Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-29 / 150. szám

4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. július 29., csütörtök MAI TÉMA Mi a véleménye a mozi bezárásáról? A nemzetiségi kultúrák nem maradhatnak a periférián Peter Andruska már több éve fog­lalkozik a kisebbségi irodalom vizs­gálatával Szlovákiában. Figyelem­mel kíséri és elemezi a jugoszláv, magyar és román irodalmat Szlová­kiában, de nem kerülik el figyelmét a magyarországi szlovák irodalmi megnyilvánulások sem. A nyitrai Konstantin egyetem Közép Európai Tanulmányok Karának megalakulá­sa után a kar prodékánjává és a Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Kutatóintézetének igazgatójává vá­lasztották. Peter Andruskát a kuta­tóintézet céljairól, valamint a ki­sebbségi magyar irodalom helyze­téről faggattuk.- A Nemzeti és Nemzetiségi Kul­túrák Kutatóintézete a Közép-Euró­pai Tanulmányok Karának része. Ez év márciusában kezdte meg működé­sét. Régebben már volt egy hasonló jellegű intézet, a korábbi átalakítására azért volt szükség, mert az inkább a művelődésre összpontosított, mi pe­dig inkább a kutatásra helyezzük a hangsúlyt. A kultúra és a művészetek, tehát az irodalom, bizonyos mérték­ben a zene, képzőművészet, nyelvtani átalakulások és a népművelés eredmé­nyeit kísérjük figyelemmel a nemzeti­ségileg vegyes területeken. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy bár létezik szlovák kultúra, mi viszont in­kább a Szlovákiában lévő kultúrák ta­nulmányozására helyezzük a hang­súlyt. A nemzeti és nemzetiségi kul­túrák tehát nagyon közel állnak egy­máshoz és nem csak a politikai ténye­zők miatt. Az egyes kultúrák között kölcsönhatások lépnek fel, mivel a történelem folyamán ezek a kultúrák egymás mellett fejlődtek. Sajnos a fő­iskolai végzettséggel rendelkezők sin­csenek tisztában azzal, hogyan alakul ki egy-egy nemzetiségi kultúra.- Tehát nem csak a magyar nemzetisé­gi kultúrára összpontosítják a figyelmet?- Természetesen a magyar kultúrá­nak van elsődleges szerepe nálunk, de a diákjaink Szlovákia bármely részén el tudnak helyezkedni. Emellett igyekszünk szorosabbra fűzni a kap­csolatokat a német kultúrával a Szlo­vákiában működő Kárpát-német Egyesületen keresztül. Bizonyos mértékben a roma kultúrát is érint­jük, vannak kapcsolataink a Szlováki­ában élő horvátokkal, az eperjesi egyetemen keresztül igyekszünk fel­venni a kapcsolatot az ukrajnai és a ruszin kultúra képviselőivel. Termé­szetesen itt mutatkoznak nehézségek, mert például a roma kultúra keretén belül könnyen találunk szakembert, aki a zenével foglalkozik, de nehezeb­ben találunk olyan, aki a roma iroda­lomban otthon van. A kutatóintézet fejlődő stádiumban van, de egy-két éven belül bizonyára szép eredmé­nyeket fogunk tudni felmutatni.- Milyen lehetőségei vannak a kutató- intézetnek?- A környező országok olyan kuta­tóintézeteinek helyzetét tekintve, amelyek a felsőfokú intézmények ke­retében működnek, úgy látom, hogy egyre nehezebb lesz bebiztosítani az anyagi feltételeket a működésükhöz. Ezért nálunk is több helyet kell majd szorítani a képzésnek. Ez leginkább a hungarológia tanszék esetében lesz szemmel látható. A hungarológiáról mi nem tisztán lingvisztikái értelem­ben beszélünk. Tehát az itt végzettek nemcsak magyartanárok lesznek, ha­nem más intézményekben is megáll­ják a helyüket. A hungarológián szlo­vákokat is akarunk tanítani, hogy megismerjék a magyar nyelvet és kul­túrát. Szeretnénk emellett bevezetni a kulturális és szociális antropológiát, hogy bővítsük az egyetem kínálatait. Szeretnénk egy olyan szak akkreditá­lását elérni, amely újságírók képzését biztosítaná a regionális időszakos ki­adványok szerkesztésére. Emellett ér­tenie kellene a menedzseléshez is. Ar­ra szeretnénk összpontosítani a fi­gyelmet, amire a mindennapi gyakor­latban szükség lehet. Dél-Szlovákiára jellemző, hogy itt a magyarság össze­függően helyezkedik el. Azt szeret­nénk elérni, hogy a kar végzősei meg­találják a helyüket akár Zselízre ke­rülnek, akár Alsó-Kubínba.- Ön több éve foglalkozik a kisebbségi' irodalom kutatásával. Mi jellemző a szlovákiai magyar irodalom helyzetére?- Nem tartom magamat szakértő­nek, mert ehhez sokkal jobban érte­nek a szlovákiai magyar írók. De mindig szoros kapcsolatban álltam a szlovákiai magyar írókkal. Több sze­mélyes jó barátom akad közöttük. Kiemelném közülük Szeberényi Zoltánt, Dobos Lászlót, Turczel La­jost, Fonod Zoltánt, Tőzsér Árpádot vagy Cselényi Lászlót. Munkásságu­kat értékelve elmondhatom, hogy ők azok a szerzők, akiknek a munkája meghaladja a nemzetiségi határokat. A műveik európai szinten is megáll­ják a helyüket. Természetesen azok magukon hordozzák a kisebbségi iro­dalom jegyeit is, mivel nekik misszi­ós küldetésük van. Emellett termé­szetesen még sok más feladatot is magukra kell vállalniuk. Munkássá­gukat nagyra értékelem, és továbbra is figyelemmel kísérem. —Jó kapcsolatai vannak a magyaror­szági szlovákokkal is. Az itteniek arra pa­naszkodnak, hogy szervezeteik működteté­sét az anyaország nem támogatja. Milyen lehetőségeket lát kultúrájuk fellendítésére?- Soha nem tetszett, amikor az otta­ni szlovákok, illetve az itteni magyarok arra panaszkodtak, hogy kevés pénzt kapnak az anyaországtól. Én mindig azt mondtam, hogy mutassanak fel olyan tevékenységet, amely alapján kérhetnek támogatást. Szlovákia tudo­másom szerint elegendő anyagi felté­telt biztosít a külföldi szlovák kultúra támogatására. Más kérdés az, hogy ezt mennyire használják ki. Magyarorszá­gon a szlovákok esetében találkoztam olyan véleménnyel is, hogy nem kér­nek a pozitív diszkriminációból. Véle­ményem szerint a Romániában élő szlovákok intenzívebben kihasználják a Szlovákia nyújtotta lehetőségeket, mint a magyarországi szlovákok. Több publikációban foglalkoztam a magyar- országi szlovákok helyzetével, illetve a kultúrájukkal. Vannak kapcsolataim az alföldi, békéscsabai, bácskai és például a piliscsabai szlovákokkal is. A kilenc­venes években volt egy kezdeménye­zés, amikor közös rendezvényeket szerveztünk a kisebbségi irodalom képviselői számára. Ezek a találkozók a személyes igyekezet hiányában abba­maradtak. A mi intézetünk teret ad an­nak az igyekezetnek is, hogy szorosabb együttműködést hozzunk létre velük. Abból a feltevésből indulunk ki, hogy a szlovák és a magyar kultúrának meg­vannak a maga sajátosságai, ugyanak­kor viszont a közép-európai kultúra ré­szét képezi. Ez a tény közelebb hozza egymáshoz őket. Arra törekszünk, hogy a különböző kultúrákat egyfor­ma szintre emeljük, és Szlovákiában a nyilvánosságot meggyőzzük arról, a Magyarországon élő szlovákok kultu­rális megnyilvánulásai lehetnek ugyanolyan értékűek, mint az ittenie­ké. Ugyanez érvényes lehet fordított esetben is. Magyarországon lehet, hogy ismerik Grendel Lajos vagy Tő- zsér Árpád nevét, de nem vagyok ben­ne biztos, hogy ismerik a többi szerző nevét, akik bizony rászolgálnának a fi­gyelemre. Ez természetes, de a nemze­tiségi kultúrák mégsem maradhatnak a periférián. A szlovákiai magyar író a szlovák és a magyar irodalmat is gazda­gítja, és fordítva is érvényes ez. • Czigler Mónika Márton (villanyszerelő) Engem különösebben nem izgat a mozi sorsa. 