Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-29 / 150. szám
MAGYARORSZÁG 2004. július 29., csütörtök • HÍDLAP 3 Az egészségturizmus a kormány mostohagyereke Balatonkenese A kormányzati intézkedések veszélyeztetik a gyógyturizmus fejlesztését, holott ez nemzeti ügy hangzott el Bánki Erik, az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának fideszes tagjának szerdai sajtótájékoztatóján. Mint ismeretes, a gyógyfürdők jellegzetessége, hogy nem érinti őket a szezonális és az időjárási ingadozások, hiszen egész évben üzemeltethetők, ellentétben a strandfürdőkkel. Az elmúlt két év kormányzati intézkedéséi azonban pont ezt, a hazánkban sikerágazatnak számító területet hátrányosan érintették. Azokat, a területet érintő pozitív lépéseket, amelyeket az Orbán-kor- mány meghozott, a koalíció „szép sorjában felszámolja”. A képviselő elmondása szerint a kabinet részéről a gyógyturizmust érintő legérzékenyebb döntés az volt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv 2004 és 2006 közötti időszakában egyetlen fillér vagy eurócent támogatást sem élvezhetnek a gyógyfürdők. Ezt azzal indokolja a kormány, hogy egy részletes kutatási anyagot szeretne készíttetni, amely a hazai termálvíz készletet méri fel, és erre alapozná a fenntartható fejlesztéseket. A hibás intézkedések közé tartozik még, hogy a 2001-ben elfogadott -a szakma teljes egyetértésével kidolgozott - tízéves egészségfejlesztési turizmus-program felszámolásra került, amelynek eredményeképpen négy-ötszáz milliárd forintos fejlesztés valósulhatott volna meg Magyarországon. 2003-ban még ugyan kiírásra kerültek nemzeti pályázatok a fürdőfejlesztésekre, az idén azonban ezek a pályázatok már megszűntek. „Nemcsak azzal sújtja a kormány az egészségturizmust, hogy a Nemzeti Fejlesztési Tervből kimaradva uniós forrásokhoz sem juthat hozzá, de még nemzeti források sem állnak rendelkezésre az ágazat fejlesztésére” - tette hozzá Bánk. A képviselő elmondása szerint a gyógyfürdőkben végzett gyógyászati kezelések költségeinek 85 százalékát fedező Országos Egészség- biztosító Pénztár (OEP) még nem kezdte meg az ártárgyalásokat 2004- re az érintettekkel. A kormány 2004. július 1-jétől egyoldalúan megváltoztatta a gyógyfürdő-szolgáltatások ártámogatásának rendszerét is, és egy „olyan bonyolult elszámolási rendszert hoztak létre, amelyben az európai uniós polgárok hazai fürdőkben történő gyógyászati kezelésének az elszámolását lehetetlenné teszi”. Bánki Erik szerint nemzeti ügy a gyógyfürdők fejlesztése, ez azonban - mint hozzátette - kormányzati beavatkozás nélkül elképzelhetetlen. A képviselő rámutatott, hogy a gyógyfürdők bevétele és forgalma a strandokkal szemben az utóbbi időszak rossz időjárási viszonyai ellenére is nőttek. Mint mondta, a budapesti gyógyfürdők forgalma öt százalékkal növekedett, bevételeik pedig 14 százalékkal haladták meg a tavalyi eredményeket. • (epress) Lezsák: „Olcsó államnak híg a leve A Lakitelek munkacsoport a privatizációról Az MDF Lakitelek munkacsoportja minősített többséghez, az ország- gyűlési képviselők kétharmadának igen szavazatához kötné a jövőben az állami vagyon eladását, valamint a banki megterhelést eredményező' döntéseket. Ennek érdekében Lezsák Sándor, az MDF alelnöke törvénymódosító javaslatot terjeszt a Parlament elé - hangzott el a képviselő szerdai sajtótájékoztatóján. Lezsák Sándor elmondása szerint már 1987 szeptemberében, a lakiteleki találkozón már szóba került a nemzetállam működtetésének kérdése. Az elmúlt 15-16 évben történtek ugyan próbálkozások az alapfeltételek rögzítésére, de például a költségvetés készítéséhez szükséges vagyonleltárt még egy kormány sem készítette. Az előző költségvetés vitájakor ugyan elhangzott a kormányzat részéről az ígéret, hogy készít vagyonleltárt, -amely felméri az ország Lezsák Sándor „fizikai vagyonát”- de ez nem valósult meg. Az idei költségvetési vita előkészületeiben az állam fogalma, illetve működtetésének problémái merülnek fel - vélekedett a képviselő. A baloldalról egyre többet hallani az „olcsó állam” szlogenjét, de egyre inkább azt tapasztalhatjuk, hogy a szocialisták olcsó államának híg a leve. Az szólam mögött nem az