Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-15 / 183. szám

MAGYARORSZÁG 3 2004. szeptember 15., szerda • HÍDLAP • Gyurcsány „megbotlott” - mégsincs jólét A statisztikai hivatal jelentéseinek tanulmányozását javasolta Gyurcsány Ferenc sportminiszter kedden a Parlamentben elismerte, hogy pontatlanul és hibásan fogal­mazott múlt héten, amikor arról beszélt, hogy Magyarországon nagy a jólét. A miniszterelnök-je­lölt a fideszes Rogán Antal felszó­lalására reagált. Rogán Antal felelevenítette Gurcsány Ferenc egy héttel ezelőtti beszédét, amelyben a miniszterel­nök-jelölt azt mondta, ma erős a gazdaság, stabil és nagy a jólét. Az ellenzéki poltikus szerint az energia­árak jelentős emelése miatt az em­berek sokkal rosszabbul élnek, mint két évvel ezelőtt, hiszen 2002 és 2004 között 20-30 százalékkal emel­kedtek a lakosság közüzemi díjai. A romló életszínvonalért szerinte Gyurcsány Ferenc is felelős, aki Medgyessy Péter stratégiai főta­nácsadója volt. Gyurcsány minisz­terelnökké választásával pedig 2002 után 2004-ben a nagy áttörés helyett Rogán Antal ismét a nagy átverés évei következ­nek - tette hozzá Rogán. „Amikor a vagyonáról kérdezték, Rotchild nyomán azt válaszolta: csak az első milliómról ne kérdezzenek. A tanácsadói munkáról: csak az első két évről ne kérdezzenek. Az emberek nem mondhatják azt a díjbeszedőnek, hogy csak az előző havi villanyszám­láról ne kérdezzenek” - vélekedett a Fidesz frakcióvezető-helyettese. Válaszában a kormányfőjelölt elis­merte, hogy hibázott: „Az ön által mondott és idézett mondat pontatlan és hibás. A pontatlanságot én követ­tem el, és a hibát is én követtem el.” Majd elmondta: tisztában van vele, hogy Magyarországon együtt van a sanyarú nélkülözés a gyarapodó kö­zéposztállyal és a hol tüntetőén, hol felelősen megélt gazdagsággal. A kép­viselő felvetéseire elmondta, nemcsak az árak, hanem a jövedelmek növeke­dését is figyelembe kell venni egy-egy képviselői felszólalás előtt. „2002-ben és 2003-ban a reáljövedele- mek 25, a nyugdíjak 20 százalékkal nö­vekedtek. Ez azt jelenti, hogy a vásárló­erőt tekintve negyedével lehet többet vásárolni” - magyarázta Gyurcsány. A kormányfőjelölt állításait a Köz­ponti Statisztikai Hivatal adataira hi­vatkozva mondta el, a kételkedőknek pedig azt tanácsolta, hogy nézzenek utána, ha kételkednek a jólét jelentős növekedését - véleménye szerint - jól bizonyító adatokban. • H1r TV Megsértette a hölgyeket is Nyílt levélben tiltakozott 12 nőszervezet Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök-jelölt korábbi kijelentése miatt, miszerint: „akinek öregecskedő fele­sége van, az megérdemelne egy fiatalabbat”. A Népszabadságban közzé­tett nyílt levél szerint Gyurcsány kijelentése sérti és megalázza a nőket. A miniszterelnök-jelölt már pénteken visszakozott. Mint mondta: bos­szantja, hogy ironikusnak szánt kijelentéséből sértés lett. • hír tv Veszélyben a közszféra Felkészülés a kormányzásra A munkanélküliség csökkentésé­hez, a foglalkoztatás növeléséhez új gazdaságpolitikára, a kis - és közép vállalkozások versenyképes­ségének növelésére, a képzési rendszer átalakítására és valódi adócsökkentésére van szükség, je­lentette ki Bernáth Ildikó, az Or- szággyülés Foglalkoztatási és Mun­kaügyi Bizottságának Fideszes tag­ja keddi sajtótájékoztatóján. Kijelentette, hogy a versenyszférá­ban a kormányváltás óta tapasztalható bizonytalanság, kiszámíthatatlanság mára a közszférát is elérte, ahol a kor­mány nyolcvanezer fős elbocsátásra készül. „Mindezt úgy jelenti be a pénz­ügyminiszter, hogy a kormánynak nincs semmilyen koncepciója a jövőre nézve, és nincs programja arra sem, hogy mi lesz az elbocsátott emberek sorsa”. A bevezetett új adónemek és já­rulékok miatt a hazai kis- és középvál­lalkozások helyzete megrendült: az energiaadó, az innovációs járulék, a környezetterhelési adó már-már elvi­selhetetlen terhet rónak a vállalkozá­sokra - mondta Bernáth Ildikó. Sajná­latos, hogy a munkahelyteremtés szán­déka továbbra is csak hangzatos ígére­tekben és látszat-cselekvésekben jele­nik meg. Hiába akarják a szocialisták prioritásként kezelni a foglalkoztatás­politikát, ha a szavakat nem követik a tettek, ha nincs átfogó és hatékony koncepció. Mindez azt jelenti, hogy a szocialista párt továbbra sem kíván foglalkozni a pályakezdők munkanél­küliségével, amely egyre aggaszóbb mértéket ölt, valamint nem kíván fog­lalkozni az 50 éven felüliek és a nők munkanélküliségével sem. A közszfé­rában most tervezett leépítés akár 80 ezer főt is érinthet. A közelgő elbocsá­tásokkal kapcsolatban a Fidesz-frakció a következő kérdésekre vár választ: mi­lyen szempontok alapján dönt a kor­mány arról, hogy mely területekről és hány embert bocsátanak el, valamint a minisztériumokon kívül milyen más közigazgatási szerveket, háttérintéz­ményeket érint még a leépítés? Továbbá, érinti-e a leépítés az önkor­mányzatoknál dolgozó közigazgatási szakembereket, és milyen támogatási rendszert dolgoz ki a kormány annak ér­dekében, hogy az elbocsátott köztisztvi­selők ismét munkába állhassanak? • EP Kedden megalakult a Polgári Kormányzás 2006 védnöki testüle­té, amelynek tagjai a Fidesz kor­mányzásra való felkészülését se­gítik, jelentette ki Navracsics Ti­bor, a párt kabinetfőnöke az ülést követő sajtótájékoztatón. Navracsics elmondása szerint olyan szakértőket sikerült megnyer­ni a stratégia kidolgozására, akik ed­digi tevékenységük alapján garanciát jelentenek a polgári kormányzásra való felkészülésben. A védnöki testület stratégiai kuta­tásokat végez többek között a gazda­ságpolitika, az egészségügy, a kultu­rális szféra területén, illetve szeptem­bertől politikatudományi elemzése­ket is készítenek. A politikai döntéseket továbbra is a Szövetség ügyvezető elnöksége hozza majd meg, míg a kormányzati mun­kára történő felkészülés a most felál­ló háttérintézményben zajlik majd. Navracsics tájékoztatott arról, hogy a most megkezdődő gazdaságpolitikai kutatásokat Matolcsy György vezeti, Mikola István a Fidesz egészségügyi­népjóléti stratégiájának kidolgozását Navracsics Tibor irányítja, a kultúra területén zajló ku­tatásokat pedig Pálinkás József koor­dinálja. Szeptemberben egyúttal el­indulnak a kormányzattani, politika- tudományi kutatások is. A védnöki testület tagjai: Matolcsy György, Mikola István, Balogh Zol­tán, Pálinkás József, Stumpf István, Schmidt Mária, Lánczi András, Martonyi János, Harrach Péter. Az alakuló ülésen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke. • (epress) Taxisháború a fővárosban A hiány előidézésének művészei Ki finanszírozza a hibás gazdaságpolitikát? Született rendelet, létrehoztak drosztokat, mégis elégedetlen a taxis­társadalom a fővárosban. A több mint ötezer személyfuvarozónak először ezerkétszáz helyet jelöltek ki, majd azt megtoldották még ötszázzal. De így is kevés az állomás. A helyhiány mellett gond az is, hogy a meglévő állomáso­kat egy-egy társaság kisajátítja. Krapfer László szakmai főtitkár el­mondta: „Egy állomást egy taxitár­saság kisajátított magának, innen oszt­ják el az egész belső 13. kerületi megren­delést. Igazából nem értem és a szak- sezrvezet tiltakozik is ellene, mert ezzel kizárják a tisztességes taxisokat a droszt használatától, akik kifizették a huszon- kétezer forintos taxihasználati díjat.” A szakszervezet azért sem érinti ezt, mert a közelben van egy harminc férőhelyes állomás, ahonnan lehetne indítani az autókat, azt viszont senki sem használja. Droszthiány elsősor­ban az ötödik kerületben van, ahol az önkormányzat területéből egyetlen centimétert sem adott a taxisoknak. • Hír TV A 3,8 százalékos államháztartási hiánycéltól már januárban elbúcsúz­hattunk. Akkor a túlteljesített deficit a pénzügyminisztert is magával vit­te: László Csabát Draskovics Tibor követte a miniszteri bársonyszék­ben. Vele együtt egy új deficitcél, a máig is érvényes 4,6 százalék is napvilágot látott. Ma azonban már ez is kérdés: a piaci konszenzus 5 százalék fölötti adatot vár év végé­re, sőt, többen úgy látják: még en­nél is magasabbra, 6 százalék fölöt­ti hiányra kell számítani. Tény: a büdzsé már az első nyolc hónapban többet költött annál, mint amit egész évre tervezett. A deficit 1192,3 milliárd forintot tett ki, szemben a GDP 4,6 százalékának megfelelő 1184 milliárd forinttal. Mindezek után a pi­ac már csak arra a kérdésre vár választ: mit lép Draskovics Tibor. Ragaszko­dik eredeti tervéhez és szorít a nadrág­szíjon, vagy úgy dönt: újra változik a deficitcél. Utóbbi esetben egy éven be­lül már ez lenne a harmadik cél. Szakértők szerint három megoldás képzelhető el. Eszerint Draskovics ragaszkodik eredeti terveihez, és ma­rad a 4,6 százalékos hiánycél. Elem­zők szerint ez komolytalan bejelentés lenne, ugyanis ebben az esetben több mint 100-150 milliárd forintos meg­szorító csomagra lenne szükség, már­pedig ennek megvalósításához politi­kai akarat is szükséges, s kérdés, hogy az új kormány felvállalja-e in­dulásakor a népszerűtlen döntést. A második szerint, ha Draskovics emeli az idei hiánycélt, kérdés, hogy mennyire. A piac 5 százalék fölötti éves deficitre számít, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 5,4 százalék fö­lé emelte előrejelzését. Végül van, aki szerint a hiánycél módosítása a tavalyihoz hasonló helyzetet terem­tene. Akkor a tárca hónapról hónap­ra növelte prognózisát, de így sem sikerült eltalálnia, hogy végül is mennyivel lesz magasabb a büdzsé kiadási oldala a bevételinél. Ez ké­sőbb László Csaba pénzügyminisz­teri székébe került. így a harmadik megoldás az lehetne, ha a kormány nem jelöl ki konkrét hiánycélt, ha­nem a tervtől való nem túl markáns eltérést kezdi el kommunikálni. Bármelyik megoldást választaná is a tárca, szakértők szerint egy 5 százalék fölötti idei hiány megkérdőjelezheti az euró 2010-es bevezetését is. Ma várha­tóan kiderül: milyen megoldásban gondolkodik a kormány S rögtön utá­na néhány percen belül a forint árfo­lyamán lemérhetjük: mit gondolnak a pénzügyminisztérium megoldásáról a befektetők, főleg a külföldi befektetők. Ugyanis azt nem érdemes elfelejte­ni, hogy a magyar költségvetés ala­kulásába - végső soron a lakosság életszínvonalának alakulásába - nagymértékben beleszólhatnak. Hisz nem mindegy, hogy milyen áron haj­landóak finanszírozni az amúgy is egyre magasabb adóssággal küszkö­dő magyar büdzsét. • Hír TV elemzés Magas augusztusi infláció A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint átlagosan 7,2 százalék­kal voltak magasabbak az árak az idén augusztusban, mint egy évvel azelőtt, az előző hónaphoz képest viszont 0,3 százalékos a csökkenés. Eves szinten a többi árunál valami­vel nagyobb mértékben drágultak az élelmiszerek, ám nagy a szóró­dás, mert míg a sertéshúsért harma­dával, a cukorért negyedével, a ke­nyérért pedig 16 százalékkal kellett többet fizetni most, mint 2003 au­gusztusában, addig például a tej 4 százalékkal került kevesebbe. Mini­málisan, de olcsóbbak lettek a tartós fogyasztási cikkek, és az átlagosnál kisebb mértékben drágultak a ru­hák. Sok szolgáltatásnál viszont az átlagnál nagyobb az infláció: az áramnál 22, a helyi tömegközleke­désnél 17, az oktatásban pedig 13 százalékkal emelkedtek a kiadások. Aktuális a Nemzeti Petíció A Fidesz szóvivője szerint a Nem­zeti Petíció aktuálisabb, mint valaha. Révész Máriusz a Hír TV stúdiójá­ban kijelentette: pontjai megkerül- hetetlenek, és úgy érzi, Gyurcsány Ferenc a kormányprogramjába bele­építi javaslataikat. Kétsége csak az­zal kapcsolatban van, hogy a kor­mányprogram elfogadása után mi fog megvalósulni. Révész Máriusz úgy vélekedik: Gyurcsány egyelőre csak pr-tevékenységet folytat. Kiss Péter nem lesz megyei pártelnök A Vas megyei szocialisták nép­szerűtlenségük miatt egy országo­san ismert, nagy befolyású vezetőt, Kiss Pétert kérték fel a megyei el­nöki tisztre - tudta meg az Index. Kiss Péter azonban kétnapos gon­dolkodás után, egyéb elfoglaltságai­ra hivatkozva nem vállalta a meg­mérettetést. Vas megyében a jövő szombaton tartják tisztújító ülésü­ket a megye szocialistái. Jelentős csatornadíj-emelés jövőre A kormány tervei szerint jövőre 66 százalékkal emelkedne az idén bevezetett vízterhelési díj mértéke, ami a csatornadíjak 20 százalékos emelését is jelentené. Az emeléssel mintegy 5 milliárd forintot venne vissza a kormány abból a 100 milli- árdból, amit az szja-csökkentéssel a lakosságnál hagyna. Nőnek az illetékek Várhatóan ötven-hatvan százalék­kal kell többet fizetni az egyes ok­mányokért. A pénzügyi tárca így akarja pótolni azt a bevételkiesést, amely a könnyített személyi jöve­delemadó miatt keletkezik. A Ma­gyar Hírlap úgy tudja, hogy a ja­vaslat szerint négyezerről hatezer forintra növekedne a magánútlevél illetéke. Ha tíz évre szeretnénk ér­vényesíttetni az okmányt, akkor a mostani hatezer helyett tízezer fo­rintot kellene fizetni. A jogosítvá­nyért, a forgalmi engedélyért, a gépjármű törzskönyvéért szintén hatezret kellene fizetni négyezer fo­rint helyett. Duplájára, tízezer fo­rintra emelkedne a vállalkozói iga­zolványok és a működési engedé­lyek kiadásáért fizetendő illeték.

Next

/
Thumbnails
Contents