20 éve nem voltam moziban. De azt látom, és nagyon sajná­lom, hogy a kultúrára egyre kevesebb pénz jut. Visszafejlődünk. Inkább a kocsmák számát kellene csökkenteni. Esztergom a kocsmák városa. Szégyen, hogy egy utcában három-négy kocsma is van, de egy mozi nem tud hatékonyan működni. Attila (egyetemi hallgató) Nem érdemes Esztergom­ban mozit üzemeltetni. Aki jó filmet akar nézni, komoly technikával, effektekkel, ak­kor itt eddig sem tehette meg. Mégis drága volt a jegy Én ed­dig is Budapestre jártam multiplex moziba, ahol a legújabb filmeket alig valamivel több pénztért tudtam megnézni, mint Esztergomban. A Petőfi mozi elavult, kevesen járnak. Aliz (tanuló) Sajnálom a dolgot, mert rendszeresen eljártam. Gyerekkorom óta a mozi volt a mindenem. Néha egy filmet többször is megnézek. Havonta legalább egy­szer, de inkább többször látogat­tam a mozit, nagyon fog hiányoz­ni, egyelőre fel sem tudom fogni, hogy mi lesz nélküle. A barátaim is mérgesek, hogy ezentúl utazni kell a filmélményért. Laja (informatikus) Aki filmet akar nézni, csak kiveszi a videotékából vagy megvárja, amíg pár év után leadják a tévében. Mi is így járunk el a felesé­gemmel. Rendkívül ritka az az eset, hogy moziba menjünk, akkor is inkább az Art Kinót választjuk, mert az igényes, elgondolkodtató, artisztikusabb műveket kedveljük. Elő környezetben, élő zenével Az Arborétum Bluesfesztivál és Művészeti Kiállítás július 23-24-én került megrendezésre Lábatlanon. A rendezvény célja a rövidesen vá­rossá váló Lábaltan település kul­turális fejlődésének és ismertségé­nek elősegítése volt. A blueszene, és más képzőművésze­tek bemutatásával, kiállítási, illetve be­mutatkozási lehetőség megteremtésé­vel és fellépési lehetőség biztosításával adtak lehetőséget a környékbeli képző­művészeknek, zenészeknek, hogy be­mutatkozzanak. A zenei műsorok sze­replői országosan elismert előadók, együttesek voltak. Ezzel a turizmus fej­lesztése is elérhető, mivel a blueszene minden korosztályt és a legkülönbö­zőbb érdeklődésű embereket is össze­hozza. A rendezvény egyúttal lehetősé­get adott arra, hogy a település több művészeti ág közös bemutatásával szó­rakoztatóközponttá váljon. A helyszín megválasztásával az arborétum sajátos, egyedi növényeire, az élő természet szépségeire, az élő természet védelmé­re hívták fel a figyelmet, az élő zenével. A rendezvény szlogenje: „Élő környe­zetben, élő zenével”. Ecél elérését a pá­ratlan környezeti adottságok önmaguk­ban rejtik. Nemes Nagy Péter rock­szakíró elmondta, hogy a gyönyörű környezetben megrendezett fesztivál Palmetta a hétvégén remélhetőleg nemsokára eléri a Víz- Zene-Virág fesztivál színvonalát. Az ingyenes programot szeretnék minden évben megrendezni. Horváth Mihálytól, a rendezvény főszervezőjé­től megtudtuk, hogy tavaly is rendez­tek bluesfesztivált, amely bár egynapos volt, de a siker akkor sem maradt el. Pénteken a békéscsabai Blues Fools, a budapesti Muddy Shoes és Spo-Dee- O-Dee szórakoztatta a jelenlévőket, éj­jel kettőig. A szombati napon este hét órától a Little Sonny-Besenyei Csaba duó, a Virga Negra, Szűcs Gábor és a Pure Blues, valamint Török Ádám és a Mini együttes fellépésére került sor. • Kovács Ági Ismét nagyszabású programsoro­zatnak lesz színhelye a vízivárosi Kis- Duna sétány a hétvégén. A háromna­pos Palmetta elnevezésű Gyermek já­ték és művészeti fesztivál pénteken délután veszi kezdetét gördeszka, görkorcsolya és BMX-kerékpáros fia­talok ügyességi versenyével. Az est fő „attrakciója” előtt a Szépülő Város- központ koncertjét hallhatjuk. A Mindszenty téren felállított színpa­don Ákos lép fel este kilenctől. A nemrég tízéves szólókarrierjét ün­neplő előadó több koncertet