Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-11 / 159. szám

2 HÍDLAP • 2004. augusztus 11., szerda SZLOVÁKIA Szégyellősek a magánosítók A hazai nagyvállalatok külföldi magánosítói nem sietik el a cégek megvásárlásáról szóló szerződések közzétételét. A Pénzügyminisztéri­um tájékoztatása szerint eddig csak a Szlovák Takarékpénztár osztrák tu­lajdonosa, az Erste Bank járult hozzá a szerződés kiadásához. Ok nem sze­retnék viszont azt, hogy nyilvános­ságra hoznák a bank jelenleg is folyó bírósági pereinek részleteit. A minisztérium az Erste Bankon kívül a VUB tulajdonosát, az Intesa BCI-t és az OTP Bankot is megszó­lította. Tőlük kedd délelőttig nem érkezett válasz. Az OTP viszont hétfőn a Szlovák Televíziónak úgy nyilatkozott, hogy véleményüket már postázták a tárcának. A szerződések közzétételének vé­leményezésére a cégeknek múlt pén­tekig volt lehetőségük, amit azok na­gyobb része nem használt ki. A mi­nisztériumban viszont azt mondták, hogy szerdáig még várják a nyilat­kozatok beérkezését. Szén-dioxid kereskedés jövőre Jövő év márciusban indulhat Szlo­vákiában az üvegházhatást előidéző gázok ipari kibocsátóinak „gázüzle­te”. Ennek alapján az Európai Unió minden ipari termelő számára meg­határoz egy maximális károsanyag­kibocsátást, amelyet, ha a vállalatok nem lépnek át, a fennmaradó részt eladhatják más üzemeknek. Az unió ezzel a lépéssel szeretné elérni a Kiotói Egyezményben fog­laltakat, amely alapján az 1990-es károsanyag-kibocsátás mértékét 8 százalékkal csökkentsék. A becslések szerint Németország ipari termelői nem fogják tudni tar­tani a meghatározott határértékeket, így ők például Szlovákiában vásárol­hatják meg kibocsátásuk fennmara­dó részét. Annak ellenére, hogy Szlovákiában folyamatosan növek­szik az ipari tevékenység, a szén-dio- xid kibocsátás nem emelkedik ugyanilyen mértékben. Történelmi csúcson a gázolaj ára Tegnaptól a Slovnaft minden idők legmagasabb szintjére emelte a gáz­olaj kereskedelmi árát. Dusán Valúch, az olajipari vállalat munka­társa úgy tájékoztatott, hogy keddtől egy liter gázolajért 3540 koronát kell fizetni a Slovaft benzinkútjain. A motorbenzin ára a július 13-ai ár­emelés óta változatlan maradt. Az e heti emelést az olajárak növe­kedésével magyarázzák, és azzal, hogy a gázolaj iránti növekvő kereslet miatt megcsappantak annak tartalékai. A Kia miatt élénkül a légi közlekedés A légitársaságok is készülnek a Hyundai/Kia zsolnai beruházására. A besztercebányai Tatra Air légitár­saság jelenleg is részt vesz a Sliac- Prága repülőjárat üzemeltetésében, és jövő év áprilisától tovább szeret­nék bővíteni a forgalmat. A cég jö­vőre 7500 utas szállítására számít. • -K­A fafeldolgozók körében nő az érdeklődés Szlovákia iránt Új befektetések révén mintegy kétezer új munkahelyet lehetne ki­alakítani Szlovákiában. Annak elle­nére, hogy Szlovákia bővelkedik fában gazdag, erdős területekben az utóbbi években számos esetben gondot jelentett a fafeldolgozó üze­mek nyersanyagszükségleteinek kielégítése. A fahiány miatt a fafel­dolgozással foglalkozó, beruházni szándékozó külföldi cégek többnyi­re elkerülték az országot. Ez az irányzat mára megfordult. E téren mintha változott volna a helyzet, mert a Beruházások és Ke­reskedelem Szlovák Ügynöksége (SARIO) jelenleg több külföldi cég­gel is kapcsolatban áll és tárgyalásokat folytat az esetleges befektetéseikről. Roman Kurc, a SARIO vezérigaz­gatója arról tájékoztatta a sajtót, hogy a faiparban tevékenykedő kül­földi cégek körében nőtt az érdeklő­dés Szlovákia iránt. Négy-öt terveze­tet tartanak nyilván, amelyek kivite­lezésére jó esély kínálkozik. Általában európai cégekről van szó, amelyek puhafa feldolgozásával foglal­koznak. Egyik tervezet a már létező vállalkozás kiszélesítését célozza meg. Ez esetben Kuruc szerint a külföldi tu­lajdonosnak már több tucat ilyen vál­lalkozása működik Szlovákia szerte. A többi tervezet teljesen új - zöldmezős, vagy létező csarnokok kihasználása út­ján történő - beruházás kivitelezését jelentené. Az említett külföldi befekte­tések révén összesen kétezer új munka­hely jöhetne létre Közép-Szlovákiában. Egy ével ezelőtt a SARIO még ar­ról tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy a fafeldolgozó iparban lanyha az érdeklődés a szlovákiai befektetések iránt. A