Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-04 / 218. szám
3 MAGYARORSZÁG 2004. november 4., csütörtök • HÍDLAP • Orbán: marad Nem lesz tőzsdeadó a külpolitikai irányvonal Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) külügyi frakciójának helyettes vezetőjével, Wolfgang Schäubleval találkozott szerdán délelőtt. A két politikus közös politikai családba, a kereszténydemokrata néppárt családjába tartozik, így céljaik is közösek. A megbeszélésen gazdaságpolitikai kérdésekről is szó esett, Orbán Viktor elmondta, hogy a német gazdasági reformok eredményeiből és a munkahelyteremés tapasztalataiból Magyarország is tanulhat. Közös külpolitikai törekvésként fogalmazták meg a Balkán stabilizálását és Horvátország jövőbeni uniós tagságát, ami aztán megteremthetné Szerbia csatlakozásának a lehetőségét is. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor elmondta: az amerikai elnökválasztás eredményétől függetlenül a külpolitikai irányvonal marad. Magyar- ország minden olyan lépésben partner lesz, ami a NATO-t erősíti. 'A sorkötelesség kapcsán felmerülő kérdésre elmondta: mindent meg fogunk szavazni, ami egyértelműbbé teszi, hogy nincs sorkötelesség. A kulcskérdés azonban nem a honvédelmi törvény és nem az Alkotmány, hanem a költségvetés és Magyarország biztonsága. • (MR) Márciusban hazajönnek Irakból Az arab országban állomásozó 300 magyar katona mandátuma decemberben jár le A magyar katonák 2005. március 31- ig hazajönnek Irakból - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Hősök terén, ahol a sorkatonaság eltörlését ünnepelték. A kormányfő úgy fogalmazott, a január végi iraki választások után az arab országban megte- remthetőek a demokratikus rend, a nyugalom és a biztonság feltételei. A miniszterelnök hangsúlyozta: „ott maradni a választások megtételéig kötelesség, sokkal tovább maradni lehetetlenség. Ezért 2005. március 31-ig visszahozzuk katonáinkat Irakból. Onnantól másnak, másként és elsősorban a politika eszközeivel kell biztosítaniuk a stabil, biztonságos, demokratikus iraki létet.,, Ha a Közel-Kelet nincs biztonságban, akkor Magyarország sincs biztonságban - jelentette ki a miniszterelnök. Irakban jelenleg 300 magyar katona állomásozik a parlament felhatalmazásával. Mandátumuk ez év december 31-ig szól. Sajtóinformációk szerint a kormány hétfőn a házszabálytól való eltérést indítványozva nyújtja be a mandátum-hosszabbításról szóló javaslatát, amelynek elfogadásához kétharmados többség szükséges. • (mtv.hu) Sztrájkoltak az egészségügyiek Folytatódott az egészségügyiek sztrájksorozata; továbbra is jobb munkakörülményeket és korszerűbb eszközöket szeretne az egészségügyben dolgozók demokratikus szakszervezete. A szakminiszter november 19-ére összehívta az érdekegyeztető tanácsot, de ezt a szakszervezet vezetője nem tartja megfelelő tárgyalási fórumnak. Október eleje óta ötödször hirdetett sztrájkot az EDDSZ, az Egészségügyben és á Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. A szerdai, úgynevezett „szinten tartó” munkabeszüntetéshez Gyöngyös, Hatvan, Eger, Szeged, Gyula és Veszprém egészségügyi dolgozóinak egy része csatlakozott, Székesfehérváron pedig este demonstrációt tartottak. Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke közölte: csütörtökön országos sztrájkbizottsági ülés lesz, ahol várhatóan egy központi demonstráció lehetőségét is megvitatják. A munkabeszüntetők azt szeretnék elérni, hogy a kormány javítson az egészségügyi ellátás tárgyi és anyagi feltételein, és hogy jelöljön ki tárgyalódelegációt. Cser Ágnes továbbra sem tartja megfelelő egészségügyi fórumnak az Egészségügyi és Szociális Érdekegyeztető Tanács ülését, az egészségügyi miniszter azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az ESZÉT keretein belül tárgyaljanak a követelésekről. Rácz Jenő november 19- ére hívta özsze a testületet. • (MR) Az árfolyamnyereség-adó újbóli bevezetése mellett csak a szocialisták voksoltak Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke úgy látja, nem a tőzsde, hanem a józan ész diadalmaskodott. A tőzsde az utóbbi időben komoly lobbizást folytatott azért, hogy a honatyák ne fogadják el az adóemelésről szóló tervezetet. A BÉT álláspontját képviselők többek között azzal érveltek, hogy az adó kulcsának növeléséből minimális, 2-3 milliárd forintos többletbevétele lett volna a büdzsének, miközben az adó miatti kár ezt jóval meghaladta volna. A Fidesz és az MDF támogatásával a szabaddemokratáknak sikerült ki-' venni az árfolyamnyereség-adót a jövő évi adóváltozások közül. Az Ország- gyűlés keddi ülésén ugyanis a szocialisták eredeti javaslatával szemben elfogadták azt a módosító indítványt, amely szerint jövőre nem emelkedik a jelenlegi 0 százalékról 25 százalékra az árfolyamnyereség-adó kulcsa. Azon kívül, hogy nem lesz árfolyamnyereség-adó, a jövő évi módosítási elképzelések nem változnak: a gyermekkedvezmény igénybevételének felső határa 12 helyett évi 8 millió forintos kereset lesz, adómentessé válik az önkormányzatok tartósan bérbe adott ingatlanok után származó bevétel, közepes méretű cégek is igénybe vehetik új munkatársaik után a minimálbérrel megegyező összegű társasági adókedvezményt, és a tízezer forintnál nagyobb összegű illetéket jövőre már készpénzben vagy bankkártyával is le lehet róni. Nem lesz telefonadó, de a céges mobil- és internethasználat áfájának felét lehet majd elszámolni. Módosították a regisztrációs adó szabályait: az emelés kisebb lesz a korábban tervezettnél és nem vetnek ki adót a segédmotoros kerékpárokra. A bankok választhatnak, hogy 6 százalékos adót vagy 8 százalékos társasági különadót fizetnek jövőre. A kormány kivetette a javaslatok közül azt a PM-indítványt, amely áfakötelessé tette volna a cégek szabad pénzeszközeinek tőzsdei befektetését. A jövő évi adótörvényekről a jövő héten szavaz a T. Ház. • (mtv.hu) Járai: a módosítás értelmetlen A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint vissza kellene vonni a jegybanktörvény módosítási javaslatát, mert az felesleges, értelmetlen és jogszerűtlen. Járai Zsigmond - aki álláspontjáról tájékoztatta Mádl Ferenc köztársasági elnököt - úgy látja: az Európai Unió szabályainak is ellentmond a tervezett változtatás. Járai Zsigmond, a találkozó után újságíróknak elmondta, hogy a jegybanki törvény módosításának jelen állapotáról tájékoztatta a köztársasági elnököt.- Ötödször módosítják a jegybank- törvényt 2002 óta, ami mindenesetre aláássa a gazdaság egyik forítos intézményének a stabilitását - mondta Járai Zsigmond. Konkrétan úgy látjuk, hogy a törvény mostani módosítása felesleges, értelmetlen, jogszerűtlen és az európai szabályoknak nem felel üteg, legjobb lenne, ha visszavonnák. Az elnöÉ úr kérdezte, hogy mi a nemzetközi szervezetek, az Európai Unió, .véleménye ezzel kapcsolatban. Én erről is tájékoztattam: nem alakult még ki az Európai Unió véleménye, de azt elmondtam, hogy Jean-Claude Trichet elnök úr egyszer elmondta, hogy az ő