Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-10 / 222. szám
\ MAGYARORSZÁG 2004. november 10., szerda • HÍDLAP Elfogadták a jövő évi adótörvényeket A legfontosabb változtatás jövőre a kétkulcsos adótábla bevezetése, illetve a magasabb jövedelműek számára az igénybe vehető kedvezmények csökkentése lesz. Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi adótörvényeket, és döntött a hozzájuk benyújtott módosító indítványokról. A legfontosabb változtatás jövőre a kétkulcsos adótábla bevezetése, illetve a magasabb jövedelműek számára az igénybe vehető kedvezmények csökkentése lesz. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerint jövőre minden eddiginél igazságosabb lesz az adórendszer. A Fidesz viszont úgy látja, a vállalkozások biztosan rosszul járnak 2005-ben. A legfontosabb módosítás a kétkulcsos személyi jövedelemadó bevezetése lesz. Másfél millió forint alatt 18, afelett pedig 38 százalék adót kell majd fizetni. Jövőre várhatóan a családok évi 8 millió forintos ossz jövedelemhatárig vehetik majd igénybe az adó- kedvezményeket. Ennek felső határa 2005-ben legfeljebb 100 ezer forint lesz, de a korlát nem vonatkozik a lakáshitel-, illetve a magán- és önkéntes nyugdíjbefizetésekre. A pénzügyminiszter szerint csak a személyi jövedelemadó módosítása mintegy 100 milliárd forintot hagy az adózóknál. Az Országgyűlés még korábban támogatta azt a módosító indítványt, hogy annak a magánszemélynek, aki lakását szociális célra bérbe adja az önkormányzatnak, nem kell adót fizetnie. A Fidesz szerint viszont jövőre sem marad több pénz az adózók zsebében. A fideszes Tállai András szerint az valóban igaz, hogy olyan mértékű adóemelés nem lesz, mint volt 2003- 2004-ben, de az emberek nem fogják azt érezni, hogy jobban élnek, hiszen az összes adózó visszafizeti majd azt az adócsökkentést, amit a középréteg kap. 2005. november elsejétől 1500 forinttal csökken a munkáltatók által fizetett egészségügyi hozzájárulás, és 6 ezerről 8 ezerre nő az adómentesen adható étkezési utalvány. • (MR) Uj frakciót alapítanának a volt MDF-esek Az MDF-fel kapcsolatos hivatalos bejelentések hangzottak el reggel az Országgyűlésben. A frakcióból kivált képviselők levélben közölték: elhagyták a képviselőcsoportot, és új frakciót akarnak alapítani. Az MDF-frakció a kiválásokkal megszűnt, hiszen létszáma 15 alá csökkent, de a képviselőcsoport hétfő este 8 fővel újjáalakult. Frakcióvezetőnek ismét Herényi Károlyt választották: a tagok erről tájékoztatták levelükben az Országgyűlés elnökét. A frakcióból kivált képviselők ugyancsak levélben közölték: elhagyták a képviselőcsoportot, és új frakciót akarnak alapítani. Kérik, hogy a házelnök ezt a döntésüket vegye tudomásul. Arra az írás nem ad magyarázatot, hogyan egyeztethető össze a bejelentés a házszabálynak azzal a pontjával, amely szerint frakciót csak egyazon párthoz tartozó képviselők alakíthatnak. E pontból ugyanis az következik, hogy a volt MDF-képviselőknek akkor lehet új csoportjuk, ha új pártot alapítanak, vagy ha csatlakoznak egy létező, de frakcióval nem rendelkező párthoz. Az Országgyűlés elnöke, mint elhangzott, a házbizottság ülése után gondoskodik a szükséges intézkedésekről. A leendő frakciónak, már ha megszavazza az országgyűlés, már van neve is, de azt nem árulta el a nyilatkozó Csampa Zsolt. Ha nem sikerül, hat hónap múlva még mindig lesz lehetőség erre, de az biztos - szögezte le a képviselő -, hogy egyikük sem gondolkodik azon, hogy például átülnek a Fidesz frakcióba. • (MR) Napirend előtt a kettős állampolgárságról Négy párti egyeztetést tartana az MDF Négypárti egyeztetést szorgalmazott a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás ügyében Herényi Károly (MDF) a parlamentben, napirend előtt. Mint mondta, a parlamenti pártoknak mielőbb egyeztetniük kellene az eredményes szavazás lehetséges következményeiről, a kormánynak pedig tartalékalapjából mintegy kétmilliárd forintot kellene fordítania kampányra, melynek célja a mozgósítás. Hangsúlyozta: a kettős állampolgárság esetleges elutasítása, vagy a szavazás érvénytelensége a határon túl élő magyarök számára „egy lelki Trianonnal” érne fel. Nem valós veszély, csak „riogatás”, hogy a kettős állampolgárság intézménye óriási terhet róna a költségvetésre vagy felborítaná a hazai választási arányokat - mondta Herényi Károly Bársony András, a Külügyminisztérium államtitkára ugyanakkor azt emelte ki: a népszavazás nem a kettős állampolgárságról szól, ami Magyar- országon már létező jogintézmény, hanem arról, hogy a határon túli magyarok számára ne legyen az állam- polgárság feltétele a helyben lakás. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint pedig nem létezik kétfajta állampolgárság, az mindenki számára azonos jogokat és kötelezettségeket jelent - tette hozzá. Közölte: bár választójogot csak akkor kap valaki, ha az állampolgárság mellett rendelkezik állandó lakhely- lyel is, ennek bejelentési igényét nem lehet megtagadni. Fodor Gábor (SZDSZ) Orbán Viktor egy vasárnapi nyilatkozatára utalva azt mondta: egy igazi demokrata nem teszi becsület tárgyává, hogy valakinek véleménye van. A Fidesz elnöke egy tévéműsorban azt mondta: a magyarországi szavazók arról döntenek majd, hogy akarnak-e szabadságukból a határon túli magyaroknak átadni; erre a kérdésre minden becsületes érzelmű magyar igennel tud csak válaszolni.- Mi, sokan, becsületes magyarok vagyunk és nemmel fogunk szavazni ezen a népszavazáson - közölte a szabaddemokrata politikus. • (mtv.hu) Járai: ha a kormány nem lép, nem lesz 2010-es euro Az euro 2010-es magyarországi bevezetéséhez a mainál sokkal szigorúbb gazdaságpolitikára van szükség - jelentette ki Járai Zsig- mond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kedden. „Ha nem térünk át a mainál sokkal fegyelmezettebb jövedelem-, államháztartási és általában gazdaság- politikára, nem tudjuk bevezetni 2010-ben az eurót” - mondta a jegybankelnök a Pénzügyek és globalizáció című konferencián. Hozzátette: e nélkül a magyar gazdaság egyre lejjebb fog csúszni az európai uniós versenyben. Az MNB feladata elsősorban az alacsony infláció és rövid távú kamatszint biztosítása - hangsúlyozta Járai Zsigmond, aki szerint a hosszú lejáratú kamatszint nem a jegybankon múlik, mivel a rövid távú kamatok csökkentése a közép- és hosszú távú kamatok emelkedéséhez vezet akkor, ha befektetőknek az a benyomása alakul ki, hogy az infláció magasabb lesz a következő években. „Ma a kamatok azon a szinten vannak Magyarországon, ami a növekvő és nagyon nagy államadóság finanszírozáshoz a jelenlegi bizonytalan környezetben szükséges” - mondta Járai Zsigmond. Inkább a piac bizalmának helyreállítására, a gazdasági reformok felgyorsítására, az adósság- állomány csökkentésére kellene konJárai Zsigmond centrálnunk - fűzte hozzá.- Az áldozat, amit meg kell hozni az eurocsatlakozáshoz tulajdonképpen politikai jellegű - hangoztatta az elnök. „A kormánynak azt kell eldöntenie, hogy gyorsabb euro- bevezetést, gyorsább gazdasági növekedést akar, és ezért vállalja a költségvetés rendbetételének politikai áldozatát, vagy megpróbálja a politikai áldozatot nem fölvállalni és közben egyre nagyobb teret ad azoknak, akik ellenzik az euro bevezetését” - mondta Járai Zsigmond. • (Gazdasági Rádió) Gyurcsány: nem kell megfutamodni Irakból A kormányfő szerint a magyar katonáknak a választások idején még Irakban kell lenniük, s nem szabad megfutamodniuk. A miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy a magyar hadsereg iraki jelenlétének kérdésében „a felelős hazafiasság a felelőtlen demagógiával verseng”. „Nem megfutamodni kell Irakból, hanem tisztességgel hazajönni. Ehhez pedig az kell, hogy amit vállaltunk, hogy a demokratikus rendezés legfontosabb feltételeinek számító demokratikus választásokon még ott leszünk, azt meg kell tenni. Aki ezt megelőzően jön haza, az felelőtlenül politizál”. „Én a felelős hazafiasság pártján állok” - mondta a miniszterelnök arra reagálva, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség ragaszkodik a magyar csapatok december 31-i kivonulásához. Gyurcsány Ferenc november 3-án jelentette be, hogy „2005. március 31- ig visszahozzuk katonáinkat Irakból”. Arra a kérdésre, hogy az ellenzék korábban közölte, nem járul hozzá az iraki jelenlét meghosszabbításához a december 31-ei mandátum lejárta után, Gyurcsány Ferenc úgy reagált: „olyan sok mindent megmondott már az ellenzék korábban”. Itt utalt a kórház-privatizációra, az állami gazdaságok eladására, a honvédelmi kötelezettség rögzítésére az alkotmányban.- „Ha valamikor, akkor ilyenkor nem szabad hagyni csapot-papot, nyeglén odavágni a világnak, hogy nem jövünk. Ez Magyarország ígéretének csúfos cserbenhagyása” - mondta a kormányfő. Gyurcsány Ferenc befejezésül azt mondta, hogy ha a demokratikus rend előfeltételeinek megteremtését követően jönnek haza a magyar katonák, „a világ elfogadja, nem örül neki, de tudomásul veszi. Azt mondják, hogy a küldetést a magyarok lényegében befejezték. Ha ez előtt jövünk ki, azt mondják: a magyarok szószegők és cserbenhagyok”. • (MR) Vasutasok: közeledtek az álláspontok, de nincs megállapodás Nem született megállapodás a Vasúti Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén. A vasutas érdekegyeztető tárgyalásokon közelebb kerültek az álláspontok az úgynevezett kihelyezésekről, vagyis, hogy azoknak, akik tevékenységét az átszervezés után magáncégek veszik át, milyenek legyenek a körülményei. Természetesen azt a MÁV-szerződések kikötik, hogy a munkahelyeket meg kell őrizni és a kollektív szerződésben foglalt feltételek nem változhatnak, sőt az átkerülök személyi alapbérét emelni kell 10 százalékkal. A garancia másféléves a foglalkoztatásra. Elfogadták azokat a szakszervezeti javaslatokat, hogy az eddigi vállalati kölcsönöket azonos feltételekkel törlesztik a MÁV-nak, a vasutas bérlakásokban tovább lakhatnak. A Munka Törvénykönyvében kötelezően előírtakon túl évi félmilliárdos többletet vállal a vasúttársaság. Az öt közül négy szakszervezet aláírná a megállapodást, de a vasutasok negyedét tömörítő legnagyobb vasutas szakszervezet ezenfelül azt követeli, hogy a kiszámíthatóság érdekében előre rögzítsék minden évben hány embert érinthet a munkaadóváltás, és a megállapodás már a 700 kihelyezettre is érvényes legyen. A szakszervezet a Gazdasági Minisztérium előtt ezért tüntet szerdán, két-háromezer tüntetőt várnak. • (MR) Startolt a Lukoil a magyar benzinpiacon Megkezdte magyarországi üzem- anyagtöltőállomás-hálózatának kiépítését a legnagyobb orosz olajtársaság, a Lukoil. Magyarországi érdekeltsége, a Lukoil Downstream Magyarország Kft. a nyár óta 19 töltőállomást nyitott országszerte. Van kútja Budapesten, kisebb városokban és kistelepüléseken egyaránt. Az új kutakra - nem teljeskörű információink szerint - úgy tett szert, hogy azokat kisebb tulajdonosoktól vásárolta meg. Ezen, úgynevezett „fehér” kutak egy részét azután korszerűsítette és mindegyiket átalakította a saját arculata szerinti „színes”, azaz márkás kúttá. A társaság idővel mintegy 100-120 ben- zinkútból álló láncot szeretne működtetni, illetve itteni piaci részesedését 15 százalékig kívánja növelni. Festéket öntött a szovjet emlékműre A BRFK illetékes kapitánysága rongálás miatt őrizetbe vett egy 32 éves budapesti férfit, aki kedden délelőtt megrongálta a Szabadság téren álló szovjet emlékművet. A „merénylő” a kordonrácsot egy hirtelen mozdulattal szétrántotta, beszaladt az elzárt területre és a szobrot fekete festékkel lelocsolta. A közelben posztóié rendőr azonnal elfogta a tettest, és megakadályozta a további károkozást. A BRFK kezdeményezi, hogy a gyanúsítottat gyorsított eljárásban állítsák a bíróság elé. Különleges védelem a postásoknak Polgárőrök és vagyonőrök kísérik a postásokat országszerte. A Magyar Posta szóvivője, Tomecsko Tamás elmondta: a különleges védelmet az indokolja, hogy egyebek mellett az év végi nyugdíjkifizetések miatt a kézbesítőknél a megszokottnál több pénz van. Kísérőt általában a veszélyesebb övezetekben, például a lakótelepeken vagy a nagyvárosok peremkerületeiben kapnak a postások. Ezeken a helyszíneken és a postahivatalok körzetében a rendőrök is sűrűbben járőröznek. Tüntetés Sepsiszentgyörgyön A szocialisták kettős állampolgárságot elutasító álláspontja ellen tiltakozó tüntetők fogadtak egy magyar kormányzati delegációt Sepsiszent- györgyön. A mintegy 100 demonstráló úgy tudta, hogy Hiller István, az MSZP elnöke, kulturális miniszter érkezik az erdélyi városba, egy restaurált templom átadására. A politikus azonban más halaszthatatlan programja miatt lemondta a részvételt, így az ünnepségen a tárca államtitkára, Vass Lajos vett részt. A tiltakozók a magyar polgári szövetség felhívására gyűltek össze. Megszűnik a sorkötelezettség A parlamenti képviselők túlnyomó többséggel elfogadták a sorkötelezettség megszüntetését tartalmazó alkotmánymódosítást és az új honvédelmi törvényt. A módosítás megteremti a tartós jogi alapot a behívások megszüntetéséhez. Így a jövőben csak rendkívüli állapotban vagy egy újonnan bevezetett fogalom, a megelőző védelmi helyzet esetén lehet a 18 és 40 év közötti férfiakat sorozni és behívni. • (MR)
