Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)
2004-10-19 / 207. szám
2004. október 19., kedd • HÍDLAP 3 MAGYARORSZAG Orbán Viktor: válságos az ország állapota Az ország állapota válságosra fordult, mert a kormány a csőd felé tereli hazánkat, ez az út pedig a közös vagyon elherdálásával van kikövezve - jelentette ki hétfőn Orbán Viktor Kiskőrösön. A Fidesz elnöke egy hetven éve emelt országzászló újraavatásán vett részt, amelyet közel ötven éve leromboltak a Bács-Kiskun megyei városban. Hetven évvel ezelőtt a kiskőrösi polgárok az elszakított országrészekre emlékezve országzászlót állítottak a város főterén. A kommunizmus alatt, 1967-ben ezt elbontották, de a helybéliek idén közös összefogással újjáépítették. A polgári körök meghívásának eleget téve Orbán Viktor is részt vett az országzászló átadásán. A Fidesz elnöke a kiskőrösiek áldozat- vállalását méltatva kifejtette, hogy egy közösség számára a jövő reménye akkor tűnik el, ha elveszíti a múltját. Az országzászló azonban bizonyítja a múlt és a haza tiszteletét. A jelenről szólva Orbán Viktor Magyarországot egy zuhanó repülőgéphez hasonlította, ahonnan az optimista pilóta még a motort is ki akarja hajítani. Hozzátette, hogy az Orbán Viktor ország állapota válságosra fordult és az új kormány a csőd felé tereli hazánkat, és ez az út közös javaink elherdálásával van kikövezve. A Fidesz elnöke szerint ezekről a kérdésekről a választóknak kell dönteni. Ezért a pártoknak felül kell emelkedni a napi vitákon és meg kell kérdezniük a választókat, hogy megadják-e a felhatalmazást a további privatizációra. • (hirtv.hu) A kettős állampolgárság mellett érveltek a szónokok Szilvásváradon A magyar nemzet egysége, a magyarság esélyeinek növelése és a kettős állampolgárság mellett érveltek a szónokok Szilvásváradon. Kárpátok őre, szobor. Egy olyan jelkép, amelyről mindig eszünkbe kell jutni annak, hogy a nemzetet kell védeni — mondta Duray Miklós felvidéki országgyűlési képviselő a szalaj- ka-völgyi Kárpátok őre emlékműnél tartott Kárpát-medencei magyar gazdák és polgári körök találkozóján.- Reméljük, hogy a közös jövőtervezés, amelyre most már nagyobb eshetőség nyílik, mint az elmúlt évtizedekben, ismét helyreállíthatja nemzetünk egységét - jelentette ki Duray Miklós. Többen is emlegették az autonómia- törekvéseket, annak helyzetét. Mint például Szilágyi Zsolt is, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.- Az erdélyi, felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómiaküzdelem tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára. A szabadság esélye a magyarok számára - mondta Szilágyi Zsolt. Ágoston András, a vajdasági MDSZ elnöke azt mondta, hat magyar párt már egyetért ott az autonómia ügyében.- Most már mélyen a jelenlévők szemébe nézve azt kell mondanom, hogy Magyarországtól várjuk a segítséget a kettős állampolgárságról tartott népszavazás sikeréhez, kérjük, hogy járuljanak hozzá - jelentette ki Ágoston András. Kovács Miklós, a Kárpátaljai magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is létfontosságúnak tartotta a kettős állampolgárságról szóló szavazást.- Szép gesztus lenne, ha sikerülne érvényes népszavazást tartani a kettős állampolgárság ügyében, és nagyon szomorú lesz, amikor ez nem fog összejönni - vélte Kovács Miklós. A KMKSZ elnöke kijelentette: „nem csak mi, az elszakított országrészen fogjuk magunkat rosszul érezni, hanem a magyarországiaknak még kellemetlenebb lesz”. • (MR) MSZOSZ: nagyobb béremelést akar Az MSZOSZ szakszervezet jövőre 6-8 százalékos béremelést tart elfogadhatónak, ami 4,5 százalékos inflációval számolva 4 százalékos reálbér növekedés jelent, a munkaadók viszont csak 4,5 százalékot ajánlottak. Az érdekegyeztető tárgyalásokon szó lesz arról is, hogy a szak- szervezet a jelenlegi 53.000 forint helyett 62.000 forint minimálbért tart szükségesnek - közölte Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke hétfőn Kaposváron tartott sajtótájékoztatón. Kollektív szerződési díj bevezetését fontolgatja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), ugyanis a szakszervezetek által kiharcolt és megkötött szerződések nemcsak tagjaikra, de minden, a tagság által „potyautasnak” nevezett dolgozóra érvényesek. „Egyre erőteljesebb a felvetés, hogy ezt a helyzetet meg kell oldani” - mondta a szakszervezeti vezető a tagság körében általánosan hangoztatott véleményre hivatkozva. Elmondta, hogy az MSZOSZ-nek jelenleg mintegy 350 000 tagja van, ezen belül sok tagszervezetnek sikerült a kollektív szerződés révén 70-90 százalékos védettséget biztosítani a dolgozóknak. Közölte: ez nem általános, a magyarországi munkavállalók 40 százaléka védett a kollektív szerződés által, de ez csak azokra a vállalatokra igaz, ahol 50 dolgozónál többet foglalkoztatnak, ugyanis az ennél kisebb létszámú cégeknél egyáltalán nincsenek kollektív szerződések. Wittich Tamás elmondta: a szakszervezet jövőre 6-8 százalékos béremelést tart elfogadhatónak, ami 4,5 százalékos inflációval számolva 4 százalékos reálbér növekedés jelent, a munkaadók viszont csak 4,5 százalékot ajánlottak. Wittich Tamás elmondása szerint az érdekegyeztető tárgyalásokon szó lesz arról is, hogy a szakszervezet a jelenlegi 53 000 forint helyett 62 000 forint minimálbért tart szükségesnek. A munkáltatók ezzel szemben 55400 forintra tettek javaslatot - közölte. • (fideszfrakcio.hu) Gyurcsány: több jusson a szegényebbeknek Módosulnak az adótörvények A család- és lakástámogatáshoz, valamint az adótörvények módosításához kapott és kért engedélyt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP-frakciótól - derült ki a szocialista frakció ülését követő hétfői sajtótájékoztatón. A miniszterelnök elmondta, úgy kell átalakítani a családtámogatást, hogy több jusson a szegényebbeknek. Ez a politika szembefordul azzal a konzervatív családtámogatással, amely azoknak adott többet, akiknek e nélkül is több volt - tette hozzá. Szavaiból kiderült, hogy a lakástáis mogatás rendszerének módosításához is megszerezte a támogatást, amivel azt szeretnék elérni, hogy a fiatal, első lakáshoz támogatást keresőknek tudjanak többet adni. A cél az lenne, hogy készpénz nélkül, vagy nagyon kevés készpénzzel tudjanak a fiatalok az első negyven-ötven négyzetméteres lakáshoz hozzájutni - közölte Gyurcsány. A miniszterelnök beszélt még arról, hogy a munkahelyteremtést az adótörvények módosításával, a társadalombiztosítás szabályainak változtatásával akarják segíteni. • (mtv.hu) Folytatódik a sztrájk az egészségügyben Csak néhány egészségügyi intézményben folytatódott hétfőn az Egészségügyben és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete (EDDSZ) által az elmúlt héten meghirdetett országos sztrájk. Csongrád megyében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több intézményéből, valamint a makói és a szegedi városi kórházból összesen mintegy 260-270 orvos és szakdolgozó csatlakozott a sztrájkhoz, lényegesen kevesebben, mint pénteken, amikor hét egyetemi intézmény mellett további öt kórház és rendelőintézet csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz, és összesen 650 dolgozó demonstrált az ágazat helyzetének javításáért. Ágoston Zsuzsanna, a SZTE sztrájkbizottságának tagja a kisebb létszámot azzal magyarázta, hogy a munkabeszüntetés keresetkieséssel jár, ezért nem is várható el, hogy minden alkalommal részt vegyenek ugyanazok a dolgozók a sztrájkban. Jászberényben az Erzsébet Kórházban 120 dolgozó sztrájkolt, csak sürgős esetekben látták el a betegeket. A sztrájk célja, hogy a készülő 2005. évi költségvetésben az egészségügy számára a lehető legjobb pozíciót elérjék, és akkor remélhetően az ellátás mostani szintje legalább nem fog romlani. A veszprémi megyei kórházban 435-en sztrájkoltak. Német Ilona főorvos, a kórház sztrájkbizottságának elnöke azt mondta: a munkabeszüntetéseket mindaddig folytatják, amíg a szakminisztériummal megkezdett tárgyalások nem vezetnek számukra kedvező eredményre. A Felsőoktatási Dolgozók Szak- szervezetének (FDSZ) Szegedi Tudományegyetemi Bizottsága szolidáris a sztrájkolókkal. • (mtv.hu) MDF: nem a minisztériumok átalakítására Legalább 10 milliárd forinttal többre lenne szükség a sportban. A Magyar Demokrata Fórum ismét bírálta a tárcák átszervezését. A Magyar Demokrata Fórum nem ért egyet azzal, hogy megszűnik a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium, ezért nemmel szavaz a parlamenti ülésen a minisztériumok átalakításáról szóló törvényjavaslatra. Gémesi György, az ellenzéki párt elnökhelyettese a sajtótájékoztatón azt mondta: szerinte a miniszterelnök szavahihetősége kérdőjeleződik meg, hiszen korábban ő maga is azzal érvelt, hogy szakmailag és politikailag is hibás lenne a szaktárca megszüntetése. A kisebbik ellenzéki párt szerint továbbra is mindenképpen szükség lenne egy