megítélése szerint a mai jegybanktörvény néhány technikai Járai Zsigmond pontot kivéve megfelel az Európai Unió szabályainak és nincsen szükség a törvény módosítására. Ez egy európai kultúrkörben azt jelenti, hogy visszavonják a törvény módosítását. Hogy Magyarországon mi fog történni, azt nagyon nehéz megmondani. Újságíró kérdésére válaszolva Járai Zsigmond elmondta, hogy bár a köz- társasági elnökkel való beszélgetésnek nem volt témája a költségvetés, a jegybankban úgy látják, hogy a költségvetés ez évi hiánya nagyobb lesz, mint amennyit a kormány vár. • (MR) Mádl Ferenc kinevezte Somogyi Ferencet Mádl Ferenc köztársasági elnök átadta kinevezési okmányát Somogyi Ferenc külügyminiszternek. Somogyi Ferenc kedden tette le hivatali esküjét az Országházban. Lassul a hazai gazdasági növekedés üteme A Gazdaságkutató Rt. szerint az első félévben mért 4,1 százalékos GDP- növekedés decemberre 4 százalékra mérséklődik. A gazdasági növekedés fékeződését a GKI azzal magyarázza, hogy az ipari termelés nyárra megtorpant. Az első félévben 10 százalék volt a bővülés, de ez július-augusztusra 5 százalékra csökkent. A lassuláshoz feltehetően hozzájárult, hogy az Európai Uniób régi tagállamaiban 3 hónapja csökkent a növekedés üteme. A GKI elemzéséből kiderül: lassult a kiskereskedelmi forgalom, miközben a fogyasztási hitelek állománya egy év alatt 25 százalékkal nőtt. Az infláció szeptemberben 6,6 százalékra csökkent, összességében év végére 6,3 százalékot várnak a kutatók. Feketemunkában az élen járunk Kiugróan magas a feketemunka aránya Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában - állapítja meg egy uniós felmérés. A jelentés szerint ennek okai a munkaerőpiaci rugalmatlanság és a jelentős adóterhek. A feketemunkások elsősorban a 25 és 45 év közötti férfiak közül kerülnek ki, s leggyakrabban az építőiparban foglalkoztatják őket, de gyakori a mezőgazdaságban, a szálloda- és vendéglátóiparban illetve a háztartási szolgáltatások területén is a bejelentés nélküli munkavállalás. • (mtv.hu) Rovarölő szer az étolajban Magyarországon több mint negyven éve betiltott rovarölő szer maradványát mutatták ki a Romániából importált napraforgó étolajban. Nem kell riadót fújni, mivel újabb laborvizsgálatra van szükség annak pontos megállapítására, hogy az igen kis mennyiségű aldrin és dieldrin határérték alatti vagy feletti mennyiségű. Amennyiben az egészség- ügyi határértéket meghaladná a mérgező anyag mennyisége akkor azonnal kivonják a forgalomból a terméket. Díjakat adott át a Bethlen Gábor Alapítvány Markó Béla igenre biztat A Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma átadta a Bethlen Gábor- és a Tamási Áron-díjat, illetve a Márton Áron-emlékérmet; a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében tartott ünnepségen Teleki Pál-emlékérmet is adományoztak. A kuratórium döntése alapján az idén Bethlen Gábor-díjban részesült az Amerikai Egyesült Államokban élő Nagy Károly egyetemi tanár, az anyanyelvi konferencia „megálmodója”, Zvonimír Mrkonjic horvát költő, műfordító és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Tamási Áron-díjat az Olaszországban élő Lőrinczi László kapta. A költő, műfordító nem tudott jelen lenni az ünnepségen, ezért fia vette át az elismerést. Márton Áron-emlékéremben részesült az Ausztriában élő Wurst Erzsébet oktatásszervező, a Krakkói Nemzetközi Kulturális Központ, valamint a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. A díjazottak munkásságát méltató laudátorok valamennyien hangsúlyozták, hogy a díjazottak sokat tettek a magyar kultúra hagyományainak ápolásáért. Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke köszöntő beszédében azt mondta: Bethlen Gábor „ma is példát nyújt a kor politikusainak, nemcsak belpolitikáját illetően, hanem külpolitikáját is”. „Egy olyan államfő volt (...), aki megalkotta az első igazi európai kisebbségi törvényt (...), hiszen olyan jogokat, olyan vallásgyakorlást biztosított, amely sehol másutt Európában nem volt” - tette hozzá. A díjátadó ünnepségen megemlékeztek Teleki Pál egykori miniszterelnök születésének 125. évfordulójáról. Ez alkalomból Teleki Pál-emlékérmet adományoztak - többek között - a Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek és a Lengyel Nagykövetségnek. • (fideszfrakcio.hu ) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem ért egyet a magyar kormánypártoknak a kettős állam- polgárságról kiírt népszavazással kapcsolatos álláspontjával. Igenre biztatja a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson a magyar állampolgárokat az RMDSZ. Markó Béla elmondta: a romániai magyar szervezet nem ért egyet a magyar kormánypártokkal, a szocialistákkal és a szabaddemokratákkal, amelyek „nem” szavazatra kérik választóikat. Az RMDSZ teljes mértékben méltányosnak tartja a határon túli magyarok igényét, azt, hogy kedvezményesen kaphassa meg a magyar állampolgárságot az a magyar ember, aki ezt kéri. A népszavazás tulajdonképpen erről a kérdésről szól - tette hozzá Markó Béla. Az igen szavazat egyaránt lehetőséget ad az esetleges alanyi jogú állampolgárság megadására, de másfajta, a magyar törvényhozó testület által utólag kidolgozandó megoldásra is, ám ahhoz, hogy bármilyen törvény is szülessék ebben a témában, szükség van az igen szavazatok többségére - érvelt az RMDSZ elnöke. Szerinte arról, hogy milyen konkrét tartalmat kapjon a kettős állampolgárság, egyeztetni kellene magyar politikai pártok és a határon túli magyar szervezetek álláspontját. Az RMDSZ valós veszélynek tartja a Magyarországra való áttelepülés erősödését, de a szülőföldön való boldogulást nem lehet sem rövid-, sem pedig hosszútávon korlátozással megoldani, hanem az elvándorlás okait kell felszámolni. Olyan helyzetet kell teremteni Erdélyben, hogy a fiatalok ne akarjanak elmenni Magyarországra - mondta Markó Béla, aki szerint ezt a kérdést a magyar politikai pártok népszavazás nélkül is megoldhatták volna, ha meglett volna bennük a politikai akarat. Most azonban, hogy kiírták a népszavazást, igennel kell szavazni a kettős állampolgárságra - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. • (MR) Nem fogyasztható két újabb cég paprikája Újabb két cég paprikáiról vált bizonyossá, hogy határérték feletti meny- nyiségben tartalmaznak aflatoxint. A két érintett a tiszaalpári Naturalpár Kft és a szegedi Rubin Paprikafeldolgozó. Az aflatoxin-mentes, tehát forgalmazható paprikatermékek köre időközben 160-ra bővült. Biztosított a költségvetési forrás Az uniós támogatások igénybevételéhez szükséges magyar forrás teljes egészében rendelkezésre áll a jövő évi költségvetésben. Baráth Etele tárca nélküli miniszter hozzátette: az uniós pénzekhez szükséges társfinanszírozásra további 45 százaléknyi összeg is felhasználható a 2005-ös büdzséből. Amennyiben ezt a többletlehetőséget is kihasználnánk, úgy 75 milliárd forintos hazai forrással összesen 136 és fél milliárd forint uniós fejlesztési pénzhez juthatnánk. • (MR)
