Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-06 / 156. szám

4 HÍDLAP • 2004. augusztus 6., péntek RÉGIÓ I INTERJÚ Hétfőig elkészülhet a feszület Hétvégén is dolgoznak a ledöntött kereszt javításán a restaurátorok Tegnapi számunkban beszámol­tunk arról, hogy legkésó'bb augusz­tus 15-ig újra felállítják a Szent Anna templom előtt ledöntött keresztet A restaurálást végző szakember, Ko­vács Jenő szerint - a korábbi rendőr­ségi állásfoglalással szemben - van­dálok rongálták meg a feszületet.- Önnek az a véleménye, hogy szándé­kos rongálás történt. Milyen jelek utal­nak erre?- A kereszten függő öntöttvas kor­pusz csapjain vágásnyomok fedezhe­tők fel. Tehát egyszerűen levágták. Hogy először vágták-e le vagy miu­tán ledöntötték a keresztet, nem tu­dom. A kőkeresztet biztosan leborí­tották, ugyanis a faragott csapok, amelyekkel fel volt helyezve, eltör­tek. Ez magától csak akkor tudna el­borulni, ha megsüllyed az egész ta­lapzat. A helyszínen maradt részen viszont látszik, hogy egyáltalán nincs megsüllyedve, és nem is ment neki teherautó, hogy az döntötte vol­na le. Ezek mind azt bizonyítják, hogy szándékos rongálás történt. Most a régi kőcsap helyett rozsda- mentes acélcsapot fogunk hosszan befúrva a kőbe elhelyezni, hogy aki legközelebb meg akarja rongálni, ne tehesse könnyen.- A statikai hiba Ón szerint kizárt?- Teljesen kizárt.- Mekkora erő kellett ahhoz, hogy le­döntsék a keresztet. Nem mellékes, hogy fényes nappal történt. Mennyi ideig tart­hatott, hogy senki sem vette észre?- Egy hirtelen nekifeszülés során a keresztet összetartó 10xl0-es átmérőjű a kőcsap egyszerűen eltörhetett. Nem sok kellett ahhoz, hogy ezt ledöntsék. A keresztnek is van súlya, és nem úgy tervezték, hogy feszegetni lehessen, hanem úgy, hogy önmagát hordozza. Persze ez nem azt jeleni, hogy valaki belecsimpaszkodik, és ledől, mert azért nem ilyen egyszerű. Fényes nap­pal is megtörténhetett, hiszen nem egy hosszadalmas művelet ledönteni, a csapokat pedig két-három perc alatt át lehet vágni. De lehet, hogy előbb le­döntötték, és utána kezdték feszegetni a korpuszt. A kertet övező sövény pe­dig elég magas, így elképzelhető hogy nem vette észre senki.- Az eredeti keresztet állítják most vissza?- Először felmerült a kérdés, hogy az eredetit lehet-e restaurálni, vagy újat kell készíteni. Ha újat formáltunk volna, akkor azt a talapzattal együtt kellett volna elkészíteni, mert nem mutat jól, ha a fölső új, az alsó pedig a régi. Úgyhogy maradtunk az eredeti restaurálásánál, amelyet anyagában csapokkal és ragasztással megerősí­tünk, és visszaegészítjük a plasztikáját.- Majdnem két hete történt az eset, és nemsokára ismét állni fog a feszület. Mennyi ideig tartott a konkrét munka?- Ez nagyon sürgős feladat volt. Mindössze másfél hetet vett igénybe, de ebben szerepet játszott a gyors szer­vezés és a szerencse is. Éppen ráért egy fém- és egy festő restaurátor is, így a hétvégeket is rááldozva dolgoztunk. Én is két munka között vagyok „átuta­zóban”. Ritka az ilyen hirtelen jött rongálás, és nem jellemzőek ez ehhez hasonló esetek. A temetőkben elköve­tett sírrongálások nem tartoznak ide. Bár nem kell messzire menni, hiszen éppen itt, a Szent Anna templom előtt álló jobb oldali angyalszobor keresztje le volt törve tavaly nyáron. Akkor mondtam László atyának, hogy sürgő­sen ki kell javítani, hiszen az egyik ron­gálást követi a másik. A letört darabok­kal fogják megdobálni, vagy még tör­nek rajta, mert azt hiszik, hogy ennek nincs következménye. Ez tavaly au­gusztusban történt, és hála istennek még állnak a szobrok. Egyébként terv­be volt véve ennek a feszültnek a felújí­tása is, de nem ilyen áron szerettük volna ezt megtenni.