Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-14 / 162. szám
MAGYARORSZÁG 2004. augusztus 14., szombat • HÍDLAP 3 Elkészült az egészségszervezőkről szóló törvényjavaslat Az ellenzék és a szakma egyöntetűen elutasítja a tervezetet Elkészült a térségi egészségszervező szolgálatról és a regionális egészségfejlesztésről szóló törvényjavaslat - jelentette be Kökény Mihály, a szaktárca vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján. Egyes szakértők számítása szerint 2006-ra 70 milliárd forinttal több jut az egészségügyi fejlesztésekre. Kökény Mihály elmondása szerint a tárca reformtevének alapját azok az egészségügyi szolgáltatók által létrehozott konzorciumok jelentenék, amelyek térségi alapon szerveznék a betegellátást. A törvénytervezet értelmében az állami fejkvóta mellé így társulna a magántőke, és a megnövekedett források egy részét kellene kötelezően beruházásokra fordítani. Ha a Parlament elfogadja az új törvényt, akkor a mostani hárommilliárd forinthoz képest nagyságrendekkel több pénz fordítható az egészségügyi fejlesztésekre, ígérte a reformtervezet elkészítésével megbízott Radnai György kormánybiztos. „A javaslat szerint az az ellátásszervező, amelyik megalakul és elnyeri a pályázatot, az már az első évben köteles a tőkével megegyező, legalább öt százalékos beruházási forrást biztosítani egészségfejlesztésre.” A kormánybiztos elmondása szerint már az első évben az eddigi források 15-20 szorosa fog rendelkezésre állni az egészségügyi büdzsé tervezésekor. A szaktárca számítása szerint 2007 és 2013 között 30 milliárd nemzeti önKökény Mihály részhez, további 90 milliárd forintnyi uniós támogatást tudnánk megszerezni évente. Radnai beszámolt arról is, hogy a törvénytervezetről mintegy 50 szakmai szervezettel és 250 szakértővel folytattak párbeszédet. Mikola István, az előző kormány egészségügyi minisztere a tervezet kapcsán kijelentette, hogy: „Bankárok, pénzügyi szakemberek, az egészségügy minimális ismeretével nem rendelkező döntéshozók - kiskaliberek - készítik ezeket a szabályozásokat. Már többször utaltam rá, hogy a szakma és a társadalmi közvéleménytől elzártan”. Mikola elmondása szerint fogalma sincs arról, hogy Kökény miniszter úr kivel egyeztetett, mert „az igazi szakemberek, a kormányt érdemben segíteni tudók, szakértők, nincsenek ott ezeken a tárgyalásokon”. Az előző jogszabály-tervezetet alkotmányossági kifogások miatt nem tárgyalta az Országgyűlés. Az őszi ülésszakon új törvény születhet, melynek életbelépést 2005 tavaszára tervezi a tárca. A Magyar Demokrata Fórum nevében Csáky András, az egészségügyi bizottság alelnöke nyilatkozatban ítélte el a törvénytervezetet. Az MDF véleménye szerint, a miniszterelnök legutóbbi nyilatkozata azt bizonyítja, hogy Medgyessy nem tudja, mi folyik az egészségügyi tárcánál. A kormányzati tárgyalás előtt álló törvényjavaslat, ellentétes hatású a kormányfő által, az egészségügy irányában megfogalmazott elvárásaival. Mint ismeretes, a miniszterelnök az egészségügyi tárca vezetőivel folytatott tanácskozáson úgy fogalmazott: a kormány célja a jól működő egészségügy megteremtése. Ezzel szemben a törvényjavaslat a még működő egészségügy teljes szétzilálását eredményezheti. A tervezet ahelyett, hogy forrást biztosítana az ágazatnak, forrást von ki az egészség- ügyi ellátásból. A demokrata fórum szerint a kormányzat liberalizációs tervei az eddigi európai színvonalon működő gyógyszerellátást is veszélyezteti. Ide tartozik, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) azt az információt kaptuk, hogy az ő megkérdezésük és szakvéleményük nélkül készült az ellátás- szervezésről szóló törvénytervezet. Az OEP szerint fontos kérdés, hogy az ellátásszervező belépésével hogyan változik a felelősségbiztosítás rendszere, ki viseli a felelősséget, ha a beteg egészségromlása a betegút hibás meghatározása miatt következik be vagy súlyosbodik. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy vélekedett, hogy a törvénytervezetben nem lelhetők fel sem a betegjogi garanciák, sem az ellátók jogai. A kifogásolt tervek közé sorolta azt, hogy a kormány egészségügyi reformja szerint az ellátásszervezők határoznák meg, hogy egy adott területen milyen egészségügyi szolgáltatásokra van szükség, és ahhoz kinek a munkáját veszik igénybe. Vitatta azt is, hogy a tervezet szerint az ellátásszervező nem lehet egészségüggyel kapcsolatban lévő szerv vagy személy, hanem tőkeerős szervezet, bank vagy biztosító lehet, tehát „közgazdasági szemlélet mentén működő, valójában profitorientált intézmény”. Feltette a kérdést: hogyan gyakorolhatja majd az orvos gyógyításhoz való jogát és felelősségét szabadon, megfelelő szakmaisággal és lelkiismerettel, ha az ellátásszervező meghatározhatja, hogy milyen költséggel, milyen vizsgálati körülmények között dolgozhat. Éger István törvénysértőnek nevezte, hogy a MOK egyetlen munkanapra kapta meg a törvénytervezetet. Mint mondta, a dokumentumról egyáltalán nem esett szó azokon a tárgyalásokon, amelyeket február óta folytattak a tárcával az egészségügyet az uniós csatlakozás után érintő kérdésekről. • Epress József Egészségügyi vállalkozások pesszimista kilátásai A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások felmérését. Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon hozzávetőlegesen tizenkétezer vállalkozás foglalkozik, saját tőkéjük összesen 46 milliárd forint, árbevételük 128 milliárd forint, adózott eredményük 16 milliárd forint volt 2002-ben. A felmérésből kiderül, hogy az egészségügyi magánszféra pesszimistán tekint a következő évre. Az egészségügyi ellátással foglalkozó szakágazatok közül a járóbetegellátás a legjelentősebb. Ebben a szakágazatban működik a cégek közel kétharmada, itt van a saját tőke kétharmada, s ez teljesíti az árbevétel 58 százalékát (ide tartoznak a háziorvosi, gyermekorvosi ellátással, a foglalkozás-egészségügyi ellátással, járóbeteg szakellátással foglalkozó vállalkozások, diagnosztikai központok stb.). A második legjelentősebb terület az egyéb humán-egészségügyi ellátás (betegszállítás, természetgyógyászat, gyógytorna, gyógy- masszázs stb.), amely az ágazat árbevételének 18 százalékát realizálta. A fekvőbeteg-ellátásban működő vállalkozások (magánkórház, otthoni ápolás, kórházi ügyeletet ellátó vállalkozások stb.) az ágazati árbevétel 15 százalékát teljesítették. A vállalkozások várakozásainak felmérése során az Európai Unióban a szolgáltató vállalkozások helyzetének és üzleti várakozásainak felmérésére használt kérdéseket alkalmaztak. A kérdőíveket 4200 vállalkozásnak postázták, és közel 500 kitöltött kérdőívet küldtek vissza a cégek. A kérdések a vállalkozások üzleti pozíciójára, a bevétel és a beteg- forgalom, valamint üzleti lehetőségeik alakulására vonatkoznak. Ezenkívül rákérdeztek a vállalkozásoknál a létszám-változtatási és áremelési terveikről, fejlesztési, beruházási szándékaikról, valamint részvételi szándékukról az egészségügy átalakításában, privatizációjában. Az egészségügyi üzleti bizalmi index 2004 első negyedévében tovább csökkent, követve ezzel a 2003 második negyedévétől tapasztalható negatív tendenciát. 2004 első negyedévében a fogászati ellátásban stagnáltak a várakozások, a járóbeteg és a fekvőbeteg-ellátás vállalkozásai pesszimistábbak, míg az egyéb humán egészségügyi ellátás vállalkozásai optimistábbak lettek. 2004 első negyedévében az egészségügyi ellátással foglalkozó vállalkozások üzleti pozíciója gyengült az előző negyedévhez képest. A fekvőbeteg-ellátásban működő vállalkozások számoltak be a legkevésbé kedvező helyzetről, üzleti pozíciójuk nagymértékben gyengült, miközben az egyéb humán egészség- ügyi ellátás vállalkozásainak üzleti pozíciója nem változott. Tovább nőtt a vállalkozások betegforgalma. A járóbeteg- és a fogászati ellátással foglalkozó vállalkozások számoltak be a legdinamikusabban növekvő betegforgalomról, míg a legkevésbé a fekvőbeteg-ellátó vállalkozások betegforgalma bővült. A vállalkozások bevétele a növekvő betegforgalom ellenére csökkent, csupán az egyéb humán egészségügyi ellátással foglalkozó cégek jelezték bevételük növekedését. A legjelentősebb bevétel visszaesésről a járóbeteg-ellátó vállalkozások számoltak be, ugyancsak emelkedő betegforgalom mellett A bevétel várható alakulásával kapcsolatban a vállalkozások összességében pesszimisták, egyedül az egyéb humán egészségügyi ellátásban működő vállalkozások optimisták. Legnagyobb arányban a járóbeteg-ellátással foglalkozó cégek számítanak bevételük csökkenésére. A fogászati és a fekvőbeteg ellátó vállalkozások szintén csökkenő bevételtől tartanak a következő negyedévben. ' • (epress) A szekszárdi borvidék tiltakozik a wekleri határmódosítás miatt Kilencvenezer gyerek nyaralt A Fidesz szerint a sítáborra sincs meg a pénz A Szekszárdi Borvidék Hegyközségi Tanácsa jogorvoslattal fordult a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, amelyben kérik, állítsák vissza az eredeti állapotot, Mórágy kerüljön vissza a völgységi körzetbe - tájékoztatta a közvéleményt a tanács elnöke. A döntésről előzetesen nem tudtunk, a