Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-02 / 196. szám
10 • HÍDLAP • 2004. október 2., szombat hídlapmagazin Rossz nevelés Pedro Almodovar a nyolcvanas években fokozatosan vált Spanyolország legkultikusabb rendezőjévé, hogy a kilencvenes évekre ne csak Európa, hanem Amerika is lábai előtt heverjen. A Tűsarok, a Kika, a Titkom virága és az Eleven hús című mozik után temperamentumos és különleges látásmódú különc rendezőként ünnepelte Európa, ám a díjeső és a komoly szakmai elismerések csak ezután találták meg. Kétségtelen, hogy talán legjobb filmje, a Mindent anyámról hozta meg számára első Oscar-díját (legjobb külföldi film), a Cannes-i elismerést, valamint az amerikaiak osztatlan tetszését. A mozi nagyszerű film a nőkről, az anyákról, a másságról és az emberi kapcsolatokról. Az Almodovar körül kialakult hisztériát csak fokozták a Beszélj hozzá! című alkotás díjazásával, mely kissé túlértékelt, ámde szerethető mozi, újabb Oscar-díjat (legjobb forgatókönyv) és Európa Filmdíjakat hozva direktorának. A sikereken felbuzdulva minden korábbinál merészebb ötlettel rukkolt elő a spanyol rendező, aki ezúttal is a másságot tette történetének középpontjába, ám a meghökkentés megbotránkoztatásba, a korábbi tematika koncepciótlanságba fordult, s egyértelműen visszalépés a sikerdirektor életművében. A főszereplő két homoszexuális fiú, akik a szigorú egyházi iskolában már kiskorukban felfedezik érzéseiket és a nemiséget. Az egyházfiak (akik maguk is bűnösök) elválasztják egymástól a „zavart” gyerekeket, akik felnőttkorukban találkoznak ismét, mikor egyikük már sikeres filmrendező, másikuk pedig munkakeresés végett kopogott be magasra törő egykori barátjához. Rövidesen kiderül, hogy semmi sem az, aminek látszik, miközben visszatekintésekben megismerjük kettejük kapcsolatának újabb és újabb részletét, a képbe kerül egy fiútestvér, egy egykori tanár, s a szálak egyre jobban összekuszálódnak. A flashbackek és a fordulatok hivatottak a történet komplikáltságát előidézni, ám mindez inkább zavart és túlbonyolítottságot eredményez, a néző pedig hamar belefárad az események követésébe. A pedofil pap(ok) és homoszexuális fiatalok identitászavarát felskicceli ugyan a direktor, ám aztán félbehagyja a gondolatmenetet és újba kezd bele. A történetből hiányzik az igazi tudatosság, sokkal inkább a zavar érződik és a tanácstalanság, amint a rendező bizonytalanul próbálja meghatározni a követendő nyomvonalat, de kiesik kezéből a karmesteri pálca és maradnak a botrányos, illetve botrányosnak szánt jelenetek. Almodovar nagy igyekezetében csúnyán felsült, hiába a korábbi tematika erőltetése, előrelépésnek nyoma sincs, a korábbi filmek bája, a valódi érzelmek is eltűntek. Pont az hiányzik az almodovari filmből, amitől azt almodovarinak hívhatnánk. E nélkül pedig a dolog fabatkát sem ér. • Simpson La Mala educación / Bad Education, írta: Pedro Almodovar színes, spanyol film (2004) Rendezte: Pedro Almodovar Szereplők: Dániel Giménez Cacho, Hazai bemutató: Fele Martinez, Gael García Bernal, 2004. szeptember 9. Javier Cámara, Lluís Homar, Petra j Forgalmazó: Budapest Film Martinez j Játékidő: 105 perc Nick Cave & The Bad Seeds: Abatoir Blues / The Lyre of Orpheus 1977-ben, Melbourne-ben indult Nick Cave karrierje, de mire felfigyelünk rá, eltelik vág)' tizennyolc év, amikor is 1995-ben nemzetközileg is