Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-20 / 143. szám

MAGYARORSZAG 3 2004. július 20., kedd • HÍDLAP • Hatmilliárd forintos állami támogatás létszámleépítésre A reformot hiányolják a városok vezetői A Pannon GSM lesz a legolcsóbb A Pannon GSM nemcsak, hogy be­szállt a tarifacsökkentési versenybe, de rögtön az élre is akar tömi. A cég ma mutatta be új díjcsomagjait Pannon 50, 100, 150, 250, 500 és 1000 nevekkel. Köz­leményük szerint a versenytársak ha­sonló konstrukcióinál jóval kedvezőbb előfizetési forma lesz. Az előfizetési dí­jak mindegyik csomag esetében teljes egészében lebeszélhetők és a tarifák a versenytársaknál hozzáférhető hasonló díjaknál jelentősen kedvezőbbek. Az 50- es csomagot már azok is igénybe vehe­tik, akik havonta csupán 1800 forintot szánnak mobilozásra - a versenytársak hasonló csomagjai esetében a belépési küszöb 3000 forint feletti. A Pannon a sokat telefonálókra is gondolt, és szá­mukra a ma kínált legkedvezőbb 18 fo­rintos percdíjat kínálja. A rendkívül kedvező árak az előfizetési díjban foglalt beszélgetési idő felhasználása után is ér­vényesek. A percdíjak árai megegyez­nek az SMS áraival. • (forrás: napi.hu) Támogatással segíti a létszám­racionalizálást, azaz a létszámleépí­tést a kormányzat. Idén 6 milliárd forintnyi hozzájárulás szolgálja ezt a célt. Szita Károly szerint a kormány­nak a közigazgatási reformot kelle­ne előbb végrehajtania, ugyanis a mostani elbocsátások nem építő, hanem romboló jellegűek. Több mint ezer állás megszünteté­séhez kapott 209 önkormányzat az év első felében egymilliárd forint köz­ponti támogatást. A második félévben további ötmilliárdos keret áll rendel­kezésre - ezzel kényszerítené ki a kor­mányzat a racionalizálást, vagyis a létszámleépítést. Sőt idén már az ön- kormányzati tulajdonban lévő, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott intézményekben történő létszámleépítésekhez is lehet támogatást kapni. Szita Károly sze­rint kibújt a szög a zsákból, hiszen a kormány korábban azt ígérte, hogy nem lesznek iskolabezárások és nem lesz jelentős létszámleépítés sem. A Megyei Jogú Városok Szövetségének társelnöke kiemelte: a Medgyessy- kormány azon vállalását sem teljesí­tette, miszerint a végrehajtott közal­kalmazotti béremelések fedezetét biz­tosítja önkormányzatoknak. „Most azt preferálja a kormány, hogy több óvodát, több iskolát zárja­nak be, és azt a kegyet adja a telepü­lési önkormányzatoknak, ha elküldi az óvónőit, a tanárait, a tanítóit, el­küldi az egészségügyi ágazatban a szociális ágazatban dolgozói, akkor a végkielégítésükhöz hozzá fog járul­ni.” - tette hozzá Szita Károly. A Megyei Jogú Városok Szövetsé­gének társelnöke hangsúlyozta: a Medgyessy-kormány az elmúlt két évben több mint 250 milliárd forin­tos tartozást halmozott fel az önkor­mányzatok felé. A kormánynak a közigazgatási reformot kellene minél előbb végrehajtania, ugyanis a mos­tani leépítések nem építő, hanem le­építő, romboló jellegűek - tette hoz­zá a polgármester. • hIrTV Autópálya épül a Metallochemia környezetszennyező salakjából Még az ősszel elindul a nagyté­tényi Metallochemia gyártelepen elhelyezett, több százezer köbmé­ternyi környezetszennyező kohó­salak kármentesítése. Magyaror­szág egyik legnagyobb veszé- lyeshulladék-lerakójából pár éven belül autópálya épül - jelentette be Csillag István gazdasági és Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a helyszínen tartott kö­zös sajtótájékoztatójukon. A Metallochemia nagytétényi te­lephelyén 1910 és 1990 