Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-02 / 196. szám
hídlapmagazin Másodpercek döntenek sikerről és kudarcról Interjú a Városi Sportcsarnok névadójával, Pézsa Tiborral Pézsa Tibor Esztergom szülötte, olimpiai- és világbajnok kardvívásban. A 69 éves, életvidám Pézsa Tibor 1964-ben Tokióban ért a csúcsra, majd négy évvel később egy olimpiai bronzzal színesítette éremkollekcióját. Az egyszeri és megismételhetetlen tettet végrehajtó kardvívóval beszélgettünk, annak apropójából, hogy róla nevezték el az esztergomi Városi Sportcsarnokot.-Mikor, milyen körülmények között érkezett a felkérés a névadásra?- Pontos dátumot nem tudok mondani, de úgy két-három hónappal ezelőtt keresett meg Pál György a Sportcsarnok igazgatója telefonon, de akkor még nem tudtam hová tenni a dolgot. Egyrészt azt hittem, valaki viccelődik, mivel nem ismertem a telefonálót személyesen. Aztán elmondta, hogy a város vezetésének az lenne az elképzelése, hogy mint esztergomi olimpiai és világbajnokot felkérnének névadónak.-Sokat hezitált azon, hogy elfogadja az ajánlatot?-Gondolkodási időt kértem, bár közben megjött a hivatalos, polgár- mester úr által aláírt felkérés is. Konzervatív ember vagyok, poszthumusz szokták adni ezeket a titulusokat, utcaneveket, stadion elnevezéseket. Otthon elmeséltem a családomnak, mire a kislányom azt mondta: „apa felejtsd el ezt a konzervatív gondolkodást, manapság már máshogy vélekednek az emberek. Nyilván, akik felkértek téged arra, hogy ezt vállald, tisztában vannak az általad elért eredményekkel. Ha pedig így van, akkor úgy gondolják, hogy példamutató lehet a mai fiataloknak is. Mert Esztergomból valakinek eljutni kardvívásban az olimpiai egyéni aranyéremig, hatalmas dolog. Ha ennek a névváltozásnak az a mondanivalója az esztergomi fiataloknak, hogy lám, itt egy jó példa és előttetek is megvan a lehetőség, akkor már megérte.” Be kell valljam, a lányom győzött meg, és ezért vállaltam el nagy örömmel ezt a felkérést, ami hatalmas megtiszteltetés számomra.- Ugorjtmk egy kicsit vissza az időben. Olimpiai bajnokként gondolom, minden olimpiát figyelemmel kísér, különös tekintettel a kardvívásra. Mi a véleménye az idei, athéni nyári játékokról?- Kardvívásban sajnálom, hogy a magyar csapat tudása alatt szerepelt, ami nem természetes. Meg kell vizsgálni, hogy mi történt. Egyéniben úgy éreztem, hogy Nemesik Zsolt nagyon közel állt az aranyéremhez, talán életében ilyen közel nem lesz hozzá, de ott valami taktikai malőrt láttam a nyolc pont elérése után (a nyolc pont elérése után van lehetőség pihenőre - a szerk.). Valószínű, hogy a pihenő után nem jó dolgozta fel a helyzetét.- On szerint mi az oka, hogy egyéniben jobban teljesítettek a vívók, mint csapatban?- Az igazság az, hogy nem szívesen nyilatkozók más sportágakról, így a párbajtőrről sem, de egy dolog biztos, ezen számtalanszor végig mentem jómagam is: aki az egyéniben „kivívja” magát, azt jelenti, hogy érmes és ott van ez elsők között, az nagyon sokat vesz ki egy felkészült versenyzőből is. Nemcsak fizikailag, de idegileg is. Ebben a felgyorsult vívásban manapság már tizedmásod- percek döntenek sikerről vagy kudarcról. Nyilvánvaló, hogy nem lehet elvárni ugyanazt a fittséget egy olyan embertől, aki egyéniben nagyon éles csaták után kerül dobogóra. A kardban az volt a tragédia, hogy nem Nemesik vívott rosszul, hanem a másik kettő.- Mennyiben változott meg a kardvívás az elektromos jelző bevezetése óta?