Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-13 / 161. szám
MAGYARORSZAG 2004. augusztus 13., péntek • HÍDLAP 3 Körzetesítésbe kezdett a kormány Növelnék az osztálylétszámot, elküldenék a pedagógust Az önkormányzatok fele pénzügyi gondokkal küzd, a harmada csődveszélyben van. Ezt egy nemrég megjelent jelentésében publikálta a Központi Statisztikai Hivatal. A Fidesz véleménye szerint újabb megszorításokra kell felkészülniük a településeknek. A Fidesz tudomása szerint újabb megszorításokra készül a kormány, amely az önkormányzatokat érintené. Az ellenzéki párt alelnöke, Pokorni Zoltán úgy tudja, hogy a pénzügyminiszter és a belügyminiszter javaslata alapján pénzmegvonással sújtanák azokat a helyhatóságokat, amelyek nem kívánnak társulásokban részt venni, együttműködni. Pokorni Zoltán azt nyilatkozta, hogy a kormány elé került egy anyag, amely az önkormányzatok pénzügyi rendszerének átalakításáPokomi Zoltán ról szól. Pontosan nem tudja, hogy a kormány megtárgyalta, és elfogadta-e, de önmagában az, hogy a pénzügyminiszter és a belügyminiszter egy ilyen javaslatot tesz le az asztalra, az mindenképpen figyelemre méltó. Ez az anyag - ahelyett, hogy a most már lassan 250 milliárdos pénzügyi hiányt kezelné — további megszorításokra tesz javaslatot. Gyakorlatilag egy erőszakkal kikényszerített körzetesítés bontakozik ki. Ebből jelentős, ma még létező oktatási támogatásokat vonna meg azoktól az önkormányzatoktól, akik nem hajlandók a körzetesítésben részt venni. Pedagógus túlfoglalkoztatottságról beszél az anyag, növelné az osztálylétszámokat oly módon, hogy a ma ajánlott, átlagos osztálylétszámok lennének a minimális osztálylétszámok, ami alatt nem indíthatnak új osztályt az ön- kormányzatok. Ez megközelítőleg 22 ezer általános iskolai osztályt érintene, a tanulók 40 százalékát. Varga Sándor, a Pénzügyminisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Főosztályának vezetője az ellenzéki véleménnyel kapcsolatban kijelentette: megvonásokra, megszorításokra nem készül a kormány. Az említett anyagot a kormány még nem tárgyalta. A jövő héten a gazdasági kabinet elé kerül. Arról kétségtelenül szó van, ha kisebb államot akarunk, ha kevesebb adót akarunk, ugyanakkor a közszolgáltatások színvonalának javítására törekszünk, akkor a kormány ösztönözni kívánja az önkormányzatokat a közös feladat ellátására. Azonban mindez önkéntes. Amely önkormányzatok vállalják a társulással kapcsolatos átmeneti többletterhet, központi költségvetési támogatást kapnak. Ez elkezdődött ebben az évben, és a következő években folytatódna - árulta el a minisztériumi tisztviselő. • MR Kárfelmérés a Hernád mentén Rekordtermés és borpiaci feszültségek Elsőfokúra mérsékelték az árvízvédelmi készültséget a Hemádon. Folyik a kárfelmérés, a helyreállítás. A Belügyminisztérium soron kívül folyósította az önkormányzatoknak a védekezésre igényelt pénzt, így az a jövő héten eljuthat a folyó menti településekhez. Katasztrófa, de nem kár nélkül vonult le minden idők legnagyobb árhulláma a Hernádon. A védekezéskor a legkritikusabb helyszínen, az átvágással fenyegetett ócsanálosi gáton értékelte a védekezést Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnap. Utalt arra, hogy a hatékony védekezésben a rendnek és a szakemberek szavának van helye, minden más káoszhoz vezethet. A koalícióban kormányzó pártok és a kormány távollétében megtartotta hatodik ülését a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal. A levezető elnöki tisztet ez alkalommal Hávelné Szatmári Katalin, a gyógyszerészkamara elnöke látta el. Az ülésen elsőként a szakértők által összeállított és előterjesztett „Az egészségbiztosítás szervezeti rendszerének és működésének stabilizálásáról és fejlesztéséről, valamint az új, demokratikus társadalmi szerződés” című munkaanyagot vitatták meg a résztevők. A vita során megfogalmazódtak azok a prioritások, amelyek mentén a NEK további szakértői elemzéseket készít, majd következő ülésén határozatot hoz. Ezeket Mikola István volt egészségügyi miniszter, a Fidesz-MPSz delegáltja terjesztette elő, és az ANTSz laboratóriumainak privatizálásáról szóló kormánydöntés kapcsán fogalmazott meg kritikát. Elmondása szerint a NEK tiltakozik