Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-28 / 192. szám
MAGYARORSZAG 3 / 2004. szeptember 28., kedd • HÍDLAP • Gyurcsány Ferenc a kijelölt miniszterelnök Gyurcsány Ferencet, az MSZP- SZDSZ-koalíció kormányfőjelöltjét javasolta miniszterelnöknek Mádl Ferenc. A köztársasági elnök erről szóló átiratát az Országgyűlés plenáris ülésének kezdetén olvasták fel. Gyurcsány Ferenc a felkérést elfogadta és azt mondta, az új kormány programja „egy gyarapodó és igazságos köztársaság programja, 10 millió magyar állampolgár programja, amely a 15 milliós magyar nemzet iránt érzett és vállalt felelősséggel készült”. A kijelölt miniszterelnök rövid beszéde után átnyújtotta a kormány- program egy-egy példányát Mádl Ferenc köztársasági elnöknek és Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének. Az MSZP testületéi már pénteken jóváhagyták a dokumentumot, az SZDSZ országos tanácsa pedig szombaton biztosította azt támogatásáról. Kuncze Gábor, a kisebbik koalíciós párt elnöke közölte: megszavazzák a kormányprogramot. Az Gyurcsány Ferenc SZDSZ belső ellenzékeként elkönyvelt szabad tanácskozás vasárnapi rendezvényén Bauer Tamás viszont bírálta a kormányprogramot, mondván: a Gyurcsány-kabinet ott folytatja, ahol elődje abbahagyta. A Lendületben az ország című program egy politikai szándéknyilatkozattal kezdődik, amelynek lényege: a 2002-es modernizációs intézkedések nem voltak összhangban a gazdaság teljesítőképességével, emiatt újabb feszültségek keletkeztek, ezért most hozzá kell fogni a társadalompolitika igazságosabbá és az államháztartás versenyképesebbé tételéhez. Az anyag gazdasági része az euró 2010-es bevezetését ígéri, valamint autópályát Debrecennek, Szegednek, Nyíregyházának, Dunaújvárosnak és a Dél-Balatonnak. A programtervezet hangsúlyos eleme Budapest támogatása. Ami a családokat illeti: az ingyenes tankönyv mellett az ingyenes óvodai és bölcsődei étkeztetés bevezetését ígérik. Megmarad az eva, sőt a továbbfejlesztését ígérik, a 30 éven aluli házasok első lakásuk megvásárlásához állami hitelgaranciát kapnak, így minimális önerő segítségével is otthont teremthetnek a fiatalok. A hivatásos haderőre való átállást 500 új szolgálati lakás építésével és 1500 laktanyai férőhely felújításával segítik, a rendőrséget ezer új gépjárművel erősítik meg és megvalósítják az egyablakos ügyintézési rendszert. A kormányprogram alkotói belátták: 2006-ig nincs lehetőség az egészségügy átfogó reformjának végrehajtására, ugyanakkor megerősítik a népegészségügyi programban megfogalmazottakat: a magyar emberek várható élettartamának tíz éven belül három évvel kell emelkednie. Meglehetősen elnagyoltan foglalkozik a tervezet két területtel, a mezőgazdasággal és a környezet- védelemmel. Az új miniszterelnökről és az új kormányprogramról szerdán szavaz az Országgyűlés. Gyurcsány Ferenc leendő miniszterelnök csütörtökön nevezi meg, kikkel kíván együtt dolgozni az elkövetkezendő 20 hónapban, az általa vezetett kormány pedig október 4- én, hétfőn alakul meg. • (SZEREDAI BOTOND) Alkotmányt sértett az Országgyűlés Az ügydöntő országos népszavazást kezdeményező több mint 320 ezer támogató aláírás átadásának időpontja (2004. július 2.) óta, az Országgyűlés (OGY) négy ízben követett el alkotmánysértést - jelentette ki Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, hétfői sajtótájékoztatóján. Az elnök elmondása szerint, először július 9-én, azzal, hogy befogadta az MDF frakció törvénytervezetét, amely feleslegessé tenné a népszavazást. Másodszor augusztus 25-én, amikor kijelölte az illetékes bizottságot, harmadszor szeptember 15-én, amikor a Rendészeti Bizottság megtárgyalta, a legsúlyosabban szeptember 20-án, mikor az OGY plenáris ülése arról döntött, hogy az Alkotmánybíróság (AB) vonatkozó határozatának tételes tiltása ellenére, tárgysorozatba veszi a már elrendelt, kötelező ügydöntő országos népszavazással versengő indítványt. Az AB 52/1997. számú határozata szerint a népszuverenitás közvetlen hatalomgyakorlását a maga teljességében a kötelezően elrendélő népszavazás valósítja meg. Ezért kötelező népszavazás esetén az OGY köteles minden feltételt teljesíteni a szavazás megtartására. Patrubány hozzátette, hogy ez a kötelessége magában foglalja a tartózkodást is minden olyan döntésről vagy mulasztásról, amely befolyásolná vagy meghiúsítaná a független és közvetlen hatalomgyakorlás megvalósítását, s köteles más szerveket is távoltartani ettől. „A népszavazási kezdeményezést tehát már az aláírások benyújtásától kezdve -és nem csak a hitelesítés megtörténtétől - közvetlenül az Alkotmány alapján abszolút védelem illeti meg.” - jelentette ki Patrubány Miklós, az AB alkotmányértelmező határozatára hivatkozva. A már megkezdett kötelező népszavazási eljárási folyamat megzavarásától és meghiúsításától való tartózkodás kötelessége minden, a népszavazásban érintett szervnek „a kormánytól kezdve az Országgyűlésig és a köztársasági elnökig” - fejti ki az AB határozata. Dr. Gaudi Nagy Tamás, európai szakjogász, (az MVSZ elnökségi tagja) úgy nyilatkozott, az AB említett határozata egyértelműen kimondja, hogy a kötelező népszavazási kezdeményezés támogatottságának teljesülése automatikusan a képviseleti szerv fölé helyezi a közvetlen hatalomgyakorlást. Az Országgyűlés az adott népszavazási kérdés tekintetében végrehajtói szerepbe kerül, s azt kell biztosítania, hogy a közvetlen hatalomgyakorlás eljárását ne fenyegesse semmi, egészen az eredményes népszavazásig. Patrubány Miklós levélben fordult Szili Katalinhoz, az Ország- gyűlés elnökéhez és a parlamenti pártok frakcióvezetőihez, amelyben kérte a folyamatban lévő kötelező ügydöntő népszavazás védelmét. Az MVSZ elnöke kéri az Országgyűlést, hogy tartózkodjék a kettős állampolgársági népszavazás további befolyásolásától, megzavarásától, és halasszon el minden vitát a kötelező népszavazás lebonyolításáig. Ellenkező esetben az MVSZ kénytelen lesz az Alkotmánybíróság oltalmát kérni a már elrendelt népszavazásra. Patrubány hozzátette, hogy a folyamat zavartalanságának biztosítása érdekében, soron kívüli találkozót kért az Országgyűlés elnökétől és a négy parlamenti párt frakcióvezetőjétől. • (Epress József) Kaiser tagadta a mészárlásban való részvételt A parlament előtt az adózással kapcsolatos törvényjavaslatok Tucatnyi rendőr biztosítja a móri tragédia tárgyalását Számos vádpontban elismerte bűnösségét, ám a móri mészárlásban való részvételét tagadta Kaiser Ede. A 2002. május 9-én történt tragikus bankrablás két vádlottjának, Kaiser Edének és Hajdú Lászlónak tegnap megkezdődött büntetőperének helyszínét több mint egy tucatnyi rendőr és fegyveres őr biztosította a Fővárosi Bíróságon. A tárgyalóterem biztonságát tizenkét rendőr felügyelte, emellett Kaiserre és Flajdúra külön-külön egy-egy plusz fegyveres őr is vigyázott. A vádirat a móri mészárlás mellett több fegyveres rablást és súlyos testi sértést is ró a páros terhére. A büntetőügyet a Marinko- és a Clodo-ügy tárgyalójaként is ismert Varga Zoltán bíró tárgyalja. Sem Kaiser Ede, sem pedig Hajdú László nem tett szóbeli vallomást a móri mészárlás bírósági tárgyalásán. A 2002. májusi brutális bankrablás két vádlottja csak részben volt hajlandó vallomást tenni, s még azt is csupán írásban. Vallomásukat mindketten előre elkészítették és magukkal vitték a Fővárosi Bíróságra, ahol papíron nyújtották át a tárgyalást vezető Varga Zoltán bírónak. A több erőszakos bűncselekménynyel is vádolt Kaiser azt állította, hogy semmi köze nincs a 2002. májusi móri mészárláshoz, s az ott történt eseményekről csak vádlott-társától, Hajdú Lászlótól értesült. A per első és második vádpontját illetően írásbeli nyilatkozatában mindössze annyit írt: elismeri bűnösségét, és minden úgy történt, ahogy az a vádiratban áll, sőt ugyanezt írta az ötödik vádpontra is. Kaiser egyúttal bejelentette, hogy - délelőtti álláspontjával ellentétben - mégis hajlandó válaszolni a bíróság kérdéseire. Állítása szerint őt és vádlott-társait is megrázta a móri mészárlás aljassága. A brutális bankrablás vádlottja a vádirat számos pontjában elismerte bűnösségét, ám a móri mészárlásban való részvételét tagadta. A vádlott a Fővárosi Bíróságon annyit elismert, hogy korábban - még 2000-ben - felmerült benne a móri bankfiók kirablása. Azt azonban nem volt hajlandó elismerni, hogy a nyolc ember életét követelő 2002. május 9-i támadáshoz bármi köze lett volna. • (hirtv.hu) A Pénzügyminisztérium beterjesztette az Országgyűlésnek az adózással kapcsolatos törvényjavaslatokat. Két törvényjavaslatot nyújtottak be: az egyik az adókról, a járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló indítvány, a másik a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló önálló törvényjavaslat Az első törvényjavaslat számos jogszabály módosítását tartalmazza, köztük a személyi jövedelemadóról, a társasági és az osztalékadóról és az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényekét, miként az áfáról és a fogyasztóiárkiegészítésről szóló jogszabályokét. A javaslat szerint változnak a közösségi vámjog végrehajtásáról, a jövedéki adóról, a helyi adóról, az illetékekről és az államháztartásról szóló törvények is. A módosítások érintik a nemzeti kulturális alapprogramról szóló jogszabályt, de a kormány szándékai szerint e javaslattal módosítják a gépjárműadóról és a regisztrációs adóról szóló törvényeket, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvényt, az energiaadóról szóló jogszabályt. Ugyancsak az adótörvények módosítása tartalmazza a társadalombiztosítási ellátásra és a magánnyugdíj szolgáltatásra jogosultakról szóló jogszabály változását, mint ahogy e javaslatcsomaggal módosul a kormány szándékai szerint az alkalmi munkavállalói könyv és az ehhez kapcsolódó járulékok, valamint az egészségügyi hozzájárulás és a családi támogatások rendszere is. A javaslatcsomag tartalmazza még az önkéntes kölcsönös, valamint a magánnyugdíjakról és -pénztárakról szóló jogszabályok, továbbá a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény módosítását. Érinti a módosítás a környezetterhelési díjról, a közjegyzőkről, a közhasznú szervezetekről, a mozgóképről, a magyar exporthitel bankról és biztosítóról szóló jogszabályokat. A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló önálló törvényjavaslat alanyai a hitelintézeti törvény hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények, amelyeknek a kormány és a bankok megállapodása szerint két évre kell fizetniük a különadót, az adó mértéke 6 százalék, amelyet a kamat és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások pozitív különbözete után kötelesek fizetni. • (Lugosi JAnos) Orbán Viktor a VMSZ vendégszónoka Orbán Viktor lesz a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányzáró rendezvényének vendégszónoka. A Fidesz elnöke tegnap utazott Zentára, ahol este részt vett a szövetség kampányzáró nagygyűlésén. A szerbiai helyhatósági és vajdasági parlamenti választások második fordulóját jövő vasárnap tartják meg. A többségében magyar lakosságú Zentán két magyar jelölt, Juhász Attila és Rácz Szabó László küzd a polgármesteri tisztségért. Októberben MDF-képviselők pere A Fővárosi Bíróság október 14-ére tűzte ki az MDF-frakcióból kizárt képviselők perét. Az öt honatya az Országgyűlést, az Országgyűlés Hivatalát és Herényi Károly frakcióvezetőt perli az eredeti állapot helyre- állításáért, jó hírnév megsértéséért, illetve 15 millió forint nem vagyoni kártérítésért. Balsai István, Font Sándor, Horváth Balázs, Kelemen ; András és Szászfalvi László kizárásáról szeptember 2-án tájékoztatta az Országgyűlés elnökét Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője. • (hirtv.hu) Féltik a takarékszövetkezeteket Elfogadhatatlannak tartja a kamatkülönbözeti adó tervezett bevezetését az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség. A tegnap kiadott közleményben elsősorban azt kifogásolja, hogy az érintett hitelintézetek megkérdezése nélkül döntött a kormány. A szövetség szerint a 6 százalékos kü- ; lönadó több száz vidéki fiók ellehe- j tetlenüléséhez vezethet, ezeket ugyanis jelenleg veszteséges működésük ellenére is fenntartják a takarék- szövetkezetek, a városi fiókok nyereségéből fedezve a kiadásokat. Pluszelvonás esetén azonban erre nem lenne mód - hangsúlyozza a Takarékszövetkezeti Szövetség, és egyben reményét fejezi ki, hogy a kormányzat mérlegeli ezeket az érveket. Több a közúti baleset A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 6 százalékkal több közúti baleset történt az idén az első 7 hónapban, mint a múlt év hasonló időszakában. A KSH jelentéséből kiderül, hogy negyedével nőtt az olyan ütközések, gázolások száma, ahol az alkohol játszotta a főszerepet. A nyár közepéig 18 emberrel kevesebben haltak meg a hazai utakon, mint tavaly, a súlyos sérültek száma azonban 6, a könnyűeké pedig 7 százalékkal emelkedett. Címzett támogatások A kormány jövőre mintegy 45 és fél milliárd forint értékben, összesen 75 önkormányzatnak javasol címzett támogatást. Erről Jauernik István az MSZP frakció önkormányzati munkacsoportjának vezetője beszélt. Közölte: a támogatással a helyhatóságok 58 milliárd forintot fordíthatnak egészségügyi, szociális és oktatási beruházásokra. • (MR)