- Én örültem volna, ha abban az A múlt heti névadó ünnepségen ott volt Pézsa Tibor is, aki megkönnyezte gyerekkori barátja, Maróti József méltató szavait A középiskolai osztálytárs és főiskolai szobatárs egy ajándékot is átnyújtott az olimpiai bajnoknak. Lejátszásra került az 1964-es tokiói olimpia Szepesi György általi rádióközvetítése is. A méltató mondatokból és a rádióközvetítésből ragadtunk ki pár szép emléket,. ... az 1950-es évektől vagyok jóba vele, de ez a pár perc nem elég arra, hogy az ő gazdag pályafutását, életútját méltassam. De talán ez a rövid idő elegendő arra, hogy egy néhány mozzanatot felvillantsak Pézsa Tibor egyéni és magánéletéből, sportpályafutásából, s nagyszerű emberi magatartásából. Ő Esztergom szülötte, egyszerű, becsületes emberek gyermekeként látta meg a napvilágot. ....a Testnevelési Főiskolán találkoztunk, egy évvel fölötte jártam, de ennek ellenére nagyon szoros kapcsolatunk volt. A főiskolán egy „esztergomi szobát” is kialakítottunk, négyen voltunk a koronázó városból. Pézsa Tibor valójában Esztergomban kezdte el vívópályafutását, mostoha körülmények között (a csónakház padláshelységében kezdték el a vívást) .......a budapesti vívótársadalomban megjelent egy nyurga srác, nagy tehetsé ggel, de vidéki volt és ismeretlen. Tibornak ebbe a zárt körbe kellett magát beverekednie. Vívás szóval élve, neki egy találatot kétszer kellett bevinnie, hogy a bíró egyszer elismerje.......Az '56-os forradalom egy kics it megtépázta - nemcsak a országot - Budapestet is. Mi akkor pár napra hazajöttünk, és itthon Tibor már érezte, hogy neki feladata lesz ebben az országban. Megjelent egyik nap nálunk, hatalmas western kalapban, hogy Ausztriában volt. Azt mondta, mivel Magyarországon rossz a helyzet, el kéne menni Nyugatra. Megbeszéltük, hogy másnap a reggel hét órai vonatnál találkozunk. Mondanom sem kell, hogy sem Pézsa Tibor sem más nem jelent meg annál a vonatnál. Helyesen döntöttünk, Magyarországon kellett maradni, és a magyar sportban a csúcsra érni........Tibor folytatta útját a kardvívásban, a kezdeti nehézségek után sikerült beilleszkednie. Remek edzővel - Szűcs János - áldotta meg a sors. Pézsa Tibor akaratereje, kitartása, szorgalma meghozta az eredményt, a 60-as években Tibor első osztályú sportoló lett... Majd jött a 64-es tokiói olimpia. 2004. október 2., szombat • HÍDLAP • 1964 Tokió, Szepesi György tudósít „Mindenki a rádió mellett ül és hallgatja az egyéni kardvívás döntőjét. A magyar Pézsa Tibor és a francia Claude Arabo néz farkasszemet a páston.” „Kedves hallgatóink, most kezdődik az olimpia legizgalmasabb öt perce. Öt perc, és eldől egy újabb olimpiai cím sorsa. Középütt a két vívó, lent a zsűri elnöke, Montano. (...) Az első támadás, összecsap a két vívó. A zsűri elnöke jobbra ítél, pedig együttes támadás volt. Hát itt meg kell majd küzdenie Pézsának a zsűrivel is. Jobbra a találat, Arabo vezet, 1-0-ra. Egyszerre csapott össze a két kard, nem lehetett szó egyik oldalon sem érvényes találatról, a zsűri elnökének döntése mégis így szól: Arabo érvényesen ért el találatot. És bármi lesz az eredmény, Pézsa minden dicséretet megérdemel. Ott van a döntőben, a legjobbak között, és most ő vív az első, második helyért. 1-0-ra vezet Arabo. Arabo a római olimpián is ott volt a legjobb hat között. Megint összecsaptak egyszerre, elemzés... Balra találat, megvan 1-1!!! A támadás lényegében ugyanúgy volt, mint az iménti, de úgy látszik Montano most nagyon taktikusan dönt, az imént jobbra, most pedig balra ítél, pedig egyszerre csapott össze a két vívó. Újabb támadás, megvan balra, balra, balra!!! Meg kellett lennie, védte és aztán a fejvágás tisztán ült. 2-1 Pézsa javára!!! Nem lehetett kétséges, nem lehetett vita. Csodálatosan szépen védte és aztán mint a villám csapott le ellenfelére. 