Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-13 / 225. szám
• HÍD LAP • 2004. november 13., szombat magazin Esztergomi mozi-ajánló Argó Kincskeresés Magyarországon. Érdekes elképzelés, főleg, mert az emberek legkevésbé a rejtett kincsben hisznek kishazánkban. Miért éppen nálunk lenne kincs a föld mélyén? - szólalnak meg rögtön a szkeptikusok, ám ez a kedvelt tematika nemcsak Amerikában, hanem Európa és a világ számos országában megfilmesítésre került, s a film rendezője, Árpa Attila vállaltan blődli kalandfilmet készített a hollywoodi B-mozik hangulatában és stílusában. Akkor pedig elő az elcsépelt toposzokkal és sztereotípiákkal: kincs, térkép, fenmmaradt töredékes mítosz, gonosz náci bérencei, profi kincskeresők, amatőr kispályások, autósüldözések, lövöldözések, vér, meg néhány robbantás, vagy legalább ütközés. Árpa sztereotípiákban gondolkodó filmje mindenképpen kommersz alkotás, számos filmes utalással, Nagy Feró mocskos szájával, amelynek egy részét a közönség talán nem érti, de ebben az esetben meg eredeti humorbombának tűnhet. A forgatókönyv az elemi részletek - és a félrevezető, de abszolút profi bevezető - mellett már-már gagyi, a szereplők karakterei minimum stilizáltak, jellemükről pedig édeskevés derül ki. Sőt, utóbbi nem is fontos, a lényeg az általuk elmondott ba..megek számában és idióta öltözködésükben merül ki. A cicanadrá- gos, sárga esőkabátos balfék mellett jól megfér a fekete bőrkabátos, nap- szemüveges mácsó (akinek belépője félreérthetetlenül az Ál/Arc Tra- voltás jelenetének másolása), a mele- gítős biztonsági őr, és a skinhead forma (fekete bomber és kopasz fej nulla aggyal párosítva) izomagy. A kincsvadászat Pestről indul, majd előbb a Balatonig, aztán Eger városán keresztül egészen a Hortobá- gyig tart, kevés eredménnyel. Hiába a lézeres keresők, a szupertechnika, az ezeréves térképpalást, meg az intuíció, a kincs vagy nagyon el van rejtve, vagy nem is létezik. Az eszement hajrában pedig nemcsak az üldözők idegei mennek tönkre, hanem szép számmal nő a hullák száma is (és mellyel fordítottan arányosa csökken a potenciális befutók száma). Országszerte immár 100.000-en voltak kíváncsiak az Argóra, mely nem a legújabb Kontroll, de a Magyar vándornál mindenképpen jobb és szórakoztatóbb közönségfilm. Beleville randevú Mese felnőtteknek, de azért gyerekeknek is. így lehetne összefoglalni a Belevill randevú lényegét, s ebben már az is benne van, hogy milyen rajzfilmet néz meg az, aki a francia remekre beül. Nem éppen hétköznapi rajzfilmre, hiszen például egyetlen szó sem hangzik el benne. Dialógusok nélkül nehéz szórakoztató mesét készíteni, gondolnánk, ám itt áz élő példa arra, hogy mégiscsak lehet. A mese a beszéd hiányát szürreálisba hajló látványával, a zenével és magával ragadó karaktereivel éri el. A történet egy magányos, identitás- válságban szenvedő kisfiúról szól, akit a nagyanyja nevel. A gyerek nem találja helyét korosztályában, így a mama minden lehetőségen kapva-kap, amikor fiánál az érdeklődés legkisebb jelét is tapasztalja. Előbb vásárol neki egy kutyát (zseniális karakter), majd egy kerékpárt, melyeket a gyermek ha nem is kitörő örömmel - szélsőséges érzelemnyilvánítások nem igazán jellemzik az alkotást, sőt -, de mindenképpen pozitívan értékel. A nagyinak több sem kell, hajcsárszerűen űzi biciklijén a fiút, majd a következő snittben már azt láthatjuk, hogy felnőve versenyzőként készül sötét hajnalonként az előtte álló feladatra. Ez jelen esetben nem más, mint a Tour de France, csak azt nem igazán lehet eldönteni, hogy ezzel a nagyi, vagy a srác álma válik valóra. A verseny azonban megerőltetőbb, mint számítani lehetett rá, így főhősünk a mama lankadó figyelmét kihasználva feladja a kilátástalannak tűnő küzdelmet. Mint utóbb kiderült, a döntés végzetesnek bizonyult, mivel csapdába csalták a gyanútlan szerencsétlent: elrabolva az USA-ba viszik. A nagyi a kutya szaglásának segítségével