külföldi beruházók legna­gyobb gondként a megfelelő minősé­gű és mennyiségű nyersanyag hiá­nyát jelölték meg. Egyebek mellett emiatt futott zátonyra a svédországi Swedwood vállalat Újbányán terve­zett tavalyi beruházása. Az állami kézben lévő erdők vezetése akkor nyi­latkozatot tett közzé, amely szerint a külföldi beruházások élénkítése érde­kében csökkenteni fogják a fa kivitelét és utána jelentős mértékben vissza is fogták a fa kereskedésével foglalkozó cégeknek eladott fa mennyiségét. Roman Kuruc úgy véli, hogy a szlovák fafeldolgozó-ipar fejlesztésé­vel az új munkahelyteremtés mellett csökkenne a fa mennyiségének kivi­tele is. Az említett beruházásokból elsősorban a közép-szlovákiai térség és a vasút profitálna. • (zc) Az STV jelenlegi vezetésével van baj? A Szlovák Közszolgálati Televízió (STV) vezetősége szerint bizonyta­lan a televízió jövője. Dusán jarjabek, a parlament médiabizott­ságának alelnöke úgy véli, hogy becsületesebb lenne az STV vezető­itől, ha beismernék, nem tudják tel­jesíteni az ígéreteiket és lemonda­nának. jarjabek a kialakult helyze­tet jelzésértékűnek tartja, amely azt sugallja, hogy az STV vezetősége be akarja fejezni a tevékenységét ebben a közszolgálati intézmény­ben, és egy másik televízióban akarja megvalósítani ambícióit. A képviselő nyilatkozatában azokra a bírósági perekre is utal, amelyeket az STV elveszített illetve, előrelátha­tólag el fog veszíteni. Az STV vezetői kényszermegoldásokat, például az már nyilvánosságra is hozták azokat a egyik csatorna privatizációját, ame­lyek kiutat jelentenének a bajból. Jarjabek érdekesnek tartja, hogy az STV vezetősége azokban a szerződé­sekben keresi a hibát, amelyeket az elődjeik kötöttek, és nem azokat a ve­zetőket akarja felelősségre vonni, akik ezeket a szerződéseket önkényesen és a bírósági határozat hiányában nem teljesítették. Jarjabek azt állítja, az STV vezetői nem vették figyelembe a jogerős szerződéseket, és jogot for­máltak arra, hogy felülírják ezeket. Szerinte az is kérdéses, hogy az STV új vezetősége hogyan fogja kezelni a jelenlegi vezetés által kötött szerződé­seket. Reméli, az STV új vezetői konstruktívan, a csatornák privatizá­lása és az intézmény problémáinak a nyilvánosságra hozása nélkül fogják megoldani a kialakult helyzetet. • RGA Példátlan bírságok környezetszennyezésért A környezetszennyezéseket felügye­lő ellenőrök az idén magasabb bírságo­kat szabnak ki, mint az elmúlt évben. Michal Stefánek, a Szlovák Környezet­védelmi Felügyelőség (SIZP) kommu­nikációs munkatársa elmondta, hogy az első félévben a pozsonyi, beszterce­bányai, zsolnai és kassai regionális fel­ügyelőségek 1318 ellenőrzést végeztek, és 504 esetben fedezték fel a jogi előírá­sok megsértését. 362 bírságot szabtak ki 9,93 millió korona értékben. A múlt év első félévében 1363 ellenőr­zést folytattak, és 289 esetben, 6, 57 mil­lió korona értékben szabtak ki bírságot. Stefánek arról is tájékoztatott, hogy a bírságok értéke összességében azért emelkedett olyan nagy mértékben, mert a zólyomlipcsei Biotika vállalatot a Garam rendkívüli szennyezése miatt 2,5 millió korona megfizetésére kötelez­ték. Oto Hornák, a SIZP vezérigazgató­ja szerint a felügyelőség elsődleges célja nem az, hogy büntetést szabjon ki, ha­nem növelni szeretnék a vállalatok fele­lősségérzetét, és mérsékelni szeretnék a jogi előírások áthágását. • RGA Idén kevesebben mennek gyógyfürdőbe A gyógyfürdők szolgáltatásait az idén kevesebb beteg veszi igénybe, mint az előző években. Jelenleg a szezon köze­pén a fürdőhelyek 70-80 százalékát fog­lalták csak el, ezenkívül nő az önköltsé­ges betegek száma is. A bánfai fürdőben hat évvel ezelőtt évente 14 ezer beteget kezeltek, ebben az évben eddig csak 5 ezer betegük volt. Milan Velecky, az Ál­talános Egészségügyi Biztosító szóvivő­je elmondta, hogy ők a negyedévenkén­ti, az állami költségvetésből utalt összeg alapján tudják eldönteni, hogy hány be­tegnek térítik meg a gyógyfürdői keze­lését. Ebben az évben 320 millió koronát kaptak erre a célra, amelyből 18 ezer be­teg kezelését tudják megtéríteni. Velecky arról is tájékoztatott, hogy mostanáig 20 ezer kérelmet nyújtottak be hozzájuk, amelyből 8800-at már si­került elbírálniuk. Az öt egészségügyi biztosító az államtól a gyógyfürdői ke­zelés finanszírozására mintegy 500 mil­lió koronát kapott. A múlt évben a Szo­ciális Biztosító térítette meg a gyógy­fürdői kezeléseket, amely az államtól 870 millió koronát kapott erre a célra. A betegek szerint ebben az évben a kérel­mek elbírálása több hónapig is eltart. • RGA Nemcsak a vajért, a húsért is többet fizetünk Folytatás az 1. oldalról Adrián Durcek, a COOP Jednota igazgatója szerint a sertéshús drágulá­sát csak a mérséklődő kereslet állíthatja meg. Ha a kereslet ezután is növekedni fog, elképzelhető, hogy a sertéshús ára továbbra is emelkedik majd. Ellenkező­leg, a marhahús iránt csökkent a keres­let, amely az árában is megmutatkozik. Durcek úgy véli, a szlovák kereskedők Lengyelországból olcsóban hozhatná­nak húst, a tárolás jelentene csak gon­dot. A lengyel határhoz közel eső Jednota üzletekbe Lengyelországból szállítják a húst, így ott a sertéshús ára 20 százalékkal is olcsóbb lehet. A ba­romfihús ára emelkedett a legkisebb mértékben. Júniusban 0,9 százalékkal, júliusban 1,7 százalékkal nőtt. Durcek szerint ez az olcsón külföldről behozott baromfinak köszönhető. • RGA A hét végén jön Gasparovic Ivan Gasparovic köztársasági elnök pénteken tér haza kéthetes horvátor­szági nyaralásáról. Marek Tubac el­nöki szóvivő tájékoztatása szerint az elnök hétfőn lép újra munkába, ám a jövő héten rögtön elutazik az athéni olimpiára. A játékok pénteki hivatalos megnyitóján majd Eduard Kukán külügyminiszter vesz részt. • -ic­Magyar Eszter jegyzete Diákok gond­ban, örömben Mindenkit felvettek? Biztos, hogy nem! Bár sokakat felvettek, talán több diákot is, mint amennyit a magyar felsőoktatás elbír, s a- mennyit a hazai munkahelyek fog­lalkoztatni tudnak valaha is. De azt azért elmondhatjuk, hogy ki­nek így, kinek úgy, pozitív vagy negatív irányban, de eldőlt a jövő­je - legalábbis az elkövetkező tan­évet tekintve egészen biztosan. Ki járt jobban? Aki bekerült, vagy aki nem? Ezt előre senki nem mondhatja meg. Minden esetre a diákok dolga egyre nehezebb. Nin­csenek tisztában azzal, ami rájuk vár, de sajnálatos módon néha az­zal sem, amiben mindennapjaik telnek. Néhány napja gimnazis­tákkal beszélgettem. Kérdeztem tőlük, mi a véleményük a kétszin­tű érettségiről? Arcuk zavart tük­rözött, tanácstalanságot. Igaz, ne­kik még két évük van az érettségi­ig, de mégis ijesztő volt, hogy mennyire nem tűntek magabiztos­nak. Hogy lehet, hogy ők, akik leginkább érintettek a témában, nem tudják, mi történik majd ve­lük két év múlva? A szülők többsége szintén nem rendelkezik erről használható in­formációval. Néhány kivételtől el­tekintve, akik buzgón kutatnak az Interneten és járnak a középisko­lák igazgatóinak nyakára, hogy ugyan már, mondja meg, mi vár a csemetékre? De ők kevesen van­nak, és ha meg is tudnak valamit, azt nem terjesztik széles körben, így aztán marad a találgatás és a sok megválaszolatlan kérdés. Az országban rengeteg fesztivál zajlik. Akár részt veszek rajtuk, akár csak a televízió képernyőjén nézem az eseményeket, minden­hol fiatalok tömegét látom. Nya­ralnak, pihennek, buliznak. Ki­tombolják magukat, mielőtt szep­temberben újra tankönyvekbe ké­ne temetkezniük. Amit lehet, hogy már várnak is? Nem, nem a tanulásra gondolok. De gyakran, akár bevallják, akár eltitkolják, hi­ányzik nekik a légkör, az osztály, a rigolyás tanárok, az óraközi szü­netek zsivajgó pletykái. Nekem is hiányzott mindig. Már augusztus közepétől éreztem a bizsergést, ami akkor uralkodik el az embe­ren, ha nagyon vár valamire. A bizonytalanságot azonban senki nem várja. Ami nem biztos ugyan, hogy mindig rosszat jelent, mégis magában hordozza a félelmet az ismeretlentől. A fiatalok még ké­pesek változni, átalakulni, formá­lódni. De mindig tudatni kell ve­lük, hogy mit várnak el tőlük! = Hl DLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Eprcss József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Lapterv: Balage P Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfalvi Loretta, Latkóczy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászbcrényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 ( 33 ) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 farint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató. A televízió pozsonyi székhaza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents