Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-28 / 149. szám

4

RÉGIÓ

• HÍDLAP • 2004. július 28., szerda

| MAI TÉMA

Mérges gáz és harckocsi Európa csataterein

Éppen kilencven esztendeje, 1914. július 28-án kezdődött a XX. század egyik legsötétebb időszaka, az I. világháború. írásunk által szeretnénk visszaadni mindazt, amit a háború magyar vonatkozásairól és következményeiről tudunk, természetesen a teljesség igénye nélkül. Célunk nem az emlékezés, hanem az emlékeztetés, hiszen ma már valamennyien tudjuk: hiába volt a több millió áldozat, a vitás politikai kérdések zömét a négyévi öldöklés sem oldotta meg.

Az 1882-ben kötött hármas szövetség Németországot, a Monarchiát, és Olaszországot kötötte össze, ezzel ellentétben állt a világ másik nagyhatalma, az antant (francia-angol-orosz szövetség). A Balkán-háborúk következtében elégedetlenség volt a Monarchia által elfoglalt Bosznia-Hercegovinában. A bécsi kormány a helyzet enyhítésére az 1914. júniusi hadgyakorlatot Boszniában akarta megrendezni, Ferenc Ferdinánd személyes jelenlétével. Az „Egyesülés vagy Halál” titkos szervezet merényletet készített elő, így Ferenc Ferdinándot és feleségét 1914. június 28-án meggyilkolták. Bécsben és Budapesten szerbellenes hangulat alakult ki, Ferenc József II. Vilmoshoz fordult segítségért. Elfogadták Schlieffen villámháborús tervét, amely szerint a német haderő pár hét alatt legyőzi Franciaországot, a Monarchia pedig feltartóztatja Oroszországot és Szerbiát, ezután a németekkel együtt legyőzik őket.

A Monarchia 1914. július 28-án hadüzenetet küldött Szerbiának, majd augusztus 5-én az oroszoknak, augusztus 12-én pedig Franciaország és Anglia a Monarchiának. A Monarchiának egy napra sikerül elfoglalni Belgrádot, de Szerbiát nem volt képes legyőzni, állóháború alakult ki.

1915 májusában a Monarchia serege Gorlicénél áttörte a frontot, s visszaszorította az orosz erőket. Szeptemberben Bulgária a németek oldalán állt be a háborúba, majd a

Monarchiával közösen elfoglalták Szerbiát, Montenegrót és Albániát.

1916 júniusában az orosz haderő áttörte az osztrák-magyar frontot. Augusztusban Románia csatlakozott az antanthoz, s betört Erdélybe. A keleti fronton a német haderő megállította az orosz csapatokat, kiverték a Románokat Erdélyből, s decemberben elfoglalták Bukarestet.

1916 novemberében meghalt Ferenc József, utódja, IV Károly a békére törekedett. 1916 decemberében és 1917 márciusában békeajánlatát küldött az antantnak, ám a szövetség visszautasította azt. Ezen a tavaszon az Egyesült Államok az antant oldalán belépett a háborúba. Woodrow Wilson amerikai elnök 1918. január 8-án, a kongresszushoz intézett 14 pont által foglalta össze a háborút lezáró béketervet. Magyar- országot a 10. pont érintette, melyben a Monarchia autonóm továbbfejlődését biztosították. Lloyd Georg angol miniszterelnök 1918. január 9-én bejelentette, hogy egyetért a béketervvel, s a háborús célok között továbbra sem szerepel a Monarchia felszámolása.

1918. április 8-án Rómában összeült az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségeinek kongresszusa: kimondták, hogy nem kívánnak tovább élni a Monarchia keretei között, s állami önállóságot követelnek. Az USA kormánya 1918. május 29-i nyilatkozatában elismerte a római kongresszus határozatait, ezzel bejelentette a wilsoni pontok érvénytelenné válását. Június 3-án a ver- sailles-i haditanács olyan nyilatkozatot tett közzé, ahol az antant hadicéljai közé tartozik Csehszlovákia, Lengyelország és új délszláv állam létrehozása.

