Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-15 / 183. szám

4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. szeptember 15., szerda MAI TÉMA A jó bornak nem kell cégér Sorra zajlanak, nemcsak az Ister- Granum Eurorégió településein, ha­nem országszerte a szüreti mulat­ságok. Szeptember közepén és ok­tóber elején, a szüret végén vagy annak megkezdésekor a községek lakosai az utcára vonulnak díszes kocsikon és traktorokon ünnepel­vén a termést. Vagy talán Dionü- szosz istent, aki az első szőlőtőkét az emberek kezébe adta. A borkészítés technológiájának el­ső fázisa a szüret. A szeptember vé­gétől novemberig is eltartó időszak legfontosabb gazdasági, s egyben tár­sadalmi eseménye. A parasztgazda­ságokban, a szőlőkben végzett más társadalmi munkákkal szemben ez társas cselekmény volt, ezért is kap­csolódott hozzá a nap végén ünnep­lés, táncos mulatság. A szüret általá­ban zajkeltéssel indult, pisztolydur- rogtatással vagy riogatással. Ezt köve­tően indulhatott a munka. A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel, ka- corral (szőlőmetsző kés) vagy met- szőollóval vágták le a fürt nyelét. Gyűjtőedénybe (vödör, kézi puttony, sajtár, szedőkosár) tették a fürtöket. Amikor az edény megtelt, a szedő ki­áltott a puttonyosnak, aki a hátára vette - a régen fa, ma már inkább alu­mínium - edényt, puttonyt, begyűj­tötte a szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szeme­ket, régen taposva, manapság daráló­val. Ezután kezdődhetett a borkészí­tés. Lényeges tényező a szőlő és a bor minőségének szempontjából a szüreti időpontok helyes megválasztása. Az előző évtizedek helytelen gyakorlatát az 1995-ben alakult hegyközségek úgy kívánják megszüntetni, hogy egy-egy szőlőfajta esetében az első le­hetséges szüreti napot kijelölik, és csak ezután lehet azt szüretelni. Honnan ered? Dionüszosz kultusza már a legré­gebbi görög időkben, majd az egész görög-római világban elterjedt. O a szőlő, a bor, a mámor istene. Zeusz tette azzá, ugyanis Dionüszosz volt, aki elhozta az első szőlővenyigét az embereknek. Dionüszosz kultuszát kezdetben vidám, csendes ünnepsé­gek keretei között éltették, később azonban ezek hangos, túlfűtött, eroti­kus éjszakai kicsapongásokká váltak, természetesen bormámoros szerep­lőkkel. A feudalizmus idején a szőlő­hegyek zajosak voltak az énekléstől és a tréfálkozástól. A munka elvégzése után következett az igazi ünneplés. A szüretelők a végzésnapon a hegyről levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém vagy fa­vázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A feudalizmus idején a menet ilyenkor a földesúr házához vonult köszönteni. Itt a dolgozók verses rigmusokat mondtak, melyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról vagy jószívűségé­ről is. A földesúr ezután megvendé­gelte munkásait, s este általában tán­cos mulatságot is tartott. Később a XVI.-XVII. században igazi sátoros ünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Szüret idején még a törvénykezés is szünetelt. A következő századokban voltak olyan vidékek, ahol a városi vagy községi tanács határozott időpontot adott meg a szüret kezdetéhez. Az időpont meghatározása azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bor- dézsmát így egyszerre tudták be­szedni. A különböző szőlőtermő vi­dékeken ezek az időpontok változtak, figyelembe véve az időjárási viszo­nyokat és a különböző szőlőfajták érési idejét. Szüreti felvonulás és bál A szüret befejezését nem csak a fe­udális időkben ünnepelték meg. Szü­reti felvonulás és bál sok városban még ma is van. A