Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-11 / 159. szám

MAGYARORSZAG 2004. augusztus 11., szerda • HÍDLAP 3 Előrehozott áremelések - nőhet a közlekedés díja Cáfol a Pénzügyminisztérium Előrehozná a hatósági áremelé­seket a Pénzügyminisztérium - tudta meg a Világgzadaság a tárca egyik feljegyzéséből. Az intézke­dés célja az, hogy az áremelések egy része még az idei inflációban éreztesse hatását, így tartható len­ne a 2005-re tervezett 4-4,5 száza­lékos inflációs cél. A gyógyszer­árak 14 és fél százalékos emelésé­vel számol a feljegyzés a követke­ző 12 hónapban. A hatósági ár­emelések eredetileg a jövő év első két hónapjában lépnének életbe. A pénzügyi tárca feljegyzése azon­ban rámutat, hogy ez esetben nem le­hetne tartani a 2005-ös 4 és fél száza­lékos inflációs célt. Az áremelések összesen ugyanis 0,5-0,7 százalékos többletinflációt eredményeznének. A tervezet szerint az áramszámlák 6-10 százalékkal nőnének jövőre, attól füg­gően, hogy alakulnak a kőolajárak. A gázért 6-7 százalékkal kell majd töb­bet fizetni, a gázárkompenzációt is fo­kozatosan leépítené a tervezet. A gáz­áremelés akár már a fűtési szezon kez­dete előtt életbe léphetne. Szeptem­ber-október tájt várható a távolsági autóbusz-közlekedés, s a vasúti szol­gáltatások drágulásának közzététele. A távhőszolgáltatás díja 5-8 száza­lékkal nőhet, a BKV-szolgáltatások 10 vagy 13 százalékkal drágulhatnak, a távolsági autóbusz-közlekedés díjai pedig előreláthatólag 7,3-9 százalék­kal emelkedhetnek majd. Nő a sze­métdíj, itt mindkét változat 10 száza­lékos emelésre ad javaslatot, és emel­kedik a cigaretta jövedéki adója is, 12- 15 százalékos áremelkedést eredmé­nyezve. Az anyag szerint összességé­ben a vásárolt lakossági fogyasztás 25-30 százalékára is kihathat az állami intézkedéssel vezérelt árváltoztatás. Az áremelés korábbi bevezetése nélkül megnehezülne a jövő évre ki­tűzött inflációs cél elérése. Az intéz­kedések előre hozatalával azonban idén érne el 7 százalékos hatósági ár­drágítást a kormányzat. Ennek az a kockázata, hogy az MNB nem csök­kenti irányadó kamatát. Jelenleg a pénzügyi tárcának nincsen olyan előterjesztése, vagy javaslata, amely a hatósági árak emelését kezde­ményezné - derül ki a tárca közlemé­nyéből, amelyet a Világgazdaság érte­sülésére reagálva adtak ki. A közlemé­nyében arra hívják föl a figyelmet, hogy a tárcánál figyelik az árakat, rendszere­sen készítenek belső elemzéseket, prog­nózisokat, és ha ezeket a sajtó le is közli, ez nem jelent még hivatalos álláspontot. A közlemény szerint nincs szándék a hatósági árak emelésére, és megjegyzik, hogy a gyógyszerek nem is tartoznak ide. A tárca közli, hogy nem változtat eddigi év végi, és jövő évi prognózisán. Azzal számolnak, hogy az idén átlago­san 6,5 százalékos lesz, jövőre pedig 4,5 százalékosra csökken az infláció. Mind­ez azon is alapul, hogy az állam saját in­tézkedéseivel egyre kevésbé járul hozzá az áremelkedésekhez. Ugyanakkor hoz­záteszik, az olajárak alakulása bizonyta­lansági tényezőt jelent. • Hír TV Eltűnhetnek a közepes nagyságú borászatok Az agrártárca lehetetlent követel Font Sándor szerint az agrártár­ca rendeletéi a közepes nagyságú borászatok megszűnését jelentik. Az MDF frakcióvezető-helyettese elmondta: a minisztérium teljesít­hetetlen feltételeket támaszt a vállalkozások elé, mert olyan en­gedélyek beszerzését írja elő, amelyek kiadására a kiállító szerv nincs felkészülve. Font Sándor tájékoztatása szerint csak a balatoni borvidéken 40(X) úgy­nevezett egyszerűsített adóraktár van, amelyet megszűnéssel fenyeget a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete. Az előírások szerint az évtizedek óta működő borá­szatoknak is be kell szerezniük olyan szakhatósági engedélyeket, amelyek kiállítására a megbízott szervek nin­Font Sándor csenek felkészülve - állítja az MDF frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus információi szerint az Or­szágos Borminősítő Intézetnek csak a balatoni borvidéken másfél évre lenne szüksége az engedélyek kiadására. Font Sándor elmondta: „Az a