1918. november 3-án Padovában fegyverszünetet írtak alá, amely megszabta, hogy a Monarchia csapatai az 1914-es határok mögé visszahúzódnak.

1918. november 5-én az antant engedélyével a szerb hadsereg megkezdte a Szerémség, Bácska és Bánát megtámadását. Az antant keleti frontjának főparancsnoka, Fránchet d'Esperey tábornok november 7-én fogadta Belgrádban a Károlyi vezette magyar küldöttséget. A fegyverszüneti egyezmény előírta, hogy a magyar kormány köteles kiüríteni a Nagy-Szamos felső folyásától Marosvásárhelyig, a Maros mentén Szegedig, onnan Szabadka- Baja-Pécs vonalon a Dráváig húzódó vonaltól délre és keletre eső területeket, valamint előírta a hadsereg leszerelését. November 8-án Nagyszombatnál és Trencsén térségében cseh csapatok lépték át az országhatárt.

Linder Béla november 9-én lemondott, az új hadügyminiszter, Bartha Albert november 11-én elrendelte az új magyar hadsereg felállítását, a nemzetőrség és a polgárőrség átszervezését. A belgrádi konvenciót november

13-án írták alá a magyarok, de ekkor már a szerb csapatok elfoglalták Szabadkát, a csehek elkezdték az általuk követelt 20 vármegye megszállását. Károlyiék szerették volna elérni az ország francia-angol-amerikai megszállását, de november végére csak antantmissziók érkeztek. 1918. december 2- án Románia engedélyt kapott az antanttól, hogy a belgrádi konvencióban megszabott demarkációs vonalig előrenyomulhat. Bevonultak Marosvásárhelyre, Besztercébe, majd Brassóba. December második felében a románok engedélyt kaptak a bukaresti francia misszió vezetőjétől, hogy átléphetik a belgrádi konveció által meghúzott vonalat, így december 24-én bevonultak Kolozsvárra. December

26-án a román király bejelentette Erdély egyesülését Romániával.

December elején Vix követelte a magyar kormánytól a Felvidék kiürítését és átadását Csehszlovákiának. A fegyveres konfliktus megelőzése érdekében a balkáni francia expedíciós hadsereg bevonult Szegedre, és szétválasztotta a román és a szerb-horvát csapatokat.

1919. január 18-án elkezdődött a párizsi békekonferencia. Az utódállamok rögzítették területi követelésüket, s tiltakoztak az ellen, hogy a vitás területeken népszavazás döntsön a hovatartozásról.

1919. április 19-én a románok elfoglalták Szatmárnémetit, Nagyváradot, majd néhány nap leforgása alatt Nagykárolyt, Aradot, Debrecent és Gyulát. Délen a francia csapatok megszállták Hódmezővásárhelyét és Makót. A csehszlovák hadsereg általános offenzív támadást kezdett, majd április 28-án Csap és Munkács között találkoztak a románokkal. Április végére a Tiszántúl teljesen az ellenség kezére került, de az antant megtiltotta a Tiszán való átlépést.

Amikor a magyarok által indított támadások elindultak, Párizsban már végleg döntöttek Magyarország határairól. A magyar békeküldöttség

1920. június 4-én, a Nagy Trianon palotában írta alá a diktátumot.

• SEM

Tanult-e az emberiség

a világháborúkból?

Zoli (zenész) '

Az első világháborúból abszolút nem tanultak semmit az akkori nagyhatalmak, mert 20 évvel később kirobbant minden idők legpusztítóbb háborúja. Ezt már „csak” a hidegháború követte, mert az atomfegyver megjelenésével kölcsönösen sakkban tartották és tartják egymást a nagyok. Valószínűleg nem lesz harmadik világháború.

Imi (határőr hallgató)

Einstein úgy vélte, hogy az első két világháborút fegyverekkel vívták, a harmadikat atombombával, a negyediket kőbaltával fogják. Szerintem viszont a tömeg- pusztító fegyverekkel rendelkező országok nem fognak kockáztatni. Sajnos, a nagyhatalmak között nem jött létre konszenzus, helyi háborúk során fitogtatják erejüket.

Mária (nyugdíjas)

Édesapám az első világháborúban harcolt, a férjem a másodikban. A család végigélte a második világháború megpróbáltatásait, pincékben vacogtunk éhesen, és nem tudtuk, hogy vajon túléljük- e. Az emberiség nem tanul a hibáiból. Ma is mindenhol harcolnak, a tévében nincs híradó háború nélkül. Amíg ember lesz a földön, háború is lesz.

Vera (gyógymasszőr)

El vagyok keseredve, ha arra a sok szörnyűségre gondolok, amit a hódító országok vezetői a történelem során műveltek, és elkövetnek még hosszú évekig. Az emberiség újkori történetének leggyalázatosabb vadhajtásai szerintem a nácizmus, a kommunizmus és - lehet, hogy durva amit mondok - az amerikai világhódítás. Elegem van belőlük.

Januártól új intézmény

működik a szlovák járásbíróságokon

Házastársaknak is segített a mediáció

Megépülhet

az MO-s északi Duna-hídja

Januártól Szlovákia valamennyi járási bíróságán működnek a mediációs és probációs hivatalnokok. Ez az új intézmény arra hivatott, hogy egyrészt a mediáció - békéltetés - keretében szorgalmazza az elkövető és a károsult között a peren kívüli megegyezést, másrészt a probáció - pártfogó felügyelet - kapcsán segítő kezet nyújtson a volt elítélteknek a társadalomba való beilleszkedésben illetve ellenőrzi azt, hogy az elitéit teljesiti-e azokat a kötelezettségeit, amelyeket a bíróság kirótt számára.

„A mediáció a bűncselekmény elkövetője számára egy lehetőség. Alkalma nyílik arra, hogy bírósági tárgyalás nélkül megegyezzen a károsulttal. Ez utóbbi peren kívül elérheti, hogy kártalanítsák. Ha sikerül megegyezniük, ez azt jelenti, hogy az elkövetőnek nem kell bíróság elé állnia, az eljárás felgyorsul, ennek eredményeként a károsult is hamarabb jut kártérítéshez” - magyarázza dr. Olga Paludová, az Érsekújvári Járási Bíróság mediációs és probációs szakembere. A peren kívüli megegyezés az esetek zömében egy hónapig, kivételesen két hónapig tartott. Tizenkilenc bűncselekmény közül mindössze két ízben nem sikerült a megegyezés, mindkét esetben az elkövetők nem vettek részt a mediáción. Tizennégy esetben a károsult jogi, öt esetben pedig fizikai személy volt. Az elkövetett bűncselekmények között volt testi sértés, a szerzői jogok megsértése, a biztosítás nem fizetése, idegen jármű engedély nélküli használata, csalás bűntette. A peren kívüli megegyezés során az elkövetők összesen 834 ezer koronát fizettek a károsultaknak. Az elkövetők életkora 15 esetben 21 éven aluli, négy esetben pedig 21 év feletti volt. Érdekességként Olga Paludová megemlíti azt a házaspárt, akik a mediáció kezdetén még a válásról gondolkodtak, aztán a gyakori találkozásoknak és a higgadt párbeszédnek köszönhetően most már ismét közösen tervezik a jövőt.

A férj fizikailag bántalmazta a feleségét. A mediáció folyamán a felek megegyeztek abban, hogy elköltöznek a feleség szüleitől, új életet kezdenek - mondja a szakember.

Van olyan eset, amikor fiaskóval végződik a dolog. Példa annak a 42 éves férfinek az esete, aki már két évtizede nem dolgozik, nem fizeti a

gyermektartást, és hallani sem akar arról, hogy az illetékes hivatalban munkanélküliként tartják nyilván.