az elrablók nyomába ered. A barna, sárga színekkel és árnyalataikkal archív világot teremtő alkotók kreativitását dicséri a temérdek ötlet - melyek bár mesébe illők, de roppant eredetiek -, mellyel egyéni hangvételű, furcsa atmoszférájú alkotást teremtettek. Nem is a történet a lényeg, hanem a karakterek (például a kutya magánszáma, ahogy percenként lohol fel a lépcsőn és ugatja az ablak alatt elhaladó vonatokat, vagy a nyurga gyerek a biciklin) és azok elkapott pillanatai. Kedves, megható mese a Beleville randevú, felnőtteknek - de azért gyerekeknek is... • Simpson Argo, színes, magyar film (2004) Szereplők: Kovács Lajos, Oszter Sándor, Görög László, Jáksó László, Mucsi Zoltán, Nagy Feró, Scherer Péter írta: Huszár Péter, Trunkó Bence Rendezte: Árpa Attila Hazai bemutató: 2004. szeptember 16. Játékidő: 103 perc Les Triplettes de Belleville, színes, francia-angol-belga- kanadai film (2003) írta: Sylvain Chomet Rendezte: Sylvain Chomet Hazai bemutató: 2004. május 6. Forgalmazó: SPI International Magyarország Játékidő: 78 perc 7napos programtúra Ezen túránk legelején egy színházi mesejátékra invitálom a kultúra terepasztalán kirándulni szándékozókat. Az esztergomi művelődési házban (mely Bajor Ágost nevét viseli immár) november 13-án, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel láthatjuk a „Cincinfrász kincsesládája” című darabot. Hinnénk vagy sem, de ebben a gyermekeknek szóló műben a macskák és az egerek párharcáról és kibékülésük esélyeiről tudhatunk meg többet. Ugyanezen a napon egy másik generáció a szentgyörgymezei olvasókörben ünnepli, hogy a Nyugdíjas Klubnak negyedéves névnapja van. A rendezvény zártkörű, így e felhívásom az érintetteknek szólt. Egy jótékonysági rendezvényre is felhívom azok figyelmét, akik Klimó Ákos gyógykezeléséhez szeretnének hozzájárulni. A kéméndi kultúrház- ban november 14-én 15 órai kezdettel lép fel a Vasvirág hagyományőrző gyermekcsoport és a Varjos zenekar. Mostanában Nyergesújfalun is rengeteg kulturális, művészeti esemény zajlik. November 14-én például a nyergesi Barátság Kör, a helyi Tömegszervezeti Székházban bált rendez. A vidám mulatság pontos kezdete délután 4 óra. Másnap, szintén Nyergesújfalun egy igazi őszi tárlatot tekinthetünk meg. Az Ady Endre Művelődési Ház emeleti termében látható a helyi Képzőművész Kör idei termésének java. A tárlat 16 órakor nyílik meg, amikor is Inokay Zsomborné méltatja a közönség elé kerülő alkotásokat. Akik szeretik Áprily Lajos műveit, azok hétfőn látogassanak el Visegrád- ra az Áprily Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskolába, ahol több napon át láthatunk és hallhatunk műsorokat a költőről. November 15-én, hétfőn „Rendhagyó irodalmi órák Áprily Lajosról” címmel Donát Leventéné előadásán vehetünk részt. Több napon át sportversenyek szórakoztatják az érdeklődőket, majd november 18-án délelőtt 10:30-kor csoportbemutatók lesznek. A pénteki napon reggel 8:30-tól kezdődik a „Pele- ütő Dénkó” című verses mese előadása. A darabot a visegrádi és a meghívott iskolák diákjai adják elő. A november 15-e nemcsak a fent említett programok miatt lehet érdekes, hanem az Esztergom szentgyörgymezei Klapka tér 1. szám alatt (régi Balassa iskola) megtartandó előadás végett is. A „Szent Korona királyi útja” című sorozat részeként hallható eladáson Dr. Varga Tibor jog- történész beszél a „Szűz Mária örökségéről” és a „Szent Korona misztériumáról”. A sorozat eme részét este 6 órai kezdettel indítják. November 17-én egy igen különös beszélgetésre csalogatják az érdeklődőket az esztergomi Babits Mihály Könyvtárba. Az 5 órakor kezdődő interjú során Mártinké Károly újságíró, bűnügyi riporter vall a szakma fortélyairól és titkairól. Pilismarótra a jövő hét szerdáján, november 17-én érdemes mennünk, ha egy igazán érdekes beszélgetős estén szeretnénk részt venni. A „Maród esték” sorozat aktuális fejezetének meghívott vendégei: Vida Judit keramikusművész és