kicsi, de hatékony sportminisztériumra, még akkor is, ha az ifjúsági és a gyermek ügyek az új, Göncz Kinga által vezetett tárcához kerülnek át. Gémesi György elmondta azt is, hogy az MDF elfogadhatatlannak tartja, hogy az idei, több mint három milliárd forinttal szemben jövőre a versenysport támogatására csak 850 millió forintot szán a költségvetés tervezete. Az ellenzéki politikus szerint ezzel beigazolódott, hogy a miniszterelnök korábbi ígéreteivel ellentétben nem csak erkölcsileg, de a támogatások területén is leértékelte a magyar sportot. • (MR) / Átadták a Deák Ferenc-díjakat Deák Ferenc-díjakat adtak át jogászoknak életpályájuk elismeréséül hétfőn Budapesten, Deák Ferenc születésének napja alkalmából. Az emlékplakettel járó elismerést Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Somos András, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, Szabó Lajos, a Magyar Közigazgatási Kar elnöke, és Máthé Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia jogtudományi bizottságának titkára adta át az általuk képviselt hivatásrend díjazottjának. A díjat tavaly, a Deák-emlékévben az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia jogtudományi bizottsága, a Magyar Jogászegylet és a Magyar Közigazgatási Kar képviselői hozták létre azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet azokra a jogászokra, akik „életútjukkal az elmúlt századok nagy jogászai, a deáki hagyományok méltó utódai” - tudatja a díj alapító okirata. A díjat évente ítélik oda a hivatásrendek egy-egy képviselőjének, a díjazottak személyéről az alapítók testületé hoz döntést. A második alkalommal átadott díjat idén Schirilla György ügyvéd, Panyi Béla ügyész, Szabó András jogtudós, Lúczi József közigazgatási szakember és Rakvács József bíró kapta. • (fideszfrakcio.hu) Lemondott a szocialista politikus Lemondott parlamenti képviselői mandátumáról Zuschlag János. A fiatal, szocialista párti politikus kijelentette, emberként és politikusként is óriási hibát követett el. Zuschlag János a múlt héten a Terror Háza előtt viccelődött a holokauszt áldozatairól. A távozó országgyűlési képviselő közölte azt is, hogy párttisztségeit megtartja és 2006-ban egyéni jelöltként szeretné megmérettetni magát a parlamenti választásokon. Zuschlag János parlamenti helyére a Bács-Kiskun megyei listáról érkezhet új képviselő az MSZP-frakcióba. • (MR) Október 23.: állami ünnepségek a fővárosban Az 1956-os forradalom 48. évfordulója és a harmadik Magyar Köztársaság 15 évvel ezelőtti megalapítása alkalmából október 22. és 24. között állami ünnepségeket rendeznek a fővárosban. Október 22-én, pénteken vetélkedők és előadások lesznek a Műegyetemen. Délután a megemlékezés után fáklyás menet indul a Bem József térre, majd a Kossuth térre. Október 23-án, szombaton az ünnepségek a Magyar Köztársaság állami lobogójának felvonásával kezdődnek a Kossuth téren, majd megemlékezést és koszorúzást tartanak a Rákoskeresztúri temető 300-as, 301- es és 298-as parcellájánál. • (hirtv.hu) Autópályát finanszírozna a bank Az Európai Beruházási Bank részt venne az új magyar autópályák finanszírozásában - derült ki a kormányfő és a pénzintézet alelnökének budapesti találkozóján. Wolfgang Roth azt mondta Gyurcsány Ferencnek, hogy az európai bank bekapcsolódna más, olyan infrastrukturális beruházásokba is, amelyeket az állami és a magántőke összefogásával tervez a kormány. A megbeszélésen részt vett Draskovics Tibor pénzügy-, és Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Vonzó a diákhitel Újabb 11 ezer egyetemista és főiskolás kért diákhitelt az idei tanévben. A Diákhitel Rt. adatai szerint a múlt heti átutaláskor összesen 7 milliárd 320 millió forintot kaptak a hallgatók. A kedvezményes kölcsön- programba 2001 óta több mint 170 ezren kapcsolódtak be. Azok a diákok, akik nem iratkoztak be szeptemberig, illetve nem jelentették be, hogy máshol tanulnak - most nem kaptak pénzt, de ha pótolják a hiányosságokat, akkor visszamenőleg hozzájutnak a hitelhez - tájékoztatott a Diákhitel Központ. Robogók után nincs regisztrációs adó Nem terjed ki a regisztrációs adó a robogókra - közölte hétfőn a Pénzügyminisztérium szóvivője. Pichler Ferenc elmondta: az adó kivetésének feltétele, hogy a járművet hivatalosan is forgalomba helyezzék, ehhez viszont rendszám kell. A kismotoroknak nincs rendszámuk, tehát ez a fajta közteher sem lehet érvényes rájuk. • (MR)