Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-14 / 162. szám
RÉGIÓ HÍDLAP • 2004. augusztus 14., szombat MAI TÉMA „Nemcsak örökösei vagyunk, hanem adósai is” 8 > o * => 00 ö h* O 966 évvel ezelőtt, 1038. augusztus 15-én hunyt el Esztergomban I. (Szent) István, Magyarország első királya. írásunkban a múltidézésen túl rövid összegzést adunk Esztergom névadójának életéről, politikai döntéseiről, valamint az augusztus 20-i ünnepkör lényegéről. Géza és Sarolta fia, Vajk, aki a kereszténységben az István nevet kapta, Esztergomban született 975-ben. Mivel nagy műveltségű ember lett belőle, Géza őt akarta utódjául, ám Koppány arra hivatkozva, hogy ő a fejedelmi család legidősebb férfitag- ja, magának akarta a hatalmat. A két sereg Veszprém közelében küzdött meg, ahol Koppány vereséget szenvedett. Testét felnégyelték, s Győr, Veszprém, Esztergom és Gyulafehérvár kapujára tűzték ki. István felesége a bajor herceg leánya, Gizella lett. A pápától, aki a császár nevelője volt, koronát kapott, s királlyá koronázták 1001. január 1-jén. István a koronázással a kor felfogása szerint jogot kapott arra, hogy megszervezze az egyházat, és püspökségeket, érsekségeket alapítson. Uralkodása alatt tíz püspökség alakult: Esztergom, Kalocsa, Bihar, Csanád, Eger, Vác, Veszprém, Pécs, Győr, Gyulafehérvár. Közülük Esztergom (Géza fejedelem uralkodásának központja) és Kalocsa érseki rangot kapott. Sok bencés apátság megalapítása ugyancsak az ő nevéhez fűződik: Pannonhalma, Pécsvárad, Zalavár, Bakonybél. Második törvénykönyvében megparancsolta, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Elrendelte az egyházi tized szedését, tiltotta a pogány szokásokat, vigyázott arra, hogy mindenki járjon templomba. Az ország vezetését István uralkodása alatt és után a királyi tanács végezte, amely a püspöki karból és az ispánokból állt. A tanács két vezetője kezdettől fogva a püspöki kar feje - az esztergomi érsek - és a nádorispán volt. István politikájának fő támaszai a betelepített, jobbára német lovagok voltak, akik az egyházhoz hasonlóan hatalmas birtokadományokban részesültek. Az ország központja Esztergom és Székesfehérvár volt, azonban a király egész évben járta az országot. A társadalmi rendet törvényekkel igyekezett megszilárdítani, a hatalmat a királyi tanáccsal együtt gyakorolta. Uralkodása vége felé megromlott a viszonya a császárral. Konrád, német uralkodó 1030-ban kísérletet tett arra, hogy meghódítsa Magyarországot, azonban István elég erős volt ahhoz, hogy megőrizze függetlenségünket. István a királyságot fiára, Imre hercegre akarta hagyni. Gondot fordított nevelésére, Imre számára készült az „István király intelmei Imre herceghez” című írás. Imre halála után nővére és a velencei dózse fia, Orseolo Péter lett a kijelölt utód. István 1038- ban halt meg, és Székesfehérváron temették el. 1083-ban szentté avatták, ő lett Magyarország védőszentje. Szentté avatás 1083. augusztus 15-én László király országos zsinatot, vagyis törvénynapot tartott az akkori fővárosban, Székesfehérvárott, s Magyarország egyházi vezetői és világi előkelői a különböző csodatételekről szóló bizonyítékok alapján úgy döntöttek, hogy István királyt, Imre herceget, a pogánylázadás során kegyetlenül megölt Gellért püspököt, valamint András hitvallót és Benedek vértanút szentekké nyilvánítják, földi maradványaikat kihantolják, majd új sírhelyekbe helyezik. Háromnapos országos böjt után Szent István testét, amely a krónikások szerint épségben találtatott, augusztus 20-án temették el újra. Kilenc esztendővel később a szabolcsi zsinat, majd ennek nyomán a király a kötelező ünnepek sorába iktatta augusztus 2Q-át, Szent István király napját, s ettől kezdve a korábban augusztus 15-én tartott országos törvényhozó gyűlést is ekkor tartották. Az istváni örökség