között folyta­tott színesfém-kohászati tevékenység során keletkezett veszélyes hulladék lerakása és a légszennyező források­ból kibocsátott szennyezőanyagok kiülepedése a gyártelepen és a szom­szédos területeken jelentős környe­zetszennyezést okozott. A gyártelep környezetében több mint 1400 lakó- ingatlan fekszik, melyeket közvetle­nül is érint az üzem által okozott kör­nyezetszennyezés. A gyár 1990-es bezárását követően elkezdődött a károk felmérése, elké­szült a kármentesítési műszaki be­avatkozási terv, amelyet a hatóságok elfogadtak, és az érintett lakosság kö­rében is jó visszhangra talált. A kivi­telezés mostanáig azért nem indult el, mert a kármentesítésre kötelezett Metalloglobus Rt. (mint a Metallochemia jogutódja) felelőssé­gének mértékét vitatva, élt jogorvos­lati lehetőségével. A kormány azért, hogy a hossza­dalmas bírósági eljárás ne hátráltassa a munkálatokat, döntött a volt Metallochemia gyártelep és környé­ke kormányzati beruházásként törté­nő kármentesítéséről, amely 2004 és 2008 között valósul meg. A feladat nagyságrendjét jól érzé­kelteti, hogy a 20 hektáros gyártele­pen 410 ezer köbméternyi nehézfém­tartalmú salakkal szennyezett földet kell ártalmatlanítani, a környéken pedig mintegy 1400 ingatlan 600 ezer köbméternyi szennyezett talaját kell kicserélni - mutatott rá a gazda­sági tárca vezetője. Persányi elmondása szerint, elvég­zik a szennyezéssel érintett, telephe­lyen kívüli ingatlanokon és azok kör­nyezetében a talaj szükséges mértékű cseréjét, valamint megépül az M6-os autópálya MO-ás és érdi tető közötti szakasza oly módon, hogy megfelelő műszaki védelem mellett az autópá­lya töltésébe beépítik a kármentesítés során kitermelt veszélyes anyagokat. Az autópálya e szakasza nem foglal el zöld területet, hanem egy koráb­ban sérült terület hasznosul, és a be­ruházással megszűnik a talaj és a fel­szín alatti vizek szennyezettsége és további veszélyeztetése. A munkálatok bruttó költsége mint­egy 12 milliárd forint, időtartama öt év. A beruházást a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztéri­um költségvetéséből finanszírozzák. A beruházás előkészítése a Budapest (M0) - Dunaújváros közötti szakasz részeként környezeti hatásvizsgálattal kezdődött el 1999-ben. Első fázisban előzetes környezeti tanulmány, majd ennek elfogadását követően részletes környezeti hatástanulmány készült. A tervezésnek ebben a fázisában került a nyomvonal - önkormányzati kezde­ményezésre - a volt Metallochemia gyáregység területére. Ezáltal az autó­pálya nem vesz igénybe értékes belte­rületi ingatlanokat és hasznosul a rég­óta kihasználatlan terület. A környe­zetvédelmi engedélyezési eljárás végén 2002 júliusában kiadásra került a kör­nyezetvédelmi engedély A Budapest (M0) - érdi tető közötti szakasz engedélyezési terve 2004. feb­ruár végére készült el. A beruházó Nemzeti Autópálya Rt. 2004. június elején benyújtotta építési engedély iránti kérelmeit az eljáró hatóságoknak. Az ügyben négy közlekedési hatóság hoz döntést külön-külön, útkategóriák, illetve közigazgatási határok szerinti il­letékességi és hatáskörük szerint. • E.P. Tonnánként 7000 forintos veszteség a gabonán A kormány bérbe adta a közraktárakat A nyár végére ígérte Medgyessy Pé­ter miniszterelnök, hogy közzéteszi: hogyan kívánja átalakítani kormányát. A Sportminisztérium vezetője - legalább is a híresztelésekben - volt már fenn, és lent is. Gyurcsány Fe­renc nem kívánta kommentálni a Népszabadság értesülését. Kabinet- főnöke, Keszthelyi András a Króni­kának csak