Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-11-04 / 218. szám
4 HÍDLAP • 2004. november 4., csütörtök RÉGIÓ MAI TÉMA Lazábbá váltak a tanulók Az iskolai fegyelem kérdése napjainkban sokkal időszerűbb, mint valaha. A pedagógusok arra panaszkodnak, hogy a rendszerváltást követően a tanulók sokkal fel- szabadultabbak, türelmetlenebbek lettek. A megoldást mégis a türelmes bánásmódban látják. Az iskolai fegyelemről már sokat írtak, több tanulmány is megjelent a neveléssel kapcsolatban, sőt az iskolai rendtartás konkretizálja az ezzel kapcsolatos kérdéseket. Az iskolai fegyelem mindenkor érzékeny pontja a pedagógiai valóságnak, a gyakorlatnak és az elméleti kérdéseknek egyaránt. A fegyelem a valóságos pedagógiai gyakorlatban ugyanis a jól észlelhető felszíni tünetjelenségekhez tartozik. Az iskolai fegyelem problematikáját komplex.pedagógiai problémaként kell felfogni, kezelni, a fegyelmezetlenséget pedig olyan magatartási és működési zavarként, amelyet a nevelés folyamatában, annak feltételrendszerében és a ráható társadalmi folyamatban meglevő hiányok, illetve ellentmondások okoznak. Ez azt jelenti, hogy mindenütt, ahol baj van a fegyelemmel, meg kell vizsgálni ennek okait, s az „ellentámadást” nem pusztán a jelenségre, hanem elsősorban az előidéző okokra kell irányítani. Az iskolai fegyelemért elsősorban az adott intézményben dolgozó pedagógusok a felelősek. Az iskola nem olyan rugalmas, hogy gyors és konkrét válaszokat dolgozzon ki környezete változtatására, illetve változtatásaira. Az is igaz, hogy az iskola által szavakban képviselt értékek egy része szólamszerűnek és utópisztikusnak tűnik, s hogy ezeket az értékeket az egész gyakorlatával az iskola sem képviseli. Szó és tett, kinyilvánítás és megvalósulás ellentéte pedig melegágya a fegyelmezetlenségeknek. Az iskolaigazgatók tapasztalatai A kéméndi Petőfi Sándor Alapiskola igazgatója, Tarr Boldizsár szerint 1990-ig egy szigorúbb társadalmi rendszer uralkodott. Akkoriban az embereknek volt munkája, most viszont nagy a munkanélküliség. — A családok nehéz helyzetben vannak, ami lerakódik a gyerekeknél is, ennélfogva türelmetlenebbek lettek. A társadalmi feszültségek érezhetőek minden iskolában. A felgyorsult világra is szoktunk panaszkodni, ennek ellenére kellene időt találni a gyerekekkel való foglalkozásra. Régebben nem voltak kereskedelmi televíziók, amelyek árasztják magukból az erőszakot. Tolmácsolják az emberek felé, hogy akkor éri el célját a világban, ha a főhős példáját követve keresztülgázol mindenkin. Ez mindenképpen kihat a nevelésre. Nem tartom helyesnek például, hogy a filmek vetítése előtt kiírják, a műsorszám csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott. Megkérdezném, hogy, ha a szülő ott ül a gyereke mellett, akkor már bármit szabadon megnézhet? Ezek a hatások mindenképpen érezhetők a nevelésben, aminek az előző generáció nem volt kitéve. Manapság a gyerekek jogai „szentek és sérthetetlenek”. Azelőtt, ha a tanuló az iskolában kikapott, akkor odahaza is kikapott. Jelenleg a fizikai ráhatások kiszorultak, most a tanítónak pszichológusnak is kell lennie. A legeredményesebb módszer, ha a tanár maga is példát mutat. Ösztönözzük diákparlamentünk képviselőit, hogy ők is odafigyeljenek a többiekre, és figyelmeztessék őket. A szülőkkel is évente két-három alkalommal találkozunk, sőt most az osztály szülőértekezletein is jelen vagyok, és ezekre a dolgokra felhívom a figyelmet. Volt egy konkrét esetünk, amikor a szülő megköszönte, hogy tanácsot adtunk neki. Egy tanulóval gondjaink voltak, odahaza folyamatosan hazudott. Azt tanácsoltam a szülőnek, hogy nem kell mindenről letiltani, de sokszor le kell ülni vele beszélgetni. Egyénileg is foglalkozunk a szülőkkel, megoldási lehetőségeket kínálunk az adott esetekre, mert úgy gondolom, a szülőkkel is foglalkozni kell. Még ebben az évben pszichológust is szeretnénk az iskolánkba hozni, hogy itt külön foglalkozzon az egyes esetekkel - tájékoztatott Tarr Boldizsár. Kulcsár Erzsébet, a csatai Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatónője szerint 1989 után érezhető volt a változás az iskolai fegyelemtartás területén is. Kirívó esetek az iskolában ugyan nincsenek, de egy tanulóval meglehetősen sok gondjuk akad. — A tanulók magatartása sokkal felszabadultabb az utóbbi években. Sok esetben nem respektálják a tanárt. A szülők sokkal kevesebbet tudnak foglalkozni a gyerekkel odahaza, ami meg is látszik a nevelésben. Azelőtt nem okozott gondot több mint harmincfős osztályban megtartani a fegyelmet, jelenleg viszont a kisebb létszámú osztályokban is nehéz a pedagógus helyzete. Nagyobb feladat hárul rá, hogy megtartsa a fegyelmet és lekösse a diák figyelmét is. Fegyelmet a tanár csak szóval vagy pluszfeladatok kiszabásával tarthat. Le kell kötni az ügyesebb tanulók figyelmét, hogy ne legyenek fegyelmezetlenek. Egyébként gondjaink inkább az óraközi szünetekkel vannak. Szülői értekezleten is rendszeresen foglalkozunk a kérdéssel. Falusi iskolaként könnyebb a helyzetünk, mivel itt a szülők, ha valamilyen probléma adódik, azonnal bejöhetnek, és megbeszélhetjük azt. • Markó Emil, Czigler Mónika Mit gondol a sorkatonaság megszüntetéséről? Tamás (közintézmény vezető) Mindig volt katonaság. Igaz, a lelkiismeretes emberek célja inkább a béke megteremtése, megtartása volt. A mondás szerint: „A béke készülődés egy újabb háborúra”. Am remélem, hogy országunknak a történelem nem szánja azt a sorsot. Szerintem szükség van saját nemzeti hadseregre, de az önkéntes sorkatonaság még nem kiérlelt dolog. András (tanuló) A modern hadviselés már nélkülözi az emberi nyersanyagot. Nem értem, miért van szükség pár ezres hadsereg fenntartására idejétmúlt körülmények között. Mind- összesen tíz vadászgép és pár tucat tank támogatására számíthatnék. Vivien (termékmenedzser) Mint EU és NATO tagállamok kötelesek vagyunk fejlődni a korral. A munkapiacon kialakult versenyhelyzet miatt fiataljaink 2-3 éves sorkatonai kiképzése megnehezítené majdani elhelyezkedésüket. A gyorstalpaló kurzusok indítása pedig nem vezet sehová, teljesen értelmetlen. Legyen a hadsereg minden alkotóeleme motivált, elhivatott, pályafutását életcélként értelmező személy. Károly (asztalos) jfaca». Nem értem, miért undorodnak ennyire a fiatalok a szolgálattól. Nekem még két évet kellett letöltenem a katonaságnál. Rengeteg havert, bulit és szórakozhat is megéltem, ezért mindez nem csupán tiszMódosított vadászati törvény Tegnaptól újra legális lehetőségük van a vadászoknak, hogy kitöltessék az elkóborolt (s többnyire veszélytelen) kis kedvenceket. Péntek Gyula, a Pilisi Parkerdő vadászati vezetője elmondta, hogy már tarthatatlan volt az eddigi állapot, valaminek történnie kellett. Hiszen a Magyar Közlöny 2004. október 19-i számában megjelent törvénymódosítás értelmében, a vadász a fennhatósága alá tartozó területen elejtheti, vagy elfoghatja a vadat űző kutyát, macskát, ha a támadás vagy fertőzés veszélye másképp nem kerülhető el, s ha z támadó állat gazdáját nem lehet előkeríteni. A korábbi jogszabály igazából felemás intézkedés volt, ugyanis a mezőőrök élhettek ezzel a joggal, használhatták fegyvereiket ilyen célra, viszont a hivatásos és magánvadászok nem. Ha szükséges, akkor a Pilisi Parkerdő vadászai is élni fognak a törvénymódosítás adta lehetőségekkel. Am Péntek Gyula leszögezte, hogy csak abban az esetben fognak fegyvert az elkóborolt kutyákra, ha egyértelműen látszik az állatról, hogy gazdátlan és ténylegesen vadászik. Ezen egyedek ugyanis soványak, rendszerint hosszú, csapzott a szőrük, így viszonylag könnyen megkülönböztethetőek. Az erdőben talált kóbor kutyák tulajdonosainak megtalálása viszont szinte lehetetlen — fűzte hozzá -, s nem lenne célszerű a sintér kihívása sem a befogásra. Ez utóbbi ugyanis magas anyagi költséggel járna, s mire az intézkedés megtörténne, arra már az állat továbbáll. • SzA Wittner Mária az ’56-os forradalmi eseményekről Mindenkit átnevelt a börtön - mondta Wittner Mária, az 1956-os forradalom egykori résztvevője a tegnap este, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskolában megtartott megemlékezésen. A Fidesz Nőtagozatának választó- kerületi szerve meghívásának eleget téve látogatott Esztergomba Wittner Mária, aki 1956-os emlékeiről, s a személyesen átélt későbbi tapasztalatairól beszélt az érdeklődő közönségnek. Az emlékezés gyertyájának meggyújtása után könnyeivel küszködve idézte fel az egykori forradalom történéseit. Mint ahogy mondta: „nem akkor voltunk forradalmárok, amikor a barikádra mentünk, sokkal inkább a börtönben, majd pedig az ezt követő életben, egészen a rendszerváltásig.” Emberi tartással mesélt a forradalom résztvevőiről, a megtorlás áldozatairól, s a megaláztatásról, a becsület sárbatiprásáról; azokról a dolgokról, amiket az ember egy életen át magában hordoz. Az emlékezés során kiderült, hogy Wittner Mária meg tudott maradni embernek, a sajtó munkatársainak a rágalmazása ellenére, akik egykoron prostitúcióval vádolták, s amiért többek között bebörtönözték. Számtalan dolgot megtanított számukra a börtön és az élet. Az egyik legfontosabb lecke volt, hogy a bizalommal visszaélni az egyik legcsúnyább dolog. „Az, aki eljátszotta a bizalmamat, az számomra meghalt” - mondta Wittner Mária. Hangsúlyozta, hogy az a legnagyobb érdem, ha valaki meg tud maradni annak, aki volt. Ebben van nagy szerepe a hazaszeretetnek és az erős istenhitnek, hiszen „nem az az ember, aki adja, hanem, aki állja.” S Wittner Mária tiszta lelkiismerettel állta a megaláztatásokat, a rágalmazásokat, a meghurcoltatást. A megemlékezés kiváló alkalom volt az 1956-os forradalom eseményeinek a felelevenítésére és az egykori mártírok előtti tisztelgésre. • KÉP ÉS SZÖVEG: SZALAI ANDREA Milliárdos beruházás Esztergom-Kertvárosban Folytatás az 1. oldalról A nyolcvanas évek közepétől látja el a maihoz hasonló funkcióját, 18 év feletti, gyógyintézeti kezelésre nem szoruló, krónikus pszichiátriai betegek teljes körű ápolását, gondozását. Az évek során elavult ingatlant vizsgálva mind az állampolgári jogok biztosának jelentése, mind a megyei önkormányzat Módszertani Csoportjának ellenőrzése, azt erősítette meg, hogy az intézetben folyó szakmai munkához a tárgyi körülmények, illetve az épületek nem felelnek meg. A november első hetében kezdődő beruházás megvalósulásával nemcsak mindent kielégítő körülmények fogadják a betegeket és hozzátartozókat, hanem mintegy 30 férőhellyel növekedni is fog az intézmény befogadóképessége. Az új otthon nyújtotta komplex szolgáltatási struktúra megvalósítja a megye területén a krónikus, súlyos pszichiátriai betegek differenciált elhelyezését egy jól felszerelt, új, korszerű szakmai követelményeknek megfelelő szociális centrumban, mely modellértéket is képviselhet. E beruházással megszün- tethetők megyei szinten a várakozó listák. 2007-től az építők és építtetők egybehangzó véleménye szerint biztosítottá válik e szociális szolgáltatáshoz való hozzáférés. A Hídlap azon kérdésére válaszolva, hogy mi lesz a sorsa a Dobogókői úti épületegyüttesnek Láposi Elza, a megyei közgyűlés alelnöke elmondta, hogy az Esztergom városi önkormányzat tulajdonában álló ingatlant egy megállapodás alapján mindaddig ingyenesen használja a megyei önkormányzat intézménye, amíg ott az ellátás folyik. Az esetleges visszaadásról még nem születhetett döntés, hiszen nem tudni, hogy az új létesítmény átadása után marad-e olyan funkció, melyet ott kell végezni. Természetesen az új telephelyen is átvállalja a megye az esztergomi önkormányzat ez irányú ellátási kötelezettségét, az elnyert pályázatban ez a feltétel is szerepelt. • DRY A Duna Művészkör kiállítása Dorogon A dorogi József Attila Művelődési Házban került sor a Duna Művészkör kiállításának ünnepélyes megnyitójára, ahol Feketéné E. Zsuzsanna, a művészkör egyik vezetője mutatta be a csoport tevékenységét a megjelenteknek.Elmondta, hogy a Táti Duna Művészkört 1991-ben Sziklai Károly alapította, aki tíz éven keresztül nagy lelkesedéssel szervezte a kiállításokat. Az elmúlt évek során a művészkörnek rendszeres kiállításai voltak Komárom-Esztergom megye több településén. Az érdeklődők megnézhették a művészek alkotásait Esztergomban, Táton és Dorogon megszervezett kiállításokon. A művészkör tevékenysége sokrétű, a tagok verselnek, festenek egyaránt. • Kovács Ági