Konyorcsik János szobrász- művész. A téma: közélet-művészet- kultúra az emberség tükrében. • Berger Norbert túravezető Tárlat a Bibliáról E hét végétől látogatható Nyergesújfalun a Polgármesteri Hivatal Kernstok Galériájában az „Örök Biblia” című képzőművészeti kiállítás. A történet szerint egy haldokló nagy filozófus a betegágya körül állóknak azt mondta: „Hozzátok ide a Könyvet!” „Melyik könyvet?” - kérdezték a filozófustól, akinek igen hatalmas könyvtára volt. „Hogy-hogy melyik könyvet?” - válaszolta a beteg. „Csak egy könyv van, a Biblia.” Talán e szellemben készültek el a kiállításon megtekinthető művek is... Festők képeit, grafikusok raj- . zait, szobrászok és fafaragók munkáit csodálhatjuk meg. A művek ihle- tője természetesen a Könyv, a Biblia. Az összeállítást dr. Reisinger János irodalomtörténész rendezte egybe. A tárlat hó végéig lesz látható. Maróti esték A Dunakanyar legromantikusabb falujában november 17-én folytatódik a„Maróti esték” elnevezésű rendezvénysorozat, melynek keretében egyszerre két művésszel is találkozhatunk . A 17 óra 30 perckor kezdődő beszélgetés témája: közélet, művészet és kultúra a művészet tükrében. A két vendég Vida Judit keramikusművész és Konyorcsik János szobrászművész. „A művészet és az élet problémáira keresi a mai kornak megfelelő nyelven előadható választ. A geometrikus formákat részesíti előnyben, ugyanakkor a szobrászatban ismert anyagokat alkalmazza” - írják egy helyütt elemzők Vida Juditról. Tehát egy olyan alkotóval folytatott beszélgetésnek lehetünk hallgatói, részesei, aki mellett nagy esélyünk van a „nagy kérdésekre” választ kapni. Tájház Ipolyszalkán A felvidéki Ipolyszalkán gyönyörű tájházat avattak nem is oly rég. Ha szerencsénk lesz, a hét végén még kapunk egy kis laufot a napsütésből. Ilyenkor egy igazán kreatív családfő bepakolja kicsiny családját gépjárművébe és azon lendülettel áthajt a hídon, hogy megmutassa gyermekeinek, bizony itt is élnek magyarok. Az ipolyszalkaí tájház reggel nyolctól délután 5 óráig tárt kapukkal várja az érdeklődőket. Láthatunk itt kinti kemencét, sőt ehetünk belőle akár tejfölös szalon- nás lepényt is. Ha kedvünk tartja, megtanulhatjuk a hagyományos szőnyegszővés minden csínját-bín- ját, de festhetünk üveget, hímezhetünk, készíthetünk játékokat, képet, vagy akár makramét is (mikramé?) Ha családunkkal, ha osztállyal érkezünk, garantált a kikapcsolódás felnőttek számára is. Mártink» Károly Az újságíró szakma legnépszerűbb és legkülönösebb képviselői a bűnügyi riporterek. Aki a bűn elkövetőjével és üldözőjével „dolgozhat együtt”, annak biztos csupa furcsa kalandban van része - hihetnénk. És valószínű, hogy így is van. Mártinké Károly, újságíró, bűnügyi riporter és egyben író is. Tizenegy könyvéből majdnem az összes a bűn világában való kutakodó alámerüléséből fakad. Csak néhány cím: „Sportoló Derrickek”, „Örömlányok nyugdíjban”, „Több, mint műhiba?”, „Kék fényű glória”, „Gyermeksikolyok”. Ezen könyvekről, illetve a bűncselekményekkel foglalkozó cikkekről, a szakma eme különleges szeletéről hallhatunk beszélgetést Mártinké Károllyal november 17-én, délután 5 órakor, az est házigazdája, Raffael Balázs lesz. Folytatódik az Ózonlyuk kuit'kocsmában (Esztergom, Petőfi S. u. 1.) az elektronikus hétvége sorozat. A korai házibulik és a korszaknyitó, forradalmi hangulatú le- mezpremierck egykori érdes hangulatát visszahozó szériában a mai stílusdiktátorok albumai kerülnek a lejátszóba. A keverés, a friss muzsikák adagolása a sorozat védjegyeként is felfogható Panni „művésznő”, aki már az elmúlt hetekben bebizonyította, hogy felejthetetlen bulikat képes okozni. Nemcsak az elektronikus szcéna képviselőinek terméseiről van szó tehát, hanem a korai, a kései és az át-, illetve újraértelmezett púnkról, mint például a régóta várt Prodigy műfajkirályok nemrég megjelent új albuma esetében is így volt. Természetesen, több más előadó is hallható lesz az este folvamán.