egyrészt amiatt, hogy miközben a kormány társadalmi vitáról, a köz- megegyezés szükségességéről beszél, addig a társadalommal és a szakmával nem ismertetett, azonnali végrehajtható döntést hoz alapvető népegészségügyi, közegészség- ügyi területet érintő kérdésben. Továbbá a kerekasztal aggályosnak tartja, hogy a privatizáció következtében hatósági funkciók kerülnek állami hatáskörből magánkézbe. Mint megtudtuk, 14 kémiai és 16 mikrobiológiai laboratórium magánosításáról született kormánydöntés. Első lépésben a kormány felhatalmazta az ANTSz-t, hogy egy egyA tárcavezető elmondta: az állami védművek helyreállításához 250 millió forintra lesz szükség, ehhez a fedezetet részben a tárca, részben a költségvetés adja majd. A körtöltések építésére és erősítésére is szükség van az önkormányzati védvonalakon, hogy egységes és biztonságos legyen az érintett települések védelme. A minisztérium 15-20 millió forintot nyújt a tervezéshez, tekintettel arra, hogy a hernádi védvonalak 150 éve épültek ki, és így most az a legfontosabb, hogy a védelmi rendszer fejlesztését ott folytassák, ahol a veszély, és a kockázat a legnagyobb. • MR személyes kft-be, tehát nyereségérdekeit vállalkozásba vigye be ezeknek az intézeteknek a tulajdonjogát, így a kft-be szabadon bevonhatók külső befektetők, nyereségérdekeit vállalkozók, akik ingyenesen jutnak a laborok működtetési jogához. A kft, ha úgy dönt, értékesítheti is a laboroknak helyt adó ingatlanokat, ugyanis azokat törölték a kincstári vagyonból. Félő az is, hogy a 30 labor 650 dolgozójából soknak megszűnik a munkahelye. A NEK második határozatában felkéri a miniszterelnököt, folyamatosan tájékoztassa a szervezetet az egészségügyi reform tervezetéről, valamint arról a 170 milliárdos EU pályázati lehetőségről, amelyről a tárca vezetője nyilatkozott a sajtóban. Mikola István rámutatott, a NEK résztvevői szerint ezeket a forrásokat kizárólag népegészségügyi célokra szabad fordítani. Az ülés résztvevői megállapodtak a NEK szeptember 1-jére tervezett, az OEP székházában megrendezésre kerülő nyilvános ülésének napirendjéről is, melyben szerepel az egészségügyi ellátórendszer (ellátásszervezés, privatizáció), gyógyszerár-tá- mogatás, -forgalmazás, 2005. évi költségvetés, ágazati konszolidáció. A szakértői testület egyöntetűen kifejezte abbéli reményét, hogy ezen az ülésen megjelennek majd a kormány illetékesei is, hiszen az ülés célja - mint ahogy a NEK egészének -, hogy a társadalom megismerje a kormány, illetve a NEK álláspontját az alapvető kérdésekről, és ezek alapján széleskörű társadalmi vita bontakozhasson ki. • EJ Az aratás lassan befejeződik az országban, és már csak néhány megyében végzik a termés begyűjtését a gazdálkodók. Az elmúlt, katasztrofálisan gyenge évhez képest az idén rekord mennyiségű gabonatermés várható - hangzott el Németh Imre, a Földművelési és Vidékfejlesztési Miniszterérium vezetőjének sajtótájékoztatóján tegnap. Elmondása szerint ebben az évben a kalászos gabona mennyisége országosan elérheti a 8 millió tonnát. Ebből a búza mennyisége a múlt évinek több mint a kétszerese, mintegy 5,8 millió tonna lesz. „Ez a mennyiség Magyarország lakosságának a kétszeresét lenne képes ellátni kenyérgabonával” - tette hozzá Németh Imre. Magyarországon a tavalyi mintegy 6 millió tonnával szemben az idén előreláthatólag 15 millió tonna gabonát takarítanak be. Az őszi kapásnövények vonatkozásában is elkészítette a minisztérium a felméréseket. Az agrártárca számítása szerint kukoricát több mint 1, 2 millió hektárról takarítanak majd be a gazdálkodók. Az átlagtermés előreláthatólag 6, 5 tonna körül alakul majd hektáronként, a várható össztermés pedig elérheti a 8 millió tonnát. A napraforgó termésátlagát hektáronként a szakértők 2, 3-2,4 tonnára teszik. Ebből a növényből mintegy 480 ezer hektár van az országban. Cukorrépából mintegy 45 tonna / hektár várható országosan a tárca becslése szerint. A jó termést a miniszter elsősorban a jó időjárással magyarázta, de hozzátette, hogy a jó hozamok eléréséhez megfelelő technológiai háttér és gépi kapacitás is szükséges volt és ennek megteremtésében az agrárkormányzat is közreműködött. A miniszter tájékoztatott arról, hogy a malmi búzát jelenleg országosan 22-24 ezer forintért vásárolják tonnánként, míg a takarmánygabona ára 18-22 ezer forint tonnánként. Németh Imre szerint a jó termésnek köszönhetően a gazdálkodók bevétele ebben az évben 100 milliárd forinttal is több lehet, mint tavaly. A miniszter utalt arra, hogy az uniós gabonaintervenció november 1-jén kezdődik, a tonnánkénti ár pedig jelenlegi árfolyamon számítva 25. 400 forint tonnánként. Németh Imre megjegyezte azt is, hogy az intervenciós raktárakra szóló pályázat első része lezárult, amelynek nyomán 1, 7 millió tonnás raktárkapacitást ajánNémeth Imre lottak fel a gazdálkodók. Ezt a pályázatot azonban a minisztérium szeptember 30-ig meghosszabbította. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) készített egy raktárregisztert is, amelynek alapján 1910 gazdálkodó több mint 12 millió tonnás raktárkapacitást jegyeztetett be. A miniszter tájékoztatott arról is: a gazdák körében kedvező fogadtatásra talált, hogy az állattartók abraktakar- mány-szükségletük egy részét kedvezményesen szerezhetik be. Mint arról már lapunk is többször beszámolt, a szüret közeledtével előtérbe kerültek a borágazat gondjai. Az ellenzéki pártok rendszeresen felhívják a figyelmet a területen kialakult feszültségekre, elég, ha csak Font Sándor vagy Túri-Kovács Béla kijelentéseire gondolunk. Lapunk kérdésére Németh Imre úgy válaszolt, hogy érthetetlennek tartja az ellenzéki politikusok hisztériakeltését. A miniszter leszögezte: „Az FVM a kialakított EU-konform szabályok betartását és a hamis borok piacról történő kiszorítását tűzte zászlajára, és az elkövetkező időszakban is ennek érdekében kívánunk tevékenykedni.” Elmondása szerint a közelmúltban a jövedéki termékek körében végzett 200 mintavétel során a vizsgált italok 60 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a borok 20 százaléka engedély nélkül került a piacra, majd hozzátette: „ezekkel az eredményekkel nem lehet megbarátkozni. Éppen ezért a minisztérium további célvizsgálatokat fog végeztetni a szüret befejeztével, már a préselést követően.” • (epress) A hatósági feladatok maradjanak állami kézben Dávid Ibolya pártjában páratlan Dávid Ibolya lehet az egyetlen jelölt a Magyar Demokrata Fórum elnöki posztjára az őszi tisztújításon. A párt megyei közgyűléseinek többsége megerősítené posztján a jelenlegi elnököt. Az ellenzéki párt alelnöke, Szőke László tájékoztatóján elmondta, hogy négy-négy megyében Gémesi Györgyöt és Medgyasszay Lászlót is jelölték, ám egyikük sem vállalja az indulást. A demokrata fórum héttagú elnökségébe a legtöbben Gémesi Györgyöt, Almássy Kornélt és Szőke Lászlót jelölték. Csempészcigaretta a pavilonok mélyén Ötmillió forint értékű csempészett cigarettát találtak a vámosok tegnap a Tabac akció keretében Budapest egyik nagy forgalmú piacán - értesült az Objektív Hírügynökség a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságától. Az ellenőrzés során a pénzügyőrök csaknem 700 karton, magyar adó- és zárjegy nélküli cigarettát találtak olyan pavilonokban, amelyeknek a piacfelügyeletnél bejelentett bérlője nincs. Jó hírek a Balatonról Emelkedik a Balaton vízszintje, és a minőségével sincs semmi baj. A környezetvédelmi tárca az utóbbi időben már havonta tájékoztatja a közvéleményt a Balaton állapotáról. A legfrissebb adatok egyáltalán nem lepték meg az itt élőket, hiszen a tó az átlagos szemlélőnek is igen kellemes látványt nyújt. A balatoni újságírókkal tegnap ismertették az elmúlt hetekben mért eredményeket. Jelenleg 36 centivel magasabban mossa a víz a siófoki mércét, mint tavaly ilyenkor, jövő tavaszra pedig már 85-90 centis vízállást várnak. Koncesszióban épülhet az M6-os Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára bej eintette: a GKM és az M6-os autópálya-beruházást megnyerő konzorcium (M6 Duna Autópálya Konzorcium) képviselői megkezdték az első hazai PPP alapú autópálya-projekt koncessziós szerződésének tárgyalását. Ez azt jelenti, hogy a köz- és a magánszféra együttműködésében finanszírozzák, építik és üzemeltetik az M6-os autópálya Érditető és Dunaújváros közötti 57 kilométeres szakaszát. Az állami költség a koncessziós szerződés alapján 508 millió euróba, azaz 125 milliárd forintba kerül 2026-ig. • EP
