Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-11 / 159. szám

4 • HÍDLAP • 2004. augusztus 11., szerda RÉGIÓ MAj TÉMA Környezetbarát háztartást vezetünk? A környezetvédelem kérdése az Ister-Granum Eurorégióban (saj­nos) aktuálisabb, mint valaha. A királyváros és környéke még min­dig az Onyx-szennyezéstől han­gos, e cikk mégsem erről szól. Írá­sunkban alternatívákat vetünk fel arra vonatkozóan, hogyan vezet­hetünk 2i. századi, mégis környe­zetbarát háztartást. Fontos megje­gyezni, hogy a cikk írója nem Zöld - egyszerű háziasszony és anya, aki aggódik, amikor a fertőtlenítőt a tusolótálcába önti... A világ egyik legfejlettebb országá­ban, az USA-ban még ma is élnek olyan vallásos csoportok, melyek tele­püléseiken, háztartásukban nem használnak környezetszennyező anyagokat: áramot, benzint, gépeket, s az ipari forradalom előtti évekre jel­lemző vidéki-falusi életmódot foly­tatnak. Bizony, még a 21. században is lehet környezetbarát módon létezni, nem szükségszerű, hogy modern, kártékony életvitelünkkel pusztítsuk a világot. De vajon ahhoz, hogy meg­őrizzük unokáink számára a Földet, le kell-e mondanunk a gépesített ház­tartásról, a tartósítószerek, vegysze­rek, festékek, lakkok és az energiahor­dozók használatáról, vagy van más megoldás is? A nagyvárosok aszfalt- dzsungelében élők számára a villa­mos energia szünetelése katasztrofá­lis helyzetet teremt: megbénul a szá­mítógép-hálózat, a földi, föld alatti és a légi közlekedés, leáll az áruszállítás, megszűnik az éjszakai közbiztonság. Mindennek azonban pozitív velejárói is vannak, például nagy mennyiségű, környezetszennyezéssel előállított energia marad meg, az elektromos ke­nyérvágóhoz szokott fogyasztó ismét megtanulja a fűrészes kés használa­tát, az emberek hamar lefekszenek, s másnap kipihenten ébrednek. Száműzhető gépesítés, tervszerűbb életvitel A mosogatógép ugyan kevés vízzel sok edényt elmosogat, s ezért rész­ben környezetbarát, de mindezt áramfogyasztással és mosogatópor elhasználásával teszi, ezért környe­zetszennyező. A gépet legyártó üzem telepítéséhez esetleg nagy kiterjedé­sű erdőt vágtak ki, a gyártás során nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat, s ha a mosogatógép tönkremegy, esetleg a szemétdom­bon végzi, tehát újrahasznosítás nél­kül fejezi be pályafutását, szennyez­ve a földet vagy a vizeket. A mosógép használata már nélkü­lözhetetlenebbnek tűnik konyhai tár­sáénál. Ha pénztárcánk engedi, vásá­roljunk légbuborékos technikával működő vagy hidegen mosni tudó gépet - ezek ugyan drágábbak, de a környezet számára kíméletesebbek, mint vízmelegítős társaik. A szeletelőgép, az elektromos kés, a mag- és húsdaráló, az elektromos habverő, a kenyérsütő gép, a mikro­hullámú és szendvicssütő egyaránt környezetszennyezők. Ezek azok a gépek, amelyek nélkül a háztartást tisztábban lehetne vezetni. Alapvető­en az elektroszmog növelése és az áramfogyasztás a bűnük, de a mikro­hullámú sütő esetében sugárzási problémák is felmerülnek. Az egy­szerű kés, a mozsár, a kézi daráló és habverő, a tűzhely vagy kemence ideálisabb segédeszközök lennének a környezetkímélő háztartásban. A nélkülözhetetlennek tűnő hűtő­gép, porszívó és takarítógép esetében a kevésbé környezetszennyezőknek szavazzunk bizalmat, az alacsony fo­gyasztásúnak, vagy a hűtőgép eseté­ben a motoros freonmenteseknek: bár gáz mindegyikben van, de a korszerű­ekben lévő már barátibb összetételű. A kompakt fénycsövek használatá­val is segíthetjük Földünk megmara­dását. Ezek a világítótestek - annak ellenére, hogy előállításuk környezet- szennyező — nem újrahasznosítható- ak, hosszabb élettartamuk és alacsony fogyasztásuk miatt nélkülözhetetle­nek egy környezetbarát háztartásban. A statisztikai adatok szerint a városi társasházakban, bérházakban két-há- rom évente növelni kell a kukák szá­mát, mert a lakók egyre több szemetet termelnek. A jelentős szemétmennyi­ség, a lomtalanításkor kitett, jobbára újrahasznosítható háztartási eszközök, ruhák, bútorok tömege a