A probációs tevékenység keretében is a legtöbb elítélt éppen azért „ült”, mert nem fizette a kötelező gyermektartást. Az elítéltek átlagban 30 és 45 év közöttiek. Jelentős részük nem tudott eleget tenni a gyermek- tartási kötelezettségének, de pártfogó felügyeletet gyakorolunk olyanok fellett is, akiknek a bíróság szabadságvesztéssel nem egybekötött büntetést szabott ki. Gondolok itt az alkoholfogyasztástól való eltiltásra. A probációs tevékenység keretében dolgozunk azokkal az emberekkel is, akiknek meg kell téríteniük azt a kárt, amelyet a bűncselekmény elkövetésével okoztak a károsultnak,,- tájékoztatott Paludová.

Erről az új lehetőségről kevesen tudnak. Az Érsekújvári Járási Bíróság mediációs és probációs szakembereit az eltelt hét hónap alatt még senki sem kereste fel azzal az indítvánnyal, hogy a vitás kérdést, illetve a bűncselekmény során okozott kárt, peren kívül szeretné rendezni. Eddig valamennyi ügy a bíró, illetve az ügyész javaslatára került mediációra.

• Kamoncza MArta

Folytatás az 1. oldalról

Az engedélyek megérkezése után a következő lépés a közbeszerzési pályázat kiírása lesz, és a kivitelezők közötti verseny győztese azonnal hozzáláthat majd a becslések szerint 30-40 milliárd forint értékű híd építéséhez. A kétszer kétsávos, leállósávval is ellátott, acél- és betonszerkezetből készülő hídra gyalogosoknak járdát és kerékpárutat is terveztek. A híd hossza 1850 méter lesz, és négy pillérre támaszkodik. Két-két pilléren áll majd a Nagy-, illetve a Kis-Dunán, a Szentendrei-szigeten pedig betonlábak tartják a szerkezetet. Az új híd a pesti oldalon Békásmegyer közelében fut majd be a 11-es útba. Amennyiben nagyobb dunai árvizek nem akadályozzák a munkálatokat, az eredeti tervek szerint 2007 végén megindulhat az új hídon a forgalom. Mivel addigra az MO-s körgyűrű keleti szektora is elkészül, autók tízezrei kerülhetik el a fővárost, és így némiképp csökken majd a külső kerületek útjainak zsúfoltsága. Szilágyi Lajos, Szigetmonostor polgár- mestere elmondta: a megállapodás-tervezetet visszaküldték, mert kormánygaranciát kémek arra, hogy az állam 2010- ig megépítteti a hidat. A polgármester hangsúlyozta: az átkelő megépítésére 1995-ben kormányzati ígéretet kaptak, s ez a beruházás feltételként szerepel a

körgyűrű továbbépítéséhez kiadott környezetvédelmi engedélyben.

Budakalász esetében még nehezebb lesz a megállapodás. Harcsa Lajos, a település polgármestere szerint ugyanis nem engedhetnek, az MO-s híd átadásáig el kell készülnie a tehermentesítőnek. Mint mondta, az MO-s az első ütemben csak Budakalászig bővül, így a munkák folytatásáig elkerülő híján a településre zúdulna az autóút forgalma.

Bár a tárca elismeri a települések igényeit, a két beruházás sorsa kérdéses - elsősorban a költségek miatt. Az északi szektor első ütemének - a 2-es és a lles út közötti szakaszának - megépítése körülbelül 40 milliárd forintba kerülne. A Szigetmonostor és a Szentendre közötti átkelő, valamint az elkerülő út 25- 30 milliárddal növelné a kiadásokat, erre pedig most nincs fedezet.

Mihályi Miklós, a közlekedési tárca közúti közlekedési főosztályának főtanácsosa a tárgyalások jelenlegi állásáról nem kívánt részleteket elárulni. Azt viszont elmondta: folyamatosan egyeztetnek a településekkel, hiszen gyorsan megoldást kell találni, hogy az MO-s érintett szakasza elkészülhessen 2006-ig. Kérdésünkre elmondta: megvizsgálják, van-e lehetőség kormánygaranciát adni a szigetmonostori híd megépítésére.

• EP