elismert hátsójáról és édes kis pofijáról híres Kylie Minogue-gal elénekli a Where The Wild Roses Grow című balladát. A duett a listák élére énekli fel magát, és ekkor mindenki elkezd a lemezboltokba rohangálni, hogy ki is ez a kútmély énekhangú karakán pasas ott Kylie mellett. Hát, igen, mit tagadjuk, egy igazi ausztrál fenegyerekkel van dolgunk. Fellapozva a Rolling Stone zenemagazin virtuális rocklexikonját, NC neve mellett a következők állnak: alternatív punk, gótikus post punk. Hmm, nem hangzik rosz- szul. Nick Cave több punkzenekart is alapított. Ilyen volt a még iskolás banApja lánya (Jersey Girl) Ollie Trinke (Ben Affleck) menő újságíró révbe ért, sztárokkal, filmcsillagokkal van körülvéve. Minden rendben, és nemcsak a munkában, a magánéletben is sikert sikerre halmoz. Ollie és felesége, Gertrude (Jennifer Lopez) boldogan élnek, most várják gyermeküket, de a sors közbeszól. Ollie egyedül marad gyermekével, és egyre nehezebb a munkát és a gyereknevelést egy szintre hozni. Annyira bajossá válik ez, hogy Ollie elveszíti állását, és kénytelen visszaköltözni édesapjához. New Jersey-ben szeretné rendbe hozni az életét. A kislánya Gertie élvezi a nyugodt kisvárosi életet, Ollie viszont borzasztóan szenved tőle. Addig a pillanatig, míg el nem mennek a helyi videotékába, hogy kikölcsönözzék a szokásos filmeket. Ollie megismerkedik Mayával (Liv Tyler), aki teljesen megbabonázza. Ollie egyre többet jár a tékába, és azon kapja magát, beleszeretett Mayába. dának számító Boys Next Door, majd az érettebbnek mutatkozó The Birthday Party nevű együttes. Ahogy más kenguruföldi csapatok, az AC/DC, vagy az INXS, úgy Nick Cave és zenészei is átköltöztek a rock & roll európai fővárosába, Londonba, hogy muzsikájukkal a kondér közelében lehessenek. Ez már 1981 -ben volt, amikor is megjelent az első, vállalható és rögtön legendás album, a Prayers On Fire című. Ez a lemez olyan fajsúlyosra sikerült, hogy a Nick Cave által vezetett formáció egyből a kultusz-zenekar státuszba emelte őket. Ezért is volt később, az említett popballada esetében furcsa, hogy az underground sztár miért vállalta a mainstream üdvöskéjével a dalt. (Mert ettől függetlenül rendkívül dögös és jó lett.) De vissza a történethez. Gothika (Gothika) Halle Berry amióta elhódította az aranyszobrot, megpróbál olyan filmeket választani, amikre a moziba tévedő ember azt mondhatja: ez igen! A Gothika is érdekes alkotás, de nem érhet a Szörnyek keringője nyomába. Miranda Grey (Halle Berry) pszichológus eg)' női börtön pácienséhez érkezik, hogy megoldjon egy gyilkossági ügyet. A nő, Chloe (Penelope Cruz) azt állítja, nem követett el semmit, a Sátán kényszerítette tetteire. Miranda „egy a sok közül” betegnek tartja a pácienst, a munka után hazatér családjához. Am útközben történik egy, s más... Egy sebesült lányt talál az úton, félrerántja a kormányt, és mikor a baleset után újra magához tér, egy börtönben találja magát. Azt állítják, megölte a férjét. Miranda nem hisz a fülének, nem érti, mi történik körülötte. Hamarosan megkeresi Chloe, az egykori páciens, aki bevezeti őt abba a rejtelmes világba, melyről annyit mesélt. Az első brit album után megkezdődött Nick Cave szólókarrierje. A mostani, friss Abatoir Blues... is ennek a szólópályának egy állomása, a már megszokott felmenők idézőjelei közé illesztve. Ilyen mentorok voltak Nick esetében John Lee Hooker, Bob Dylan, Leonard Cohen vagy Lee Hazlewood. A jelen tárgyalt lemez dupla, tehát termékeny időszak ez, már csak azért is, mert közben Nick barátunk Marianne Faithfull lemezén is besegített, mint basszus vokalista. Nem változott NC ironikus hangvétele sem, a dalok többségén érezhető ez, sőt a spiritualitás is helyet kap a lemezen, hiszen hősünk és a Bad Seeds nevű csapat a londoni Community Gospel kórust hívta meg a friss lemez első maxijának, a Nature Boy-nak felvételéhez vokálozni. Nick A passió (The passion of the Christ) A nagy vihart kavart alkotást most már DVD-n és videón is élvezhetik a filmrajongók. Mel Gibson alkotása több országban is felháborodást keltett, bár II. János Pál pápa áldását adta a filmre. A passió című alkotás Názáreti Jézus (James Caviezel) életének utolsó fél napját meséli el. Az Olajfák hegyénél járunk, ahová Jézus az utolsó vacsora után érkezik imádkozni. Am Júdás árulása miatt a farizeusok visszahurcolják Jeruzsálembe, hogy felelőségre vonják. Pilátus meghallgatja a farizeusok vádjait, de kibújik a felelősség alól és He- ródesre hárítja a nehéz döntés jogát. Mégis Pilátusnak kell döntenie, hogy Jézus vagy Barabás vétkezett-e többet. A tömeg akaratát mindenki ismeri. Jézust elítélik, megkorbácsolják, majd'elindul Jeruzsálem utcáin... Nagyon erős képek, naturalisztikus ábrázolásmód, csak erős idegzetűeknek. Cave új lemezén tehát ismét dominál a gospel, a blues, a folkballadák érzelmi ereje, mely a déli államok zenei veteményesében terem. Az album megjelenésével egy időben indul az európai Mi kell a nőnek? RTL Klub - vasárnap, 20.00 Fura történet, bár sok hímnemű embernek megfordul a fejében, hogy mi lenne akkor, ha tudna olvasni a női fejekben, gondolatokban. Nick Marshall-nak (Mel Gibson) megadatik ez a szerencse, bár csöppet sincs rászorulva. O egy igazán beképzelt, magának és munkájának élő fiatalember. Sikeres a nőknél, jól végzi munkáját is. Ám a céghez új főnök érkezik, akit kemény dió bármiről is meggyőzni. Nick egy otthoni. véletlen baleset következtében elkezdi hallani a nők legbensőbb gondolatait. Egy kis időnek el kell telnie, hogy rájöjjön, mivel is áldotta- átkozta meg őt a sors. Először furcsának véli, majd egyre jobban belelendül a dologba... Darcy (Helen Hunt) az új főnökasszonynál nem kell sokat kertelnie, olvassa minden gondolatát, és a hölgy ötleteit sajátjaként kezeli. A férfi és nő kapcsolatába azonban beleszól egy váratlan érzés: a szerelem... turné, melynek során november 26-án a müncheni Zenith-ben, illetve december 2-án a bécsi Gasometer-ben lép fel Nick Cave. • 0x1 £ | HM i Tom Jones & Jools Holland igen, jól látod kedves Olvasó, nincs lemezeim. Tom Jones, az öreg wales-i bárd ezzel az új lemezével most a régi standard stílushoz tért vissza. A 60-as évek brit könnyűzenei inváziójának tornádója, aki a mai napig egy kigyúrt, sármőr testalkatával és elegáns stílusával elsősorban a hölgyek kedvence, Jools Holland-ot, az alternatív rock, a punk a boogie woogie és a rockabilly mesterét kérte fel egy közös munkára. Ki is ez a Jools Holland? Az úriember ugyancsak a szigetország lakója. így az sem furcsa, hogy a nagy brit bandákhoz volt és van némi köze. Ilyen csapat a Madness, a Beautiful South, lan Dury és a Squeeze. Tom Jones és Jools Holland 19 felvételt készített, melyek a fent említett zenekarok és stílusok ötvözetei.
