Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-20 / 143. szám

4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. július 20., kedd MAI TÉMA Vissza a hagyományokhoz Interjú Józsa Joachimmal a kosárfonásról és a kötélverésről A szálkái Józsa Joachim bácsi a maga 8o esztendejével meglepően fiatalos lendülettel végzi munkáját. Mindene a kosárfonás és a kötélve­rés, amelyeket még gyerekkorában sajátított el, az évek múltán szinte elfelejtett, majd nyugdíjas napjaira ismét megtalált. Amint kedvenc foglalkozásáról és a régmúlt idők­ről mesél ízes, de nem túlságosan feltűnő tájszólásával, szinte árad mondandójából a békés öregkor varázsa, a munka szeretete és a megelégedettség.- Édesapám kötélverő volt, utána én folytattam a mesterséget. Nem olyan szinten, mint ő, mert ő a fele keresetét ebből tudta pótolni. Én'ezt hobbiból csinálom. Nyáron kötelet verek, télen kosarat fonok. A kötélve­rés régen a következőképpen zajlott le. Először is a jó földbe elvetették a kendert, ahol hosszúra megnyúlt. Egy vetésből kétféle kendert kaptak. Nem szedték azt, hanem nőtték. Az egyik, a hímkender virágzott és bepo­rozta a magvas kendert. A magvas kenderben nőttek a beporzás után a magok. A hímkendert ki kellett nőni, mert az a beporzás után meghalt. A csomókba kötözött kendert elvittük az Ipolyba áztatni. Mikor kiszedtük, gúlákba raktuk, és amikor megszá­radt, hazavittük. Otthon volt kender­bak és hozzá mosófa. Mosófával meg­törtük a kendert. A kenderbakon volt égj' tíz centi széles és ugyanilyen mély vájat. Miután összetörték a ken­dert, kirázták, ebből lett a pozdorja. Volt egy tíló nevű kendertörő, ahol megtíllóttuk a kendert, és miután a benne maradt pozdorját kiráztuk, jött a gereben. Héhőnek mondták ezt, ami nagyon hegyes szögekből állt, és ezzel fésültük a kendert. A kóc benne maradt a fésűben, ezt mindig egy ra­kásra dobáltunk. Kétféle cérnát hasz­náltak akkoriban, egy vékonyát és egy vastagabbat. A vékonyból készí­tettek nagyon finom vászontörölkö­zőket, ingeket, gatyákat, miegymást. A tehetősebbek ruhája fele pamutból, fele vászonból volt, a még tehetőseb­beknek csak pamutból volt szőve a ruházatuk. Az asztalokon szépen ki­varrott asztalterítők voltak. — Visszatérve a kender feldolgozásához, mi követte a fésülést? A szövés a szátván, vagy más né­ven a szövőszéken. A szövés után kü­lön rakták a ruhának való anyagot. A szövőszékben maradt elszakadt ru­hából volt a talajszőnyeg. A megma­radt kócból készítették a zsákot, ponyvát és a kötelet. Ez volt a leghit­ványabb anyag. Akkoriban tehát mindent felhasználtak. A szekér aljá­ba 6x3 méteres ponyvát készítettek. Amikor vitték a -gabonát, a kipergő magokat ez felfogta. Este kigereb- lélték belőle a szalmát, és a tyúkokkal etették meg, mert az szemetes volt, de erre a célra nagyon is megfelelt. Ezzel tehát az egész kender feldolgo­zásának folyamata lezárult.-A kosárfonással hogy ismerkedett meg?- A kosárfonást 10-14 éves korom­ban kezdtem. Télen mindenki munkát keresett. Egy idős bácsinál voltam szolgagyerek. Egyszer azt mondta ne­kem: „te gyerek, én már nem bírok járni. Kimégy a kanálishó’, ott van ne­kem elültetve négy bokor fűz kosár­nak, azt haza hozod.” Mikor hazahoz­tam, megcsináltuk az egyik kosarat. Ez füles kosár volt, amit népnyelven fiikasnak neveznek. Minden évben fel kellett ugyanis újítani a kosarakat. A bordák megmaradtak, de a fonás tönk­rement. Ezen kívül még egy fiikast kellett készíteni, de szegény öreg lebe­tegedett. Én ezalatt a látottak alapján befontam a kosarat. Rá egy hétre meg- gyógyult. Amikor kijött, azt mondta: „no gyerek, most megcsináljuk a má­sik kosarat, hozd ide a fűzt”. Én meg odavittem a fiikast. Érre azt mondta, hogy ő nem ezt kérte, vigyem oda a fűzt. Én meg újra a fiikast vittem. Ér­re azt mondja: „gyerek, te nem érted, amit mondok?” De, mondom, igen is értem. Ez van abból a fűzből, ami megmaradt. Amikor megnézte, azt mondta, hogy jó. Ekkor behoztam a mezőről a többi fűzt, amit már kerek kosárnak fontunk meg. Két füle volt és krumpliszedéshez használtuk.