Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-30 / 215. szám

4 HÍDLAP • 2004. október 30., szombat RÉGIÓ / MAI TÉMA Malacpersely vagy banki lekötés? Fókuszban a Takarékosság világnapja A takarékosság világnapját 1924 óta tartják október utolsó munka­napján. Ezen a napon - egy Milá­nóban rendezett nemzetközi konfe­rencián - 28 ország takarékpénztá­rainak küldöttei fordultak a világ takarékpénztáraihoz, hogy a jövő­ben minden év októberében tartsák meg a takarékosság világnapját. Hazánk legnagyobb pénzintézete, az OTP Bank 1964-ben csatlakozott a nemzetközi tanács felhívásához, azóta Magyarországon is ünnepel­jük ezt a napot. A szótárak szerint, aki takarékoskodik, az spórol, gyűjt, félrerak, megtakarít, nem té- kozol - ám mindezt nemcsak a pénzzel tehetjük meg. Meddig nyújtózkodunk? Egy magyar piackutató intézet fel­mérése szerint a magyarok többsége mértéktartónak vallja magát, ugyan­akkor általában úgy ítélik meg, hogy Magyarorszá­gon az emberek • általában többet költenek, mint amennyit meg­engedhetné­nek maguk­nak. A vizsgá­lat kimutatta, hogy a lakosság kétharmada ad­dig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér, vagyis annyit költ, amennyit a pénztárcája megenged. Egynegyedük költ kevesebbet, és tesz félre bizonyos összeget ilyen-olyan célra. Tíz száza­léknál valamivel kisebb azoknak az aránya, akik bevallottan többet költe­nek, mint amennyit megengedhetné­nek maguknak. Ez leginkább a 15-29 évesekre, a 100 ezer forintnál nagyobb jövedelemmel rendelkezőkre és a bu­dapestiekre érvényes. A többet költés legkevésbé az 50 éven felüliek körében és az ország északi megyéiben jellem­ző legkevésbé, míg a férfiak és nők kö­zött e tekintetben nincs különbség. Ha hely kell Sokan takarékosságnak gondolják a „hátha még jó lesz valamire” felki­áltással félrerakott holmik gyűjtöge­tését, holott ebben az esetben valami egészen másról van szó. Aki sajnálja kidobni az elöregedett, használaton kívüli holmikat, azt előbb-utóbb el­öntik az ócskaságok, és mozdulni sem tud tőlük. Néhány általános „szabály” ennek elkerülésére: dob­juk ki azt, amit az elmúlt három év­ben nem hasz­náltunk; szaba­duljunk meg a , gyerekek ki- ' nőtt ruhái­tól; dobjunk ki min­dent, ami szakadt, törött vagy elrom­lott, és már nem javítható, de ne dobjuk ki a gyerekek játékait a tudtuk nél­kül; távolítsunk el a lakásból minden le­járt szavatosságú gyógyszert; ne hagyjuk, hogy túlnőjön rajtunk az újsághalom. Papírgyűjtéskor adjuk le a régi újságokat, magazinokat. A jótékonysági szervezetek kiváló gyűjtőhelyei azoknak a holmiknak, amelyek még használhatók (ruhák, játékok). Célszerű a rászorulóknak adni azt, ami már nekünk nem kell, így nem csak mi járunk jól, de máso­kon is segítünk. Maradékok a konyhában Kidobjam vagy ne? Ez a kérdés gyakran felmerül, ha valamiből már csak egy kevés maradt. Érdemes megfontolni. Ha megszívlelünk né­hány praktikát, éves szinten ezrek maradhatnak a zsebünkben, mond­hatni, súlyos ezrek. Savanyú a tej. Ha savanyú, nem kell azonnal kiönteni, mert pl. aludttej lehet belőle, ha nagyobb mennyiség maradt, akkor akár még (hamis) túrógombóc is. Túl sok kenyeret vettünk, és megszik­kadt. Megehetjük reggelire, vacsorára, vagy ebédre főzelékhez feltétként bun- dás kenyér formájában, de a szeleteket kockára vágva, sütőben megpirítva fi­nom ropogós levesbetétet kapunk krémlevesekhez, illetve tojás- vagy kö­ménymagleveshez. A megszikkadt kif­liből nagyon finom máglyarakás, má­kos guba vagy öntött kifli készülhet. Egy adag pörkölt maradt, ki egye meg? Ha ledaráljuk, vagy apró dara­bokra vágjuk, tejfölös habarással sű­ríthetjük, így elég lesz annyi palacsin­tához, amennyiből mindenki jól lakik. Természetesen a savanyú tej, a szikkadt kenyér, a kanálnyi pörkölt mind-mind apró tétel, de ha éves szinten forintálisan összeadjuk, le­het, hogy elcsodálkozunk. És ez csak a maradék élelmiszerek kérdése, a tu­busban maradt fogkrémről, tusfür-' dőről, vagy a feleslegesen elpöfögött benzinről még nem is beszéltünk... • K.E. Takarékossági világnap Esztergomban Október 31-e Takarékosság világnapja. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület ehhez a jeles dátumhoz időzítette immár hagyományossá vált napkollektor-építő tanfolyamát, amelynek keretében az érdeklődők megismerhetik a napkollektor építés alapjait, és képessé válnak saját maguk is elkészíteni házi napkollektorjukat. Mint ismeretes, a napkol­lektor segítségével a nap energiáját hasznosítva melegvizet tudunk elő­állítani, amely fűtés rásegítésre ill. használati melegvíz előállítására ki­válóan alkalmas. A szervezet által tanított un. „kalákás napkollektor” erőssége, hogy egyszerűen elkészíthető és lényegesen olcsóbb a gyári termékeknél. Napjaink emelkedő energiaárai, a túlzott energiafogyasz­tás és pazarlás nemcsak pénztárcánkat terheli, hanem hozzájárul a glo­bális felmelegedéshez is. A program célja a megújuló energiaforrások népszerűsítése, a környezetbarát technológiák ismertebbé tétele. A nagy érdeklődésre vató tekintettel a programon való részvétel csupán előzetes jelentkezés alapján lehetséges. A program helyszíne: Esztergom, Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó, Bajcsy Zs. u. 4. Ideje: 2004. október 30. (szombat) 10-15 óráig, (előadás 10-12, építés 12-15). Bővebb információ: Szuhi Attila, Horváth Zoltán, 33/ 400-150. Kilátogat-e Halottak napján a temetőbe? Eta néni (nyugdíjas) Nemcsak ezen a napon, ha­nem hetente többször is ki­látogatok a temetőbe, hogy meglátogassam a szerettei­met. Mindig viszek friss vi­rágot és letisztogatom a sírokat. Sajnos nagyon sokan csak ezen a napon mennek ki a temetőbe, elha­nyagolják a sírokat, alig lehet közle­kedni a nagy gaztól közöttük. Barnabás (szobafestő-mázoló) Természetesen kimegyünk együtt a családdal. A halot- tainkért való imádság mel­lett arra is jó a Halottak napja, hogy ilyenkor össze­jön a rokonság, akiknek a közös ha- lottaik itt vannak eltemetve. Együtt megyünk ki a temetőbe. Év közben sajnos nem nagyon tudok kijárni a sírokhoz, mert sok a munkám. Hédi (tanuló) A nagymamám háromha­vonta kijár a temetőbe, mert már húsz éve elvesz- I tette a párját, nyugdíjas, és a hagyomány is fontos számára. A temetőt szomorú helynek tartom, nem szívesen já­rok ki. Halottak napján természe­tesen elmegy a család a temető­be, gyertyát gyújtunk, koszorút viszünk a sírokra. Ágica (rádiós szerk.-müsorvezető) Régen rossz, ha csak ezen a napon jutnak eszünkbe elvesztett szeretteink. A hétköznapokban is fölidé­zik az elhunyt emlékét ar­cok, színek, illatok, hangulatok. A sok gyertya olyanná varázsolja a Halottak napi temetőt, mintha egy földíszített karácsonyfa lenne. A szaléziek az iskolalapítás 90. évfordulójára készülnek A nyergesújfalui Szalézi-Irinyi Középiskola tervei Nagyszabású szociális projekt a régióban Még nem ment át teljesen a köz­tudatba, hogy a nyergesújfalui Szalézi-Irinyi Középiskola is régi­ónk egyik régi egyházi tanintézete, mely 2001-ben került újra a szalézi rend birtokába. Azóta igyekeznek fokozatosan ismét bevezetni a rend alapítójának, a XIX. század nagy nevelőjének, Bosco Szent Jánosnak egyéni nevelési módszerét és a jel­lemzően szalézi, vidám, családias légkört a gyakorlatban megvalósí­tani. Jelenleg az intézménynek kö­zel 400 diákja van. A nyár folyamán több felújítási munkát végeztek az iskolában, hogy a tanév kezdetén barátságosabb és szebb épület fogadja a gyerekeket. Ennek eredményeképpen 2004 őszé­re az új címer felkerült a tornaterem oromzatára, újjáalakították a bejára­tot, és a földszinti folyosót is. Az ud­var új kövezete a napokban készült el. R Andrásfalvy János SDB, az isko­la nevelési igazgató-helyettese el­mondta, hogy továbbra is szorgal­mazzák a szoros együttműködést a szülőkkel. Meg vannak győződve róla, hogy a hatékony nevelés jórészt ösz- szefogás kérdése a gyermek fejlődése érdekében. A szalézi nevelés elenged­hetetlennek tartja, hogy a szülő, a csa­lád is részese legyen az iskolában tör­ténő oktatási-nevelési folyamatnak, ezért a szülői értekezleteken és a foga­dóórákon túl, egy kevésbé hivatalos kommunikációs lehetőséget is biztosí­tanak a diákok nevelése érdekében. Az együttműködés másik lehető­sége a közös imádság, a szentmise. A Don Bosco tisztelők miséje minden hónap utolsó szombatján este 6 óra­kor van a nyergesújfalui Szent Mi- hály-templomban, ahová szeretettel várnak mindenkit. Az iskola november 26-án nyílt na­pot tart, melynek keretén belül várják azokat a hatodikos, illetve nyolcadi­kos diákokat és szüleiket, akik érdek­lődnek az iskola iránt és itt szeretnék folytatni tanulmányaikat. Ezen a na­pon az érdeklődőknek bemutatják az intézményt, pedagógiai törekvéseiket és a szalézi rendet. November 29-én tájékoztatót tartanak a hatosztályos gimnáziumba jelentkezőknek. 2005-ben is lesz szalagavató bál, február 4-én pedig a Don Bosco ün­nep keretében első alkalommal Don Bosco-bált rendeznek. Február 18-án tartják a már hagyományosnak mondható Önismereti Napot, me­lyen szerzetesek és papok lesznek vendégeik, akik az élet kérdéseiről be­szélgetnek a gyerekekkel. Ismét lesz­nek Nyergesújfalui Szalézi-Irinyi (NYUSZI) Napok, amikor az osztá­lyok bemutatóin és vetélkedőkön kí­vül újra hangversenyt tart majd a Szabolcsi Bence Zeneiskola növendé­keinek zenekara. Tavasszal lesz a Föld napja vetélkedő, majd májusban a fáklyás és a hagyományos ballagás. Ezeken kívül osztálykirándulások, színházlátogatások és egyéb rendez­vények is alkalmat adnak a diákok­nak a kikapcsolódásra. A pedagógu­sok az oktatáson kívül számos tartal­mas, érdekes programmal színesítik az iskola tanulóinak életét. Vallják, hogy fontos a közös ünneplés és az öröm megosztása, és mindenki tudja, hogy az együtt megoldott feladatok összekovácsolják az osztályok tanuló­it és a tantestület tanárait • Lengyel Erzsébet Folytatás az 1. oldalról A lebonyolítás folyamatában 30 olyan családot keresnek, ahol leg­alább két fő munkanélküli. Nekik nyújt a kis, 10 fős csapat egy komplex szolgáltatást a társadalmi beilleszke­dés és a munkára találás érdekében. A „Mi lesz veled?” elnevezésű projektben résztvevő munkatársak: az Esélyek Házától Hergovics Györgyi projektvezető, a munka- vállalási tanácsadó és a pszicholó­gus, a Máltai Szeretetszolgálattól 4 családgondozó és a programszerve­ző, valamint a tréningvezető. Nem főmunkatársként, de szükség esetén rendelkezésre áll a Családse­gítőben adósságkezeléssel foglalkozó munkatárs, ill. az Esélyek Házában dolgozó jogi tanácsadó. A teljes program végrehajtásában tehát szűkén 10 ember vesz részt, de az együttműködő partnereknél dol­gozó szakemberek segítségét is bár­mikor igénybe vehetik. A konferencia 37 meghívott vendé­ge többek között az Országos Foglal­A nyergesújfalui Ady Endre Műve­lődési Ház és Könyvtár, valamint a nyergesi Pinocchio Bábcsoport ismét együtt szervezi meg a Regionális Báb­játékos Találkozót és szakmai tanácsko­zást november 6-án. A találkozónak a művelődési ház ad otthont. Az ünnepé­lyes megnyitó után a délelőttöt bábelő­adások színesítik, majd szakmai tanács­koztatási Közalapítvány, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Családse­gítő Központ és az Esélyek Háza, a Határtalan Szív Alapítvány, a Mun­kaügyi Központ esztergomi és a do­rogi kirendeltsége, a Roma Foglal­koztató és Oktatásszervező Kht., az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, a Polgármesteri Hivatal, a Kertvárosi Részönkormányzat, a tanítóképző főiskola, a Gyermekjóléti Szolgálat, a Strigonium Rt., a Komárom-Eszter- gom Megyei Idősek Otthona Mód­szertani Osztály, a Városi Bölcsőde, a Szociális Gondozási Központ, a Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat, va­lamint a régió médiájának munkatár­sai, képviselői voltak. A megnyitó beszélgetés témája többirányú volt: a feladat- és felelős­ség megosztás tisztázása az együtt­működő partnerek között, a városban az érintett szociális partnerek tájé­koztatása a programról, annak céljai­ról és lehetséges lebonyolításáról, a fi­gyelem felhívása a médián keresztül. • Kertész Viktor kozás következik. 15 órától ismét a szín­padé a főszerep, ekkor biatorbágyi, bu­dapesti, kiskunhalasi és párkányi elő­adók szórakoztatják majd a közönséget. A nap zárásaként a nyergesi bábo­sok adják elő a Mese a sirályról, akit egy macska tanított meg repülni cí­mű előadást. • MAGYAR II. Regionális Bábjátékos Találkozó

Next

/
Thumbnails
Contents