Hídlap, 2004. október-december (2. évfolyam, 195-257. szám)

2004-10-16 / 206. szám

tvműsor 2004. október 16., szombat • HIDLAP i A múlt emlékképet tízegynéhány negyzetméteren „Esztergomi magángyűjtők közszemlén” — olvastam a Kortárs Galéria és Kiállítóterem október 8-i tárlatmeg­nyitójának meghívóján. Nem helybeliként mindig is érdekelt, milyen értékeket őriznek az esztergomiak a váro­suk és életük múltjából, így igazi csemegének ígérkezett az alkalom. Még nem gondolkodtam soha azon, hányán férnek el tíz négyzetméteren, de nyugodtan konstatálom, hogy a Kortárs Galériában összegyűlt nyüzs­gő embercsoport méltóképp megtöl­tötte a nem különösebben tágas kiállí­tótermet. Még éppen jutott hely a he­lyi média operatőrjének beüzemelni a masináját, s már kezdődhetett is az ünnepélyes megnyitó. Szinte minden érkező vendéget személyes üdvözlettel fogadta a galé­ria tulajdonosa, Sasváriné Erzsébet. Igazi elismerés illeti őt, hogy a meg­nyitóra mindent a lehető legtökélete­sebben megszervezett, pedig nem volt könnyű dolga a törékeny hölgy­nek. A meghívottak közül elsőként Szalay Álmos közvetítette Faludy György alkalomhoz illő gondolatait. Michelangelo utolsó imája a magá­ban gyötrődő, bús, ám az alkotás vá­gyától hajtott ember önvallomásával kerítette a művészet bűvkörébe a ki­állításon megjelenteket. Ebben az emelt hangulatban lépett a kamera, illetve a közönség elé Ludwig Emil, a Magyar Nemzet szerkesztője. Beszé­dében felidézte az egykoron szomo­rú Esztergomot, a történelmi várost. „Itt minden hely, helyiség és épület magával hozott a múltból egy-egy történelmi kuriózumot.” - mondta elismerően, majd a kiállítás darabjait méltatta. Elmondása szerint az esz­tergomi magángyűjtő polgári csalá­dok élete összeforrt a város történel­mével, ezért az általuk gyűjtött ha­gyaték egyben történelmi lenyomat­ként, polgári értékként és kincsként él tovább a mában. Ám egy valamire való kiállításmeg­nyitó elképzelhetetlen az avatott szak­ember értékelése, műértő bemutatása nélkül, e megtisztelő feladatot Szabó Bernadett művészettörténész vállalta. Tőle tudhatta meg a kevésbé szak­avatott műkedvelő is, hogy miért képvisel ekkora értéket a most bemu­tatásra került tárlat. Esztergom gaz­dag műgyűjtő hagyományokra tekint vissza. Egykori főpapjai Simor János, Ipolyi Arnold, Csernoch János, Serédi Jusztinián neves műgyűjtők alapozták meg a Keresztény Múze­um kiemelkedő jelentőségű és nem­zetközileg is elismert gyűjteményét. „A századforduló óta a polgárság és az értelmiség folytatta a művészet tá­mogatását, felkarolását.” - ismertette. Az 1920-as években kibontakozó mű­vészetszervezői tevékenység egy tá­borba tömörítette az értelmiséget, a szellem és intellektus emberét. E tevé­kenység elindítója és mozgatója Eiczinger Ferenc takarékpénztári tisztviselő, egyben festőművész és író volt, a korabeli helyi szellemi élet köz­ponti alakja. Míg egyházi részről Lépőid Antal kanonok támogatta a vá­ros szellemi, kulturális és képzőművé­szeti értékeinek megőrzésére irányuló kezdeményezéseket. Ezen gyűjtői te­vékenység eredményének egy szelete látható most a Kortárs Galériában. A kiállításon 8 magángyűjtő, köztük több esztergomi kötődésű ember ké­peit csodálhatják meg az érdeklődők. Megtekinthető Bajor Ágost két képe, az esztergomi utca akvarell, illetve olaszországi munkái közül Taorminát ábrázoló színes rézkarca. A tárlat da­rabjai között látható Tipary Dezső nagybányai szénrajza és az esztergomi Vörösmarty utcát ábrázoló képe, Pirchala Imre, esztergomi rajztanár esztergomi látképe, valamint Révész István híres munkája, Karlovy Varyt ábrázó pasztellje. A kortársak közül Finta Edit alkotását emelném ki, akitől egy Örkény egypercest idéző alkotást láthatnak a galériába látogatók. De a kiállítás fő helyét egy kiemelkedő je­lentőségű esztergomi műgyűjtőről, Dévényi Ivánról Czóbel Béla által ké­szített portré foglalja el. A tárlattal, tu­lajdonképpen, Dévényi Iván születé­sének 75. évfordulójára és munkássá­gára szeretnének méltóképp emlékez­ni. A szervezők vállalkozása, a megje­lentek véleménye szerint is, igazán tiszeteletteljes és emlékezetes volt. Az érdeklődők október 29-ig még megte­kinthetik az érdekes gyűjteményt, hétfő kivételével naponta délután 14 órától 18 óráig. • Kép És Szöveg: Szalai Andrea Var jós táncházak Párkányban A Simon Júda napi vásárban is fellépő (szombat, délután egy óra) Varjos zenekar a közeljövőben rendszeres táncházakat kíván szervezni Párkányban. „A belépődíj nélküli rendezvények helyszínéül valamelyik, egyelőre még szá­munkra sem ismert párkányi vendéglőt szánjuk, ezzel is próbálva otthonosabbá tenni a táncházat” - közölte Madocsai Szilárd, a Varjos vezetője. Terveik szerint minden hónap egy fix napján (valószínűleg pénteken) tartanák a rendezvényt, amelyre szeretnének minél több vendégzenészt és táncost meghívni a környékről Budapesttől Pozsonvig. A Varjos a most szom­bati fellépésére is „légióssal” készül Kuklis Katalin személyében, aki énekkel fűszerezi az elsősorban felvidéki zenékből álló műsorukat. I.VI KR-CttAXUM MJKOtthOlC) MEGRENDELŐSZELVÉNY Név: Kézbesítési cím: Megrendelem 2004 ...........................í-től a HÍDLAPOT.......................példányban □ 3 hónapra 1------1 fél évre (3 9 00-Ft) I____I (7 50 0-R) aláírás:..... I I egy évre (14 400-Ft) A kitöltött szelvényt a következő címre kérjük beküldeni: Strigonium Rt., Esztergom, Deák Ferenc utca 4. K-

Next

/
Thumbnails
Contents