ésszerűen működő, takarékos állam józan gondolata áll, hanem az a liberális állameszme, amely az egyén szabadságára hivatkozva, fokozatosan kiiktatná az államot a társadalmi folyamatok ellenőrzéséből. Teret engedve a piac szinte korlátlan térnyerésének ott is, ahol az emberi és nemzeti lét feltételeinek biztosítása az állam beavatkozását követelné meg. A kormányzat, éppen a piac törvényeire hivatkozva, kivonja magát a feladatok és a felelősség - az állami kötelezettség vállalása- alól. Igazodási pontja nem az Alkotmány, hanem a börze, nem a közösség a társadalom jövője, hanem neoliberális doktrínák és a multik érdekei. „A mai felelőtlen privatizációs eljárások káros következményeivel már a közeli jövőben is szembesülnünk kell” - jelentette ki Lezsák. Lezsák véleménye szerint jó példa erre a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációjának visszás következménye, például az árfelhajtó hatás a tankönyvek piacán. Lapunk, a visszaállamosításra vonatkozó kérdésére a képviselő úgy válaszolt, hogy „2006-ban vélhetően kétharmados többséggel a Fidesz-MDF kormányzat vissza kívánja rendezni ezeket a piacosított, eladott területeket”. Úgy véli, hogy a befektetők felé ez üzenet lehet: ilyen kockázattal érdemes-e a Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálni. „A fenyegetettség állapotát jelenti ez, más lehetőségünk nincs” - mondta az MDF-es politikus. Hangsúlyozta: „nem olcsó és nem drága állam kell, hanem gazdaságosan működtetett nemzetállam, amely képes eleget tenni a fenntartó közösség, a nemzet, az állam polgárai érdekében vállalt kötelezettségeinek”. • (EP) Korrupt pályázat-elbírálás? Kilépett eg)’ tag a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium egyik pályázat-elbíráló szaktestületéből, mert veszélyeztetve látta annak függetlenségét - tudta meg a Magyar Nemzet. Bánjai Sándor szakértő, egykori pályázat-elbíráló szerint a tárca befolyásolta munkájukat. Mint fogalmazott: a testület egyik ülésén a minisztériumból telefonon tájékoztatták őket arról, mely pályázatokat milyen összeggel támogassanak. így a bizottság véleménye nagyban eltért a későbbi eredménytől. • H!r TV Vásárhelyi fiaskó Januártól megszűnhet az illetékbélyeg A kis hiba is hiba, úgyhogy meg kell ismételni a pályázatot. A Vásárhelyi terv kivitelezési munkáira jelentkezők mindegyike hibás pályázatot nyújtott be, így az első forduló érvénytelen. 30 napon belül új pályázatot írnak ki a Vásárhelyi terv első ütemének megvalósítására, mert az első pályázat eredménytelenül zárult. A Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének első ütemének kivitelezésére égj' közbeszerzési pályázatot hirdettek, melyre 12 cég adta be pályázatát. Ezt érvénytelennek nyilvánították, mert mind a 12 cég pályázatában forma és apróbb hibákat találtak. Bognár Zoltán, az Országos Környezet- védelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság vezető főtanácsosa nyilatkozata alapján ezek a hibák például a földmunkákkal kapcsolatos előírások nem megfelelő volta, vagy a cégek nem megfelelő referenciája. Ezen kívül formai hibák is előfordultak, például egyes pályázatok nem voltak bonthatatlanok, lapokra szét lehetett szedni. A másodszorra kiírt pályázat hasonló feltétekkel zajlik, azonban most már figyelembe veszik az EU-s normákat is. A pályázatok a Vásárhelyi terv első ütemére vonatkoztak, ezért Bognár Zoltán szerint nem hátráltatja a kivitelezést érvénytelenségük, mivel a hatósági engedélyek miatt a munkálatok egyébként is leghamarabb szeptemberben kezdődhetnének el. • MR Marad is, meg nem is az illeték- bélyeg. Nagyrészt szeretnék kiváltani valamilyen más fizetési móddal, ugyanis a bélyegek viszonylag könnyen hamisíthatok. Néhány esetben viszont nem érdemes megválni tőlük. A Pénzügyminisztérium tervei szerint januártól megszűnne az illetékbélyeg, a bírósági illetékek és az okmányirodák eljárási illetékeinek esetében. Bélyeg helyett csekken, átutalással, netán bankkártyával fizethetnénk az eljárási díjakat például az útlevélért, a jogosítványért vagy a személyi igazolványért. A bírósági eljárási illetékeknél úgy működne a rendszer, hogy mikor a keresetlevelet, illetve a beadványt a bírósághoz az ügyfél beadja, akkor kapna egy iktatószámot és erre az iktatószámra hivatkozással tudna befizetést teljesíteni akár úgynevezett készpénz-átutalási megbízással, vagy pedig banki átutalással. Személyesen megjelenő ügyfél esetében pedig, ha erre a bíróság lehetőséget biztosít, akkor akár bankkártyával is történhetne a fizetés. Ugyanígy az okmányirodánál, ahol az ügyfél általában személyesen kell, hogy megjelenjen, ezért az ügyfél vagy bankkártyával tud fizetni, ha erre lehetőséget biztosít az okmányiroda, ha nem, akkor pedig előzetesen csekken befizeti. Az illetékbélyegek megszüntetését a bírósági eljárások esetében az indokolja, hogy a hatóságok egyre gyakrabban találkoztak nagy összegű hamis bélyegekkel. Az okmányirodáknál pedig elsősorban az ügyfelek kényelmét szolgálná a változtatás. Kónya László elmondta: az illetékbélyegek a többi eljárásban megmaradnának. Az alacsonyabb eljárási díjú postán feladott beadványoknál ugyanis jelentősen egyszerűsítik az ügyintézést. A Pénzügyminisztérium javaslatának megvalósításához törvénymódosítás szükséges. A tervezetet tehát még jóvá kell hagynia a parlamentnek. • MR Kétharmados többséget a privatizációs döntésekhez Az elmúlt hetek lázas állami kiárusítását látva éles hangú nyilatkozatban bírálta a jelenlegi kormányt a Demokrata Fórum alelnöke. Lezsák Sándor szerint az úton-útfélen hirdetett olcsó állam szólama mögött nem az ésszerűen működő takarékos állam gondolata van, hanem egy liberális állameszme, ami az egyén szabadságára hivatkozva fokozatosan kiiktatná az államot a társadalmi folyamatok ellenőrzéséből, és teret engedne a piac szinte korlátlan uralmának. Lezsák szerint azonban ez megengedhetetlen ott, ahol az ember és a nemzeti lét feltételeinek biztosítása az ember beavatkozását követelné. Az ellenzéki politikus éppen ezért törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez, melyben indítványozza: minősített többséghez, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatához kössék a jövőben az elődök által felhalmozott köztulajdon eladását vagy banki megterhelését. Népszerűtlen unió? Az új tagállamokban a lakosság kisebb hányadának van kedvező képe az Európai Unióról, mint a régiekben - derül ki az Eurobarometer legfrissebb felméréséből. A 25 tagú EU egészére most először kiterjedő vizsgálat Magyarország tekintetében igazolta a lakosság pesszimizmusáról kialakult korábbi véleményeket. A jelentés (melyet a Világgazdaságra hivatkozva közölt a Magyar Nemzet) Magyarországra vonatkozó része két lakossági sokkot említ. Az egyiket a multinacionális cégek sorozatos gyárbezárásait, és keletre költözését követő bizonytalanság, a másikat a 2002-es választási kampányhoz kapcsolódó populista gazdaságpolitikai kurzus kifulladása okozta. Hiller nem felejti Ságvári Endrét Ságvári Endrére, a Rákosi diktatúra emblematikus kommunista hősére emlékezett kedden az MSZP halálának hatvanadik évfordulója alkalmából. Hiller István, a párt alelnöke a megemlékezésen kijelentette: büszkén vállalják Ságvárival a közösséget. A történészből lett kultuszminiszter hozzátette: a kommunista Ságvári mindhalálig harcolt. Szükség van emlékezésre, arra, hogy tudjuk: „a fasiszta elnyomás veszélye ellen kötelességünk harcolni, mindenáron” - fejezte be mondandóját a hatalmon lévő politikus, zömmel nyugdíjasokból álló hallgatósága előtt. Pedig „kimszesek vágtak hajdan e tájnak...” Nem takarékoskodnak a mentó'sökön Nem érinti a mentőknél zajló építési, illetve felújítási munkálatokat az a kormányzati takarékossági intézkedés, amely több minisztériumot, így az egészségügyi minisztériumot is sújtja - tudta meg a rádió. A minisztérium szóvivője arra a hírre reagált, hogy kétségessé vált, megkapja-e az Országos Mentőszolgálat a beígért több milliárd forintos többlettámogatást, amely a mentőállomások felújítására, illetve új gépkocsik vásárlására kellene. Mint elmondták, a kormányzat 10 milliárd forint erejéig kötelezte magát a mentőállomások támogatására. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szintén cáfolta, hogy bármi veszély fenyegetné a kitűzött felújítási programot, amelynek 2007-ig kell befejeződnie. • Összeállította: Kovács Árpád