- Egész életében ezzel foglalkozott?- Hosszú évek kimaradtak, mert műanyagot kezdtünk használni. Min­den gyümölcsöt és zöldséget abban tá­roltunk, nem tudtuk, hogy egészség­telen. Nyugdíj előtt azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon mit fogok csinálni otthon. Ezért elültettem 90 berek almafát, ami nagyon jól termett, csak nem volt rá vevő. A harminc má­zsa almámmal nem tudtam mit kezde­ni, így kénytelen voltam a fákat foko­zatosan kivágni. Ekkor eszembe jutott a régi hobbim. Tíz éve folyamatosan ezt csinálom, és már kétezer kosarat megkötöttem. Hagyományos kosara­kat kötök, nem díszeseket. Nem teszek bele semmilyen műanyagot, az én ko­saraim feneke is vesszőből van. Kötöt­tem krumpliskosarakat, de úgy gon­doltam, hogy ez nem elég, így elkezd­tem tálcákat, bevásárlókosarakat, vi­rágkosarakat, szennyes ruhakosarat kötni. Most már mindenféle kosarat kötök, talán 15 fajtát is. Amit megren­delnek, azt megcsinálom. Évente száz kosarat is megkötök, idén például két­százat készítettem el.- Hogy készülnek el a kosarak?- Sok időt vesz igénybe a vessző összegyűjtése. Egyformának kell len­nie színben. A méret nem számít, de szebb, ha rövid vesszőből van. Egy vesszőgyűjtésből három bevásárló­kosarat tudok elkészíteni. Nappal nem kötök, csak este. Most a fél ker­tet beültettem vesszővel, így idén kö­rülbelül hetven kosaram lesz. Tavaly harminc volt, jövőre talán százon felül is lesz. Úgy gondoltam, hogyha majd nem bírok járni, akkor a ker­temben könnyebben összegyűjtöm a vesszőt. Nekem örömöm telik a munkámban. Keményen dolgozom azért, hogy öt percig örülhessek a munkámnak. Szeretnék sok embert megtanítani a kosárfonásra. Van rá jelentkező, de inkább csak Magyaror­szágról, tőlünk nem nagy az érdeklő­dés. Aki megfordul nálam, nagyon köszöni, hogy megszerettettem vele a kosárfonást. Tanácsolni szoktam, hogy menjenek el máshová is, mert mindenki tesz hozzá valamit. Az a jó, ha minél több stílust lesünk el. • Czigler Mónika Elégedett-e a nyári játékok programjával? Bea (főiskolai hallgató) Nem sok időt töltök nya­ranta Esztergomban, de ha tehetem, akkor mindenkép­pen megnézem a számom­ra kedves előadásokat. Ál­talában meg vagyok elégedve ezek színvonalával. Elég változatosnak találom a repertoárt, mindig találok kedvemre valót. Az idei különösen tetszik. A tánc a mindenem, a Bolero csodálatos élmény volt. Endre (gépjármű oktató) Elsősorban a zenés estek kedvelője vagyok. A játé­kok programját nagyon jó­nak találom, és az árak sem verdesik az eget. A családommal minden nyáron el­megyünk legalább egyszer a sza­badtérre. Eőleg a monumentális, látványos előadásokat szeretjük. Remélem az Ákos koncert a gyere­kek tetszését is elnyeri, mert arra biztosan megyünk. Kati (tanuló) Őszintén szólva a régebbi előadások jobban tetszet­tek. Változatosabbak, ér­dekesebbek voltak. Nekem a rockoperák mindennél többet jelentettek, mindegyiken ott voltam. Azért idén is ott leszek az egyik programon, mégpedig a Jézus Krisztus Szupersztáron. Ezt már legalább háromszor láttam, de nem lehet megunni. Mariann (szakácsnő) Sajnos kevés időm van a szórakozásra, és anyagilag sem állunk olyan jól, hogy megengedhessük magunk­nak, hogy minden jó prog­ramon jelen legyünk. Az előadások között mindegyik nagyon tetszik, egyiket sem láttam még. Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes kon­certjére már régóta el szeretnék jutni, most lesz rá alkalmam. Megszépült a bajnai Metternich-kastély mi gs < A hónap végén megtörténik a fel­újított Metternich-kastély műszaki átadása. Az eredetileg barokk kori épület elhanyagolt, romos állapot­ban volt A műemléki épület hom­lokzatát mára restaurálták, és ki­cserélték a nyílászárókat is. Hogy az augusztus végi ünnepélyes át­adást követően miként fog funkcio­nálni az épület, hamarosan kiderül. A barokk kori alapokra épült bajnai Metternich-kastélyt 1834-ben, Hild József tervei alapján alakították át klasszicista stílusban. Az Ördöglovas kastélya története során gazdaságként is funkcionált, lovakat is tartottak a hozzá közeli majorságban. Hazánk kastélyait és kúriáit felvonultató Kas­télylexikon szerzője, Virág Zsolt örö­mét fejezte ki, hogy végre felismerték az épület eszmei értékét, és felújították a kastélyt. Reméli, hogy ez nemcsak egyedi eset, és a renoválás pozitív fo­lyamatot takar, ugyanakkor elmondta azt is: jobb lenne, ha már a funkcióját is ismernénk. A tavaly megjelent Ko- márom-Esztergom megyéről szóló le­xikonban még úgy szerepelt a Sándor- Mettemich-kastély, hogy üres; hama­rosan ez megváltozik. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság ke­zelésében lévő ingatlant nemrég fel­újították. 2003-ban műemlékek felújí­tására elkülönítettek egy beruházási keretet. Tehát nemcsak Komárom- Esztergom megyében újítanak fel mű­emlékeket, hanem szerte az ország­ban. Ebbe a beruházási kerete a bajnai Metternich-kastély is belekerült - tud­tuk meg Mittelbach Vilmosnétól, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Komá- rom-Esztergom megyei kirendelt­ségvezetőjétől. Véleménye szerint a huszonnegyedik órában kezdték el a munkát, hiszen - mint mondta - ha most nem álltak volna neki, akkor ösz- szedőlt volna. Az állami támogatásból megvalósuló renoválás során eddig a külső homlokzatot és a tetőszerkezetet újították fel, addig ugyanis nem tud­nak belső munkálatokat végezni, amíg nincs meghatározva az épület funkció­ja. Az erre, 1998-ban kiírt első pályázat sikertelen volt, ezért hamarosan még egyszer meghirdetik. A pályázónak meg kell határoznia, hogy idegenfor­galmi központot, esetleg múzeumot akar kialakítani az ingatlanban, majd a pályázatot bíráló szakbizottság eldön­ti, hogy a folytatni kívánt tevékenység a műemlék jellegéhez megfelelő-e vagy nem. A műszaki átadásra július 27-én kerül sor. Ekkor a szakemberek megvizsgálják az épületen elvégzett munkákat. Az esetleges hiányosságok pótlására még lesz egy hónapja az amúgy kitűnő munkát végző kivitele­zőnek, az ünnepélyes átadásra ugyanis csak augusztus 25-én kerül sor. • GK Hétvégén vette kezdetét Eszter­gomban a Mediterrán fesztivál. A három napig tartó rendezvényen a török, olasz, görög, francia, spa­nyol kultúra képviseltette magát. Ezzel egy időben az Esztergomi Ün­nepi Játékok is megnyitotta kapuit Markó Iván és társulata, a Magyar Fesztivál Balett Bolero - Káin és Ábel című előadásával. A Mediterrán fesztivál a Dél hang­jai harmonikán c. előadással vette kez­detét, melyet a 130 tagú, fiatalokból ál­ló harmonika-zenekar prezentált. Ezt este A pástétom és a torta - Francia bohózatok arról, hogy ki az úr a háznál - követte a Térszínház előadásában. A fesztivál első napját a hatalmas sikert aratott hastánc zárta, melyet pergő do­bok és ének kísért, valamint bemutat­kozott Nargis és Farkas Renáta kettő­se. A másnap francia sanzonokkal és a Canarro Duó előadásával kezdődött, őket követette Pittman Márton francia vásári bábjátéka. A nap végén a Ma­gyar Állami Operaház művészei adtak elő részleteket olasz vígoperákból. A szombati nap a görög kultúráé volt, melyet többek között a Maskarades és az Illiosz együttese elevenített föl. Va­sárnap A Babolda-Jövőbelátó készü­lék előadását láthattuk a Bab Társulat előadásban. Az andalúz flamenco vilá­gát Farkas Tünde és együttese mutat­ta be a népes közönségnek. Szombaton Markó Iván és a Ma­gyar Fesztivál Balett előadása nyitot­ta meg az Esztergomi Ünnepi Játé­kok kéthónapos rendezvénysoroza­tát, melynek keretében Ravel Boleró- ját női, majd férfi főszereplővel, illet­ve Káin és Ábel történetét láthattuk. • Sleepy Mediterrán fesztivál és ünnepi játékok a Vízivárosban

Next

/
Thumbnails
Contents