annyit mondott: a kor­mányfő és a sportminiszter korábbi beszélgetéseiben nem került szóba, hogy Medgyessy Péter felmenti hiva­talából Gyurcsány Ferencet. A mi­niszterelnök azt már többször is nyi­latkozta, hogy augusztus végén átala­kítja kormányát, de arról soha nem beszélt, hogy eltávolítja a kormány­ból Gyurcsány Ferencet. Ha ez még­is megtörténik, az nagy meglepetés lesz. Gyurcsány ugyanis nyilvánvaló­an bizalmasa, tanácsadója volt a kor­mány megalakulása után Medgyessynek, majd tavaly május­ban a kormányba is bekerült mint sportminiszter. Az tény, hogy az el­lenzék által milliárdos vállalkozóként aposztrofált Gyurcsány korábbi üzle­ti kapcsolatai miatt szálka sok politi­kus szemében, ráadásul azt a Jánosi Györgyöt váltotta a miniszteri bár­sonyszékben, aki az MSZP egyik erős embere és aki nemegyszer nyíl­tan bírálta üzleti ügyeiért, kemény kijelentéseiért Gyurcsány Ferencet. • MR A Fidesz szerint a kormány hibái miatt a kiemelkedően jó gabona- terméssel sem lehetnek elégedet­tek a gazdák. Lengyel Zoltán kép­viselő elmondta: a termelők a 101 eurós intervenciós ár helyett, 18 ezer forintért kénytelenek átadni a búzát a felvásárlóknak. Ha rossz a termés az a baj, ha viszont jó, mint az idén, akkor az. Evek óta nem arattak ilyen jó minőségű búzát a magyar gazdák, és ezen a nyáron a mennyiségre sem le­hetett panasz. Gond azonban idén is van bőven, hiába a jó minőség és a rögzített 101 eurós, azaz 25 ezer forin­tos uniós felvásárlási ár, a termelők kénytelenek 18 ezer forintért eladni a gabonát. A Fidesz szerint a tonnán­kénti 7000 forintos veszteségnek az az oka, hogy a kormány bérbe adta a köz­raktárakat, a bérlők pedig olyan magas raktározási díjat kérnek el, hogy a gaz­dák kénytelenek a raktározás helyett alacsony áron eladni a gabonát. A Fidesz szerint ebben a helyzet­ben a kormánynak fel kellene mon­dania a közraktárak bérleti szerző­déseit, és olcsóbban kellene tárolni a gabonát az uniós kifizetésekig. Len­gyel Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője arra is javaslatot tesz, hogy a magyar kabinet dolgozzon ki KSH szerint 104 ezer forintból él egy átlagcsalád havonta Az inflációnál nagyobb mérték­ben nőtt a megélhetéshez szüksé­ges összeg. A Központi Statisztikai Hivatal értékelése szerint egy átla­gos család ma 104.350 forintból tarthatja fönn magát havonta. A KSH osztályvezetőjét, Salamin Pálnét a Magyar Rádió munkatársa kérdezte arról, hogy milyen módon végezték a vizsgálatot Azoknak a háztartásoknak az ada­tain alapul a felmérés, akiknek az élelmiszerfogyasztása egy megadott élelmiszerkosár-értékéhez közel áll. Ebből indultak ki, ezután meg­nézték, hogy azok a háztartások, amelyek háztartási naplót vezetnek és hasonló összegben fogyasztanak élelmiszert, mint amit ez a Táplálko- zástudományi Intézet meghatáro­zott, az összes többi kiadásra meny­nyit fordítanak. Ez adja magát a lét­minimum értékét. Tavaly ez az ösz- szeg 104.350 forint volt. Az elmúlt évben 50 ezer forint volt a minimál­egységes minősítési rendszert, amely összhangban áll, az európai szabványokkal. A szaktárca szóvivője az elhang­zottakra reagálva közölte: a gazdák minden tájékoztatást megkapnak a raktározási lehetőségekről. Dékány András hozzátette: a falugazdász-há­lózat és a minisztériumi hivatalok fo­lyamatosan térképezik fel a raktárka­pacitásokat, és ebben az FVM koor­dináló szerepet vállal. Véleménye szerint: minden remény megvan ar­ra, hogy nagyon is méltányos és jó áron juthassanak a gazdálkodók be­vételhez terményeik után. • hírTV