sza­bály, hogy jövedéki termék előállító­jának gazdaságát - ezek a pincék jö­vedéki termék előállítói - valame­lyik engedély hiánya esetén, azon­nal bezárhatják. Márpedig itt vala­milyen engedély biztos, hogy hi­ányzik, mert az OBI engedélye egyetlen egy középméretű pincé­szetnek sincs. A szakhatóságok is most gondolkodnak arról, hogy ho­gyan értelmezzék a törvényt.” Font Sándor szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Vám- és Pénz­ügyőrség szúrópróba szerűen ellen­őrizheti az engedélyek meglétét, és azonnal bezárathatja azt a pincésze­tet, ahol hiányosságot talál. A politi­kus ezért a szaktárca vezetőjéhez for­dult, arra kérve, hogy függessze fel a rendelet végrehajtását az őszi parla­menti ülésszakig. így esélyt adva ar­ra, hogy az országgyűlés újratárgyal­hassa a kérdést és kijavíthassa a tör­vénybeli hiányosságokat. • Hír TV Azonosították Szász Károly egyik támadóját A DNS-minta alapján azonosítot­ták Szász Károlynak, a PSZÁF egy­kori elnökének egyik támadóját. A rendőrség szerint a tévedés lehe­tősége kizárt. A hétfőn gyanúsított­ként kihallgatott nagykanizsai férfi az a személy, aki részt vett Szász Károly tavaly júniusi bántalmazásában - je­lentette ki a Budapesti Rendőr-főka­pitányság bűnügyi helyettese. Tóth Gábor indoklása szerint az orvostudomány mai állását figyelem­be véve a DNS-vizsgálat teszi egyér­telművé azt, hogy a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyeletének akko­ri elnökét megtámadok egyikéről van szó, akinek DNS-ét a kerékpáron ta­lálták meg. Elmondta: a mobiltelefon híváslisták ellenőrzése során tény­ként derült ki, hogy a 30 év körüli gyanúsított rendszeresen kapcsolatot tartott a bántalmazás után nem sok­kal kirobbant bróker-botrány fősze­replőjével, Kulcsár Attilával. Feltételezésekbe azonban nem bo­csátkozott Tóth Gábor arra vonatko­zóan, hogy egy korábbi ismeretség, Csődbe jutott környezetvédelem Az elmúlt hetek történései beiga­zolták, hogy a kormányzat környe­zetvédelmi politikája csődöt mon­dott. A dorogi szennyezés és a herná­di árvíz példája rámutatott, hogy si­ralmas helyzetben van a magyar kör­nyezetvédelem intézménye - hang­zott el Medgyesy Balázs, a Fidesz zöld tagozatáa elnökének a Minisz­terelnöki Hivatal előtt tartott keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján. Nem történtek volna az elmúlt he­tek szennyeződései, ha az elmúlt években nincsenek koncepciótlan át­szervezések, költségvetési és létszám- leépítések, a környezet- és katasztrófa védelem és a közegészségügyi terüle­ten. A kormányfő látványpolitizálást folytat és színjátékot játszik, pedig tudja, hogy a jövő évi költségvetési tervek rosszabb helyzetet teremtenek - tette hozzá a Fideszes politikus. A környezetvédelmi politika csődjét jelzi, hogy a dorogi hulladékégetőmű okozta szennyezés esetében csaknem fél nap kellett ahhoz, hogy a környe­zetvédelmi szakemberek kiszálljanak, és kárelhárítást végezzenek, miköz­ben a lakosság ki' volt téve az egész­ségkárosító hatásoknak, a levegőben terjedő szerves oldószereknek és a vízben megtalálható, több mint ezer veszélyes anyagnak. A képviselő azt követeli a kor­mánytól, hogy változtassák meg a költségvetési szándékokat annak ér­dekében, hogy jövőre olyan intéz­ményrendszer legyen, amely az em­berek biztonságát garantálni képes. • EP vagy az üggyel összefüggésben annál több van a kapcsolat hátterében. A rendőrség a közelmúltban fölfüg­gesztette ugyan a nyílt nyomozást Szász Károly megverése ügyében, mert nem sikerült egy év alatt köze­lebb jutni az elkövetők személyéhez. Azonban titkosszolgálati eszközökkel, módszerrel utána is folytatták az adatgyűjtést - mondta Tóth Gábor. Ennek eredményeképp kezdemé­nyezték nemrég az ügyészségnél a nyílt nyomozás folytatását, amit az ügyészség is megalapozottnak talált. A gyanúsított nagykanizsai férfi egyébként jelenleg egy másik ügy­ben, zsarolás miatt előzetes letartóz­tatásban van - mondta a BRFK bűn­ügyi helyettese, de arról nem beszélt, hogy hogyan jutottak el személyéhez, netán a vádalku járt volna eredmény­nyel, és egy más ügy, más gyanúsí­tottja beszélt volna róla. Tóth Gábor végül elmondta: az ügyben most is tanúkat hallgatnak meg, de ismét meghallgatják a gyanúsítottat is, aki eddig megtagadta a vallomástételt. • MR Képviselőket választottak a Baumag károsultjai Tegnap délután ért véget a buda­pesti kisstadionban a Baumag vá­lasztmányi ülése. Többszörös szavazás után megvá­lasztották a Baumag károsultak há­romfős érdekképviseletüket. A csődtörvény értelmezése szerint a jövőben ez a hitelezői választmány tartja a kapcsolatot a felszámolást irányító bírósággal. Működési rendjüket majd a megválasztottak határozzák meg. Egyikük, Patyi Ist­ván - akit foglalkozását tekintve ne­héz bemutatni, mert közel egy éve feladta régi munkáját, már csak a károsultak érdekképviseletét látja el. Elmondta: célja, hogy a felszá­moló tevékenységét most közelebb­ről megismerje, illetve az eddigiek­nél hatékonyabban szeretné képvi­selni a károsultak érdekeit. A felszá­molóbiztos a szavazás előtt tájékoz­tatta a megjelent közel háromezer embert az eddig elvégzett dolgok­ról. A közönség soraiban megfogal­mazódott leggyakoribb kérdésre, mármint hogy mikor látják viszont pénzüket a károsultak, Voltman György azt mondta: a törvény elő­írása szerint két év alatt nem végez­hető el szerinte a felszámolás, de három év után reményei szerint visszakerül a vagyon jelentős része a szövetkezet rendelkezésébe. • MR Csökkenő belföldi vendégforgalom... A kereskedelmi szálláshelyeken az előző év azonos időszakához ké­pest csökkent a belföldi vendégek forgalma, de megélénkült a külföl­dieké - áll a KSH legújabb gyorsje­lentésében. Noha a vizsgált idő­szakban a belföldi vendégek száma két százalékkal, a vendégéjszakák száma 3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a panziókban az előző évivel meg­egyező forgalmat regisztráltak, a külföldiek pedig nagyobb számban, és tovább látogattak hazánkba. Jó hír a KSH összegzése szerint, hogy a kereskedelmi szálláshelyek szál­lásdíj bevétele növekedett az előző év első félévéhez képest. A növeke­dés mögött a növekvő tengerentúli, illetve kínai turistaforgalom, vala­mint a megemelt árak állhatnak. Lemaradás a világhálóról - „internyet?” Az új tagállamok többségében jó­val az uniós átlag alatt marad az internetelterjedtség és használat - adta hírül a HírTv, egy nemrégiben készült tanulmányra hivatkozva. A májusi csatlakozók közül Észtország érte el a legjobb eredményt, amit nem sokkal lemaradva Szlovénia és Ciprus követ. Magyarország a kö­zépmezőnyben található, megelőzve Lengyelországot és Szlovákját is. Szerény vigasz ez azon magyar és külföldi nyaralók számára, akik a Balaton partján faluról falura bo­lyonghatnak nyitva tartó, eldugott „Internet-café”-k után kutatva... Medgyessy baráti Nap-keltéje Maga a kormányfő javasolja, hogy a Nap-kelte című műsor szerkesztő­sége is kerüljön fel azok listájára, akik a legnagyobb állami kitüntetést kapják augusztus 20-án - közölte a Magyar Hírlap értesüléseire hivat­kozva a Magyar Nemzet. A hír sze­rint a miniszterelnök így szeretné meghálálni, hogy a műsorban gyak­ran szerepelhettek kormánya tagjai. A Köztársasági Elnöki Hivatal Köz­ponti Titkárságának vezetője, Szentgyörgyi András a sajtó megke­resésére azt mondta: az államfőhöz valóban érkezett kormányfői javaslat a Nap-kelte szerkesztőségének álla­mi kitüntetésére, de Mádl Ferenc még nem tudott foglalkozni a javas­lattal. Szentgyörgyi hozzátette azt is: „az elismerést nem augusztus 20- án nyújtanák át a Nap-kelte stábjá­nak, hanem később”. Jobb az ilyet nem nagy dobra verni... Erdély egyre népszerűbb Mintegy harminc százalékkal nö­vekedett az Erdélybe utazó ma­gyarországi turisták száma éves vi­szonylatban, akik nemcsak nosztal­giázni, hanem gyógyulni és túrázni járnak Székelyföldre - nyilatkozta a minap Gábora Ede, az Erdélyi Tu­rizmus portál budapesti cégvezető­je. Az adat csak becslés, mivel a magyar turisták számát nehéz fel­mérni, a pontos romániai statiszti­kák hiánya miatt. Csak annyit tud­ni, hogy évente 1,1 millió magyar állampolgár lépi át a határt.

Next

/
Thumbnails
Contents