Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-30 / 152. szám
10 HÍDLAP • 2004. július 31., szotnbat hídlapmaíiazin Holtak hajnala George A. Romero a hetvenes években rémítgette az embereket zombi filmjeivel és vált a filmtörténet kultikus horror rendezőjévé. Wes Craven és John Carpenter mellett a horrorguru is cirka harmincöt évvel ezelőtt vétette észre magát első filmjével, a Holtak hajnalával. A filmben zombik tűnnek fel, és a rádió zavaros fejtegetései alapján valamiféle sugárfertőzés következtében váltak „életileg retardálttá”. A film nem kevés rasszista felhangot is megütött: miután a főszereplő fekete férfi végigverekedi magát a zombikkal zsúfolt éjszakán, a másnap érkező felmentősereg anélkül lövi le, hogy megbizonyosodna róla, hogy esetleg mégis ember (egyre megy alapon). Romero ezt követően még két filmet készített zombikkal, amelyek ugyan dramatur- giailag nem kapcsolódnak egymáshoz, mégis zombi-trilógiaként tartja számon a filmvilág, „főszereplőiknek” köszönhetően. A második film A holtak hajnala volt, amelyben a fogyasztói társadalom kritikája fogalmazódott meg. Főszereplői a zombik elől menekülve rejtőznek el egy Maliban (Plázában), ahol a legkülönfélébb eszközökkel tizedelik az élőhalottakat. A magyarázat szerint a zombik emlékképeik alapján mennek a plázához, amelyhez élményeket tudnak kötni. A zombikban a vásárló emberzombik ismerhetnek magukra, akik egész napjukat vásárolgatással töltik el a többemeletes bevásárlóközpontban, mint valamiféle élőhalottak. A film aktualitása a hipermarketek és plázák amerikai elterjedése volt. Éppen emiatt vált kérdésessé, hogy mit tudnak ennek a filmnek a remakejében kitalálni az alapkonfliktus felrázása érdekében. Tudniillik a plázaprobléma ezerszer lerágott csont és már harminc éve készítettek róla egy klasszikus parabolát, amelyet felmelegíteni azért durva lett volna. Zack Snyder rendező azonban kiváló érzékkel nyúlt a történethez, napjainkhoz igazítva és leporolva a témát. A zombik immár nem lassúak, hanem szélvészgyorsak, mondanivaló helyett pedig irtózatos erejű, tempójú akciókkal kell megbirkóznia a nézőknek. A néha gyomorforgató látvány, és leleményes, ámde szadisz- tikus gyilkolászást mintegy hárompercnyi intro vezeti be, melyet követően megállás nélküli, üresjáratot alig megengedő akcióorgiát rémüldözhet végig a pihegő áldozat. A főszerepeket a gyerekként a váratlan utazásból ismerős Sarah Polley és napjaink akciófilmjeinek ügyeletes karakterszínésze Ving Rhames meglepő átéléssel és hitelességgel játssza. Egyikük szerepe sincs túlírva, de némi jellemábrázolásra marad idő a gusztustalanságok közepette is. Zack Snyder tökéletesen időzített akciópatronjai mindig megfelelő időben durrannak, nem nélkülözve az ironikus és humoros pillanatokat sem (például a háztetőkön keresztül lejátszott sakkparti, vagy az Alien- bébi születése). A szaggatottságot a kézikamerás jelenetek és a film végéDawn of the Dead (2004), színes, amerikai film Szereplők: Jake Weber, Mekhi Phifer, Sarah Polley, Ving Rhames írta: James Gunn re nagyon erőteljes videoklippes vágás maximális hatással biztosítja, ráadásul - a vége lelövése nélkül - a stáb nem szalad be valamiféle erőltetett érzelmi giccsbe, vagy szokványos lezárásba, amitől aztán agyonütik a megelőző percek hatását. Rendezte: Zack Snyder Hazai bemutató: 2004. július 15. Forgalmazó: UIP-Dunafilm Gyártó: Universal Pictures Játékidő: 100 perc A Holtak hajnala vérfagyasztó horror és kiváló remake, mely az elmúlt évek egyik leghatásosabb és legré- misztőbb mozis élménye lehet a vállalkozó szellemű (és erős idegzetű- gyomrú) nézők számára. • Simpson Ennio Morricone: Movie Masterpieces Ugye emlékszünk még a Ponyvaregény című Quentin Tarantino alapfilmre? Az egyik átkötő jelenetben a filmbéli gengsztervezér mátkája, Mia Wallace elmeséli a rá vigyázó testőrnek, Vincent Vega-nak, hogy szerepelt eg)' televíziós akciófilm sorozat bevezető epizódjában. A széria főszereplői négy csinos hölgy, valójában furfangos bérgyilkos, különböző fegyvernemek specialistája. Ezt a kis apró, első látszatra semmitmondó részletet fejlesztette tovább az ezredforduló után Tarantino mester, és megalkotta a Kill Bill saga-t, mely filmláncolatból állítólag máris újabb és újabb oldalági történetek várnak a megfilmesítésre. Nos, e hosszanti bevezető után csapjunk le Morricone atya „Mesterdarabjaira” (Masterpieces), mely album igazándiból a Kill Bill első részének egyik karakán aláfestő zenéje miatt aktuális. A többi felvételt ugyanis már többször is volt szerencsénk a boltok polcairól levenni. Ennio Morricone nem mai srác, már a hatvanas években osztotta az észt a filmgyárakban, ha előkerült egy zongora a sutból. A hangszerből hamarosan egy olyan dalt csalogatott elő, mely a film, melyhez írta, bemutatója után világsláger lett, és mindenki azt fütyülte. Főként a spagetti wes- ternek, a „Volt egyszer egy vadnyugat”, a Clint Eastwood-os „A Jó, a Rossz és a CsúP, az „Egy marék dollárért” című coltforgató mozik, valamint a Kevin Costner és Sean Connery által főszerepeit az „Aki legyőzte A1 Capone-t”, a Jean Paul Belmondo féle „A profi”, az Oscar díjas, romantikus és patetikus hangvételű „Cinema Paradiso” és az „A misz- szió”, melyben Robert De Niro a sztár. Csupa-csupa klasszikus filmszínházi bombaszt. A „Kill Bill” film ebbe a sorba biggyesztett zenéje nem is illik ezek közé, de Tarantino akkora ász, hogy gondolom a szakma nagy öregjei közül senki, így Ennio bácsi sem mondta volna vissza szívesen ezt a felkérést. Az említett soundtrack igen kellemes, ahogy a címe is sokat elárul: Death Rides A Horse. A lovon vágtató halál. Utalás Urna Thurman citromsárga bőrszerkóban, bukósisakban előadott motoros, jatagánkardos száguldozására. A dal telitalálat, akárcsak Joss Bomount vagy Harmónikás bármelyik stukkerlövése. Mert ahová Morricone kiteszi a basszuskulcsot ott már nyerőre áll a helyzet, a filmek újabb értékkel gyarapodtak. Ez egy külön világ, a filmes dalszerzők különös világa. És tudjuk, kik ezek a mágusok, akik muzsikájukkal teljes egésszé komponálják a film katarzist hozó lényegét. Nino Rota (Keresztapa), Howard Shore (Cronenberg filmek), Jerry Goldsmith (több tucat hollywoodi film) és Angelo Badalamenti (David Lynch állandó zeneszerzője). Csak, hogy néhány meghatározó arcot említsek. Ennio Morricone is ezek közé számoltatik. A vad és nyugati lélek zenéjének komponistái közé. • Oxi Drogtanya (Wonderworld) Mielőtt bármit is leírnánk, ezt a filmet ha másért nem, Val Kilmerért már érdemes megnézni. A film valós történetet mesél el, 1981-ben kegyetlen gyilkossági sorozat borzolta a kedélyeket Los Angelesben. Nem akárhol történtek a gyilkosságok, a legelitebb negyedben, a Wonderland Avenue-n pusztít a halál. Négy embert ölnek meg, és miközben a gyilkosság már önmagáért beszél, az még inkább, hogy John Holmest (Val Kilmer), a híres pornószínészt gyanúsítják az elkövetéssel. A film nemcsak a szörnyűségekre tér ki, hanem bemutatja John Holmes életét is a 70- es évektől. A film egyes szereplőkön keresztül közelít a lényeghez, természetesen mindenki mást és mást állít. James Cox rendező megpróbál mindent megmutatni abból a korból, lebi- lincselően tárja a néző elő a wondcrlan- di gyilkosságokat, a romlott életet, és a romló amerikai valóságot. Elemi ösztön (Basic Instinct) Q > O A filmtörténelem legmegbotrán- koztatóbb, legfelkavaróbb erotikus thrillere már DVD-n is élvezhető. Arról a filmről van szó, mely történelmet írt, mely Sharon Stone-t felkapta, Michael Douglas-t megpróbáltatások elé állította, a film, mely áthágott minden korlátot. A történet mindenki előtt ismert, lássuk mit rejt a dupla DVD kiadás. Az első lemezen a rendező és az operatőr kommentárja látható, de kritikus vélemények is helyet kapnak. A második „felvonásban” dokumcntumfilm látható a film forgatásáról, összehasonlítás kapott helyett, mely a tévé és a mozi változatot állítja egymás mellé. Rákerült a lemezre egy storyboard, a szereplők és a stáb életrajza, fotóalbum, mozi előzetesek. A film, amiről már mindenki halott, de nem biztos, hogy volt ereje megnézni. Most itt a lehetőség, nem szabad kihagyni. Amerikában (In America) O LU o > Könnyfakasztó történet a javából. Illegális ír bevándorlókról szóló „mese”, akik azt hiszik, ha Amerikában kezdenek új életet, minden könnyebb lesz. Johnny (Paddy Considine) és Sarah (Samantha Morton) két gyermekükkel (lányok) botorkálnak Manhattan utcáin, hogy megkeressék az élet értelmét. Ha azt nem is találják, jó lesz egy ház is, ahol meghúzhatják magukat. Addig azonban nem lehet új életet kezdeni, niíg a múlt nincs lezárva. Egy bérházba bútoroznak be, ahol New York aljanépe is helyet kapott. Nem ilyen környezetre számítottak, elkezdődik a harc a jobb létért, ami nem egyszerű. A szomszédok sem túl bizalom gerjesztőek, de a család két legfiatalabbja úgy dönt megismerik az idegent. Bekopogtatnak és egy igazi, teljesen új világ tárul eléjük. Az idegen segíthet a régi sérelmek orvoslásában is... Átkozott boszorkák TV 2 - vasárnap, 20.00 Sokadszor tűzi képernyőjére valamelyik kereskedelmi csatorna ezt a filmet, de most gondoljunk inkább arra, hogy egyszerűen csak azért, mert jó. Sandra Bullock és Nicole Kidman ördögi párosa boszorkányosra sikeredett A filmbéli Sally és Gillian testvérpárt játszik, akik kicsit különböznek a többiektől. Családjukban generációról generációra szállt a boszorkány-lét és ez nem könnyíti meg helyzetüket. Nem evilági dolgok felett van hatalmuk, varázsolnak és van egy nagy titkuk is: nem szerethetnek bel senkibe, mert akkor a kiszemelt azonnal meghal. Sally őszintén akar szeretni és megpróbál távol maradni a hókusz-pókusztói, míg Gillian élvezi,hogy uralkodhat az embereken. Gillian egy véletlen folytán megismeri Jimmy-t, akibe azonnal bele is szeret... Ez sokban változtat eddigi hozzáállásán... Fenyő Miklós: Mr. Rock and Roll No persze-persze. Mármint, >gy az öreg tűlevelű lenne az a bizonyos miszter. Volt már Miszter Twist Miniszter (vagy az Novai Szupernóva Gábor lett volna?) és volt már „Volt és lesz, tudod, így van ez...” kezdetű huila-huíiy- gully ampec. A megállapodott 30 elettieknek szól Mr. Rock and Roll legújabb szerzeményfüzére. Idén volt a rock and roll ötvenedik évfordulója (1954. április), amikor is Bill Haley és a Comets bakelitre átszotta fel a „Rock Around The Clock” című örökérvényűt. Fenyő Miksa édesapánk ennek és önmaga hatására folytatja így', közel a hatvanhoz. A legszebb az egészben, hogy az öreg tannenbaumnak inkább a break dance magyarországi onosítását kéne megköszönnünk, o, majd legközelebb.
