Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-30 / 215. szám

MAGYARORSZAG 2004. október 30., szombat • HÍDLAP 3 Megkezdődött a költségvetés vitája Beruházás-ösztönzés, munka­helyteremtés, igazságosabb teher­viselés - a pénzügyminiszter sze­rint ezek a kulcsszavai a jövő évi költségvetésnek. Az országgyűlés­ben megkezdődött a jövő évi költ­ségvetés vitája - várhatóan decem­ber 20-án fogadja el a Tisztelt Ház a 2005-ös büdzsét. Draskovics Tibor elmondta: jövőre körülbelül 85 ezer forint jut mindenki­re havonta a büdzséből, másfélszer annyi, mint 2002-ben. Ezen belül jólé­ti kiadásokra 52 ezer forintot költenek. Szerinte a személyi jövedelemadó csökkentésével 3 millió ember bizto­san jobban jár, mint idén. Az átlagos, vagy az alatti jövedelműeknek évi 50 ezer forint is lehet a megtakarítás. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar gazdaság jól teljesít. Jövőre a gazdasági növekedés ismét 4 száza­lék körül lehet. Erre lehet építeni a juttatásoknál. A költségvetési szférá­ban 6 százalékkal nőnek a bérek, és ugyanennyivel lesznek nagyobbak a nyugdíjak az év elején, majd az idősek újabb egy heti plusz ellátást kapnak. Draskovics Tibor szerint a jövő évi költségvetés legnagyobb vesztese az állami apparátus lesz. A kisebb állam azonban nem lesz gyengébb. Keve­sebb pénz jut a honvédségre is, de az ország biztonságához elég - mondta. Kiemelte, hogy a kiadások visszafo­gása miatt az államháztartás hiánya több mint fél százalékkal csökkenni fog és minden fontos mutató javul Draskovics Tibor majd. Ez pedig közelebb viszi az or­szágot az euró 2010-es bevezetéséhez. Az Állami Számvevőszék elnöke úgy értékelte a költségvetést, hogy a korábbi évekhez képest körültekin­tőbb a tervezés és egyértelműbbek a célok benne. Ugyanakkor az adó- és vámbevételeket nem tartja megala­pozottnak, megnyugtatónak. Úgy látja, a tárcák nem vagy nehezen tud­ják megvalósítani a feladatok átcso­portosítását. Viszont jónak tartja, hogy létrehoztak egy államháztartási tartalékot, amely nem hagyja elfutni a jövő évi költségvetési hiányt. Ko­vács Árpád a közigazgatás reformjá­val kapcsolatban a hosszú távú terve­zést hiányolta. • (MR) Jelentősen nőnek a sztrádadíjak A jövő év január í-jétől átlagosan 15 százalékkal emelkednek az au­tópályadíjak. így a továbbra is csak a Di-es kategóriában kapható négynapos matricáért a főszezon­ban (májustól szeptemberig) az idei 1270 forint helyett 2005-ben 1460-at kell fizetniük az autósok­nak; az év többi részében 970 fo­rintról 1120-ra nő a tarifa. Ebben a kategóriában a tíznapos ára 2000-ről 2300, 3 31 naposé 3000-ről 4300, az évesé 31 500-ról 35 ezer forint­ra emelkedik. Nagyobb mértékben nő­nek a D4 kategória díjai; az éves matri­cáé például 130 ezerről 190 ezerre. A 2005. évi 15 százalékos átlagos drágulást a gazdasági tárca a gyors- forgalmiút-hálózat kilencszázalékos bővülésével és a hatszázalékos éves inflációval indokolja. Újdonság a Magyarország jogharmonizációs kö­telezettsége miatt bevezetendő D4-es kategória, amelybe a 12 tonna feletti nehéz gépjárművek tartoznak. Ugyancsak a jogharmonizáció jegyé­ben vezetik be a D4 kategóriában az egy naptári napra érvényes - 2000 forintos - matricát is. Ez az alkalmi használók részére teszi vonzóvá az autópályákat. Január 1-jétől a tehergépjármű ka­tegóriákban ismét visszaigényelhető lesz az autópályadíjak általános for­galmi adója. Ez azt eredményezi, hogy a D2 és a D3 kategóriák esetén az úthasználók számára a matricaár­emelkedések ellenére költségcsök­kentés következik be. A bővülő gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetése és fenntartása egyre na­gyobb terheket ró az Állami Autópá­lya Kezelő (ÁAK) Rt.-re. 2005-től a központi költségvetés sem nyújt tá­mogatást az autópálya-hálózat díj­mentes szakaszainak kezelésére. Emi­att kényszerül a szaktárca „a haszná­ló fizet” elv szigorú érvényesítésére, azaz az autópályák nyújtotta maga­sabb színvonalat a használók fizetik meg. Az így befolyt díjbevételek ma­radéktalanul a gyorsforgalmi útháló­zat üzemeltetési és fenntartási, idő­szakos felújítási költségeit fedezik. • (szalai) Külföldön vállalnak munkát az egészségügyi szakemberek Beteljesülni látszik az orvosi ka­mara jóslata: a jobb körülmények és a többszörös bérek miatt egyre több egészségügyi szakember vál­lal munkát külföldön. Ezt már a személyzeti tanácsadók tapasztalatai is álátámasztják. A Riss & Partners Humán Erőforrás Ta­nácsadó Kft. például 75-90 ezer fon­tos (24,7- 31,8 millió forintos) fizetés­sel igyekszik Angliába csábítani ma­gyar orvosokat. A magyar egészség- ügyi intézmények pedig Romániából próbálnak munkaerőt toborozni. A fokozott külföldi érdeklődésről számolt be Buda Szabolcs is. A Jobpilot Magyarország Kft. ügyve­zetője szerint a legtöbb szakember az Egyesült Királyságban és Svéd­országban vállalna munkát, de nép­szerű Írország, Olaszország és Né­metország is. Utóbbi a lakatosokat, az elektrotechnikusokat, a mérnök­üzletkötőket és autógépészeket is tárt karokkal várja, Svájc és Auszt­ria pedig vendéglátósokat „impor­tálna” hazánkból. Hazánkban egyébként egy friss diplomás mérnök 200-250 ezer forin­tos fizetésre számíthat. A napokban rendezett műegyetemi állásbörzén a villamosmérnököket keresték a leg­jobban, az ajánlatok több mint ötödét kínálták nekik. A kezdő közgazdá­szok 170-200 ezer, a tanárok 100 ezer, a jogászok pedig ügyvédbojtárként maximum 100 ezer forintos átlagfize­tésre számíthatnak. • (Délmagyarország) Aláírták az unió alkotmányát Rómában aláírta az Európai Unió alkotmányos szerződését a huszon­öt EU-tagország állam-, illetve kor­mányfője, köztük Gyurcsány Ferenc. Az olaszországi ceremónia keretében a külügyminiszterek is aláírták a doku­mentumot, magyar részről Kovács László látta el kézjegyével. Néhány tagállam - Franciaország, Lettország, Litvánia - nevében mind az állam-, mind a kormányfő aláírta a szerződést. Az ünnepélyes aktusra a Capitolium múzeumi épületében ta­lálható Sala degli Orazi e Curiazi te­remben került sor, ahol 1957. március 25-én megszületett a hat alapító ál­lam által létrehozott Európai Gazda­sági Közösség és az Európai Atom­energia Közösség, a mai EU előd­szervezetei. Az úgynevezett római szerződés megteremtette a mai, kor­szerű unió alapjait, és Magyarország uniós csatlakozásának ratifikációs ok­mányait is a római külügyminisztéri­umnál helyezték letétbe. Az alkotmány megerősítéséhez várhatóan legalább tíz országban népszavazást tartanak. Magyarország szinte bizonyosan a parlament jóvá­hagyásával erősíti meg a szerződést. Az EU soros holland elnöksége va­lamennyi aláírónak ajándékba adta az alkalomra készített különleges tol­lat, amely fából és platinából készült. A tollat latin felirat ékesíti, amely szerint „ezzel írták alá Európa alkot­mányát 2004. október 29-én holland elnökség alatt”. • (MTI) Szili az ügyrendi bizottsághoz fordul az MDF-frakció miatt Szili Katalin felkéri a házszabály­értelmezésért felelős ügyrendi bizott­ságot, hogy alakítsa ki állásfoglalását az MDF-frakcióban kialakult hely­zettel kapcsolatban - tudatta az Or­szággyűlés sajtóirodája pénteken. A közlemény emlékeztet arra, hogy csütörtökön Herényi Károly, az MDF országgyűlési képviselőcso­portjának vezetője levélben értesítet­te -a házelnököt arról, hogy Balogh László és Lezsák Sándor „kizárás mi­att” szerdától nem tagja az MDF kép­viselőcsoportjának. Bejelentette azt is, hogy a képviselőcsoport Karsai Pétert megválasztotta frakcióvezető­helyettesnek. Ugyancsak csütörtökön a két kizárt képviselő, valamint az MDF képviselőcsoportjának hét tag­ja szintén Szili Katalinhoz intézett le­vélben vitatta Herényi Károly beje­lentéseit és kérte, hogy e tárgyban a parlament elnöke keresse meg az ügyrendi bizottságot. Szili Katalin „a bejelentésből következő intézkedése­ket a bizottság állásfoglalásának kiala­kítását követően, arra figyelemmel te­szi meg” - áll az Országgyűlés sajtó­irodájának közleményében. • (gAi) Ismét Parragh lett a kamara elnöke Újabb négy évre a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara elnökének választották Parragh Lászlót, aki a gazdasági miniszter segítségét kér­te a kereskedelemfejlesztés gaz­daságközelivé tételéhez, a gazda­sági programok közös működteté­séhez, az európai szintű kamara megteremtéséhez. A küldöttgyűlés általános alelnök- nek választotta Miklóssy Ferencet. Alelnök lett Bihall Tamás, Juhász Jó­zsef, Kocsis István, Kovács Vince, Mosonyi György, Petykó Zoltán, Radetzky Jenő, Vereczkey Zoltán. A küldöttgyűlést követő sajtótájé­koztatón Parragh László elmondta, hogy kibővítették az alelnöki kört és a gazdaság szerkezetéhez alakítva a nagyvállalatok nagyobb képviseletet kaptak. Az elnökségben négyen a nagy cégeket képviselik, nyolcán a kézműve­seket reprezentálják és tagja az elnök­ségnek a 23 területi kamara elnöke. Tolnai Tibor, az MKIK elnökségi tagja a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a gazdaság képviselői vélemé­nyének egyeztetésére van szükség, mert így lehet eredményesen képvi­Parragh László selni az érdekeket. Szerinte a VOSZ- nak és az MGYOSZ-nak egyesülnie kellene és a megerősödött kamarával közösen a gazdaság valós érdekeit tudnák képviselni. Kóka János miniszter szólt arról, hogy a magyar gazdaság növekedése 2 százalékkal van az európai uniós át­lag felett, a gazdaság bővülését az ex­port és a beruházások növekedése határozza meg és nem a fogyasztás. • (fn.hu) Demján: pang a gazdaság Brezsnyevi pangás jellemzi a ma­gyar gazdaságot, a fejlődés gátja a masszív bürokrácia - hangoztatta Demján Sándor, a Vállalkozók Or­szágos Szövetségének elnöke egy fó­rumon. Jövőre az adó- és illetéktör­vény-változások a vállalkozásokra 87-105 milliárd forint többletterhet rónak - fogalmazott Parragh László, az MKIK elnöke. Draskovics Tibor pénzügyminisz­ter bejelentette: a korábbi elképzelé­sekkel szemben mégsem terheli 44 százalékos szja és 32 százalékos járu­lék a cégtelefon magánhasználatát, ám az áfa levonhatósága a jelenlegi 70-ről 50 százalékra csökken. A tele­pülések a beterjesztett adótörvény­ben szereplő 50 százalék helyett az infláció mértékével léphetik túl a he­lyi adó maximumát. A rendszerváltás óta döntéshozatali patthelyzet eredményezi azt, hogy nem tudnak versenyképességet javító intéz­kedéseket hozni a gazdaság irányítói - emelte ki Parragh László. Jövőre szá­mos kedvezőtlen hatás éri a vállalkozá­sokat az adó és illetékek módosítása ré­vén - mondta. Az MKIK elnöke megis­mételte: összességében 123-146,6 milli­árd forintot tesznek ki a tehernövekedé­sek. El kell azonban ismerni, vannak hasznos intézkedések is, amelyek hatása 36-40 milliárd forintos könnyítést jelent a vállalkozások számára. • (VG) Paprikabotrány: akár 15 százalékos piacvesztés A szennyezett paprikaőrlemények miatt Magyarország elveszítheti euró­pai piacának akár 15 százalékát is - je­lentette ki Major István külgazdasági helyettes államtitkár. Rácz Jenő egész­ségügyi miniszter szerint a paprikaügy­ben a felelősség mellett a felmerülő költségek is a gyártókat terhelik. Köz­ben a rendőrség nyomozást indított is­meretlen tettes ellen a szerdán kirob­bant paprikabotrány miatt. Az agrár­tárca is eljárást indít annak kiderítésére, hogy a mérgezett paprika alapanyag * hogyan kerülhetett az országba. A ma­gyar hatóságok - amellett, hogy figyel­meztették európai uniós partnereiket - azt kérik, hogy a vizsgálatok elvégzésé­ig senki ne egyen fűszerpaprikát. Népszavazással kellett volna dönteni A Magyar Igazság és Élet Pártjá­nak háromtagú küldöttsége petíciót adott át az Országgyűlés elnöki hiva­talának. A dokumentumban a MIEP elítéli, hogy Magyarország képvise­lői az emberek megkérdezése nélkül írták alá az Európai Unió alkotmá­nyát. A párt szerint az alaptörvény így valamennyi európai nemzet, vég­ső soron valamennyi magyar állam­polgár alapvető jogait sérti, és nép­szavazással kellett volna dönteni az uniós alaptörvény aláírásáról. Még több kerékbilincs Budapesten a jövőben nemcsak a várakozási övezetekben, hanem mindenhol felszerelhetik a kerékbi­lincset az ellenőrök a szabálytala­nul várakozó autókra - döntött a Fővárosi Közgyűlés. A rendeletmó­dosítás alapján a bilincset a parko­lójegy lejárta után félórás türelmi idő után lehet felszerelni. • (MR) Egyből evázhatnának az egyéni vállalkozók A parlament költségvetési bizott­sága az adótörvény módosításaként javasolja, hogy az egyéni vállalko­zások indulásukkor beléphessenek az evába. Ez azt jelentené, hogy az egyéni vállalkozók 2005. december 20-án jelentkezhetnek be az eva- körbe. A társas cégeknél továbbra is megmaradna a kétéves várakozá­si idő. Ebben az évben az összes egyéni vállalkozó 7 százaléka, szám szerint 45 ezer volt evás. Egy másik módosító javaslat le­hetővé tenné, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások maximum 50 százalékát bankhitel fedezeteként lehessen használni. Ha a pénztártag ezzel élni kíván, akkor a kölcsön futamidejére az adott összeg felét le kell kötnie. • (katag) Megszűnik a Magyar Hírlap Papp Béla, a Ringier kiadó ügyveze­tő igazgatója bejelentette, hogy meg­szűnik a napilap. A jelenlegi tulajdo­nos, a Ringier Kiadó Kft. nem tudott új tulajdonost találni az 1968-ban ala­pított napilapnak, és a finanszírozást a- továbbiakban nem vállalja. Meg nem erősített hírek szerint három potenciá­lis vevő is érdeklődött a Magyar Hír­lap iránt. Egyikük a Csányi Sándor OTP-vezérhez kötődő befektetői cso­port, a másik ukrán tőkésekből áll. • (index.hu)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents