Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-24 / 147. szám

• HÍDLAP • 2004. július 24., szombat SZLOVÁKIA Gasparovic gratulált az EB-elnöknek Ivan Gasparovic köztársasági el­nök tegnap gratulált Jósé Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság csütörtökön megválasztott elnöké­nek. Gasparovic az üzenetében örö­mét fejezte ki Barroso megválasztá­sával kapcsolatban és biztosította az új EB-elnököt, hogy Szlovákia érté­keli a munkáját és igyekezetét, hogy még tökéletesebbé tegye az európai integráció folyamatát. Tegnap búcsúztatták az Irakba induló katonákat Napokon belül útnak indul az Irak­ban dolgozó szlovák katonákat leváltó hadi alakulat. A 99 tagú friss csapat a most Irakban szolgáló erők munkáját fogja tovább folytatni. A szlovák kato­nák aknamentesítő feladatokat, vala­mint lőszer-megsemmisítést végez­nek a közel-keleti országban. Anton Sládecek, az alakulat új ve­zetője tegnap azt mondta, hogy az újnak induló honvédek a lehető leg­jobban felkészültek, és munkájuk minél jobb elvégzésében a jelenleg kint szolgáló katonák tapasztalatait is fel fogják használni. Veszélyes növényszaporodás Biológiai időzített bomba a más földrajzi területekről Szlovákiába hurcolt növények elszaporodása — mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Ivan Jarolímek, a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Botanikai Intézeté­nek igazgatója. Szerinte az elsősor­ban Észak-Amerikából és Ázsiából behurcolt kártékony növények esetén megjósolhatatlan, hogy melyikük és milyen módon fog elszaporodni. A szakember meglátása alapján az emberi tevékenység által elburján­zott növények hozzájárulnak a glo­bális felmelegedés kialakulásához és az idegen gyomok elnyomhatják az őshonos növényeket is. Fölébredtek a nemzetiek Anna Malíková, az SNS elnök asszonya tegnap reagált Bauer Edit EP-képviselő e heti kijelentéseire a magyar nyelvhasználatról. A nemzeti párt úgy látja, hogy Bauer a nyilat­kozatával tudatosan megbántotta a szlovák állampolgárokat, és azt ajánl­ja az MKP politikusának, hogy Észt­országba, Lettországba vagy Litváni­ába menjen orvosolni a nemzetiségi problémákat. Az SNS tegnapi nyi­latkozatában az Európai Uniót is fi­gyelmeztette a „magyar sovinizmus és nacionalizmus rákfenéjére”. Tovább drágulnak a gyógyszerek? Az Egészségügyi Minisztérium ja­vaslata szerint szabad árasak lehet­nének azok a gyógyszerek, amelyek térítésében nem vállal szerepet az egészségbiztosító. Ebbe a körbe ösz- szesen 747 darab, Szlovákiában re­gisztrált készítmény tartozik. Ezek árairól a javaslat szerint a piac törvé­nyeinek kellene dönteni. A rendel­kezés augusztus 31-étől lépne ér­vénybe, és az árverseny bevezetésén kívül megváltoztatná egyes gyógy­szerek legmagasabb árát is. Eredményes EU-kampánymérleg A parlamenti pártok az európai parlamenti választások kampányá­ra megközelítőleg 18 millió koro­nát költöttek. A megszerzett sza­vazatok tükrében a leghatéko­nyabban a HZDS és az MKP hasz­nálta fel a kampányra fordított anyagi eszközeit. A legköltségesebb kampányt az ANO folytatta, ráadásul sikertele­nül, hiszen jelöltjei még az Európai Parlamentbe sem kerültek be. Az MKP választási hadjárata 700 ezer koronába került, és 92 927 vá­lasztópolgár szavazott az MKP jelölt­jeire. Ebből következik, hogy szava­zatonként 7,50 koronát költött az em­berek meggyőzésére. Még hatékonyabbnak bizonyult a HZDS kampánya, amely 117 810 ko­ronát költött a szóban forgó célra. Ok szavazatonként megközelítőleg 1 ko­ronát költöttek. A HZDS egyes je­löltjei saját pénzükből kampányoltak. Az ANO 5 millió koronát fordí­tott a választási hadjáratra, ám jelölt­jeik mégsem kerültek be az Európai Parlamentbe. 32 653 szavazatot gyűj­töttek be, tehát szavazatonként több mint 153 koronát használtak fel. A Smer 118 535 szavazattal három man­dátumhoz jutott, és 2,5 millió koro­nát költött. Egy szavazat náluk 21 koronát ért. Az SDKÚ is három képviselői helyet, azaz 119 954 szava­zatot szerzett a választások során, mindez 5-6 millió koronáért érte el. Átszámítva szavazatonként 46 koro­nát használt fel. A KDH 3,5 milliót költött a kampányra, és elméletileg egy szavazat 31 koronába került. Vé­gül a KSS 800 ezer koronát szánt er­re az eseményre, tehát szavazaton­ként 25 koronát használt fel. Földcserével próbálják meggyőzni a zsolnai gazdákat A Hyundai/Kia számára felvásárolni kívánt földek körül kialakult zűrza­var rendezésére megoldás lehet néhány vágtapolcai és vágnedeci földtu­lajdonos ajánlata. Ők szívesen eladják az államnak földjeiket négyzetmé­terenként i2o koronáért. Bár telkeik nem az autógyár tervei szerinti terü­leten találhatók, ám így az állam a földjeiket azoknak a tulajdonosoknak ajánlhatja fel, akik ellenben nem akarják eladni földjeiket és azok az au­tógyár terv szerinti területén találhatók. A Zilina Invest Társaság csütörtö­kön kijelentette, hogy lehetővé teszi, és szerződésbe is foglalja a földcse­rét. Blazej Seliga, a vágtapolcai petí- ciós bizottság tagja már néhányszor elmondta a sajtónak, hogy ő négy­zetméterenként 120 koronáért nem fogja eladni a földjeit, ő továbbra is gazdálkodni szeretne. Azt is megem­lítette, hogy csak azt a fajta kártalaní­tást fogadná el, amikor az állam egy közelben levő és ugyanolyan minősé­gű földet ajánlana fel. Stanislav Vine, az építkezés projekt­menedzsere elmondta, hogy vágtapol­cai és vágnedeci földekről van szó, amelyek a vasúti sín, a II/583-as út és a Straník domboldal közelében terülnek el. A Zilina Invest Társaság ezeket ajánlja fel Seligának és társainak. Seliga kijelentette, ha tényleg ezek­ről a földekről van szó, akkor ő bele­HYunani megy a cserébe. Bár még azt is hozzá­tette, hogy először saját szemével sze­retne erről meggyőződni. A vágta­polcai petíciós bizottság elnöke nem zárta ki, hogy néhányan belemennek ebbe a cserébe. Szerinte a tulajdono­sok többsége el akarja adni a földjét, csak nem négyzetméterenként 120, hanem 350 koronáért. Földügyek és a „magyar kártya” Félrevezetnek a politikusok? Folytatás az I. oldalról A földvisszaigénylések tekinteté­ben is megkérdőjelezhető az ellenzék fellépése. Több oka is van annak, hogy a legtámogatottabb ellenzéki párt, a Smer jogász végzettségű elnö­ke, Robert Fico szándékosan összeke­veri a restitúció és a nevesítetlen föl­dek kérdését. Az egyik ok a párt nép­szerűségének csökkenése és ilyen esetben az úgynevezett „magyar kár­tya” mindig jól jön - mondta a Króni­kának Bárdos Gyula, az MKP frak­cióvezetője. A Smer elnöke szerda délutáni sajtóértekezletén azt mond­ta, magyar állampolgárok nem igé­nyelhetik vissza a Benes-dekrétumok alapján elkobzott földtulajdonukat. Ennek ellenkezőjét azonban soha sen­ki nem állította. Restitúciós igénnyel csak szlovák állampolgárok léphetnek fel, akik állandó lakhellyel rendelkez-' nek Szlovákia területén. Bárdos hang­súlyozta: más kérdés az 580 ezer hek­tárnyi nevesítetlen földterület sorsa. Ezekre a parcellákra nem állították ki a tulajdonlapokat, vagyis a nevesítési eljárást nem folytatták le. Ezt bárki megteheti, ha az Európai Unió bárme­lyik országának állampolgára, ha bizo­nyítani tudja, hogy az adott földterület a tulajdonában van, esetleg örökölte. Ezt a TA3 hírtelevízióban megerő­sítette Peter Kreszák alkotmány- jogász is. Robert Fico, a Smer elnöke nem kevesebbet állít, mint hogy az MKP-val kiváló kapcsolatokat ápoló Fidesz azzal a céllal vette elő a szlo­vákiai földek ügyét, hogy elindítsa a Benes-dekrétumok kétségbe vonásá­nak folyamatát. RGA Már elkéstünk a kullancsok elleni védőoltással Az idén a kullancsok olyannyira elszaporodtak, hogy már a gyermek- játszótereket is veszélyeztetik. Az ál­latorvosok egyre gyakrabban jelzik, hogy a lakótelepi kutyák kivizsgálá­sa kapcsán kullancsra bukkantak. A vérszívó azért veszélyes, mert az agyvelőgyulladás és a Lyme-kór ví­rushordozója. Statisztikai adatok alap­ján 1991. óta több mint 800 ember be­tegedett meg a kullancs okozta vírusos agyvelőgyulladásban, és egyre többen beoltatják magukat a betegség ellen. Akik idén eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel Tatiana Kasperová, a Közegészségügyi Hivatal járvány­ügyi osztályának alkalmazottja sze­rint július első feléig tehették volna meg. Emellett a járványügyi szakem­ber azt állítja, a legjobb már a téli hó­napokban alkalmazni az első védőol­tást. Az emberi szervezet az agy velő­gyulladást okozó vírussal szemben ugyanis csak két héttel a második vé­dőoltás után válik ellenállóvá. Ez­után viszont elegendő hároméven­ként egy-egy vakcina igénybevétele. Három év óta elterjedt a kutyák babeziózis néven ismert betegsége is, amelyet ha nem gyógyítanak, az állat kimúlásához vezethet. Ez a kutyakor régebben csak Dél-Európában és Észak-Afrikában fordult elő, viszont a határok átjárhatósága, a turizmus és idegenforgalom elterjedése révén ma már Közép-Európában is felütötte a fejét. Bár a kutyák ezzel a betegséggel az embert nem fertőzhetik meg, for­dítva viszont érvényes - az embertől a kutyák elkaphatják a Lyme-kórt - figyelmeztet Alexej Krivosík somor- jai állatorvos. A járványügyi szakem­berek szerint 1991. óta folyamatosan emelkedik a kullancs által megbete­gedett emberek száma. A legrosszabb statisztikát 1996-ban jegyezték. Ak­kor több mint 100 személy betegedett meg, legtöbb közülük Nyitra és Trencsén megyében. • (zc) Bágyoni Szabó István jegyzete Föld és haza A föld maga ország és hatalom. Az igazságok - mint ez is - egyet­len, tovább már alig zsugorítható mondat-miniatúrába is beleférnek. Már egyszerű rápillantásra is észre vehető: minő rengeteg idő tapasz­talatát, mennyi emberi lelki-szelle­mi energia-ráfordítást hordoznak ezek a néhány szónyi telitalálatok. Egy nép, egy nyelvország hosszú történelmi tapasztalását, tragikus fájdalmait fedezhetjük föl mögöt­tük. Az elveszített föld így egyet­len család - de egy egész nemzet - életlehetőségeinek az elveszejtését is jelenti. Földtelenségre csak Mohácsokat, csak Trianonokat le­het építeni, biztos hazát nem. Újságolom erdélyi ismerősömnek az új szlovák restitúciós törvényt, mely szerint az ismeretlen tulajdo­nosú felvidéki földekre jelentkez­hetnek a nevesítők, akár a világ má­sik végéből is.... Barátom legyint, és egy népszerű felvidéki politikus frissében kelt aggályait idézi: Robert Fico attól tart, hogy ezek az új cikkelyek földéhes magyarok ez­reit indítják majd el a Dunától dél­ről, és oda a fiatal Szlovákia. Mert akié a föld, ugye... Hiába az odaáti minisztériumi alkalmazottak meg­nyugtató magyarázata, hogy állam- polgárság a feltétele a jogos tulaj­don visszaigénylésének: a riadalom tovább él Fico úrban. Valószínű, nem hiába. Úgy tűnik, a földnek - amely haza és hatalom - megvan az az isteni tulajdonsá­ga, hogy „visszavágyódik jogos tu­lajdonosához”. Mozgó földek ezek, Fico úr! - mondhatnánk, ha nem volna tudo­másunk a tőmondatokba zsugorít­ható igazságok másik oldaláról is. Hogy tudniillik: az emberséges, az igazságos hatalom birtoklása teheti nyugodt országgá, biztos hazává a földet. Európa földjét. De ahhoz, hogy Fico úr félelmei eltűnjenek, először egy nemzetiségellenes HA­TALOM „jogtermékét” kell jogon kívül helyezni - nevezzük nevén a szörnyszülöttet: a Benes-dekrétu- mot - , amely földönfutókká, föld- telenekké, hazátlanokká tette a fel­vidéki magyarság jó részét. Amennyiben az új pozsonyi parag­rafusok képesek lesznek az egykor kisemmizettek sérelmeit orvosolni, sok, nagyon sok felvidéki nemzettár­sunk számára újra ország és hatalom lesz majd a szülőföld. Tán Haza is. í DLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Arpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Művészeti vezető: Balage P. Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta Szerkesztőségi titkár: Jászberény iné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents