Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-28 / 149. szám
RÉGIÓ 5 2004. július 28., szerda • HÍDLAP • Kutyaélet Először fülig szaladt a szám, mikor megláttam. Eleinte azt hittem, hogy a három kóbor jószágot valamiféle gyermeki kíváncsiság vitte a körforgalom közepébe megbámulni a szűnni nem akaró, berregő autóáradatot, de aztán rá kellett jönnöm, hogy nem. Valójában semmiféle érdeklődést, vagy reakciót nem mutatott egyikük sem a világ iránt. Úgy ültek, feküdtek ott az úttól néhány arasznyira a forgalom zajában, mintha valami unalmas, poros tanyán lennének a nagy diófa árnyékában. Inkább korunk városi depresszióját véltem bennük látni, a túlcsordult ingerek utáni fásultságot, dekadenciát. Anakronisztikus módon úgy tűnt, mintha a nyugalmat és biztonságot keresnék ott, a veszélyes csomópontban, a sűrűn körbeáramló járművek gyűrűjének védelmében. Mikor érkeztek, és meddig maradtak, nem tudni... . v £»«8 Az esztergomi mozi „hattyúdala” Egy kis filmtörténelem A film viszonylag fiatal jelenség, születési dátumának 1895. december 28-át tartják, amikor egy párizsi kávéházban a Lumiére-fivérek nyilvános vetítést rendeztek fizető vendegek előtt. A vetítés közbeeső pontja volt egy folyamatnak, amely valahol a kezdedeges vetítőknél és a képmozgatási trükköknél kezdődött és eljutott a színes, szélesvásznú sztereóhatású filmekig. Ez egy fordulópont volt, ettől kezdve rohamosan terjedt a film és a mozi a világon. Budapesten 1896. május Kitől kezdve egy éven át tartottak vetítéseket a Royal szálló kávéházában. A film és a mozi jövőjét a televízió elterjedése óta sokan nézik növekvő pesszimizmussal. A kábeltelevíziók és műholdas adások elterjedése csökkentette a mozik számát és bevételét. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt - még talán emlékeznek rá az olvasók - a kisebb községekben is működött mozi. A többtermes, azaz multiplex mozik elterjedése egy új helyzetet teremtett a hazai mozizásban. Talán a főváros közelsége lehet az oka annak, hogy a az esztergomi mozi még a kedvezményes vetítési napokon sem tudott teltházzal működni. A modernizáció elmaradt, és a közönség is. Folytatás az I. oldalról A bővítendő Art Kino műsorpolitikáját meghatározza az, hogy a mozi önkormányzati fenntartású kulturális intézményben működik, a Kulturális Bizottság állásfoglalása alapján ezért szerepelt Meggyes Tamás javaslatában az, hogy prioritást fognak élvezni a magyar filmek, műfaji meghatározás nélkül, valamint külföldi művészfilmek, jelentős rajzfilmek, az igényes sci-fi, és megtartják -az elmúlt évek hagyományainak megfelelően- a méltán népszerű filmes, tematikus hétvégéket, alkotói találkozókat is. A most megszűnő mozival ellentétben a bővülő Art Kino nem lesz premiermozi, vagyis a Budapesten bemutatott új filmek mintegy 2-3 hónapos késéssel kerülnek bemutatásra, és megszűnik a belépőjegyek elővételben történő árusítása, a bemutató napján, a vetítés előtt fél órával lehet majd belépőt váltani. Ügy tűnik, a régió mozijainak fennmaradása attól függ, mennyi pénz jut azok korszerűsítésére. A párkányi példából kiindulva, elengedhetetlen a mára már elavult kisvárosi filmszínházak modernizálása, hiszen az esztergomi példa jól mutatja: ennek hiánya hosszú távon működésképtelenné teheti az intézményeket. A vidéki kis mozik olyan mértékű anyagi nehézségekkel küszködnek, hogy ez már a csőd szélére sodorta őket. Ennek oka lehet egyrészt a technikai fejlődés, a képmagnók, házimozik, DVD-k elterjedése, másrészt a multiplexek térhódítása. A hagyományosan működő, közönségfilmeket játszó filmszínházak közül egyedül a párkányi mozi helyzete bíztató, ám itt a közelmúltban olyan mértékű felújítás történt, amely kompletten érintette magát az épületet, berendezésével együtt. Számottevően ugyan nem nőtt a látogatottság a felújítás óta, de az átépítés eredményeként nem veszítették el azokat a nézőket, akiknek a korábbi körülmények nem feleltek meg. Igaz, a férőhelyek száma kevesebb lett, 200-ról 150 főre csökkent, de a modernebb környezet, a kényelmesebb székek és a jobb hangminőség miatt megéri a nézőknek. A párkányi mozi fennmaradását nagyban segíti az is, hogy 50 km-es körzetben - ha csak a felvidéki oldalt nézzük - nincs máshol lehetőség a szórakozás ilyen módjára. A magyar oldal kismozijai sajnos nincsenek olyan jó helyzetben, mint a párkányi Danubius. Régiónk filmszínházai közül a dorogi - sok más társával együtt - bezárja kapuit a nyári hónapokra, mivel - az alacsony nézőszám miatt - nem érné meg a levetíteni a filmeket. • NIL Szőgyéni leletekből nyílt kiállítás Pozsonyban „Két elpusztult templom Szőgyénben” címmel nyílt kiállítás Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Múzeum parlament alatti kiállító- termében. A Drenko Zoltán régész által feltárt értékes és gyönyörű leleteket felsorakoztató tárlat az év végéig lesz látogatható. Az ásatásokkal és a leletekkel kapcsolatban a régész beszélt lapunknak.- Mikor kezdődtek az első ásatások?- 1995-ben kezdtük el az ásatást a magyarszőgyéni Szent Mihály templomnál, amit a helyiek csak kistemp- lomként emlegetnek. A templom első írásos emléke 1291-ből származik, amelyben a magyarszőgyéni Szent Mihál)’ templom plébánosa panaszkodik az esztergomi érseknek, hogy a község északi részén németek telepedtek le, és még fakápolnát is építettek maguknak. Az érsek azonban jóindulatú az idegenekkel szemben és lelkére köti a plébánosnak, hogy ha jó és szorgalmas emberek jöttek; fogadják őket szeretettel. Az ásatások során a szentélytől nem messze egy még régebbi Árpád-kori templom maradványaira bukkantunk, amelynek helyén építették fel a Szent Mihály templomot. Sajnos nem sok maradt belőle, mert a régi templomból csontházat csináltak, mivel az építkezés során felszínre került emberi csontokat nem hagyták szanaszét heverni. Később, a 17 század elején törökellenes erődöt, úgynevezett palánkvárat építettek a templom köré. Ez a vár jól tartotta magát egészen 1663-ig, amikor az Érsekújvár ellen vonuló irdatlan török seregeknek nem állhatott ellent. Ekkor őrsége elhagyta és a vár elpusztult. A templom azonban továbbra is fennállt egészen 1945- ig, amikor a háborús események annyira megrongálták a templomot, hogy le kellett bontani. Köveit a lakosság elhordta. A feltárások során főleg agyagedényeket, fegyvereket találtunk, de a legértékesebb lelet Marcus Aurélius két római kori pénze. Ezenkívül, szinte minden magyar király pénzét megtaláltuk, de osztrák, német, cseh és lengyel pénzek is előkerültek, melyek valószínűleg a várőrség katonáitól származtak.- A második helyszínen is hasonló értékes leletekre bukkantak?-A németszőgyéni templom feltárását 2001-ben kezdtük a Máriaképe szobor körül, mivel a helyiek úgy tudták, a szobor helyén volt a valamikori szentély. Az itt elpusztult Szűz Mária templom ugyanabból a korból származik, mint a magyarszőgyéni. Nem sokkal a fakápolna építése után a szorgalmas és viszonylag gazdag németek kőtemplomot emeltek, ám ez a török háborúk kezdetén hamar elpusztult. Reméltük, gazdag sírokat sikerül itt feltárnunk és nem csalódtunk. Csodálatos ékszereket, hajtűket, medalionokat, varratokat, gyöngyözött pártákat találtunk a sírokban az 1600-1700-as évekből. Egy megdöbbentő leletre is rábukkantunk. Lókoponyán icipici gyermek csontvázára az oltár mögött. Ma már sajnos nehéz megmondani milyen ősi, rituális céllal került oda.- Jelenleg ismét a kistemplom környékén kutatnak. Milyen céllal?- Az előző ásatások eredményein felbuzdulva néhány hete az önkormányzat segítségével újabb feltárásba fogtunk. A tájmúzeum céljaira megvásárolt ház környékét néhány kutatóárokkal keresztülvágva arra keressük a választ, meddig terjedhetett az elpusztult Szent Mihály templom körüli palánkvár.- Mit találtak eddig?- Megtaláltunk egy árkot, amely összefügghet a külső várral. Az árok mellett agyagtapaszt is találtunk, ami arra enged következtetni, hogy az árok felett várfalnak kellett lennie. Az agyagtapasz nagyon értékes lelet. Ott használták, ahol kevés volt a kő - beverték a cölöpöket, összekötötték, begyömöszölték agyaggal és kívülről ki is égették, hogy az ellenség gyújtónyilai ne gyújtsák fel a faszerkezetet. A falnak a lovastól jó néhány méterrel magasabbnak kellett lennie. Néhány méterrel arrébb találtunk egy hulladékgödröt, ami szintén a vár idejéből származik. A legértékesebb lelet egy pénzérme, még nem tudjuk melyik korból származik, mert vastag rézréteg fedi, de a kormeghatározásnál nagy segítségünkre lesz. • Bokor Klára Bíznak a gyümölcsöző kapcsolatban Mindkét település örül, hogy társra, támogatóra talált a másikban, ezt támasztották alá a Táti Pünkösdi Napokon, mikor Ebed és Tát polgármesterei aláírták az erre vonatkozó okiratokat. A szlovákiai település azonban viszonozni akarja a Duna parti község vendégszeretetét, így augusztus elsejére ünnepséget szerveznek a kapcsolat létrejöttének megünneplésére. A tátiak zenekarukkal és mazsoretteso- portjukkal támogatják az ebedieket, valamint a faluban folyó rendezvényeken kívül állandó helyszín lesz majd az ebedi futballpálya, ahol a táti öregfiúk is összecsapnak majd a helyiekkel. • MAGYAR Vízi koncertek hava Dunabogdányban Pénteken kezdődik Dunabogdányban a Vízi Koncertek Hava című rendezvénysorozat. A programsorozat két napig tart, a nézők a Duna-part egyik öblében, a szabad ég alatt élvezhetik a produkciókat. A rendezvény sztárvendége Charlie lesz, emellett kamarezenét, operettet és fúvószenét is élvezhet a közönség. A nyitónapon pénteken 8 órától az Ister Kamara-^ együttes tart kamarakoncertet és nyitószerenádot a Liszt Ferenc Zeneakadémia hallgatóinak közreműködésével a Polgármesteri Hivatal kertjében. Vasárnap a BM DUNA Szimfonikus Zenekar opera- és operettestje lesz megtekinthető a Duna-parti Víziszínpadon, Galambos Lívia és Káldy-Kiss András részvételével. Az belépés mindkét eseményre díjtalan, a helyfoglalás díja 1500Ft/fő. Falunap lesz Ebeden Első ízben rendeznek falunapot vasárnap Ebeden. A gazdag program keretében lesz gulyásfőző verseny (ezen indul hat esztergom-kertvárosi és egy szentgyörgymezői csapat is), amelyre 15-en neveztek be, futballmérkőzés Ebed és Muzsla ifjúsági csapatai, majd Ebed és Tát öregfiú csapatai között. Lesz továbbá játszóház is a kultúrház udvarán, amelyet a párkányi Ady Endre Alapiskola pedagógusai szerveznek. A nap folyamán átadásra kerülnek a Pro Urbe-díjak hat olyan személynek, akik korábban ebedi pedagógusokként működtek. Ugyanezen a napon teszik le ünnepélyes keretek között a községháza alapkövét és aláírják Ebed és Tát testvérkapcsolatáról szóló okiratot. Burza Kálmántól, az ebedi községhivatal alkalmazottjától megtudtuk, hogy az első falunap azért kerül megrendezésre ezen a napon, mert öt évvel ezelőtt ekkor hirdették meg a község megalakulását, illetve Párkánytól történő különválását. • -czAz Anyatej Világnapja Péntek délelőtt 10 órakor kerül sor az esztergomi védőnők által szervezett „Anyatej Világnapja” rendezvényre az esztergomi Bánomi-lakóte- lep Máltai játszóterén. Az eseményre mindenkit szeretettel várnak. Játékkuckó Leányváron Játékkuckót, vagyis játék- és sportszerkölcsönzőt, valamint foglalkoztató sátrat nyit a leányvári sportcsarnok mellett a Leányvári Nagycsaládosok Egyesülete. Az akció elsődleges célja, hogy tartalmas programot kínáljanak a nyári szünetben is a kisiskolásoknak. A játékkuckóban augusztus 2-től 27-ig minden nap délután kettő és este 6 között kézműves foglalkozásokkal, társas- és kártyajátékokkal, filmvetítéssel várják az érdeklődő gyerekeket. ______________ « Ak