adott már Budapesten, de Esztergomban most lép fel először. Másnap, szom­baton folytatódik a gyerekfesztivál. Délelőtt bábcsoport érkezik Párkány­ból, míg délután három órakor a Tükrös zenekar ad koncertet. Este hét órakor Bóka Gábor színházának János vitéz című előadását tekintheti meg a nagyérdemű. Vasárnap, a Pal­metta utolsó napján családi ügyességi csónakversenyt rendeznek a Kis-Du­nán délután három órakor, este a Ka­láka együttes zenés gyerekműsorral várja a kicsiket. A három nap folya­mán ingyenes gyermekfoglalkozások szórakoztatják a család apró tagjait. A Palmetta részletes programját megtalálhatják lapunk programaján­lójában a 7. oldalon. • GK Nyergesújfalun 160 millió forintot nyert város önkormányzata az Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése elne­vezésű pályázaton. A támogatási szer­ződést a múlt héten írta alá Miskolczi József, a város polgármestere, a közbe­szerzési dokumentáció, valamint a kivi­telezési tervek azonban csak most kez­denek formát ölteni. Az összeget egyér­telműen a város Pro Patria emlékművé­nek felújítására, a mellette álló, évek óta használaton kívül lévő ABC lebontására és a volt Alkotmány mozi konferencia- teremmé és információs központtá való átalakítására fordítják. Az emlékműnek csupán a talapzata áll a II. világháború óta, az egykori, rajta lévő szobrot fenn­maradt fotók és dokumentációk alapján rekonstruálni kívánják. Körülötte par­kot, padokat, pihenésre alkalmas terüle­tet alakítanak ki. Mivel a támogatási szerződés aláírá­sa elcsúszott, az építkezés később kez­dődhet meg. Mint a helyi Polgármes­teri Hivatal illetékese elmondta, való­színű, hogy a tervek és dokumentációk elkészülése után, csupán jövő év elején indulnak meg a munkálatok. További befolyásoló tényező lesz az időjárás, hisz enyhe tél esetén hamarabb el­kezdhetnek dolgozni a szakemberek. • MAGYAR A szlovákiai köbölkúti sportpályán került megrendezésre már második alkalommal a község önkormányza­tának szervezésében a falunap múlt szombaton. A Párkánytól 14 km-re lévő, 1200 főt számláló faluról Bu­dapesten utcát is elneveztek. Mihalik Gábor, a nagyközség pol­gármestere lapunknak elmondta, hogy a tavalyi rendezvény is sikeres volt. Az idei programok reggel kilenckor kez­dődtek egy vadászkiállítás megnyitá­sával. Itt vállalkozók trófeáit mutatták be. A kiállítás szervezője Halász Ró­bert, a Vadász Szövetség Elnöke volt. Az idei rendezvény fő célja, hogy mind a helyiek, környékbeliek, mind a Magyarországról érkezők alaposabban megismerkedhessenek a faluval. Tíz órától a sportpályán futballtorna vette kezdetét, amelyen a szlovák és magyar újságírók, az esztergomi öregfiúk veg­yescsapata, a nemesgulácsi, valamint a köbölkúti öregfiúk vettek részt. Az ön- kormányzat támogatásával 1993-ban készült el ez a pálya. A sportszervezet folyamatosan biztosítja a hétvégi szó­rakozást, a többszáz fős sportkedvelő lakosság számára. Délután három óra­kor kempo-harcművészeti bemutatót láthattak az odalátogatók, majd négy órától kezdődött az „Ami az unióból kimaradt” című kultúrműsor. Ezen felléptek a szlovák-magyar iskola énekcsoportjai, Béres Jarmila és Ma­gyar Nándor nótaénekesek, valamint Erős Károly humorista. A meghívott vendégek a Való Világ villájából jól ismert Marcsi és Miló voltak. Az iga­zi utcabáli hangulatról a Krízis együttes gondoskodott este nyolc órától kifulladásig. Napközben bor­kóstolót, gulyásfőző-versenyt is ren­deztek, az apróbbakat pedig ugrálóvár, arcfestés, kézművesek, és különböző gyermekjátékok várták. • KOVÁCS 160 millió forint fejlesztésekre Sikeres falunap Köbölkúton

Next

/
Thumbnails
Contents