közlönyből értesültünk róla, ezt követően éltünk a jogorvoslattal, amelyben az eredeti állapot visszaállítását kértük - mondta a hegyközségi tanács elnöke a Mórágyot a tolnai borvidék völgységi körzetéből a szekszárdi borvidékhez átsoroló rendelettel kapcsolatban. Tájékoztatása szerint kérelmükre azóta választ is kaptak, amelyben a tárca azt ígéri, ősszel foglalkozik a felülvizsgálattal. A mórágyi térség átminősítésére vonatkozó rendelet annak kapcsán került a nyilvánosság homlokterébe, hogy a Magyar Demokrata Fórum levélben kért választ Németh Imre földművelésügyi minisztertől arra, milyen szakmai indokok miatt döntött a tárca a községnek - ahol Wekler Ferenc parlamenti alelnök „nagymértékű állami támogatással szőlőtelepítésbe kezdett” - a jóval előnyösebb szekszárdi borvidékhez csatolásáról. • fidesz.hu A GYISM idén több mint ezer tábort támogatott, mintegy 357 millió forintnyi összeggel. A támogatások elbírálásánál előnyt élveztek azok a szervezetek, amelyek kiemelt célként tűzték ki a sport általi nevelést, valamint a fogyatékos és ép fiatalok közös táboroztatását. Az egy táborra jutó támogatás mértéke idén 340 ezer forintra emelkedett. Az elmúlt két évben a kormány 25 ezer hátrányos helyzetű gyermek üdülését támogatta. Idén 7500 nehéz szociális helyzetű gyerek, köztük ezer roma táboroztatását oldotta meg 215 millió forint értékben. A programot a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum Kht. bonyolította le. Az üdültetés három turnusban zajlik 15 helyszínen. A kormány több minisztériuma szervezett szakterületéhez kötődő speciális tábort, összesen 200 millió forint értékben. így könnyen előfordulhat, hogy az ifjúsági szervezetek télen sítáborokat lesznek kénytelenek szervezni a Balaton mellett - fogalmazott Szijjártó Péter. Azt is érdekes momentumnak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc a nyári táboroztatásról beszél három héttel az iskolakezdés előtt. • EJ Hatékonysági programbiztos A Pénzügyminisztérium költség- vetési főosztályvezetőjét, Aradi Zsoltot nevezte ki Draskovics Tibor az általa meghirdetett hatékonysági program élére - értesült a Magyar Nemzet. A lap információi szerint Aradi Csaba feladata a költségvetési intézmények hatékonyságának javítása lesz. A minisztérium sajtófőnöke egyelőre nem erősítette meg, de nem is cáfolta a hírt. Nőtt az ipari termelés Az ipari termelés 2004 júniusában 144%-kal, munkanaphatástól megtisztítva 8,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - derül ki a KSH legfrissebb gyorsjelentéséből. Az adatok szerint a termelés volumene az év első hat hónapjában 104%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanap-tényezővel is kiigazított ipari termelési index pedig júniusban 0,8%-kal emelkedett. Remekelt (a hazánkban tevékenykedő multicégeknek köszönhetően) az ipari export: az első félévben 20,2%-kal, júniusban 25,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Jellemző ugyanakkor, hogy az ipar első hat havi belföldi értékesítésének színvonala stagnálást mutat (99,8%). MVSZ: hitelesek az aláírások A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a szükségesnél legalább 74 ezerrel több aláírást gyűjtött össze a határon túli magyarok kettős állam- polgárságának ügyében, így a népszavazás kiírásáról az Országgyűlésnek kell döntenie - közölte az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke csütörtökön Budapesten. Ficzere Lajos a testület ülését követően hozzátette: a parlamentnek a házelnök tájékoztatását követően 15 napon belül döntenie kell a népszavazás kiírásáról. Az országgyűlés esetleges elutasítása esetén a határozat ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. A kiírandó népszavazás alkalmával arra válaszolhatunk majd: kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják Sztrájk a MÁV-kórházban Sztrájkot hirdetett a MÁV-kór- ház Önálló Szakszervezete jövő szerdán 8 órától. A felhívás a megállapodásig érvényes. A sztrájkbizottság azt kifogásolja, hogy a dolgozóknak még mindig nincs érvényes kollektív szerződésük, és a kórház vezetése csökkentette a dolgozók bérét, az ügyeleti díjazást és az éjszakai pótlékot is. A legutóbbi egyeztetésen a főigazgató azt ígérte, hogy ha a szakszervezet aláírja az új kollektív szerződést, az egészségügyi közalkalmazottak szeptemberben visszakaphatják a tőlük elvett jövedelmet. A szakszervezet ezt zsarolásnak tartja, és úgy véli: az új szerződés nem tartalmazza a szükséges garanciákat, és túl nagy mozgásteret enged a munkáltatónak. • összeállította: Kovács Árpád