2-1-re vezet Pézsa Tibor. Nem fog hosszú ideig tartani, olyan lendülettel rohamoz mind a két fiú, újabb összecsapás. Védett először Pézsa és aztán visszavágott, most jön a döntés: balra a találat, 3-1-re vezet Pézsa!!! Támad egyelőre Arabo, hátrál Pézsa Tibor, előre teszi kardját, ellentámadásba lendül, középütt egyszerre csapnak össze. A zsűri elnökéé a döntés joga, nem lehetett találat egyik oldalon sem, mind a két oldalról támadtak. A zsűri elnöke még kérdez, nem, másik oldalon, no, no. Megadja mégis a tust most jobbra, hát ez óriási. Nem, Pézsa kizárt először is, neki volt igaza. (...) Ez volt a reális döntés, köszönjük, az a fontos, hogy ez volt a döntés. 4-1-re vezet, 4-1-re Pézsa, az olimpiai bajnoki címért, 4-1-reü! Három találat az előnye. Pézsa támad, fejvágás, közbeszúrás, balra igen, igaza volt, igaza volt Montanonak, a támadás kockázatát vállalta. Pézsa mégis védte, védte, és azonnal visszavágott. És Horváth nem bírja, feláll: ne rohanj Tibor kiáltja. De kénytelen rohanni hátra, és közben mintha megrándult volna a dereka, fogja is egy kicsit, aztán a jobb lábát is tapogatja, jobb bokáján. Úgy látszik, de nem, semmi baj, semmi baj kemény fából faragták Pézsa Tibort. 190 centiméter, magas, hatalmas legény.(...) Támadás a végén, megvan, megvan, megvolt a hasvágás!!!!! Bravó Pézsa Tibi, megvan, megvan, megvan a nyolcadik, kedves hallgatóink, megvan a nyolcadik aranyérem!!!! (Elhangzott a Magyar Rádióban) időben vezetik be, amikor még aktív voltam. Felfogásbeli zavart látok. Sokan összetévesztik a technikai sportágat egy fizikai sportággal. Van ebben a sportágban kompenzációs lehetőség: ha én tudom, hogy a másik gyorsabb, akkor két centivel hátrébb állok, lecsökkentem az ő gyorsaságát egy távolságtartással. Ez egy technikai sportág, nem lehet kiragadni a százméteres síkfutás sztárjai közül egyet, kardot nyomni a kezébe és uzsgyi, menj, nyerd meg. Ez a sport több ennél.-Az athéni olimpia nemcsak a magyar sikerektől volt hangos, hanem szomorú oldalát is megmutatta. Nem lehet szó nélkül elmenni az atléták, súlyemelők doppingügyei mellett.-Mindenképpen elmarasztalnám a sportvezetést, mert nekik erről tudniuk kellett. Egy sportoló egyedül soha nem doppingol, mert nem ért hozzá. Itt valakinek a segítségére volt szükség. Akár a szer kiválasztásában, akár a manipulációk kérdésében, ha egyáltalán történtek ilyenek. Ezeket a dolgokat tűzzel-vassal ki kell irtani a sportból.- Mivel telnek mostanában a napjai?- Bár nyugdíjas vagyok, kaptam egy felkérést a budapesti BSE-től, hogy mint kardvívó szakember, tanácsadó működjek közre szakosztályuk életében. Ezt örömmel teszem, és főleg a fiatal vívó-edző nemzedéknek állok rendelkezésére. Nemcsak a saját eredményeimre vagyok büszke, hanem tanítványaiméra is - Nébald Györgyre, aki hétszeres világbajnok és olimpiai bajnok, de a testvére is világbajnoki címig vitte. Egy olyan olimpiai bajnokot sem tudnak mutatni, akinek ilyen edzői eredményei is vannak. • Nagy Balázs Pézsa Tibor 1935. november 15- én született Esztergomban. A vívásban szerzett elévülhetetlen érdemeket, megfordult az Esztergomi Vasas (1953-54), a TF Haladás (1955-56), a Bp. Honvéd (1957- 72) csapataiban. Eredményei sportolóként: olimpiai bajnok (1964: kard egyéni), 3X olimpiai 3. (1968: kard egyéni, kardcsapat, 1972: kardcsapat), 2x világbajnok (1966: csapat, 1970: egyéni), 5X vb-2. (1962, 1967, 1970, 1971: csapat; 1966: egyéni), 2x vb-3. (1963: csapat, 1967: egyéni), üniversiade-győztes (1963).