menet fontos sze­replője volt a múlt században a bor­király vagy bálkirály. O, illetve a csa­ládja volt felelős az esti mulatság ren­dezéséért. Az iparosok, a szegények és a gazdalegények régen külön bálo­kat tartottak. Később, főleg a kisebb településeken egy-egy nagyobb, kö­zös mulatságon ünnepeltek. Szokások A szürethez, mint általában min­den betakarító tevékenységhez, ter­mékenységrítus (olyan szokás-csele­kedet, amely elősegíti a több termést) is tartozik. Göcsejben élt például az a szokás, hogy amikor befejezték a sze­dést, akkor lemetszették a szőlővesz- szőket, s mindegyik tőke tövére egy- egy szőlőszemet tettek, hogy követ­kező évben jó legyen a termés. A sző­lőtermesztéssel kapcsolatos szokások nagy része azonban nem konkrétan a szürethez, sokkal inkább a szőlő gon­dozásához kapcsolódott. • Összeállította: nil Mi a véleménye a kettős állampolgárságról? Tünde (német tanár) Fontos lenne, hogy minden határon túli magyarra kiter­jedjen az állampolgárság. Több ismerősöm van, akik itt tanulnak. Sajnos semmi­lyen juttatás nem jár nekik, sőt tan- díjfizetésre kötelezettek. Nehéz megoldani számukra azt, hogy anya­nyelven tanuljanak, mert rosszabb körülmények között élnek, mint mi, mégis az ő terheik nagyobbak. Gábor (keramikus) Réges-régen meg kellett volna valósulnia a kettős ál­lampolgárságnak, csak saj­nos az ellenérdekelt körök nem szívelik a téma említé­sét sem. Pedig akinek magyar vér csörgedez az ereiben, nem latolgat­ja, hogy kellene-e, érdemes-e stb. A kommunisták jól tudják, hogy ha a magyar érdekek érvényesülnek, so­ha többé nem jutnak konchoz. Melinda (tanuló) Jól hangzik, hogy a külföl­di magyaroknak idehaza is legyen állampolgárságuk, de szerintem ezt a terhet már nem bírná el az ország, így sem jut elegendő támogatás, bér az embereknek. Ha a határon túliak is tőlünk várnák a pénzt, még nagyobb bajba kerülne az ország. László (fuvaros) Mindenütt a világban megkapják a kettős állam- polgárságot az egyes orszá­gok távolra szakadt fiai. Nálunk sajnos ez nem egyértelmű. Tudjuk jól, hogy kik és miért ellenzik. A Magyar Iga­zolvány fél megoldás, nem tölti be eredeti funkcióját. Hangverseny Dorogon Hat új magyar állampolgár Szeptember 12-én, vasárnap dél­után fél háromkor a Szent József Egyházközség és a Wendlingen am Neckar-Dorog Baráti Egyesület hangversenyt adott a Szent József Római Katolikus Plébánia Hivatal­ban. A Dorog testvérvárosából ér­kező' Wendlingen am Neckar kóru­sai adtak színvonalas műsort, amelynek végén állófogadásra ke­rült sor a hívek körében. Szeptember 9.-én, csütörtökön ér­keztek a wendlingeni vendégek a húsz éves városba és hétfőn utaztak vissza városukba. A négy nap alatt megtekintették Budapest, és a Duna­kanyar nevezetességeit. Szeptember 12-én, vasárnap reg­gel ünnepi szentmise keretén belül celebrált Gyöngyös Ferenc és Paol Magino lelkészek, majd az Eintracht Unterboihingen férfikórus adptt műsort. A mise után rövid séta kö­vetkezett, ahol megtekintették a vá­ros nevezetességeit. Ezt követően fogadással egybekötött összejövetel­re került sor a Dorog Német Ki­sebbségi Nemzetiségi Tájházban. Délután fél háromkor a Szent Jó­zsef Római Katolikus Templomban adott koncertet a két énekkar. Első­ként az 1886-tól működő Eintracht Unterboihingen férfikórus szere­pelt, akik világi dalokat énekeltek. Ezt követően a hat évvel ezelőtt megalakult Accapella vegyes kórus hat gyönyörű egyházi dallal örven­deztette meg a jelenlévőket. A két kórus vezetői a hangverseny befe­jeztével ajándékot adtak át Gyön­gyös Ferenc plébánosnak, aki né­hány gondolattal köszöntötte az egybegyűlteket. A testvérváros Do­rog - Wendlingen Baráti Egyesüle­tének elnöke, Lencsés Alexander - aki Dorogon született, és ebben a templomban keresztelték meg - két­ezer eurós adományt nyújtott át az orgona felújítására. Búcsúzóul Floian Aisslinger, az Accapella kórus vezetője megígérte, hogy ha az orgona felújítása megtör­ténik, ismételten ellátogat Dorogra egy orgonahangverseny erejéig. A műsor végén köszönetképpen a doro­gi hívek állófogadást adtak az általuk készített finomságokból a vendégek­nek és a hangverseny résztvevőinek. • Kovács Ági Tanévnyitó a Selye János Egyetemen Folytatás az 1. oldalról Ennek érdekében nagyméretű fia­talításra van szükség. Az egyetem oktatási nyelve a magyar, de a végzős hallgatók nyelvi felkészült­ségét azzal kívánják erősíteni, hogy né­hány kiválasztott tantárgyat szlovák, il­letve angol és német nyelven fognak ok­tatni. Ezt az elvárást az Európai Bizott­ság úgynevezett Fehér könyve is tartal­mazza. Ennek értelmében Európában csak az szerezhet egyetemi oklevelet, aki az. anyanyelvén kívül legalább egy vi­lágnyelvet és egy második világnyelvet, vagy a szomszéd ország nyelvét is bírja. Nem lehet ugyanis szem elől téveszteni, hogy a végzősöknek már az európai munkaerőpiacon kell helytállniuk. Az ünnepélyes tanévnyitón, amely tegnap délután fél háromkor kezdő­dött, rektori köszöntőt mondott Albert Sándor, majd Magyar Bálint, a Magyar Köztársaság oktatási minisztere, vala­mint Martin Frone, a Szlovák Köztár­saság oktatási minisztere, a rektori kon­ferenciák elnökei és Komárom polgár- mestere, Bastmák Tibor mondott kö­szöntőt. Ezt követte a tanárok és diákok eskütétele, majd a Tiszti Pavilon udva­rában avattak szobrot, ahol Csáky Pál miniszterelnök-helyettes tartott beszé­det. A Tiszti Pavilon Dísztermében po­hárköszöntőt Bugár Béla mondott. A késő délutáni órákban református is­tentisztelettel zárult a nap. Fontos tud­nivaló, hogy a Duna TV gyűjtést szer­vez az egyetemi könyvtár részére. Az intézmény magyar és világirodalmi, gyermek és ifjúsági irodalmat gyűjt. A könyveket Magyarországon és Szlová­kiában is több helyen gyűjtik. Szlováki­ában érdeklődni a Szövetség a Közös Célokért irodáiban, valamint a 035/79 03 035-ös számon lehet. Magyarorszá­gon a 06 1 2017930-as számon, illetve a Duna TV adásán keresztül szerezhet­nek bővebb információt az érdeklődők. • CzM / Hat személy tette le ünnepélyes keretek között a magyar állampolgári esküt tegnap Esztergomban a volt Megyeháza Gadányi termében. A ko­rábban román és ukrán állampolgárságú személyek Knapp János Pál, Esztergom Város alpolgármestere előtt tettek fogadalmat. A magyar állampolgárság meg­szerzésének utolsó mozzanata az es­kütétel. A magyar állampolgárság megszerzéséhez több dolog szüksé­ges, ezt az 1993. évi LV Törvény sza­bályozza, amely a magyar állampol­gárság keletkezésének, megszerzésé­nek és megszűnésének szabályairól rendelkezik. A Himnusz hangjai után Knapp János Pál örömmel je­lentette be a megjelenteknek, hogy a Magyar Köztársaság elnöke, Mádl Ferenc elfogadta kérelmüket, és ho­nosította őket. Ez után történt az es­kütétel, melyben a hat személy meg­fogadta, hogy Magyarországot hazá­juknak fogják tekinteni, hű állam­polgárok lesznek, az ország alkotmá­nyát és törvényeit tiszteletben tart­ják és megtartják.- Bízom benne, hogy ez a haza iga­zi hazájuk lesz, és kívánom, hogy gyarapítsák Magyarországot - e sza­vakkal zárta az ünnepélyes ceremóni­át az alpolgármester. Végül a hat új magyar állampolgár egyenként hite­lesítette aláírásával a dokumentumot. • GK

Next

/
Thumbnails
Contents