Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-22 / 210. szám
4 HÍDLAP • 2004. október 22., péntek RÉGIÓ INTERJÚ A bányászfiúból lett festő Beszélgetés Sziklai Károly festőművésszel Sziklai Károly Tokod-Altárón született, 37 évet élt Tát nagyközségben, jelenleg Nyergesújfalun alkot és életében kitörölhetetlen az a közel 30 esztendő, amit bányászként élt át. A festőművésznek eddig közel száz kiállítása volt, alkotásait ismerik a megye és az ország számos településén. Sziklai Károlyt a szakmai sikerekről, a kiállításokról, a tervekről kérdeztük.- Hogy indult a pályafutása? — Egykoron, nagybátyám, Munkácsi Gábor ösztönzésére kóstoltam bele a művészet rejtelmeibe. AltaláSziklai Károly festőművész nos iskolás koromban a tokod-al- tárói rajztanárom volt nagy hatással rám, az ő ösztönzésére kezdtem járni a dorogi és az üveggyári képzőművész szakkörökbe. 1989-ben nyugdíjba mentem, és 1991-ben gyűjtöttem magam köré a tehetséges embereket, akik vonzódást éreztek a művészet iránt. Kiállításokat csak a rendszerváltás után kezdtem szervezni, amikor már úgy éreztem, hogy minden feltétel adott. Ebben az időben hoztam létre a Duna Művészkört Szabó József helytörténeti kutatóval együtt, és az alapítók között volt Sziklai Károly, Lukács Sándor, Pallagi Tünde, Költő Sebestén és Mechler Péter.-Minden kezdet nehéz, de végül is a munka meghozta a várva várt gyümölcsét...- 1990-ben Tatabányán, Mogyorósbányán, a következő években Táton, Dorogon, Nyertgesújfalun, Esztergomban, Sárisápon, és Piliscséven voltak kiállításaim. Ezekben az években Pesten is festettem, majd 1996-ban egy paraquai hölggyel közösen mutathattam be a képeimet.- Miről szólnak a festmények?- Elsősorban az általam megcsodált tájak ihletnek alkotásra, de sokszor csak a képzelet játékának eredményeként születnek meg alkotásaim, amelyeket én csak „képzeletbeli” képeknek nevezek. Jó érzés, hogy ahol bemutatom a festményeket, mindenhol szeretettel vesznek körül az emberek.- Külföldön hol volt kiállítása?- 1994-ben Hollandiában, 1996-ban Németországban a Millecentenáriumi kiállításon, 2000-ben pedig Párkányban is bemutattam néhányat.- A festészeten kívül életéhez tartozik az oktatás. Több helyre is hívták tanítani, többek között Helembára is.- Nagyon jó kapcsolatom van a helembai, a nánai polgármesterekkel és baráti szálak fűznek Halasi Tiborhoz, a párkányi művelődési ház igazgatójához. A Párkányi Művészkörrel saját alkotótelepünk van, ésVarga Éva festőművésszel közös kiállításunk lesz november 5-én a táti művelődési házban. Tagja vagyok a Muravidéki Művészkörnek, ahol elsődleges feladatomnak tekintem a fiatal tehetségek okítását és segítését.-A jövőben hol láthatják festményeit?-A tokod-altárói és a táti polgár- mesteri hivatalban, valamint a lábat- lani, altárói , nagysápi, sárisápi, piliscsévi és táti iskolákban. Jövőre Nánán lesz egy életmű-kiállításom. Terveim szerint meghívom erre a rendezvényre Kubik Anna színművésznőt, akinek több képet is festettem, és reményeim szerint ott lesznek a Cserhát Művészkör tagjai is. • Kovács Ági A forradalom _______az emlékekben Ilona (nyugdíjas) A szörnyűségek ellenére, a felnőttek rettegésének dacára mi gyerekként másként éltük meg az egészet. Nekem emlékképként a külföldi segélyszervezetek ruha-, gyümölcs- és édességadományai maradtak meg. Soha nem ettem annyi csokit és cukrot, mint akkoriban. A banán és narancs is csodaszámba ment, addig nem láthattunk ilyeneket. Katalin (nyugdíjas) a Akkoriban már dolgoztam. A forradalom hírére a ^yár leállt, és mindenki hazament. Nem is hagy________ tam el az otthonomat az es emények végéig. Nem tudok sokat elmondani, csak hallomásból értesültem arról, hogy mi történt a Sötét-kapunál. Puskákat, tankokat nem láttam, nem hallottam. Teréz (nyugdíjas) Soha nem fogom elfelejteni azokat a napokat. Terhes voltam a második gyermekemmel, és jelen voltunk a Sötét-kapunál történt sortűznél. Az első férjem lábát ott lőtték el. Az ablakokat be kellett barikádozni, mert mindenki félt, hogy a tankok belőnek a házainkba. A rémület miatt azóta is idegi kezelésre járok, a gyermekem szintén idegi problémákkal küszködik. Bemutatkoznak Esztergom testvérvárosai: Ehingen A hivatalos partnerkapcsolat Esztergom második német testvérvárosával 1992-ben indult A két város együttműködésének elmélyítésén a hivatalos szerveken túl sokat fáradoztak a civil szervezetek is: az Ehingenben működő baráti egyesület a kezdetektől fogva aktív tevékenységet folytat a jó kapcsolat fenntartásáért Hazánkban hivatalosan 2001-ben jegyezték be az Ehingen-Esztergom Baráti Egyesületet amely a korábbi kör tagjait valamint az új tagokat is összefogja. Esztergom Ehingen egyetlen testvér- városa, ami indokolja a német részről tapasztalható aktivitást a hivatalos delegációk és a magánszemélyek rendszeres látogatását Az esztergomi karitatív szervezeteken keresztül Ehingen adományokkal segíti az esztergomi rászorulókat, s a testvérváros segíteni akarásáról tesznek tanúbizonyságot azok a Vaszary Kolos Kórháznak adományozott korszerű kórházi ágyak is, amelyeket Ehingen ajánlott fel 400 000 német korona értékben. Ehingen művészei, zenészei, zenekari együttesei kirobbanó sikereket aratnak városunkban, de a kreativitás részünkről is több ízben megmutatkozott már: 2001-ben pl. egy esztergomi delegáció kerékpáron látogatott el a három német testvér város között Ehingenbe is. Mindegy, hogy a látogató keletről, nyugatról vagy délről érkezik az úgy- . nevezett „Sváb Alpokon” keresztül Ehingenbe, az üdülővároska elté- veszthetetlen sziluettje, gyönyörű templomtornyai mindig rejtegetnek 10 millió van az alapban - senki sem pályázott valami újat. Ehingen Németországban, Stuttgarttól délre helyezkedik el, ott, ahol a Schmiech, egy tiszta, dúsvizű folyócska a Dunába torkollik. A város fontos forgalmi, kereskedelmi utak kereszteződésénél fekszik, ami a közlekedés és a város fejlődése szempontjából meghatározó. A várost a 13. században alapították. Itt született Jakob Locher humanista költő, akit Miksa császár a „Poéta Laurea” (Babérkoszorús) címmel tüntetett ki. A 17-18. században Ehingent tűzvészek pusztították, nem sokkal azután, hogy a városkát a Württemberg tartományhoz csatolták. A város története épületeiben tükröződik. A főutcán (Hauptstrasse) álló magas oromzatú, erkélyekkel díszített barokk épület az egykori Lovagház (Ritterhaus-1692). Az egykori Rendek háza (Standehaus-1749) a Markplatzon áll, rendi termeit kecses, rokokó formák díszítik. A templomok között a konviktusi a legjelentősebb. A különös, nemes vonalú barokk templom alaprajza görögkereszt, lapos központi kupolával és kitöltött sarkokkal, ami nem jellemző a sváb templomokra. Ehingen ma egy virágzó kis közösség prosperáló gazdasággal, ahol a szorgalom és a tradíciók ápolása azonos helyet foglal el. A város abban a szerencsés helyzetben van, hogy polgárainak jó gazdasági struktúrát és megélhetési lehetőségeket tud kínálni. A városban biztonságos a közlekedés, ami a jól kiépített úthálózatnak köszönhető. A város szívét terek díszítik, amelyek az elmúlt években épültek meg a hangulatos pihenőhelyekkel, parkokkal együtt. Ilyen pl. a Goggen- tó és az azt körülvevő park, illetve a Wolfart park a Vilmos császár toronnyal, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az Alpokra. A városban 16 jelentős építmény található, amelyek utat nyithatnak a városnéző számára a történelmi Ehingen világába. • SEM A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2004. március í-jei hatállyal hozta létre a kistelepülési pályázati alapot, melynek keretét az idei évre 10 millió forintban határozta meg. Megyénkből eddig egyetlen pályázat sem érkezett - tájékoztatott Salamon Gyöngyi, a Komárom-Esztergom Megyei Ön- kormányzat sajtóreferense. A megyei önkormányzat az alap működtetéséhez 5 millió Ft-ot hagyott jóvá költségvetésében, a fennmaradó 5 millió forinthoz a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázat útján jutottak hozzá. Az alapból kamatmentes visszatérítendő támogatást nyerhetnek az önkormányzatok, a Megyei Közgyűlés Térség- és Gazdaságfejlesztési Bizottsága, valamint a Kistelepülési tanácsnok együttes döntése alapján a megyei, illetve a regionális terület- fejlesztési tanácshoz, a különböző állami alapokhoz, továbbá az Európai Unió alapjaihoz benyújtásra kerülő, fejlesztési célú pályázatok tervének elkészítéséhez. Pályázatot azok az önkormányzatok nyújthatnak be, ahol az állandó lakónépesség száma az ezer főt, vagy az induló költségvetés összege a 200 millió forintot nem haladja meg. Az elnyerhető összeg projektenként legalább 100 ezer, legfeljebb 2 millió Ft. Az, hogy eddig egyetlen érdeklődő sem jelentkezett valószínűleg annak köszönhető, hogy az érintett települések polgármestereinek egy része nem tud az alap nyújtotta lehetőségről - nyilatkozta a megyei önkormányzat sajtóreferense. • ÁK Gloria Victis 2004 Határontúli fiatalok emlékezése 1956-ra A hagyományosan a Rákóczi Szövetség által szervezett Gloria Victis - más néven a Kárpátmedencei Ifjúsági Találkozó - tegnap vette kezdetét Budapesten. Az 1956-os forradalomra emlékező három napos eseményen a határon túli területek ifjúsági szervezeteinek tagjai vesznek részt. A Gloria Victis-re több ifjúsági szervezet tagjai is érkeztek, így a Felvidékről a Magyar Ifjúsági Közösség, a Diákhálózat, a Komáromi Hők, valamint a Kassai Kikelet Ifjúsági Szervezet és az Egyetemi Mozgalom Nyitráról. Prágából és Brünnből is részt vesznek a programokon a Diákhálózat tagjai, valamint Vajdaság, Erdély és Kárpátalja ifjúsági szervezetei is. A program tegnap este kezdődött a Schönherz klubbán tartott koncerttel. Ma délelőtt folytatódik a Gloria Victis, a Műegyetem előtt tisztelegnek a résztvevő diákok a forradalmi eseményeket elindító ifjúság előtt, majd este a Műegyetem és a Bem tér közötti hagyományos fáklyás menettel folytatódik a rendezvény. A Bem téri koszorúzással egy időben a Kossuth téren is ünnepi műsort rendeznek. Este kilenctől a Weiner-Szász kamara együttes ad koncertet a Műszaki Egyetemen. Ugyanitt tart előadást - a Gloria Victis zárásaként - szombaton Bőd Péter Ákos és Jeszenszky Géza arról, hogy miért nem győzhetett az 1956-os forradalom. • GK