- Mióta foglalkozik restaurálással? A városban járva láthatunk esetleg más munkákat is Óntól?- 1989-ben végeztem a Képzőmű­vészeti Főiskolán kőszobrász-resta- urátorként, és azóta ezzel foglalko­zom. 1991-ben, a pápa látogatásakor a Mindszenty téren található Má- ria-oszlopon dolgoztam, utána a belvárosi templom kerítésfalában található Nepomuki Szent János szoborral foglalkoztam, és a Szent Tamás hegyen található Kálvária szoborcsoport is az én munkám. Ezek persze csak az esztergomi vo­natkozású dolgaim, ezen kívül szer­te az országban megtalálható a „ke­zem nyoma”. A műhelyem Veres­egyházán van, bár ez nem mérvadó a szakma szempontjából, hiszen ál­talában a helyszínen restaurálok.- Pénzösszegben kifejezve mekkora kárt okoztak a rongálok, úgy értem mennyibe kerül a kereszt restaurálása?- Megközelítőleg bruttó félmillióba. Ebben persze benne van a fém- és fes­tőrestaurátor munkájától kezdve a ke­reszt felállításához szükséges darus ko­csi költsége is. Először úgy volt, hogy a restaurálás költségeit az egyház állja, utána beszállt Esztergom Város Ön­kormányzat, és Meggyes Tamás pol­gármester saját keretéből biztosítja en­nek a költségeit. Rendkívül jó, hogy ilyen hirtelen lehetett rá pénzt keríteni, az önkormányzat nagyvonalú volt.- Mikorra lesz kész teljesen a munka?- A kovácsoltvas korpuszt restaurá­ló mester már majdnem elkészült a ja­vítással. Most felállítjuk a keresztet, aztán kijavítom az alját és a fugákat, utána hétvégén színben összehozzuk. Lehet, hogy hétfő reggelre teljes pom­pájában fog tündökölni itt a kereszt. • Gál Kata Megkerestük az üggyel foglalkozó Esztergomi Rendőrkapitányságot is, hogy véleményük szerint tör­ténhetett-e rongálás, vagy to­vábbra is statikai hibára gyanak­szanak, de a nyomozás pillanat­nyi állása alapján nem tudtak bő­vebb információval szolgálni. Mi a véleménye a rongálásokról? Antal (hírlapárus) Elgondolkodtató, hogy napjainkban miért történ­nek olyan gyakran dest­ruktív cselekmények. A kommunizmusban, majd a durva gengszter-kapitalizmusban agymosott társadalom értékválsá­ga a legfőbb forrása ennek. A spi- ritualitástól való elidegenedés egyértelműen efelé orientálja az emberek magatartását. Csaba (vállalkozó) Van elképzelésem arról, hogy milyen célzattal ron­dítják el a köztereken lévő műemlékeket az ebben il­letékesek. Feltételezhetően jó heccnek tartják, és ezzel növe­lik saját téves önértékelésüket. Ám ezt korántsem lehetne elfo­gadhatónak és normálisnak tekin­teni civilizált világunkban. Csak sajnálni tudom az ilyeneket. Barbara (tanuló) Nemrégiben jártam fenn a Macskaúton a barátaim­mal, és eléggé meglepett az utat szegélyező lámpák állapota. Nem értem, hogy mi örömet lehet találni a vandalizmusban. A keresztdöntö- getésről nem hallottam, de ezt is a kulturálatlanság hiányának te­kintem. Aki ilyesmire vetemedik, feltételezhetően más értékeket sem tart tiszteletben. János (tanár) Igyekszem minden mö­gött szándékot, értelmet keresni. Ha valami törté­nik, mindig fölteszem a kérdést: vajon kinek az ér­deke? Szerintem a rongálás a szépérzék nélküli, minden szent­séget nélkülöző emberek sajátja. Egy konzervatív-keresztény város­ban az alapértékeket rongálását el­sősorban a liberális, istentelen embereknek tulajdonítom. Jól működnek a zöld szigetek Hatásos a szelektív hulladékgyűjtés PILISMARÓT Csupán két hónapja helyezték el Pilismaróton a négy zöld szigetet, de máris érzékelhető, hogy a la­kosság hozzászokott a változáshoz - mondta el a kihelyezésért felelős helyi szakember. Egy sziget a Dunaparti Akácos úton kapott helyet, egy Basaharcon, az idősek otthona előtt, a fennmaradó kettő pedig Újmaróton és a helyi ABC mellett került elhelyezésre. Po­zitívak a tapasztalatok azzal kapcsolat­ban, hogy a lakosság valóban birtokba vette a műanyag tárolókat, és egyre többen választják a szelektív hulla­dékgyűjtés e formáját. Az azonban gondot okoz, hogy a szegényebb ré­teg, az esetleges hajléktalanok felfor­gatják a tárolókat, értékesíthető dol­gok után kutatva. így aztán gyakran hulladék borítja a gyűjtők környékét. Alapvető probléma továbbra is, hogy többen a házuknál keletkezett építési törmeléket a kommunális hul- Jadékgyűjtő konténerekbe hordják, hisz az elszállíttatás pénzbe kerülne. Még mindig gyakori az illegális hul­ladéklerakás is, főleg a helyi üdülő­övezetben. Bár a zöld szigetek ellátják feladatukat, és úgy tűnik, a lakosság is magáénak érzi a szelektív hulladék- gyűjtés problémáját, ettől függetlenül van még min változtatni. Elsősorban az emberek gondolkodásmódján. • M.E. ír nemzetiségi est keserű körettel Simább úton autózhatunk Szőgyénben a napokban folynak a főút felújítási munkálatai, ame­lyet a komáromi székhelyű' Korekt Kft végez. A tíz éve alakult cég út­karbantartásokkal, útfelújításokkal foglalkozik, és új speciális megol­dásokat is kínál a megrendelőknek. A szőgyéni önkormányzat már többször jelezte a Szlovák Útkarban­tartó Vállalat felé a felújítás szükséges­ségét. A komáromi cég pályázat útján nyerte el a megbízatást a munka elvég­zésére. A cég alkalmazottja, Nyers Gyula elmondta, 11400 négyzetméter területet aszfaltoznak mikroszőnyeg technikával, melynek célja egy kétré­tegű új kopóréteg ráhúzása a jó ala­pokra. Ez begyúródik, kicsit durva, de biztonságos jó út lesz. Négyzet- métere körülbelül ISO koronába ke­rül. Ez sokkal olcsóbb, mint a meleg- aszfalt, amely 5-8 centiméter, de er­re az útra teljesen felesleges volna. Az azonban furcsa, hogy nem a község kezdetét jelző tábláig végez­ték el az út aszfaltozását, csak a ma- gyarszőgyéni buszmegállóig. • -BOK­Folytatás az 1. oldalról- Imí arra megoldást, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő?- Az Esztergomi Várszínház or­szágos elismertségnek örvend. Ezt színvonalas előadásainkkal értük el. A nézőterünk azonban már felújí­tásra szorul. Jó lenne, ha előadása­ink színvonalához méltó környezet­ben tudnánk fogadni közönségün­ket. Tapasztalatom szerint egyre nagyobb az igény a nyári színházi esték iránt. Jól együttműködik az Esztergomi Várszínház és az Esz­tergomi Nyári Fesztivál Kht. Prog­ramjainkat előzetesen egyeztettük, így a különböző előadások nem za­varják egymást. Szeretnénk, ha a fenntartó segíte­ne abban, hogy színházunk a kö­vetkező nyári évadban felújított és számozott nézőtérrel fogadhatná az előadások látogatóit. Ez megoldást jelentene arra is, hogy rendkívüli érdeklődés esetén ne alakuljon ki az ír nemzetiségi esten történtekhez hasonló helyzet. • Muzslai Ágnes Részlet a Dög című elö'adásból Nyilasi Tibor kiállítása Párkányban A Párkányi Városi Művelődési Köz­pont rendezésében Nyilasi Tibor kesztölci születésű - Kanadában élő - festőművész alkotásaiból Élet, mint színház címmel nyílt kiállítás a párkányi Városi Galériában. A megnyitón Kocsis Ernő művészettörténész mutatta be a már számtalan nemzetközi elismerés­ben részesült képzőművészt a nagyszá­mú közönségnek. A kiállítás még három hétig megtekinthető a galériában. O t/> ö Ul > O ISI l/l <UJ lé

Next

/
Thumbnails
Contents