bizonyítéka annak, hogy szükségletünkön felül vá­sárolunk, terheljük környezetünket, s kikényszerítjük a termelés fokozását is. A Föld nyersanyagkészletei kifogyó­ban vannak, a túlfogyasztó háztartások gyorsítják életterünk pusztulását. Ezért a környezetbarát háztartást első­sorban a megfontolt, tervezett, a valós szükségletekhez igazított beruházások jellemzik. Az anyagbeszerzés bölcses­séget kíván tőlünk, a kérdés csupán az, hogy tudunk-e nemet mondani az üz­letek, áruk csábításának, s képesek va- gyunk-e felmérni valós szükségeinket. A mértékletes fogyasztáson kívül má­sodsorban figyelnünk kell arra, hogy valós szükségletünket milyen termé­kekkel elégítjük ki. A Állatokon tesztelik A környezetbarát háztartás arról is­merhető fel, hogy abban nem használ­nak környezetszennyező anyagokat, mosó-, tisztító- és kozmetikai szereket. Kevesen tudják, hogy a testápoló­kat, borotvahabokat, arcvizeket, szé­pítő kozmetikumokat, fogkrémeket jobbára állatokon tesztelik, nagy ré­szük pedig mind előállításával, mind felhasználásával igen jelentős természeti károkat okoz. A legismertebb bűnöző a hajtógázas dezodor volt, szerencsére már vannak pumpásak is, mint ahogy kapható ásványi anyagokból készült fogpor is, amely kiválthatja a rákkeltő formaldehidet, a vizek élő­világára is veszélyes titán-dioxidot s a szintén rákkeltő tartósító- és édesí­tőszereket tartalmazó fogkrémeket. A mosószerek nagy része halpusztí­tó foszfátot tartalmaz, de ez az anyag a biológiai szennyvíztisztítás hiányá­ban akár bennünket is károsíthat. A nitrohigítós lakkok, festékek, ra­gasztók használatával hasonló helyze­tet okozunk. Szerencsére ezek már nálunk is kiválthatóak gyorsan szára­dó, kevés mérget tartalmazó vizes bá- zisúakkal, ráadásul a velük érintkező ecseteket, szerszámokat is környezet­kímélő módon, vízzel tisztíthatjuk. • K. E. Környezettudatosán él-e? Ágoston (tanuló) Régebben vigyáztam arra, hogy ne pazaroljam a vi­zet (fürdés helyett gyor­san letusoltam), mindig lekapcsoltam a villanyt magam után. Az évek során aztán rájöttem, hogy a fejlett országok, főleg Amerika bődületes pazarlá­sa mellett az én vízfolyatásom, áramfogyasztásom bármilyen fényűző is, eltörpül, mint por­szem a sivatagban. Hilda (titkárnő) Részt vettem környezet- pisiül védelmi, szemétgyűjtési jpffSy akciókban. Odafigyelek arra, hogy mit eszem, hogy a hulladékot a veszé­lyesség foka szerint szelektáljam, és hogy lehetőleg ne pazaroljam a vizet, gázt, áramot. Gyermekei­met is erre nevelem. Szomorú ak­tualitás az ivóvíz kérdése, amely­nek eltékozlása az emberiség halá­lát is jelentheti. Tibor (villanyszerelő) Mondhatnak akármit, nem én fogom megváltani a vi­lágot. Szemetelni nem szoktam, de Magyarorszá­gon nincs szelektív hulla­dékgyűjtés. A környezettudatosság szempontjából mi Vagyunk a bal­kán koronája. Nincs értelme azt fi­gyelni, hogy milyen összetevői vannak az ételnek. Úgysem az van ráírva, ami benne van. Nem tu­dom ellenőrizni. Laura (GYES-en lévő anyuka) ■ Fiatalabb koromban is tö­rődtem a környezet állapo­tával, sőt a szakdolgozato­mat is ilyen témakörben ________írtam. Amióta megszüle­tett a kisfiam, fokozottan odafigye­lek az étrendre. Bioboltokban vásá­rolok, és rájöttem, hogy rosszul gondoltam eddig, nem is drágább így az élet. Ezek az ételek táplálób­bak, így kevesebb is elég belőlük. Sz ükség van a fiatalokra XV. alkalommal rendezték meg a hét végén a Érsekújvári Katolikus Ifjúsági Találkozót, amelyen évek óta több száz fiatal vesz részt. Nem csekély számban képviselte­tik magukat a rendezvényen régi­ónk fiatáljai sem. A találkozó, amelyet a Regionális Művelődési Központ (RMK) és a Ró­mai Katolikus Plébánia közösen szer­vezett meg, az eddigiekkel ellentétben idén nemzetközi jelleget öltött. Ma­gyar Bélától, az RMK metodikusától, és a találkozó fő szervezőjétől megtud­tuk, hogy az Egri Magyar Katolikus Rádióval közösen sikerült nemzetközi­vé varázsolni a háromnapos akciót. Az Egerszalóki Ifjúsági Találkozón és Lel­kigyakorlaton az érsekújvári fiatalok egy csoportja vett részt, majd a látoga­tást az egerszalóki fiatalok viszonozták a hét végén, akik már négy nappal a ta­lálkozó megkezdése előtt megismer­kedtek Szlovákia nagyvárosaival, Pozsonnyal, Komárommal, de elláto­gattak Bősre, valamint Deákira, Pered­re és Gútára is. A további program egybeesett a találkozó programjával, amelynek az idén az „Isten országát építjük” volt a mottója. A találkozó lel­ki vezetője Szarvas István, az Egri Ma­gyar Katolikus Rádió igazgatója volt. Magyar Béla továbbá elmondta: eddig minden egyes találkozó más volt. Az idei lényege, hogy határon átnyúlóvá tudták tenni a rendez­vényt. A találkozó megszervezése nem egyszerű, de ígéretet kaptak az Illyés Közalapítványtól, hogy támo­gatni fogja rendezvényüket.- Idén csak 150 fiatal jelent meg, ami elenyészőnek számít, ha azt vesszük, hogy a kezdetekkor több mint ötszáz résztvevőnk is volt. Ezt lehet a népes­ség csökkenésével is indokolni, de el kellene gondolkodnunk azon, hogy mi­lyen a fiatalok pasztorációja az egyes egyházközségekben. Most a 24 község­ből csak egy-két fiatal jelent meg, az­előtt viszont az egyes községekből 15- 20 fős csoportokban érkeztek. Ez arról tesz tanúbizonyságot, hogy nem mű­ködnek szervezett formában a fiatalok. Ez a 150 fiatal mégis ajándék. Fontos, hogy felismerjük a gondokat, helyesen kezeljük a problémákat, legyen önkriti­kánk, de fejezzük ki hálánkat is a jó Is­ten felé a fiatalok érdeklődéséért - mondta Magyar Béla. A három nap folyamán elmélkedé­sek, lelki beszélgetések zajlottak, szombat este adoráció, majd a találko­zót vasárnap ünnepi szentmise zárta. • CzM Korlátozott vízhasználat Folytatás az 1. oldalról Különös tekintettel a hányással, has­menéssel járó panaszokra. A Népjóléti Irodához kedden reg­gel 9-től délutánig 65 bejelentés érke­zett hányással hasmenéssel járó meg­betegedésről. A Védelmi Bizottság határozata alapján megkezdik a Ke- nyérmezői-patak kármentesítését, részlegesen feloldják a vezetékes víz használatának tilalmát, azzal a meg­kötéssel, hogy a 14 éven aluli gyer­mekek és a kismamák továbbra is a város által biztosított tiszta vizet igyák. Remélhetően minél hamarabb sikerül megszerezni a hatósági enge­délyt arra, hogy a város saját karszt- vizű kútjáról ihassanak tiszta vizet az esztergomiak, amíg a veszély teljes mértékben megszűnik. Az óriási szennyeződés miatt az Esztergomi Környezetkultúra Egye­sület 36 további szervezet egyetértő aláírásával nyílt levélben fordult a Környezetvédelmi Minisztérium­hoz, mert megdöbbentőnek tartják, hogy ilyen felelőtlen módon rendkí­vül veszélyes anyagokkal beszeny- nyezték a Dunát és a város ivóvízbá­zisát. Azt is aggasztónak tartják, hogy a szennyező cég a hatóságokat jelentős késéssel értesítette, majd azok munkatársait nem engedte be azonnal az üzem területére. Ráadásul olyan információkat tartott vissza, amelyek hiányában a hatóságok nem voltak tisztában azzal, milyen szeny- nyezőanyag ellen is kell védekezniük. A hiányos információk miatt Eszter­gom városa csak jelentős késéssel tudta elrendelni az ivóvíztilalmat, így a lakosság több napon keresztül a szennyezett ivóvizet itta. Az illetékes hatóságok az adatokat nem vagy alig szolgáltatják ki, míg a jelenlegi sú­lyos helyzetben a közérdekű adato­kat azonnal az önkormányzat részére át kellene adni - áll a nyílt levélben. Egy kormányrendelet alapján az ége­tő nem minősül veszélyes üzemnek, ezért a levélben kérik, rendelet mó­dosítását, oly módon, hogy a veszé­lyes üzem kategóriába a magyaror­szági hulladékégetők is bekerüljenek. Valamint a minisztériumnak javasol­ják, hogy addig függesszék fel az üzem tevékenységét, míg egy teljes környezetvédelmi felülvizsgálatra sor nem kerül, és a szükséges műsza­ki és szervezési intézkedések meg nem valósulnak. A nyílt levélhez aláíróként "csatla­koztak a természet- és környezetvédő szervezetek, valamint helyi civilszer­vezetek is. • Készítette: ÁK, Muzslai Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents