Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-15 / 183. szám
4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. szeptember 15., szerda MAI TÉMA A jó bornak nem kell cégér Sorra zajlanak, nemcsak az Ister- Granum Eurorégió településein, hanem országszerte a szüreti mulatságok. Szeptember közepén és október elején, a szüret végén vagy annak megkezdésekor a községek lakosai az utcára vonulnak díszes kocsikon és traktorokon ünnepelvén a termést. Vagy talán Dionü- szosz istent, aki az első szőlőtőkét az emberek kezébe adta. A borkészítés technológiájának első fázisa a szüret. A szeptember végétől novemberig is eltartó időszak legfontosabb gazdasági, s egyben társadalmi eseménye. A parasztgazdaságokban, a szőlőkben végzett más társadalmi munkákkal szemben ez társas cselekmény volt, ezért is kapcsolódott hozzá a nap végén ünneplés, táncos mulatság. A szüret általában zajkeltéssel indult, pisztolydur- rogtatással vagy riogatással. Ezt követően indulhatott a munka. A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel, ka- corral (szőlőmetsző kés) vagy met- szőollóval vágták le a fürt nyelét. Gyűjtőedénybe (vödör, kézi puttony, sajtár, szedőkosár) tették a fürtöket. Amikor az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette - a régen fa, ma már inkább alumínium - edényt, puttonyt, begyűjtötte a szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szemeket, régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdődhetett a borkészítés. Lényeges tényező a szőlő és a bor minőségének szempontjából a szüreti időpontok helyes megválasztása. Az előző évtizedek helytelen gyakorlatát az 1995-ben alakult hegyközségek úgy kívánják megszüntetni, hogy egy-egy szőlőfajta esetében az első lehetséges szüreti napot kijelölik, és csak ezután lehet azt szüretelni. Honnan ered? Dionüszosz kultusza már a legrégebbi görög időkben, majd az egész görög-római világban elterjedt. O a szőlő, a bor, a mámor istene. Zeusz tette azzá, ugyanis Dionüszosz volt, aki elhozta az első szőlővenyigét az embereknek. Dionüszosz kultuszát kezdetben vidám, csendes ünnepségek keretei között éltették, később azonban ezek hangos, túlfűtött, erotikus éjszakai kicsapongásokká váltak, természetesen bormámoros szereplőkkel. A feudalizmus idején a szőlőhegyek zajosak voltak az énekléstől és a tréfálkozástól. A munka elvégzése után következett az igazi ünneplés. A szüretelők a végzésnapon a hegyről levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A feudalizmus idején a menet ilyenkor a földesúr házához vonult köszönteni. Itt a dolgozók verses rigmusokat mondtak, melyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról vagy jószívűségéről is. A földesúr ezután megvendégelte munkásait, s este általában táncos mulatságot is tartott. Később a XVI.-XVII. században igazi sátoros ünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Szüret idején még a törvénykezés is szünetelt. A következő századokban voltak olyan vidékek, ahol a városi vagy községi tanács határozott időpontot adott meg a szüret kezdetéhez. Az időpont meghatározása azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bor- dézsmát így egyszerre tudták beszedni. A különböző szőlőtermő vidékeken ezek az időpontok változtak, figyelembe véve az időjárási viszonyokat és a különböző szőlőfajták érési idejét. Szüreti felvonulás és bál A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg. Szüreti felvonulás és bál sok városban még ma is van. A menet fontos szereplője volt a múlt században a borkirály vagy bálkirály. O, illetve a családja volt felelős az esti mulatság rendezéséért. Az iparosok, a szegények és a gazdalegények régen külön bálokat tartottak. Később, főleg a kisebb településeken egy-egy nagyobb, közös mulatságon ünnepeltek. Szokások A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus (olyan szokás-cselekedet, amely elősegíti a több termést) is tartozik. Göcsejben élt például az a szokás, hogy amikor befejezték a szedést, akkor lemetszették a szőlővesz- szőket, s mindegyik tőke tövére egy- egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés. A szőlőtermesztéssel kapcsolatos szokások nagy része azonban nem konkrétan a szürethez, sokkal inkább a szőlő gondozásához kapcsolódott. • Összeállította: nil Mi a véleménye a kettős állampolgárságról? Tünde (német tanár) Fontos lenne, hogy minden határon túli magyarra kiterjedjen az állampolgárság. Több ismerősöm van, akik itt tanulnak. Sajnos semmilyen juttatás nem jár nekik, sőt tan- díjfizetésre kötelezettek. Nehéz megoldani számukra azt, hogy anyanyelven tanuljanak, mert rosszabb körülmények között élnek, mint mi, mégis az ő terheik nagyobbak. Gábor (keramikus) Réges-régen meg kellett volna valósulnia a kettős állampolgárságnak, csak sajnos az ellenérdekelt körök nem szívelik a téma említését sem. Pedig akinek magyar vér csörgedez az ereiben, nem latolgatja, hogy kellene-e, érdemes-e stb. A kommunisták jól tudják, hogy ha a magyar érdekek érvényesülnek, soha többé nem jutnak konchoz. Melinda (tanuló) Jól hangzik, hogy a külföldi magyaroknak idehaza is legyen állampolgárságuk, de szerintem ezt a terhet már nem bírná el az ország, így sem jut elegendő támogatás, bér az embereknek. Ha a határon túliak is tőlünk várnák a pénzt, még nagyobb bajba kerülne az ország. László (fuvaros) Mindenütt a világban megkapják a kettős állam- polgárságot az egyes országok távolra szakadt fiai. Nálunk sajnos ez nem egyértelmű. Tudjuk jól, hogy kik és miért ellenzik. A Magyar Igazolvány fél megoldás, nem tölti be eredeti funkcióját. Hangverseny Dorogon Hat új magyar állampolgár Szeptember 12-én, vasárnap délután fél háromkor a Szent József Egyházközség és a Wendlingen am Neckar-Dorog Baráti Egyesület hangversenyt adott a Szent József Római Katolikus Plébánia Hivatalban. A Dorog testvérvárosából érkező' Wendlingen am Neckar kórusai adtak színvonalas műsort, amelynek végén állófogadásra került sor a hívek körében. Szeptember 9.-én, csütörtökön érkeztek a wendlingeni vendégek a húsz éves városba és hétfőn utaztak vissza városukba. A négy nap alatt megtekintették Budapest, és a Dunakanyar nevezetességeit. Szeptember 12-én, vasárnap reggel ünnepi szentmise keretén belül celebrált Gyöngyös Ferenc és Paol Magino lelkészek, majd az Eintracht Unterboihingen férfikórus adptt műsort. A mise után rövid séta következett, ahol megtekintették a város nevezetességeit. Ezt követően fogadással egybekötött összejövetelre került sor a Dorog Német Kisebbségi Nemzetiségi Tájházban. Délután fél háromkor a Szent József Római Katolikus Templomban adott koncertet a két énekkar. Elsőként az 1886-tól működő Eintracht Unterboihingen férfikórus szerepelt, akik világi dalokat énekeltek. Ezt követően a hat évvel ezelőtt megalakult Accapella vegyes kórus hat gyönyörű egyházi dallal örvendeztette meg a jelenlévőket. A két kórus vezetői a hangverseny befejeztével ajándékot adtak át Gyöngyös Ferenc plébánosnak, aki néhány gondolattal köszöntötte az egybegyűlteket. A testvérváros Dorog - Wendlingen Baráti Egyesületének elnöke, Lencsés Alexander - aki Dorogon született, és ebben a templomban keresztelték meg - kétezer eurós adományt nyújtott át az orgona felújítására. Búcsúzóul Floian Aisslinger, az Accapella kórus vezetője megígérte, hogy ha az orgona felújítása megtörténik, ismételten ellátogat Dorogra egy orgonahangverseny erejéig. A műsor végén köszönetképpen a dorogi hívek állófogadást adtak az általuk készített finomságokból a vendégeknek és a hangverseny résztvevőinek. • Kovács Ági Tanévnyitó a Selye János Egyetemen Folytatás az 1. oldalról Ennek érdekében nagyméretű fiatalításra van szükség. Az egyetem oktatási nyelve a magyar, de a végzős hallgatók nyelvi felkészültségét azzal kívánják erősíteni, hogy néhány kiválasztott tantárgyat szlovák, illetve angol és német nyelven fognak oktatni. Ezt az elvárást az Európai Bizottság úgynevezett Fehér könyve is tartalmazza. Ennek értelmében Európában csak az szerezhet egyetemi oklevelet, aki az. anyanyelvén kívül legalább egy világnyelvet és egy második világnyelvet, vagy a szomszéd ország nyelvét is bírja. Nem lehet ugyanis szem elől téveszteni, hogy a végzősöknek már az európai munkaerőpiacon kell helytállniuk. Az ünnepélyes tanévnyitón, amely tegnap délután fél háromkor kezdődött, rektori köszöntőt mondott Albert Sándor, majd Magyar Bálint, a Magyar Köztársaság oktatási minisztere, valamint Martin Frone, a Szlovák Köztársaság oktatási minisztere, a rektori konferenciák elnökei és Komárom polgár- mestere, Bastmák Tibor mondott köszöntőt. Ezt követte a tanárok és diákok eskütétele, majd a Tiszti Pavilon udvarában avattak szobrot, ahol Csáky Pál miniszterelnök-helyettes tartott beszédet. A Tiszti Pavilon Dísztermében pohárköszöntőt Bugár Béla mondott. A késő délutáni órákban református istentisztelettel zárult a nap. Fontos tudnivaló, hogy a Duna TV gyűjtést szervez az egyetemi könyvtár részére. Az intézmény magyar és világirodalmi, gyermek és ifjúsági irodalmat gyűjt. A könyveket Magyarországon és Szlovákiában is több helyen gyűjtik. Szlovákiában érdeklődni a Szövetség a Közös Célokért irodáiban, valamint a 035/79 03 035-ös számon lehet. Magyarországon a 06 1 2017930-as számon, illetve a Duna TV adásán keresztül szerezhetnek bővebb információt az érdeklődők. • CzM / Hat személy tette le ünnepélyes keretek között a magyar állampolgári esküt tegnap Esztergomban a volt Megyeháza Gadányi termében. A korábban román és ukrán állampolgárságú személyek Knapp János Pál, Esztergom Város alpolgármestere előtt tettek fogadalmat. A magyar állampolgárság megszerzésének utolsó mozzanata az eskütétel. A magyar állampolgárság megszerzéséhez több dolog szükséges, ezt az 1993. évi LV Törvény szabályozza, amely a magyar állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és megszűnésének szabályairól rendelkezik. A Himnusz hangjai után Knapp János Pál örömmel jelentette be a megjelenteknek, hogy a Magyar Köztársaság elnöke, Mádl Ferenc elfogadta kérelmüket, és honosította őket. Ez után történt az eskütétel, melyben a hat személy megfogadta, hogy Magyarországot hazájuknak fogják tekinteni, hű állampolgárok lesznek, az ország alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartják és megtartják.- Bízom benne, hogy ez a haza igazi hazájuk lesz, és kívánom, hogy gyarapítsák Magyarországot - e szavakkal zárta az ünnepélyes ceremóniát az alpolgármester. Végül a hat új magyar állampolgár egyenként hitelesítette aláírásával a dokumentumot. • GK