bér. Kérdés, hogy ezzel az összeggel összevetve, hogyan értelmezhető ez a 104 ezer 350 forint? A szakember szerint az egy felnőtt­re jutó létminimum összege felméré- f sük szerint 50 ezer 15 forint. Ugyan­akkor nem mindegy az, hogy egy csa- | Iádban egyedül élnek, vagy pedig többen. Az egyedül élők élnek a leg- gazdaságtalanabbul, mert nekik egy- maguknak kell fedezni a háztartás egészéhez kapcsolódó szükségleteket. • MR Medgyessy Mallorcán átgon­dolja a kormányátalakítást „Szabadságom alatt a kormányzás tartalmi kérdéseit és a következő két év ezzel kapcsolatos teendőit gondo­lom át” - idézi a miniszterelnök nyilatkozatát a Magyar Rádió. A kemény évközi munka fáradalmait Mallorcán kipihenő Medgyessy Pé­ter személyi kombinációkkal egyelő­re nem kíván foglalkozni. Szavai szerint augusztus végén az MSZP és az SZDSZ vezetőivel folytatott megbeszélések után alakítja majd ki a kormányzati struktúrával kapcso­latos elképzeléseit. Áder nyílt levele Medgyessyhez Medgyessy Péter és a kormány vá­lasztási ígéretei ellenére nem tesz lé­péseket az adó- és járulékcsökkentés érdekében, csupán a szavak szintjén áll a terhek mérséklése mellett - írja Áder János, a Fidesz parlamenti frak­cióvezetője a miniszterelnökhöz cím­zett nyílt levelében vasárnap. Áder úgy látja: az elmúlt több mint két esztendőben bebizonyosodott, hogy a kabinet csupán a szavak szintjén áll a terhek mérséklése mellett, mivel cse­lekedetei éppen az ellenkezőjét igazol­ják. A frakcióvezető levelében nehez­ményezi, hogy a korábbi ígéretekkel szemben az eddigi legmagasabb, 40 százalékos sávot 48 százalékosra, azaz összesen 20 százalékkal kívánja emel­ni a szocialista párt, a közszolgálatban dolgozóknak pedig a lényegesen ma­gasabb keresetek helyett a következő évben stagnáló reálbérre és elbocsátá­sokra kell felkészülniük. KSH: csökkent a szántóterü­letek aránya hazánkban Idén a szántóterület 4,5 millió hek­tár, az ország területének 48, mezőgaz­dasági területének 77 százaléka - áll a KSH tegnapi gyorsjelentésében. A hi­vatal adataiból kiderül, hogy a haszno­sított szántóterület 44 millió hektár, ami 4 ezer hektárral kisebb a tavalyi­nál. A vetésszerkezetben a gabonafélék aránya közel azonos az előző évivel. Legáltalánosabb a csökkenés a zöld­ségfélék tekintetében, melyeket az egyéni gazdálkodók több mint kétszer akkora területen termelnek, mint a gazdasági szervezetek. Az említettek vetésterülete (a zöldborsó kivételével) idén csökkent: a csemegekukoricáé 20, a paradicsomé 18, a zöldpaprikáé pedig 6 százalékkal kisebb az előző évinél. Önkormányzatok: leépítések állami támogatással Az önkormányzatok hatmilliárdos költségvetési hozzájárulást kaptak a helyhatósági létszámcsökkentésekhez - idézi a Világgazdaság értesüléseit a Magyar Nemzet. A hír szerint több mint ezer állás megszüntetéséhez az év első felében 209 önkormányzat mint- egy egymilliárd forint központi költ­ségvetési hozzájáruláshoz jutott. A má­sodik félévben további ötmilliárdos ke­ret áll rendelkezésre erre a feladatra. A napilap hozzáteszi: az önkormányzatok a legnagyobb foglalkoztatók, összessé­gében mintegy 500 ezer közalkalma­zott és 40 ezer köztisztviselő dolgozik ebben a szférában. A szűkülő költség- vetési lehetőségek idén jóval szigorúbb létszámgazdálkodásra kényszerítik a helyhatóságokat, mint korábban, rá­adásul idén állami forrásokból is finan­szírozható már a „karcsúsítás”. • ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KOVÁCS ÁRPÁD Megy vagy marad a sportminiszter?

Next

/
Thumbnails
Contents