek, ha esetleg arról lenne szó, hogy ki kell kényszeríteni egy komolyabb együttműködést a MAÉRT keretein belül?- Nézzük végig az elmúlt két év eseményeit, főleg a státusztörvény módosítása körül, most pedig az állampolgársági népszavazás körül. A státusztörvény módosítása esetében mindegyik határon túli szervezet felháborodott azon a módosítási javaslaton, amit a korábbi kormány, illetve külügyminiszter tett, végül mégis lenyelték a békát. Most is mindenki felháborodott azon, hogy a két magyarországi kormánypárt az állampolgársággal kapcsolatos népszavazással szembe menetel és nem szavazásra buzdítja híveit. Hogy mi lesz a következménye ennek az általános felháborodásnak, ma még nem lehet tudni. Nem lehet lemérni, hogy rendelkeznek egyáltalán súly- lyal ezek a szervezetek, vagy csak arról lehet beszélni, hogy egyes személyek maguk vagy a csoportjaik számára kilobbiznak valamilyen le: hetőségeket. Annyit mindenképpen le kellene szögezni, hogy ezt a kérdést nem szabad pártpolitikai és belpolitikai vitává tenni, mert ez nemzetpolitikai kérdés. Arról már nem is beszélek - mert végül is efölött elmúlt az idő - hogy helytelen maga a népszavazás is, de ha már van, akkor csak egyetlenegy megoldás marad: a népszavazás legyen sikeres és a szavazók legalább 25 százaléka igennel szavazzon a kedvezményes honosításra.- Megítélése szerint milyen következményekkel járna a magyarság szempontjából egy elutasító válasz?- Nyilván elég sokrétű politikai következménye lenne; gyengíthetné a Magyarország határain túl élő magyarok és szervezeteik a pozícióját az adott országok belpolitikájában, sőt mondhatnám azt is, hogy nevetség tárgyává tenné az elszakított nemzetrészeket az adott államok többségi nemzetei szemében. És lenne még egy következménye - az úgynevezett kettős állampolgárság ügyét egy sikertelen népszavazás esetén nagyon nehéz lenne a későbbiekben ismét napirendre tűzni, pontosabban napirendre lehet tűzni, de sokkal nagyobb politikai konfliktusokkal járna.
