Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-10 / 137. szám
HÍDLAP • 2004. július 10., szombat „Karlovivari” Fociban kikaptak a csehek, de filmfesztivál rendezésben lenyomták a franciákat is Kétségtelen, hogy amikor csütörtök délelőtt elindultunk a Karlovy Varyban aznap kezdődő filmfesztiválra, mindenki sokkal inkább focilázban égett, semmint a filmfesztivál bűvöletében. Az autópályán kezdetben nagy dugók voltak - több autóból lobogott a. cseh nemzeti zászló majd este héttől síri csend borult az utakra és vélhetően a fél ország a tévéképernyők előtt ült. Miután a cseh sörgyártás egyik fellegvára, Krusowice is útba esett, az első félidőt egy hamisítatlan helyi kocsmában töltöttük, ahova vélhetően, a nem túl nagy település teljes férfilakossága betömörült és egy-egy kihagyott helyzet után ment a kurvyckázás, és a kiabálás, meg persze folyt a kenyérié. Ezek után érthető, hogy Karlovy Varyba érkezésünk után - a második félidőt és a hosszabbítást a cseh közszolgálati rádióban követtük nyomon, ahol a riporter „nula-nula” kijelentésein kívül persze semmit nem értettünk -, de még másnap is érezhető apátiában szenvedett a város, legalábbis annak cseh lakosai. Pedig a 39. Karlovy Vary Filmfesztivál hangulatos, a cannesihoz képest egyenesen felemelő rendezvény, ahol a történet tényleg a filmről, a külföldi újságírók kiszolgálásáról szól. A csehek - korábban csehszlovákok - büszkesége kiváló „A” kategóriás rendezvény, azaz a legmagasabb besorolású, a cannesival, berlinivel egyenrangú filmes esemény. A vasfüggöny előtti években még kuriózumként hatott, mára viszont már a filmfesztivál dömping egyik európai fellegvára lett. Hosszasan lehetne sorolni, hogy miért szereti mindenki jobban, s nevezi kissé családias hangulatúnak a csehek rendezvényét, szemben a franciák sznobériájával, vagy a németek kimért, száraz profizmusával, de kár rá a magazin szót vesztegetni. Legyen elég annyi, hogy itt gond nélkül meg lehet tekinteni napi négy filmet, az újságírókon kívül a diákok is válthatnak fesztiválbelépőt, amellyel szinte bizonyosan bejutnak a legjobb, legkeresettebb filmekre is. A belépő 900 cseh korona (kb. 7600 forint), de a fene sajnálja rá a pénzt, ha utána napi négy filmre kérhet helyre szóló belépőt, és még napi öt zártkörű sajtóvetítésre is benevezhet, ha bírja szuflával, no meg idővel. Összesen 230 film szerepel a programban, ebből 15 versenyfilm, számos retropsektív vetítés (idén például John Cassavetes filmjeivel, mint a New York árnyai, vagy az Egy hatás alatt álló nő), dokumentumfilmek, függetlenfilmes szekció, és különleges válogatás (mint például a 10 legjobb török film, a Cseh film 2003-2004, vagy a Variety kritikusainak válogatása). A versenyszekció filmjei Karlovy Varyban az Arany Kristályért, valamint a fődíjjal járó 20 000 dollárért küzdenek. Az exkluzív társaságban idén a magyar színeket Janisch Attila Szemlefődíjas alkotása, a Másnap képviseli, nem is esélytelenül. Mellette kiemelendő Az olasz nyelv kezdőknek című dogmafilm szereplőjének, Paprika Steennek rendezése, az Aftermath, mely egy gyermeküket elvesztett házaspár hétköznapjait mutatja be a trauma árnyékában. A Mistri remek cseh feketekomédia egy falu lakosságáról. A mindössze hatfős kompánia - a változatosság kedvéért, a csehek másik kedvenc sportágáért - a hokiért bolondul, a falu bolondja pedig egyenesen előre látja a végeredményeket. Szintén említést érdemel a Cavedweller, Kevin Bacon és Kyra Sedwick főszereplésével és az orosz My Stepbrother Frankenstein, mely a címmel ellentétben nem egy szörnyről, hanem egy családi drámáról szól. A magyar színeket a Másnap mellett többek között a Dealer is képviseli, melyet Janisch filmjéhez hasonlóan telt házak előtt vetítenek. Eredményhirdetés szombaton, további érdekességek jövő héten. • KárpAti György - Karlovy Vary Holnapután Kollektív tapasztalat, hogy az emberiség meg-megborzongva, szadista jókedvvel nézi saját tömegpusztulását a filmvásznon. Élvezi, ha döglődni látja a Nagy Mindenkit különféle eszement és irdatlan - tőlünk minden esetben független - pusztítás csapdájába ejtődve. Irtottak már minket marslakók, meteoritok, hurrikánok, ezúttal a jégkorszak jön. Egyvalami viszont közös ezekben a filmekben: nagyon (nagyon) kicsik vagyunk. A Holnapután című film semmiben sem különbözik elődeitől. Itt is az Amerikai Egyesült Államok az origópont, itt is csak néhány napja van a meggajdult népnek arra, hogy valamit borzasztó gyorsan kitaláljon, és itt is rengetegen meghalnak, míg rájönnek. Természetesen félig lesötétített szobákban láthatjuk - mint eddig mindig — a glancos USA-kormányt és tanácsadói készlétét, akik a legveszedelmesebb körülmények között is kifogástalan öltönyökben döntenek több millió ember evakuálásáról. Van benne minden, minden korosztálynak. Olyan, akár egy karácsonyfa; van kisgyerek, kiskutya, jóképű negyvenes a hölgyeknek, jóképű húszkörüli fiú a tinilányoknak, szép arcú húszkörüli lány az uraknak, ugyanebből van néger, van gazdag, hajléktalan, - és mindenki nagyon megküzd az életéért. A Holnapután című film a kötelező közhelyek után azonban mégis előrukkol néhány olyan momentummal, amelyre nem mondható, hogy rossz szándékú lenne. Első és legfontosabb; feltűnően kampányol Bush újraválasztása ellen (megfagy az amerikai elnök hihi), elsősorban minket hibáztat a hűvösért, no és, hogy az USA milyen gyengekissemmi lenne, ha Los Angeles, meg New York bekorhadna. Roland Emmerich „játékosan-daco- san” megpaskolja Amerika pofiját, - tömegesen mennek át az amcsik a mexikói határon, sőt, még az államadósságot is elnézik nekik, csak mehessenek. Egyébként nincsenek olyan sokan, hisz a nagy többség megfagyott, amikor az egyik légáramlat másodpercenként tíz fokot csökkenve az Egyenlítőtől fölfelé lehűtötte a kedélyeket. Szép volt na! (Csodálkoznak rajta, hogy a klimatológusok végigröhögték a tesztvetítést?) Ezentúl mi az üzenete a filmnek? Erre csak homályos feleletet kapunk. Felhívom kedves olvasóink figyelmét, nagyon sok pénzt lehet ám keresni egy ilyen filmmel! Továbbá, ha nem vigyázunk, magunkra haragítjuk a természet lágy ölét. És a legfontosabbat majdnem kihagytam; ne szavazzon Bushra az amerikai nép, ha nem akar egy újabb jégkorszakot. No meg - igen szép a táj, ha - behavazott. • SLEEPY Dirty Dancing 2. (Dirty Dancing - Havanna Nights) Itt a folytatása annak a filmnek, melynek nem lett volna szabad megcsinálni a második részét. Az eredeti úgy volt jó, addig volt jó, míg egy volt belőle. De ha már egyszer sikeres volt, miért ne lehetne még egyszer lehúzni ugyanarról a bőrt? A 18 éves Katey Miller (Romola Garai), a film főhőse Kubába érkezik, hogy először is megtanuljon spanyolul, másodszor, hogy találkozzon édesapjával, aki ott tölt be vezető pozíciót. A helyszínen viszont megismerkedik eg)' rendkívül vonzó, a táncnak élő fiatalemberrel, aki elrabolja a szívét. Javier (Diego Luna) megtanítja Katey-t a salsa fortélyaira, majd megkéri, hogy szerepeljen vele egy táncbajnokságon. Katey és Javier egyre jobban összemelegedik és nem csak a versenyen, de a La Rosa Negra nevű bárban is kipróbálják tánctudásukat. Akiknek tetszett az első rész, az maradjon annál. Akit netán felcsigáz, hogy elkészült a folytatás, az nézze meg: szerintem csalódás lesz. Tizen három (Thirteen) Fiatalokról szóló film, fiataloknak. Tracy története, aki az iskolában megismeri a vele egykorú Éviét. O lesz Tracy példaképe és mindent megtesz, hogy rá hasonlíthasson. A „bevágódás" érdekében olyan dolgokat is bevállal a 13 éves lány, ami ebben a korban nem épp építő hatású. Tanga bugyi, piercing, tetoválás, drogok és a szex érdekli őt csupán. Egyáltalán nem törődik környezetével, csak új barátnőjének hódol. Édesanyja (Holly Hunter) intő szavai is kevesek az észheztéréshez Catherine Hardwick filmje tanulságos történet a pubertáskorba érkezők, és szüleik számára. A kamaszok csak egyre vágynak, hogy az iskolában kitűnjenek, üssenek el az átlagtól, ők legyenek a legszebbek, a legmenőbbek, nekik jusson a legszebb fiú. A főszereplő lány szintén tizenhárom éves, és mesterien formálja meg Tracy szerepét. A tinivígjátékoktól elütő film, ez az alkotás egy más világot tár a néző szeme elé. A való világot. Szigorúan piszkos ügyek (Wu Man dao) Ming a maffiának dolgozik, beépített emberként. Még fiatalkorában - 18 évesen -a gengszterfőnök, Sam utasítására lett beépített ember a rendőrségnél. Yan ugyanilyen szerepet tölt be, csak éppen fordított helyzetben. Ő beépített zsaru a maffia köreiben, ő is fiatalon kezdte és tökéletesen végzi feladatát. Az élet azonban nem várt helyzeteket kreál és a két főszereplő Ming és Yan körül egyre jobban szorul a hurok. Találkozásuk elkerülhetetlen, de a legrosszabbkor történik. Akkor, amikor a rendőrség és a maffia egy időben jön rá, hogy tégla van közöttük. A film honkongi akciófilm létére nem csak az akcióról, hanem drámáról, érzelmekről és belső tulajdonságokról is szól. A történet ügyesen szövi a szálakat, a karakterek kidolgozottsága szinte tökéletesre sikeredett. Egy hölgy arcképe Duna TV - vasárnap, 20.00 Henry James regényének (az amerikai irodalom klasszikusának számít) filmes változata. A történet a XIX. századba kalauzolja el a nézőt, annak is a végét mutatja be. A főhős maga Isabel Archer (Nicole Kidman), fiatal amerikai hölgy, aki úgy él, ahogy a kor megköveteli' konzervatívat szabályok szerint. Nem hajlandó elfogadni egy házassági szerződést, amiért majdnem kitagadják az örökségből, ám fordul a helyzet: édesapja nagy összeget hagy rá halála után. Szabadsága viszont továbbra is veszélyben van. Főleg azután, hogy madame Merle eg)- ördögi terv után - jó barátnőként - előnytelen házasságba kergeti Isabelt. A kiszemelt szegény Osmond (John Malkovich), akit semmi más nem érdekel, csak a pénz. A sok pénz... A film tökéletesen tükrözi a kort, Nicole Kidman és John Malkovich kettőse mindent felülmúl, nincs rá jobb szó: káprázatos alkotás. Paul Simon: Paul Simon Collection (Expanded and Remastered) Egy magyar származású klasszikus, akiről csupa jó mondható el. Már a 60-as évektől Art Garfunkel zenésztársával együtt a porondon volt. A 80-as években már odáig növi ki magát, hogy dalszövegeit elemzés okán tanítják az amerikai egyetemeken. Ugyanebben az évtizedben képes volt egy képtelen fordulatra, és az ősi kontinens, Afrika felé fordul, majd elkészíti a nagy áttörést hozó afrikai zenei világot felvonultató Graceland című albumát. A mostan ajánlott kollekció nem semmi. 9 albumot kapunk együtt, benne természetesen az említett lemez és a többit, pályafutása és a szakma mérföldköveinek betudható lemezeket. Kispénzű rajongóknak a kollekcióval együtt piacra dobott szimpla, egyenkénti verziót ajánlom.
