Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-29 / 150. szám
4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. július 29., csütörtök MAI TÉMA Mi a véleménye a mozi bezárásáról? A nemzetiségi kultúrák nem maradhatnak a periférián Peter Andruska már több éve foglalkozik a kisebbségi irodalom vizsgálatával Szlovákiában. Figyelemmel kíséri és elemezi a jugoszláv, magyar és román irodalmat Szlovákiában, de nem kerülik el figyelmét a magyarországi szlovák irodalmi megnyilvánulások sem. A nyitrai Konstantin egyetem Közép Európai Tanulmányok Karának megalakulása után a kar prodékánjává és a Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Kutatóintézetének igazgatójává választották. Peter Andruskát a kutatóintézet céljairól, valamint a kisebbségi magyar irodalom helyzetéről faggattuk.- A Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Kutatóintézete a Közép-Európai Tanulmányok Karának része. Ez év márciusában kezdte meg működését. Régebben már volt egy hasonló jellegű intézet, a korábbi átalakítására azért volt szükség, mert az inkább a művelődésre összpontosított, mi pedig inkább a kutatásra helyezzük a hangsúlyt. A kultúra és a művészetek, tehát az irodalom, bizonyos mértékben a zene, képzőművészet, nyelvtani átalakulások és a népművelés eredményeit kísérjük figyelemmel a nemzetiségileg vegyes területeken. Abból a feltételezésből indulunk ki, hogy bár létezik szlovák kultúra, mi viszont inkább a Szlovákiában lévő kultúrák tanulmányozására helyezzük a hangsúlyt. A nemzeti és nemzetiségi kultúrák tehát nagyon közel állnak egymáshoz és nem csak a politikai tényezők miatt. Az egyes kultúrák között kölcsönhatások lépnek fel, mivel a történelem folyamán ezek a kultúrák egymás mellett fejlődtek. Sajnos a főiskolai végzettséggel rendelkezők sincsenek tisztában azzal, hogyan alakul ki egy-egy nemzetiségi kultúra.- Tehát nem csak a magyar nemzetiségi kultúrára összpontosítják a figyelmet?- Természetesen a magyar kultúrának van elsődleges szerepe nálunk, de a diákjaink Szlovákia bármely részén el tudnak helyezkedni. Emellett igyekszünk szorosabbra fűzni a kapcsolatokat a német kultúrával a Szlovákiában működő Kárpát-német Egyesületen keresztül. Bizonyos mértékben a roma kultúrát is érintjük, vannak kapcsolataink a Szlovákiában élő horvátokkal, az eperjesi egyetemen keresztül igyekszünk felvenni a kapcsolatot az ukrajnai és a ruszin kultúra képviselőivel. Természetesen itt mutatkoznak nehézségek, mert például a roma kultúra keretén belül könnyen találunk szakembert, aki a zenével foglalkozik, de nehezebben találunk olyan, aki a roma irodalomban otthon van. A kutatóintézet fejlődő stádiumban van, de egy-két éven belül bizonyára szép eredményeket fogunk tudni felmutatni.- Milyen lehetőségei vannak a kutató- intézetnek?- A környező országok olyan kutatóintézeteinek helyzetét tekintve, amelyek a felsőfokú intézmények keretében működnek, úgy látom, hogy egyre nehezebb lesz bebiztosítani az anyagi feltételeket a működésükhöz. Ezért nálunk is több helyet kell majd szorítani a képzésnek. Ez leginkább a hungarológia tanszék esetében lesz szemmel látható. A hungarológiáról mi nem tisztán lingvisztikái értelemben beszélünk. Tehát az itt végzettek nemcsak magyartanárok lesznek, hanem más intézményekben is megállják a helyüket. A hungarológián szlovákokat is akarunk tanítani, hogy megismerjék a magyar nyelvet és kultúrát. Szeretnénk emellett bevezetni a kulturális és szociális antropológiát, hogy bővítsük az egyetem kínálatait. Szeretnénk egy olyan szak akkreditálását elérni, amely újságírók képzését biztosítaná a regionális időszakos kiadványok szerkesztésére. Emellett értenie kellene a menedzseléshez is. Arra szeretnénk összpontosítani a figyelmet, amire a mindennapi gyakorlatban szükség lehet. Dél-Szlovákiára jellemző, hogy itt a magyarság összefüggően helyezkedik el. Azt szeretnénk elérni, hogy a kar végzősei megtalálják a helyüket akár Zselízre kerülnek, akár Alsó-Kubínba.- Ön több éve foglalkozik a kisebbségi' irodalom kutatásával. Mi jellemző a szlovákiai magyar irodalom helyzetére?- Nem tartom magamat szakértőnek, mert ehhez sokkal jobban értenek a szlovákiai magyar írók. De mindig szoros kapcsolatban álltam a szlovákiai magyar írókkal. Több személyes jó barátom akad közöttük. Kiemelném közülük Szeberényi Zoltánt, Dobos Lászlót, Turczel Lajost, Fonod Zoltánt, Tőzsér Árpádot vagy Cselényi Lászlót. Munkásságukat értékelve elmondhatom, hogy ők azok a szerzők, akiknek a munkája meghaladja a nemzetiségi határokat. A műveik európai szinten is megállják a helyüket. Természetesen azok magukon hordozzák a kisebbségi irodalom jegyeit is, mivel nekik missziós küldetésük van. Emellett természetesen még sok más feladatot is magukra kell vállalniuk. Munkásságukat nagyra értékelem, és továbbra is figyelemmel kísérem. —Jó kapcsolatai vannak a magyarországi szlovákokkal is. Az itteniek arra panaszkodnak, hogy szervezeteik működtetését az anyaország nem támogatja. Milyen lehetőségeket lát kultúrájuk fellendítésére?- Soha nem tetszett, amikor az ottani szlovákok, illetve az itteni magyarok arra panaszkodtak, hogy kevés pénzt kapnak az anyaországtól. Én mindig azt mondtam, hogy mutassanak fel olyan tevékenységet, amely alapján kérhetnek támogatást. Szlovákia tudomásom szerint elegendő anyagi feltételt biztosít a külföldi szlovák kultúra támogatására. Más kérdés az, hogy ezt mennyire használják ki. Magyarországon a szlovákok esetében találkoztam olyan véleménnyel is, hogy nem kérnek a pozitív diszkriminációból. Véleményem szerint a Romániában élő szlovákok intenzívebben kihasználják a Szlovákia nyújtotta lehetőségeket, mint a magyarországi szlovákok. Több publikációban foglalkoztam a magyar- országi szlovákok helyzetével, illetve a kultúrájukkal. Vannak kapcsolataim az alföldi, békéscsabai, bácskai és például a piliscsabai szlovákokkal is. A kilencvenes években volt egy kezdeményezés, amikor közös rendezvényeket szerveztünk a kisebbségi irodalom képviselői számára. Ezek a találkozók a személyes igyekezet hiányában abbamaradtak. A mi intézetünk teret ad annak az igyekezetnek is, hogy szorosabb együttműködést hozzunk létre velük. Abból a feltevésből indulunk ki, hogy a szlovák és a magyar kultúrának megvannak a maga sajátosságai, ugyanakkor viszont a közép-európai kultúra részét képezi. Ez a tény közelebb hozza egymáshoz őket. Arra törekszünk, hogy a különböző kultúrákat egyforma szintre emeljük, és Szlovákiában a nyilvánosságot meggyőzzük arról, a Magyarországon élő szlovákok kulturális megnyilvánulásai lehetnek ugyanolyan értékűek, mint az ittenieké. Ugyanez érvényes lehet fordított esetben is. Magyarországon lehet, hogy ismerik Grendel Lajos vagy Tő- zsér Árpád nevét, de nem vagyok benne biztos, hogy ismerik a többi szerző nevét, akik bizony rászolgálnának a figyelemre. Ez természetes, de a nemzetiségi kultúrák mégsem maradhatnak a periférián. A szlovákiai magyar író a szlovák és a magyar irodalmat is gazdagítja, és fordítva is érvényes ez. • Czigler Mónika Márton (villanyszerelő) Engem különösebben nem izgat a mozi sorsa. 20 éve nem voltam moziban. De azt látom, és nagyon sajnálom, hogy a kultúrára egyre kevesebb pénz jut. Visszafejlődünk. Inkább a kocsmák számát kellene csökkenteni. Esztergom a kocsmák városa. Szégyen, hogy egy utcában három-négy kocsma is van, de egy mozi nem tud hatékonyan működni. Attila (egyetemi hallgató) Nem érdemes Esztergomban mozit üzemeltetni. Aki jó filmet akar nézni, komoly technikával, effektekkel, akkor itt eddig sem tehette meg. Mégis drága volt a jegy Én eddig is Budapestre jártam multiplex moziba, ahol a legújabb filmeket alig valamivel több pénztért tudtam megnézni, mint Esztergomban. A Petőfi mozi elavult, kevesen járnak. Aliz (tanuló) Sajnálom a dolgot, mert rendszeresen eljártam. Gyerekkorom óta a mozi volt a mindenem. Néha egy filmet többször is megnézek. Havonta legalább egyszer, de inkább többször látogattam a mozit, nagyon fog hiányozni, egyelőre fel sem tudom fogni, hogy mi lesz nélküle. A barátaim is mérgesek, hogy ezentúl utazni kell a filmélményért. Laja (informatikus) Aki filmet akar nézni, csak kiveszi a videotékából vagy megvárja, amíg pár év után leadják a tévében. Mi is így járunk el a feleségemmel. Rendkívül ritka az az eset, hogy moziba menjünk, akkor is inkább az Art Kinót választjuk, mert az igényes, elgondolkodtató, artisztikusabb műveket kedveljük. Elő környezetben, élő zenével Az Arborétum Bluesfesztivál és Művészeti Kiállítás július 23-24-én került megrendezésre Lábatlanon. A rendezvény célja a rövidesen várossá váló Lábaltan település kulturális fejlődésének és ismertségének elősegítése volt. A blueszene, és más képzőművészetek bemutatásával, kiállítási, illetve bemutatkozási lehetőség megteremtésével és fellépési lehetőség biztosításával adtak lehetőséget a környékbeli képzőművészeknek, zenészeknek, hogy bemutatkozzanak. A zenei műsorok szereplői országosan elismert előadók, együttesek voltak. Ezzel a turizmus fejlesztése is elérhető, mivel a blueszene minden korosztályt és a legkülönbözőbb érdeklődésű embereket is összehozza. A rendezvény egyúttal lehetőséget adott arra, hogy a település több művészeti ág közös bemutatásával szórakoztatóközponttá váljon. A helyszín megválasztásával az arborétum sajátos, egyedi növényeire, az élő természet szépségeire, az élő természet védelmére hívták fel a figyelmet, az élő zenével. A rendezvény szlogenje: „Élő környezetben, élő zenével”. Ecél elérését a páratlan környezeti adottságok önmagukban rejtik. Nemes Nagy Péter rockszakíró elmondta, hogy a gyönyörű környezetben megrendezett fesztivál Palmetta a hétvégén remélhetőleg nemsokára eléri a Víz- Zene-Virág fesztivál színvonalát. Az ingyenes programot szeretnék minden évben megrendezni. Horváth Mihálytól, a rendezvény főszervezőjétől megtudtuk, hogy tavaly is rendeztek bluesfesztivált, amely bár egynapos volt, de a siker akkor sem maradt el. Pénteken a békéscsabai Blues Fools, a budapesti Muddy Shoes és Spo-Dee- O-Dee szórakoztatta a jelenlévőket, éjjel kettőig. A szombati napon este hét órától a Little Sonny-Besenyei Csaba duó, a Virga Negra, Szűcs Gábor és a Pure Blues, valamint Török Ádám és a Mini együttes fellépésére került sor. • Kovács Ági Ismét nagyszabású programsorozatnak lesz színhelye a vízivárosi Kis- Duna sétány a hétvégén. A háromnapos Palmetta elnevezésű Gyermek játék és művészeti fesztivál pénteken délután veszi kezdetét gördeszka, görkorcsolya és BMX-kerékpáros fiatalok ügyességi versenyével. Az est fő „attrakciója” előtt a Szépülő Város- központ koncertjét hallhatjuk. A Mindszenty téren felállított színpadon Ákos lép fel este kilenctől. A nemrég tízéves szólókarrierjét ünneplő előadó több koncertet adott már Budapesten, de Esztergomban most lép fel először. Másnap, szombaton folytatódik a gyerekfesztivál. Délelőtt bábcsoport érkezik Párkányból, míg délután három órakor a Tükrös zenekar ad koncertet. Este hét órakor Bóka Gábor színházának János vitéz című előadását tekintheti meg a nagyérdemű. Vasárnap, a Palmetta utolsó napján családi ügyességi csónakversenyt rendeznek a Kis-Dunán délután három órakor, este a Kaláka együttes zenés gyerekműsorral várja a kicsiket. A három nap folyamán ingyenes gyermekfoglalkozások szórakoztatják a család apró tagjait. A Palmetta részletes programját megtalálhatják lapunk programajánlójában a 7. oldalon. • GK Nyergesújfalun 160 millió forintot nyert város önkormányzata az Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése elnevezésű pályázaton. A támogatási szerződést a múlt héten írta alá Miskolczi József, a város polgármestere, a közbeszerzési dokumentáció, valamint a kivitelezési tervek azonban csak most kezdenek formát ölteni. Az összeget egyértelműen a város Pro Patria emlékművének felújítására, a mellette álló, évek óta használaton kívül lévő ABC lebontására és a volt Alkotmány mozi konferencia- teremmé és információs központtá való átalakítására fordítják. Az emlékműnek csupán a talapzata áll a II. világháború óta, az egykori, rajta lévő szobrot fennmaradt fotók és dokumentációk alapján rekonstruálni kívánják. Körülötte parkot, padokat, pihenésre alkalmas területet alakítanak ki. Mivel a támogatási szerződés aláírása elcsúszott, az építkezés később kezdődhet meg. Mint a helyi Polgármesteri Hivatal illetékese elmondta, valószínű, hogy a tervek és dokumentációk elkészülése után, csupán jövő év elején indulnak meg a munkálatok. További befolyásoló tényező lesz az időjárás, hisz enyhe tél esetén hamarabb elkezdhetnek dolgozni a szakemberek. • MAGYAR A szlovákiai köbölkúti sportpályán került megrendezésre már második alkalommal a község önkormányzatának szervezésében a falunap múlt szombaton. A Párkánytól 14 km-re lévő, 1200 főt számláló faluról Budapesten utcát is elneveztek. Mihalik Gábor, a nagyközség polgármestere lapunknak elmondta, hogy a tavalyi rendezvény is sikeres volt. Az idei programok reggel kilenckor kezdődtek egy vadászkiállítás megnyitásával. Itt vállalkozók trófeáit mutatták be. A kiállítás szervezője Halász Róbert, a Vadász Szövetség Elnöke volt. Az idei rendezvény fő célja, hogy mind a helyiek, környékbeliek, mind a Magyarországról érkezők alaposabban megismerkedhessenek a faluval. Tíz órától a sportpályán futballtorna vette kezdetét, amelyen a szlovák és magyar újságírók, az esztergomi öregfiúk vegyescsapata, a nemesgulácsi, valamint a köbölkúti öregfiúk vettek részt. Az ön- kormányzat támogatásával 1993-ban készült el ez a pálya. A sportszervezet folyamatosan biztosítja a hétvégi szórakozást, a többszáz fős sportkedvelő lakosság számára. Délután három órakor kempo-harcművészeti bemutatót láthattak az odalátogatók, majd négy órától kezdődött az „Ami az unióból kimaradt” című kultúrműsor. Ezen felléptek a szlovák-magyar iskola énekcsoportjai, Béres Jarmila és Magyar Nándor nótaénekesek, valamint Erős Károly humorista. A meghívott vendégek a Való Világ villájából jól ismert Marcsi és Miló voltak. Az igazi utcabáli hangulatról a Krízis együttes gondoskodott este nyolc órától kifulladásig. Napközben borkóstolót, gulyásfőző-versenyt is rendeztek, az apróbbakat pedig ugrálóvár, arcfestés, kézművesek, és különböző gyermekjátékok várták. • KOVÁCS 160 millió forint fejlesztésekre Sikeres falunap Köbölkúton