Trianon, illetve az ország kétharmadának, a magyar lakosság harminc százalékának elvesztése teljességgel frusztrálta és hiszterizálta a Szent István-i hagyományokhoz való viszony kérdését, s ez a frusztráltság olykor még ma is kísért a magyar szellemi életben. A kommunizmus évtizedeiben sutba dobták az istváni örökséget ahelyett, hogy józan történelmi analízissel a dolgokat a helyükre tették volna. Rákosi, majd Kádár kultúrpolitikája Szent Istvánt teljesen kizárta a haladó nemzeti történelem panteonjából, s a történelemkönyvek által terjesztett kánonból. Erre két magyarázat is van. Egyrészt a tagadhatatlan tény, hogy István kemény kézzel végrehajtott reformjai döntötték el, hogy Magyarország a nyugati kultúrkörhöz, s nem a bizánci, ortodox kelethez sorakozott fel, s nem is tűnt el más korábbi pogány népekhez hasonlóan Kárpát-medencéből. A nyugatiassá- got hangsúlyozni akkor, amikor az ország területén orosz csapatok légiója állomásozott, nemcsak meddő, de lehetetlen feladat lett volna. Másrészt a kommunista vezetés azért sem merte István király korszakalkotó egyéniségét kiemelni, mert az értelemszerűen olyan kérdéseket tett volna nyilvánvalóvá, mint az, hogy a magyar állam és a magyar nemzet határai miért nem esnek egybe, miért vannak magyar kisebbségek a határon túl, s vajon ők részét képezik-e az egységes magyar nemzetnek, és ha igen, akkor ez hogyan manifesztálódik és milyen kötelességeket ró a magyar államra. Minden nemzet életében fontos szerepet játszanak a kultikus helyek és időpontok, hiszen az összetartozás tudatának fontos, jelképes letéteményesei. Ez még akkor is így van, ha a múló történelmi időben törvényszerűen szinte minden korszak a maga képére gyúrja át és értelmezi az ünnepet és az ünnep mögött felsejlő történelmi tényeket. Bármely szemszögből nézzük is a dolgot, tény, hogy valamivel több mint ezer éve volt egy magyar uralkodó, aki felismerte a történelmi pillanatot, hogy a kor színvonalának megfelelő, erős államot hozzon létre. Ez az a mozzanat, ami miatt nemcsak örökösei vagyunk államalapító királyunknak, hanem jelképes értelemben adósai is. • SEM Jó ötletnek tartja-e a kutyamenhelyet? Zsanett (tanuló)-ss Gyerekkoromban, mikor vi- |||Égin déken éltünk, még volt ház- kPI őrzőnk. Amióta panelház- ban lakunk, nagv helyigé- nye miatt nem tartunk kutyát. A kertvárosi lakóparkban sok kóbor kutya cselleng. Talán a men- hely segíthet a probléma humánus megoldásában. A legtöbb esetben ugyanis a sintér vitte el őket, aminek többnyire altatás lett a vége. Márkó (tanuló) Nekem három kutyám van, velük együtt nőttem fel, ezért természetes az irántuk érzett szeretetem. A kutyamenhely nagyon jó ötlet. Végre nálunk is rájöttek erre. Németországban már 10-12 éve működnek hasonló intézmények. Fontos, hogy a kutyák ne az utcán kóboroljanak, hiszen ők ugyanúgy élőlények, mint az ember. Szandra (tanuló) ■apa| Nem tudtam, hogy nálunk w 1 is van kutyamenhely, de halls /■ 1 lottam róla, hogy más orszájögwji gokban mennyire kedvelt. ^^”*1 Kertes házban lakunk, régi hagyomány, hogy mindig van kutyánk. A mostani sokszor kiszökik, sokat aggódunk érte. Jó tudni, hogy ha esetleg messzire kerülne, nem a sintér lőné le, hanem a menhelyről hozhatjuk haza. Márta (könyvelő) Van egy aranyos spánielem és három cicám, de minden bajba jutott állatért aggódom. A kutyamenhely nagyszerű dolog, ha tudok, segítek is nekik bármiben. Ideje volt már, hogy legyen a városnak egy olyan szervezete, amelynek célja nem az állatok likvidálása, hanem megmentése, gazdihoz segítése, mert egyre több a kóbor jószág. „Bort! Megint csak azt mondom, hogy bort igyatok! ” Aztán majd kedvet kaptok a csókolózásra, a virágszedésre, a barátságra, a jó mély alvásra, a nevetésre, és újság helyett reggel költőket fogtok olvasni - folytatta a felhívás. Az Oroszlán havában tegnap Esztergom városa adott otthont a nyár kiemelkedő gasztronómiai eseményének, a Regulus Borfesztiválnak, ahol elsősorban az Ister-Granum Eurorégió borai jelentek meg a nagyközönség előtt. Királyi jelvényhez méltó italokkal érkeztek a kiállítók, feldíszített standjaikon kedvére kóstolhatott minden érdeklődő az eseményre készített kristálypoharakból. A délutáni ünnepélyes megnyitó után a borkóstolás közben az alkalomhoz illő borverseket és bordalokat a Hajnalkötöző zenekar előadásában hallgathatott a kortyolgató publikum. A borokat Lesti Zoltán szakképzett sommelier mutatta be. Minden órában tíz bor került terítékre, egészen este 8 óráig. • Ák Régiónk vonata Tegnap nyitotta kapuit a szurkolói sátor Folytatás az 1. oldalról Tartalmazza továbbá a gördülőállomány, a felvételi épületek és a forgalomszervezés fejlesztését, valamint a Budapesttel és más érintett önkormányzatokkal való szoros együttműködést. Az elővárosi közlekedés fejlesztését három szakaszban kívánja a vasúttársaság megvalósítani. Az első lépésben, 2003-2006 között a mai szintről eljutnak az ütemes közlekedés elemi színvonalához. A Budapesttől 30-40 kilométerre lévő vasútállomásokról félóránkénti, az ettől távolabbi állomásokról óránkénti közlekedést kínálunk. A második ütemben 2006-tól fokozatosan egységesítik a járműállományt, tovább bővítik a szolgáltatást, és megkezdődik a régióban, de elsősorban Budapesten a vonalas infrastruktúrák integrációja. A harmadik szakaszban, 2010 után az elővárosi közlekedés ütemezettségének teljes körűvé válása mellett elmélyül a közlekedési módok integrációja és befejeződik az állomások rekonstrukciója. A 11 elővárosi vonal közül jelenleg két vonalon van dízelüzemű közlekedés. A Budapest-Esztergom vasútvonalon közlekedő elavult motorkocsikat Siemens gyártmányú, korszerű, környezetbarát motorvonatok váltották ki. A Siemens Desiro vonatokat elsősorban elővárosi közlekedésre, rövidebb távolságú utazások lebonyolítására fejlesztették. A forgalomba állított motorkocsikat az utasok megkedvelték. * (6-1.) Augusztus 13. és 29. között naponta reggel 9 órától várja az olimpia szerelmeseit a Széchenyi téren felállított szurkolói sátor. Mivel a sátor körüli egyéb munkálattokkal a tervezettnek megfelelően haladtak, ezért tegnap már csak a hangtechnikai berendezések ellenőrzését végezték el - ismertette Pál György, a Pézsa Tibor Városi Sport- csarnok igazgatója. Elmondta, hogy a sátorban projektoros kivetítőn követhetik majd nyomon az olimpiai eseményeket a térség szurkolói. Péntekenként és szombatonként zenei programok helyszínéül is szolgál a sátor. Ma 22 órától az esztergomi Szépülő Városközpont szórakoztatja másfél órás unplugged koncertjével a szurkolói közönséget. Az 1. Ister-Granum Csocsó- bajnokságra folyamatosan várják a jelentkezéseket a téren található Gran Tours irodájában. A versenyre való nevezési díj 2000 Ft. A selejtezők hétfőn, szerdán és pénteken 17 és 20 óra között zajlanak majd, a döntő megmérettetést pedig szombaton, ugyanebben az időpontban tartják. A versenyen kívüli időpontokban természetesen bárki használhatja az asztalokat edzésre vagy szórakoztató időtöltésre. A 150 ülőhelyet biztosító sátor emellett eszmefuttatásra is lehetőséget nyújt. 18-án Pézsa Tibor olimpiai bajnok kardvívó, 25-én pedig a dorogi Buzánszky Jenő olimpiai labdarúgó labdarúgó, az Aranycsapat tagja várja élménybeszámolójára az érdeklődőket. Ha pedig a magyar olimpikonok sikereitől, esetleg a tenyérizzasztó szurkolástól fellelkesülten bárki dalra kívánna fakadni, ezt is megteheti, 21-én és 28-án Karaoke bulin ünnepelhetnek a sátorban maradók. A szervezők levélben biztosították a környéken lakókat a lehető legkisebb „hangoskodásról”, de továbbra is kérik megértésüket és türelmüket az olimpia idejére. • 5zalai Andrea
